Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

i 1966. július 7. TOLVA MKGYFT VßPflJSAO Megismertetni a helyes utat! A Vöröskereszt megyei szervezeteinek munkájáról Megyénkben a Magyar Vörös- térték a megyében a terv térítés- tapasztalatok szerint csak a mun- kereszt 225 alapszervezete 14 250 mentes biztosítására. A növekvő katársaik, a közvetlen környezet taggal végez aktív munkát. Ezek vérigény azonban évemként egyre tud leginkább hatni az alkoiholis- a számok különösen akkor tűn- nőtt és 1966-ra elérte a 3300 li- tákna. Az eddigieknél sokkal sze­nek nagy jelentőségűnek, ha az tért. Elhhez azonban közel 12 ezer lesebb társadalmi összefogást kell 1950-es évet vesszük figyelembe, embertől kell vért venni. Ez azt kialakítani az alkoholisták meg- mint a megalakulás évét. Az első jelenti, hogy a szervezés során mentése érdekében, mert ez nem­időszakban különösebb szervező 30—40 ezer emberhez kell eljutni, csak egy-egy ember ügye. hanem munkáról nem beszélhetünk. Hat- amit a kijelölt aktívák egyma- több ezer családot érintő probte hét évvel ezelőtt azonban külö- gukban képtelenek megoldani, ma. nős gyorsasággal bontakozott ki e Ezért a Vöröskereszt kérte a A 111 , mozgalom az egész megyében, pártszervezetek és a tanácsok A Cigányok helyzetevei Egyre-másra alakultak a közsé- segítségét, akik a legmesszebb­gekben, gyárakban, üzemekben és menő segítséget nyújtották. Nagy foglalkozó párthatározat a Vörös­intézményeknél az egyes alap- szerepe volt és van, a helyi veze- keresztnek is megszabta a félada- szervezetek. amelyek a kezdeti ne- tők példamutatásának is. Több tokát. Elsősorban a szervezeteknek hézségeket leküzdve egyre akti- példa mutatja, hogy amíg a köz- az egészségügyi szemlélet formá- vabb munkát fejtettek ki. Nagy ség, vagy üzem vezetőd nem je- lása a fő feladatuk, azonban a- jelentőségű volt a Magyar Vörös- lentkeztek vérvételre, nem jelent- cigányok sizociális, kulturális és kereszt 1964-ben megtartott II. kezett senki. A tapasztalatokat giazdasági helyzetétől mindez nem kongresszusa, amely rendszerezte annyiban lehet összefoglalni, hogy választható el. a szervezetek tevékenységét és ahol a helyi erők összefognak, ott megszabta a legfontosabb felada- minden esetben eredmény is imi- örvendetes változás tapasztaí- tokat. tatkozik. ható a cigányok munkavállalása A feladatok sorrendjében érté- . terén a korábbi évekhez hasonlít­kelve a kétéves munkát, hatalmas A tisztasági mozgalmat va. Ennek következtében nőnek előrelépésről, főleg odaadó lelki- igényeik, mind többen jeleníkez­ismeretes munkáról számolhatunk hat év óta szervezik. Ma már eí- nők házépítési szándékkal. A le­érték azt, hogy minden községre, hetőségekhez képest a szervez«- tsz-re és állami gazdaságra kitér- zetek minden esetben segítik ezen jed. A Vöröskereszt-aiapszerveze- igényekkel fellépő cigánycsaládo- tek taggyűlésen, a községi tana- kát. Az egészségügyi állandó bí- csok a februári tanácsüléseken zottságokkal, a művelődési szer- 1 i.-t- „ .... -1 . , napirendre tűzik a mozgalom ér- vekkel közösen dolgoznak a ci élésével kapcsolatos feladató- gánytanulók beiskolázása érdeké­körzeti orvos, a vö-titkar ^ cftgairyllanulók. helytállása az terjeszt elő. iskolákban azért is nehéz, mivel A legutóbbi _ értékelés alkalmá- otthon neTO beszélnek általában adásnak és a Vöröskereszt külön- vad, az egészségűgyi zarlat es az _______, .' b öző tanfolyamainak biztosítanak árvíz ellenére is eljutattak az magyarul. A megoldás helyet. A szervezetek az elmúlt aktívák, a lakóházak 60 százaié- ha a nagyobb települések mellett 4—5 évet figyelembe véve, éven- kához, amely jó eredménynek szá- óvodát, vagy iskolai előkészítőt ként 350—400 egészségügyi élő- mit. Ha azonban a számokat hoznának létre, adást tartottak a legkülönbözőbb vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy témákból, de ugyanennyi az az értékelt házak 25 százaléka 60 A legfontosabb szervezeti fel­egészségügyi témájú filmvetítések pont alatti, vagyis messze elmarad adatokat érintve, megállapítható, ^ ... ,1 a követelményektől. Vöröskereszt me­véltek, melyeket legnagyobbrészt A mezogazdasagl . gyed szervezetei, különösen az körzeti orvosok tartanak. Ez ab- effészséffÜÍTvi munka utóbbi években dicséretes munkát bői a szempontból is bevált, mi- o o o* vei ők ismerik legjobban a köz­mefa lerfo^rabbkMéíkrehá- osztályokkal szorosan *61, amely nagy lépéssel SaKtvi“m». együttműködve dolgozik a Vörös- „ fa,„ be a legtöbb alapszervezetnél. Az egészségügyi felvilágosító munkában A jó munka eredményeként a községi népművelési tervekben évenként két egészségügyi elő­végeztek. Az egyes községekben területén a KÖJÁL-lal és a me- mindenütt hallatnak m unkájuk­viszi , . _ . . , előre a falu egészségügyi szem­kát segíti a több ezer írásos anyag megszervezik az egészség leletében még elmaradott csalódó­js. melyeket renifezeresen adnak ü™nfeleS^^hetes taS- kát, egyéneket a helyes út meg- k, az alapszervezeteknek. A fel- mát ^ *,£■»*. hogy a ismerésében F. M. felelősök ne a beruházásokat sür- gessék, hanem az istállók higiéni­Mi indokolja? Megszövegezték, ' lebélyegez­ték és aláírták. A Fácánkerti Községi Tanács vb hozta a ha­tározatot és a Fácánkerti Köz­ségi Tanács vb-elnöke így nyi­latkozik róla: „A magam részé­ről nem értek vele egyet.” Az ellentmondás kissé különös, sőt, majdhogynem titokzatos. Mi­féle hát az a határozat, ame­lyikre a tanácselnök egyrészt rányomja a hivatalos pecsétet, másrészt kijelenti, hogy nem vállal vele közösséget. Nem nagy ügy: az egész annyi csa­pán, hogy a községi tanácsot a szóban forgó határozat meg­hozatalára rendelet kötelezte. De arra már nincs szabály, hogy ezzel a helyi termelőszö­vetkezet patrónusaként a ta­nácselnök egyet is értsen. A kettő néha még nem ugyanaz. Egyébként a fácánkerti Uj Ba­rázda Tsz akaratlanul idézte elő a tanácselnök válságát, mivel úgy csöppent beibe a tár­sulásba, mint Pilátus a krédó­ba. Amikor a Paks—faddi Víz­gazdálkodási és Talajvédelmi Társulás megkezdte működését, valakik, valamiképpen úgy ta­lálták, hogy ez a közös gazda­ság is beletartozik a társulás érdekeltségi területébe. Ezek után akár tag, akár nem tag, fizetnie kell a hozzájárulást. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága határozattal köte­les kötelezni a hozzájárulás be­fizetésére. A községi tanács végrehajtó bizottságát pedig e határozat meghozatalára rende­let kötelezi. Kissé bonyolult a dolog, de némi figyelemmel nyomon követhető. Ilyen előz­mények után hozta a Fácán­kerti Községi Tanács azt a ha­tározatát, amellyel maga sem ért egyet. Vitának persze nincs helye, a tsz legfeljebb felleb­bezhet. A továbbiakban a sor­rend logikus. Ha van fellebbe­zés, akkor nem maradhat el a szakértők kiszállása sem, mert leginkább a helyszínen dönt­hető el teljes biztonsággal, hogy egyáltalán van-e helye a fel­lebbezésnek, cuvagy nincs. Az utolsó szót minden bizonnyal a vízügyi szakemberek mond­ják ki, bár Fácánkert környé­kén az már régóta vem titok, hogy az Uj Barázda Tsz ren­delkezik homokverései terület­tel, gyengébb és jobb minősé­gű földekkel.> de a környéken olyan területet még nagyító­val sem lehet találni, amely indokolná, hogy a tsz a tár­sulásnak tagja legyen és a tár­sulás pénztárába 3525 forint hozzájárulást befizessen. Ennek ellenére lehetnek olyan szempontok, amelyek mégis indokolják a hozzájárulás be­fizetését. Ezeket azonban a je­lek szerint sem a tanácselnök, sem a tsz nem ismeri. Miért neme —- ,‘jgp — . Takarékossági vetélkedők a KlSZ-táborokban Megyénk ifjúsági táboraiban a ként mindenütt -a lakásra gy®?- fiatalok nemcsak becsületesen ta- tés dominál. nulnak, dolgoznak, hanem jól is Másrészt jól szórakoznak a szórakoznak a dicséretre méltó I3-fl-es takarékossági totójátéko- munka után. E szórakozva tanú- kon, valamint a csoportos vetél- láshoz járul hozzá a KISZ és az kedőkön. És nem lebecsülendők OTP közös rendezésével tartott a legjobbaknak jutó csokoládék és még tartandó vidám takaré- sem. kossági vetélkedő. Ilyen vetélkedő volt márDom­Tanulságosak ezek a vetélke- boriban elsején és negyedikén a dők azért, mert áttekintést kap- kanacsi táborban. Továbbiak lesz­nak a megye minden részéből nek az egyhetes turnusok számá- összegyűlt KISZ-vezetők és fia- ra Dombodban 9-én, 16-án és talok a takarékosságról, annak 29-én. A kanacsi kéthetes leány­egyéni és népgazdasági jelentő- turnus számára 16-án, augusztus ségéről. Megismerik, hogy a ta- 1-én és K-én rendeznek vetél- karékoskodás világjelenség, s fő- kedőt. zés. Ennek érdekében kialakítot­ták az egyes községekben az egészségügyi állomásokat. kus rendjét, a tejházak tisztasá­gát, a tejkezelők és állatgondozók vizsgálatát, a men tő Iá dák feltől 1964-es évben 2J«ként jelentkezett az ^ valamim ^ kezelőinek kiképzését tartsák elsősorban szem előtt. A családvédelmi munka a polgári védelmi egészségügyi egységek létrehozása is. Minden orvosi kör- i0en szerteágazó a Vöröskereszt- zetben, összesen 93 helyen, meg- tervezeteiben. Az alapszerveze- alakították az egészségügyi szaka- tek aktival a tomegszervezetekkel szokat. A beosztottak kiképzését karöltve végzik a y eszel y ezt etett tavaly kezdték meg. A kiképzésen gyermekek felkutatását, patrona- a megjelenési átlag 75—80 száza- iasáit es utógondozását. Negy-ot lék volt. Azokon a helyeken folyt eve kezdeményeztek az öregek csak kielégítően a kiképzés, ahol napjának megrendezeset is, amely az előadó jól felkészült és ahol a ma már szinte hagyományossá hallgatókat a törvénynek megfe­lelően válogatták ki. Ahol a kivá­lasztás nem volt megfelelő, ott a megjelenés is igen gyér volt. A jól dolgozó községek közé sorol­ható, Györköny, Pálfa, Zomba, Ér­tény, Tamási, Alsónána, Dalmand és Szedres. Az első kiképzési év tehát ered- elleni küzdelem ményes volt. Bizonyos fokig ki­alakult a szakaszok egysége és a feladatait kormányrendelet hatá- zárógyakorla tok tanúsága szerint rozza meg Addig azonban, amíg az anyagot a beosztottak többségé a ^bc elleni küzdelem eredményes, megfelelően elsajátította. Az elő- a felszámolásra irányuló munka­adók. többnyire a körzeti orvo- vaj mindenki egyetért és támogat- sok, valamennyien lelki ismerete- ja az alkohol elleni küzdelem te- sen készültek fel a foglalkozások rén nincs kellö előrehaladás. Ma megtartására. Az 1966-os kiképzési még az elítélés helyett sokan in­időszakról hasonló tapasztalatok- kább jóindulatúan megmosolyog­jál tértek vissza az ellenőrző sze- ják a részeg embereket. Részben mélyek. ezzel is magyarázható, hogy az Az orvostudomány fejlődése, a alkoholellenes előadásokra igen megnövekedett vérigény szüksé- kevesen, vagy egyáltalán senki vált és évről évre minden köz­ségben megtartják. A felmérések azt bizonyítják, hogy a tsz-ek a szociális és kulturális alap na­gyobbik részét ténylegesen szociá­lis célokra fordítják. A tbc és az alkohol gessé tette a vérvétel új formájának kialakítását nem megy el. Mivel az előadásos propaganda nem hozza meg a kellő ered­ményt, azért a jövőben az egyéni ,,,, , , . . , . , foglalkozásokat helyezik előtérbe, a kiszallasos helyszíni vervetelek ° , , , , megszervezését. Két évvel ezelőtt csak a munkahelyeken a felsőbb szervek javaslatára át,- keresztül tudják megvalósítani. A i NŐK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Becsüljük meg jobbon o dolgozó nőket „Közel két éve, hogy a megye területén egyetlen szakszervezeti bizottság sem tűzte napirendre a nők helyzetének üzemen belül történő vizsgálását.” A fenti megállapítás az építők közelmúltban lezajlott megyebi­zottsági ülésén hangzott el, s Ebben az évben hárman kaptak „Kiváló dolgozó” jel­vényt, négyen pedig oklevelet. A szocialista brigádverseny­ben is a nők méltó társuk a férfiaknak. Ezek a példák mind a nők meg­hadd tegyük mindjárt hozzá töb- becsülését fejezik ki. Azonban ez ben meg is jegyezték: bajos dolgait, amelyek nem egy esetben károsan jelentkeznek a termelésben. Pedig ezekkel az el­sősorban anyai hivatásból eredő sajátságos problémákkal elsősor­ban a nőbizottságoknak, nőfele­lősöknek kellene foglalkozni. Ami a szakszervezeti bizottsá­gokat illeti, ők is a „ludasak’’ ab­még nem minden. Számos olyan ban, hogy egyszer sem gondoltak gondjuk van a dolgozo nőknek, arra, hogy megvizsgálják üze- amely feltétlen megérdemelne, műkben a dolgozó nők helyzetét, hogy legalább evenkent egy al- beleértve munkájuk értékelését, kálómmal a vállalati szakszerve- anyagi és erkölcsi megbecsülésü- zeti bizottságok foglalkozzanak ket_ Több mint hétszáz nő dolgozik azokkal. Hogy csak néhányat em- ’ , . . az építők megyebizottságához tar- títsünk: több helyen nincs bizto- g ’ e * egy n?fg‘ tozó üzemekben, közülük ötszá- sítva a nők részére a megfelelő i nfÄJ^.5“nban zan fizikai munkán. Ma már egy öltöző, tisztálkodási lehetőség. A öet e ^emelnek. pedig megérdemelnék a nők, hogy többet törődjenek velük. Gondjaikkal, problémáikkal. Nem áll megfelelő arányban az álta­luk végzett munka, a velük való pillanatra sem lehet vitás, hogy téglagyárakban, cementiparban eddigi eredményeinkben jelentős ahol szintén sok nő dolgozik még tgrődóSe]1 szerepet játszott a nők bátor mindig elég nehéz fizikai munkát ° oaesseI- helytállása, áldozatos munkavál- kell végezni, annak ellenére, Azt hisszük, túlzás nélkül el­tolása. Éppen ezért joggal vető- hogy az elmúlt években több mondhatjuk ugyanezt a többi dik fel a kérdés: milyen arány- munkafolyamatot gépesítettek, iparágban, vagy mezőgazdaságban ban van a dolgozó nők megbecsü- éppen ezért további gépesítések dolgozó nőkről is. Éppen ezért lése, segítése az általuk végzett válnak sürgőssé, és még lehetne csak helyeselni tudjuk, hogy munkával? sorolni tovább a problémákat. __ , , „ , , , Nem is beszélve a családi, gyer­° tt ahol felismertek, es helye- meknevelési gondokról, sen értekeitek a nők munkáját, a Az anyagi megbecsülésen túl. több erkölcsi megbecsülést is kérnek az építőiparban dol­gozó nők. a megbecsülés sem maradt el. A megye két legnagyobb építőipari egységénél — az állami és a ta­nácsi építőipari vállalatnál — a kőműveseket kiszolgáló segéd­munkások 95 százaléka nő. Mind­két vállalatnál a közelmúltban az építők szakszervezetének megyebizottsága ez év máso­dik felében újra napirendre tűzi az építőiparban dolgozó nők helyzetének értékelését. s egyben felhívta az üzemi szak- szervezeti bizottságok figyelmét A szakszervezeti bizottságok nő- is, hogy második félévi munka­bizottságai, nőfelelősei több he- tervükben szerepeljen a nők mun- sorra került alapbérrendezés al- íyen kellő felkészültség hiányában kakörülményeinek, anyagi és er- kalmával a kiszolgáló segédmun- szinte csak névlegesen dolgoznak. köicsi megbecsülésének vizsgála- kások alapbérét átlagosan 24 szá- Nem tudják átfogóan intézni sz ta. zalékkal növelték. üzemükben dolgozó nők ügyes- (szigetvári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom