Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
2 TOLNA MFGYFI NÉPÚJSÁG 1566, JűTius Tr. V Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszi Iá rd ításá ról (Folytatás az 1. oldalról) NSZK kormányához és szövetségi gyűléséhez: kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverekről, csökkentsék mindkét német állam hadseregének létszámát, kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőszakhoz egymással szemben, üljenek tárgyalóasztalhoz az NDK-t és az NSZK-t egyaránt érdeklő megérlelődött nemzeti kérdések megoldása végett. Ám az NSZK kormánya nem mutat érdeklődést e javaslatok iránt. A jelen nyilatkozatot aláíró államok támogatják az NDK említett kezdeményezéseit. Az értekezleten részt vevő államok — miután sokoldalúan megvizsgálták^ jejenlegi európai helyzetet, s mérlegelték az e helyzet fejlődését meghatározó tényezőket — arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem fele szocialista, lehetőség kínálkozik arra, hogy megakadályozzák az események nem kívánatos fejlődését. Az európai államoknak a békéért küzdő Összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések különbözésére — meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Ez a feladat annál sikeresebben fog megoldódni, minél gyorsabban bénul meg azoknak az erőknek a befolyása, amelyek még tovább kívánják szítani az európai államok közötti feszültséget. A háború óta nem egyszer sikerült meghiúsítani az európai béke aláaknázására irányuló terveket. Ebben döntő jelentősége volt az európai szocialista államok és valamennyi szocialista ország egységének és szolidaritásának, az általuk folytatott békeszerető külpolitikának, miközben éberek voltak a potenciális békebontókkal szemben, továbbá ama készségüknek, hogy együttműködjenek az európai biztonság megerősítéséhez hozzájárulni kész minden állammal. Ugyancsak e cél elérésére törekednek minden erejükkel a nyugat-európai országok munkásosztályai, annak élenjáró osztagai, a demokraükus haladó szervezetek és a békemozgalom, amelyek a legszélesebb dolgozó tömegek közvéleményét alakítják. Európában a katonai kalandok megvalósítását mindinkább nehezíti egy fontos tényező: a nyugateurópai országokban növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek szükségesnek tartják, hogy a politikai nézet- és felfogásbeli különbségeken felülemelkedve síkraszálljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kölcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. A nyilatkozatot aláíró államok kedvező jelenségnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök, amelyek fellépnek a revansizmus és a militarizmus ellen, s követelik, hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a Nyugat, mind a Kelet országaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait is. Ezek a körök a nemzetközi feszültség enyhítésére és az európai biztonság biztosítására törekednek, hogy minden német élvezhesse a béke áldásait Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik az agresszív politika hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel, honnan ered az őt és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy mindegyik európai államnak méltó szerepet kell játszania a nemzetközi ügyekben és teljes jogú partnerként részt kell vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakításában, amelynek keretében az egyes államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával. Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit. A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alap- feltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesszék normális kapcsolataikat, a szuveré- nitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Az európai helyzet azt bizonyítja, hogy a különböző akadályok ellenére egyre inkább tért hódítanak ezek az elvek, hiszen ésszerű alapot teremtenek meg a népek együttműködéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Fontos hogy az európai államok között társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok. Az európai országok, amelyeket hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, s kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légkör megteremtését. Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat Ezek a kapcsolatok a tudományos, műszaki és kulturális együttműködés sokoldalú fejlesztésével együtt lehetővé teszik, hogy a népek kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Ennek megfelelően, fejlődésükhöz mérten anyagi alapul szolgálhatnak az európai biztonság és a világbéke erősítéséhez. Az európai államoknak és népeknek, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogások eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van valamennyiük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai békebontásnak és megfékezzék az agresszív erőket. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdítására. Az európai kormányok nem hihetnek azok megnyugtató jelentéseiben, akik agresszív terveket szőnek, nem bízhatnak azokban, akik a második világháború következményeinek felülvizsgálására törekednek, emellett azt bizonygatják, hogy saját biztonságuk érdekében van szükségük atomfegyverre, s nem maradhatnak passzívak, mert akkor. akarva, akaratlanul, azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus színterévé akarják tenni. Az európai államok kormányainak népeik iránti nagy felelősségük tudatában olyan lépéseket kell tenni, amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés kibontakozását eredményező fordulatot. Nem először vetődik fel ez a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékaikról pufogtatott hazug szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fél a népek éberségének elaltatására. A népeknek ugyan kinyílt a szemük, de már csak akkor, amikor emberek milliói pusztultak el, s virágzó városok és falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óríásrakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez megismétlődjék. Az értekezleten részt vevő orszá- flok határozottan síkraszállnak azért, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre, e célból készségesen együttműködnek más államokkal. Az európai béke és biztonság megbízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valamennyi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hozni. Az európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét akcióprogramnak felhasználható, megalapozott javaslatokat. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vonatkozásokban lehet és kell intézkedéseket tenni az európai biztonság erősítésére: 1. Az értekezleten részt vevő államok felhívják az összes európai országokat, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyikbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósuló békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek megfelelően síkra szállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány. a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt .az európai országok együttműködéséhez. Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösein előnyös lépéseket tegyenek. Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű, politikai, vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kapcsolatainak megteremtése a két német állammal. A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, s így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet s a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészükön. 2. A szocialista országok mindig következetesen ellenezték, hogy katonai tömbökre, vagy szövetségekre osszák fel a világot. Mindenkor azon voltak, hogy elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO. ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Német- országnak a NATO-ba való belépésére. A Varsói Szerződés szuverén és egyenjogú államok védelmi szövetsége, amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez. A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerített katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését. Minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése, amely a földrész valamennyi államának egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapszik. A jelen nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint megérett annak szükségessége hogy lépéseket tegyenek elsősorban az európai háborús feszültség enyhítésére. Ennek. radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szövetségeket egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták, hogy az észak- atlanti szövetség működésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti helyüket egy európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására. Ha azonban az észak-atlanti szerződés tagállamai még mindig nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a két csoportosulás, a jelen nyilatkozatot aláíró államok célszerűnek tartanák, ha már most megegyezés jönne létre az észak-atlanti szövetség és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról. Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az északatlanti tömb és az agresszív imperialista körök merényletet követnek el a világbéke ellen, az értekezleten részt vevő szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket és el vannak szánva arra, hogy fokozzák erejüket és védelmi képességüket. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az észak-atlanti tömbben és a Varsói Szerződésben részt vevő valamennyi állam, valamint a katonai tömbökhöz nem tartozó államok két, vagy több oldalú alapon tegyenek erőfeszítést az európai biztonság előmozdítása érdekében. Harmadszor: napjainkban úgyszintén nagy jelentőségre tesznek szert az olyan részleges intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak, mint például: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása: a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről, saját nemzeti határok mögé; mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése; az atom-konfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedések, atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak részéről, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert az ilyen övezetekhez tartozó államokkal szemben, stb.; az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók távoltartása ezeknek az államoknak a kikötőitől. Negyedszer: Tekintettel arra, hogy az NSZK-nak az atomfegyverek birtoklására vonatkozó igénye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniök annak megakadályozására, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bámilyen formában — közvetlenül, vagy közvetve, államcsoportosulásokom keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való, bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagymértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Félmegoldások ebben a kérdésben mogengedhetetlenek, ötödször: a határok sérthetetlensége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valamennyi európai állam éppen úgy, mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikben abból induljanak ki, el kell ismemiök az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera—Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. Hatodszor: a német kérdés békés rendezése megfelel az európai béke érdekeinek. Az értekezleten részt vevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt ország és Európa egésze biztonságának érdekeit E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építő jellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből, mindenekelőtt a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyanakkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismerjék a meglévő határokat és, hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről. A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kapcsolatainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben, a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális téren egyaránt — lehetővé teszi a két német állam munkás- osztályának, parasztságának és értelmiségének, egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájáruljanak a haladás és a béke ügyéhez. Ami a két német állam egyesítésének kérdését* illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német állam fokozatos közeledésén, meg(Folytatás a 3. oldalon)
