Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1966. július 3. TOLVA IWKOYFt VfilMßJS.ifl 9 ( A címtáblák mögött Földszint, balra P eter—Pál másnapján először reggel öt óra tájt szólalt meg az osztályvezető íróasztalán a telefon. A hivatali rend ismerői előtt ez a korai időpont szokatlan és furcsa. Mit keresne egy megyei osztályvezető már hajnalban a hivatalában, továbbá ki az a túlbuzgó, naiv ember, aki feltételezi, hogy öt órakor az osztályvezető már bent van és felveszi a hallgatót? S egyáltalán, hol ez a hivatal? A portás szórakozottan int: — Földszint, balra. A földszinten balra egy nem túl világos és viszonylag rideg folyosóra jut az ember. A megyei tanács épületében itt székel a mezőgazda- sági osztály dolgozóinak zöme. A folyosóról két oldalra ajtók nyílnak és bent az irodákban napközben legtöbb íróasztal mögött a szék üres. Sokszor cseng hiába a telefon, és a központban dolgozó Vétek Istvánné hét év alatt több tíz- ezerszer volt kénytelen azt mondani a hívónak, hogy „nem veszik fel, távol vannak”. Abban, hogy távol vannak, semmi túlzás nincs. Az osztályvezető, a csoportvezetők és az előadók ugyanis esetleg éppen Várongon, Nakon. vagy Magyar- keszin tartózkodnak, 50—80—100 kilométerre a megyeszékhelytől. A mezőgazdasági osztály tehát olyan hivatal, amelyiknek jóformán íróasztala az egész megye és ügyfele a megye lakóinak majdhogynem ötven százaléka. A ‘dolgozók többsége lcétlaki életet él. Sajátságos ez a kétlakiság: úgy hivatalnokok, hogy egyúttal az élettel, a valósággal szoros kapcsolatban lévő, gyakorlati szakemberek is. A mérnökök, szaktechnikusok, a technikusok rendelkeznek ugyan íróasztallal, de nyolcórás munkaidővel nem. A lehető legritkábban fordul elő, hogy délután öt órakor letehetik a „lantot” és, hogy másnap reggel nyolcig „úriemberek”. Annál gyakoribb a hajnali kelés és a késői fekvés. A megye önzetlen és áldozatkész napszámosai a mezőgazdasági osztály dolgozói. Az előadók havi fizetése általában 2400—2500 forint körül mozog. Ezért a pénzért itt meg kell dolgoznia mindenkinek. A bürokrata elképzelt típusát meddő fáradozás lenne keresni, és reménytelen vállalkozás volna megtalálni. A könyökvédő és az egyéb efféle kellék ismeretlen. A bokacsattogtatás, a kérlekalássan, még ismeretlenebb. Korszerűtlen és idejét múlt érintkezési szabályok nincsenek. Az osztály dolgozóinak döntő többsége mindenképpen mozgalmi embernek számít, részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s azóta is fáradhatatlanul bábáskodnak a Tolna megyei tsz-ek megszilárdítása körül. Június 30-án, ezen a szokvány hétköznapon az osztály a megszokott rendben folytatta munkáját. A folyosón függő hirdetőtáblán a 27. hétre szóló gépkocsielosztás szerint minden nap átfogják a megyét. A házi menetrenden Bölcske, Bátaapáti, Sióagárd, Pálfa, Dombóvár, stb., stb. helységnevek szerepelnek. A kiszállási terv mindig egy héttel előre készül el. A termelőszövetkezetekben. az osztály dolgozóit ismerik, a közös gazdaság viszont munkahelye a megyétől érkezőnek. Szűcs Lajos osztályvezető ezen a napon a lengyeli szakmunkásképző iskolán tartózkodott, Balogh András apropropagandistával együtt. (Különben Balogh András ilyen esetben a Tolna megyei Népújság tudósítójaként is működik). Lengyelben folynak a vizsgák és Szűcs Lajos osztályvezető kötelességének tartja, hogy jelen legyen. Ismerkedik a fiatalokkal, akik holnap már valamelyik termelőszövetkezetben szakmunkásként fognak dolgozni. Hivatalból pedig vizsgáztató is és elkönyveli magában, hogy tudásban, mennyire felelnek meg a várakozásnak a mezőgazdasági pályán elinduló fiatalok. Szűcs Lajos vérbeli gazdászemberként nagy jelentőséget tulajdonít a vizsgáknak, mert most, mindent félre téve. napokat tölt Lengyelben. Fáradhatatlan ember, egész napig tartó tanácskozás után gyakran még elindul, hogy a megye valamelyik termelőszövetkezetében este végignézze a fejést, az etetést, vagy megvizsgálja, miként készüljek fel a közös gazdaságban az aprómag fogásra, hogyan haladnak a gabonabetakarítással, avagy milyen gondok vannak az alkatrészellátásban. A folyosó baloldalán a termelési csoport három irodahelyisége szinte kong az ürességtő1. Puszpán István gépesítési előadó, Farkas Dénes megyei főkertész, Szakái László vetőmag- termesztési felügyelő. Farkas István növényvédő ..házon kívül”. Vajda István osztályvezető- helyettes szobája szintén üres. Drabik János halászati felügyelő a tavakkal rendelkező termelő- szövetkezetek ügybuzgó és lelkes segítőtársa, most éppen évi rendes szabadságát tölti, — pe- cázgat valahol. Tarlós István erdészeti és vadászati előadó szintén „házon kívül”. Olyan ez a hivatal, hogy itt akkor dolgoznak legjobban, amikor nincsenek benn, hanem kinn vannak a területen. Somorjai Sándor, a termelési csoport vezetője, megyei főagronómus, kora reggel elindult, s valahol a megyét járja. Számára az a legnagyobb ünnep, amikor el tud szakadni az íróasztalátóL Az előadók gyakrabban megtehetik, de neki túl sok papírmunkát kell végeznie. Bodoki József főállattenyésztő szintén távol van. Ideje nagyrészét a termelőszövetkezetekben tölti. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításának egyik fáradhatatlan munkása, a terv kidolgozásában is részt vett. ö is, mint az osztály legtöbb dolgozója, fiatal ember. Legtöbbjük harminc-negyven éves. Korban Pozsonyi Ignác elvtárs, a személyzetis közöttük a rangidős. Szobája zárva. A személyzeti munka itt is olyan, hogy csak töredéke végezhető íróasztal mellett, zöme, nagyobbik része a 128 tsz-ben vár elintézésre, megoldásra. Pozsonyi Ignác első számú ügyfelei a fiatal szakemberek, az ösztöndíjasok és a kihelyezett tsz- iqzetők. Na, és esetenként még azok a közös gazdaságok, amelyek megfeledkeznek az ösztöndíj átutalásáról. A személyzetis ajtajával szemben a terv- és pénzügy szobái sorakoznak. Valaki tréfásan megjegyezte egyszer, hogy ez a részleg a Tolna megyei tsz-ek agyközpontja. A számok emberei ülnek az íróasztalnál, amikor ülnek, mert legtöbbször ők is vidéken vannak. A zárszámadások és a tervkészítések időszakában ez a csoport bonyolítja le a legnagyobb ügyfélforgalmat. Sima hétköznapokon átlagban naponta legfeljebb megyvenszer hívják dr. Braun Mihály csoportvezetőt a telefonhoz és átlag tizenöten keresik fel a csoportot személyesen. Tervkészítés és zárszámadás időszakában ezek a számok megduplázódnak. A Tolna megyei Népújságban időnként megjelenik egy-egy közlemény a közös gazdaságokkal kapcsolatban, azzal, hogy a' megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya jelenti... Nos, itt a terv- és pénzügyi csoport íróasztalánál készülnek ezek a közvéleményt tájékoztató jelentések. Dr. Braun Mihály csoportvezető borostás arccal fogad. Éjszakás volt, nemrég ért véget a szolgálat. Hazaindulna éppen, de még mielőtt elmenne, megkérem, mondja el, mit csinál egy nap, reggeltől estig? Mondjuk, mit fog dolgozni július elsején? Délelőtt egyeztetjük a tsz-ek vezetőinek idei oktatási programját. Még előtte, reggel, a városi tanácsnál lesz dolgom, délután egy órakor Szűcs elvtárssal elindulunk Bonyhádra, az egyik közös gazdaság vezetőivel beszélünk meg fontos ügyeket. Ameddig tart, addig — mondja. Ez a betervezett program, ehhez jöhet még a nem várt, előre be nem jelentett ügyfelek, s a rengeteg telefon. Hozzá, közvetlen vonal nincs, ezért ötpercenként kell futnia Szűcs Lajos előszobájába, valaki a folyosón elkiáltja magát: ,<Braun”, s futás. Elgondolkodtató: a mezőgazda- sági osztályon miért nincs legalább a csoport- vezetők szobájában közvetlen vonal?! Megkérdeztem Braun Mihálytól, van-e olyan tsz a megyében, ahol még nem járt? Kettő. Az egyik az udvari, a Béke, a másik a nagykónyi Harcos út. Ozorán és egy időben Szakoson viszont mindennapos vendég volt. Neki a gyenge tsz-ek az első számú ügyfelei. Tornóczki István megyei főkönyvelő és dr. Braun Mihály csoport- vezető irodai emberként is úgy ismeri a megyét, hogy az még egy szociográfusnak is dicséretére válna. Dr. Kováts Jenő megyei főállatorvost — akinek a közelmúltban könyve is megjelent —, megint hiába keresem. Munkatársaival: dr. Nagy Tiborral és dr. Magyart Istvánnal örökké a megyét járják ők is. Dr. Kováts Jenőnek egyébként a munkastílusához tartozik, hogy az állat- egészségüggyel jól és hatásosan csak a helyszínen lehet foglalkozni. Nincs igaza? Nagyon is. egérkezett a városból Hargittai Sándor tanulmányi felügyelő. Örömmel újságolja, 75 növénytermesztő gépész szakmunltás- sal gazdagodnak a megye termelőszövetkezetei. A folyosón Farkass Miklóssal találkoztam. Ahogyan mondani szokás, Farkass Miklós „régi ember’’. 1938-ban az akkori gazdasági felügyelőségen kezdte a közigazgatási munkát. Abban az időben, reggel nyolckor kezdődött és délután kettőig tartott a hivatal. Farkass Miklóshoz tartozik a takarmánygazdálkodás, a rét- és legelő- gazdálkodás, a vízrendezés, a baromfitenyészet. Sok a dolga. A benti és kinti egyaránt. Havonta tíz-tizenkét napot tölt vidéken. Ezen a napon irodai munkaként a következők előjegyzését tervezte: közli az érdekelt vállalatokkal a napos- * csibe új, olcsóbb nagykereskedelmi árát. Értesíti az iregszemcsei kutatóintézetet, hogy az iregi takarmánytermesztési módszerről tartandó bemutatót augusztus 5-én, vagy 9-én kellene megrendezni. Előkészít egy vízjogi engedélyezési tárgyalást, amelyre július 5-én Bonyhádon kerül sor. S természetesen elintézi az esedékes aktákat. Társa, Pócza István, akivel egy irodában dolgozik, sajnos, hosszabb idő óta beteg. Pócza elvtársat nemcsak az osztály dolgozói, a termelő- szövetkezetek tagjai és vezetői is nagyon várják már vissza. A folyosón Pálinkás Istvánnénak, a titkárnőnek a hangját hallom. Valakivel közli: holnap reggel tessék Szűcs elvtársat keresni. A mező- gazdasági osztály a földszinten balra — dolgozik. SZEKÜLITY PETER Thymus-halál Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! Nagyapámtól sokszor hallottuk, hogy családunkban egy tizenkilenc éves fiú hirtelen meghalt. Halálának okát csak a boncolás tudta tisztázni. A csecsemő- mirigy, a thymus, a normális állapottól eltérően nem fejlődött Vissza, hanem megtartotta nagyságát. Ez okozta halálát a fiatalembernek. Arra kérem szíveskedjék a csecsemőmirigy szerepéről Írni. Ma is van thymus-halál, vagy már feltaláltak valamit ellene? A válaszért köszönet. Egy olvasó.” Kedves Olvasónk! Thymus- halál sajnos ma is van. Hozzánk intézett kérdésére a választ az alábbiakban adjuk meg: A csecsemőmirigy a mell. kas belső részében, a szív előtt fekszik, A születéstől, a nemi érés idejéig nő. Legnagyobb súlyát 14—16 éves korban éri el. Akkor a növekedés megáll. Egyenletes, lassú sorvadás váltja fel. Az 50—60 életévek között sorvad el teljesen. A csecsemőmirigy v (thymus) élettani szerepéről ismereteink igen hiányosak. Fiatal kutyákon a milágy kiirtása után a növekedés visszamaradt és el- csontosodási zavarok léptek fel. Ezek a tünetek csak akkor lépnek fel, ha az állat a relatív A-vitaminhiány állapotában van. Csirkéken, fiatal patkányokon és galambokon a mirigy kiirtása számba vehető következményekkel nem járt. A thymus-kivonatok mesterséges bevitele az állati szervezetbe, illetve az etetéssel végzet kísérletek túlnyomóan negatív eredménnyel jártak, csak újabban írták le hogy thymus- kivonatok a fiatal állatoknak természetes méretekig való növekedését gyorsítja. Ezek alapján lehetségesnek tartjuk, hogy a thymus működése bizonyos összefüggésben van a növekedéssel és az ivarmirigyek funkciójával. Az utóbbi kölcsönhatására utal. a thymus növekedésének a nemi éréssel való összefüggése. A pubertásban (serdülőkor), az ivarmirigyek működésének fokozódása alkalmával, a thymus térfogata csökkenni kezd, makasztrá- ció (herék eltávolítása) esetén, ez a visszafejlődési folyamat késlekedve megy végbe. Eu- nuchoidizmus, Basedow- és Bronzkornál a thymus megnagyobbodását figyelték meg. Kórtani vonatkozásban van egy „status thymoslymphati- cus”, amelyre jellemző az igien nagy méretű thymus, az erősen kifejlődött nyirokmirigyek és a hirtelen, úgynevezett „thy- mus-halálra” való hajlam. A hirtelen halál előidézésében feltehetőleg a thymus és a szív közötti szoros idegi összeköttetések játszanak bizonyos szerepet. A thymus túltengése a légutak összenyomása és a gégeideg bénítása következtében az úgynevezett thymus- asztma képében súlyos, nem ritkán halállal végződő tüneteket idéz. Gyomorrák Kaptuk az alábbi levelet: „Érdeklődéssel olvastam cikküket a gyomorfekélyről, amelyből megtudtam, hogy az nem is olyan veszélyes, mint ahogyan gondoltam. Szeretném megtudni, hogy a másik, előttem igen veszélyesnek tűnő, betegséggel, a gyomorrákkal mi' a helyzet? Kérem, ha lehet, írjanak e nagyon rettegett betegségről is. Tisztelettel: Egy olvasó.” Kedves Olvasónk! A gyomorfekély könnyen felismerhető, s teljes biztonsággal gyógyítható betegség. A gyo- morrák és általában a többi rákos megbetegedések a kezdetben nem okoznak fájdalmat, ezért a betegek nagy része későn keresi fel az orvost. Ha kezdődő rák is úgy fájna, mint ahogy a fog szokott, vagy az ideggyulladások (ischiás), akkor igen sok beteg hamar és könnyen megszabadulna rákjától, mert idejében a rákok is gyógyíthatók. Sajnos az életben még ma is, ez nem így van, mert. sokan, már akkor keresik fel az orvost, amikor a gyomorból kiinduló rákos daganat a szomszédos szervekbe, máj, tüdő, hasnyálmirigy, stb. áttéteket képez. Ilyen esetben már radikális műtét nem végezhető el. Tehát a műtéti eredmények arányban vannak a betegség korai felismerésével. A gyomorbetegség rákos eredetére egyedül a panaszok milyensége nem nyújt felvilágosítást Az egyik esetben a mindig jó gyomrú betegek gyomorpanaszai csak rövid keletűek, a másik esetben viszont régóta fennálló gyomorzavarokról emlékezik meg. Az utóbbinál a múlt és jelen állapot között legfeljebb csak annyi a különbség, hogy míg a múltban fel böfögése savanyú volt, addig a jelenben inkább bűzös szagú. Bár a kórelőzmény mindkét esetben másként hangzik, azért mindkét esetben gyomorrákja lehet ' a betegnek. Az egyiknél az egészséges gyomorban fejlődött ki a rák, a másiknál viszont gyomorfekély mellett vagy azon az alapon. Az ma már köztudomású, hogy a gyomorfekélyek rákosán elfajulhatnak. Vannak sebészek, akik az ilyen keletkezésű rákok számarányát 50—60 százalékra teszik, A gyomarrákban szenvedő beteg étvágytalanságról, rossz szagú felböfögés- ról, gyomortáji nyomásról panaszkodhat és többnyire undorodik a húsételtől. A panaszoknak más jellege van, ha a hegesedő rák a gyomorki menetet szűkíti. Ilyenkor a szűkülettel járó tünetek lépnek előtérbe. A betegség megállapításánál igen fontos szerepe van a röntgen- és a gastrosco- piás vizsgálatnak. Tanácsunk Akinek gyomorpanasza van, feltétlenül keresse fel orvosát. >
