Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

1966. július 31. TOLVA ftlEGffl WEPÜISKÖ 3 Jól vizsgázott — Az új felvételi rendszer tapasztalatai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen — Befejeződtek az idei egyetemi & főiskolai felvételi vizsgák, s a pályázók többségét is értesítették az eredményről. Az idén azonban a fiatalokon kívül az új, javított felvételi rendszer is vizsgázott, mégpedig az előzetes adatok sze­rint — jól. Legalábbis a buda­pesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi ka­rán a tapasztalatok ezt bizonyít­ják. Mint ismeretes, a régebbi fel­vételi rendszerben a szerzett pon­tok merev nagyságrendjében vet­ték fel a pályázókat, s ezért alig nyüt lehetőség arra, hogy a tár­gyi tudáson kívül mérlegre te­gyék a tehetséget és a rátermett­séget, az erkölcsi és a politikai magatartást. Most az új, módosí­tott szabályzattal ezt az egyolda­lúságot kívánták megszüntetni. A budapesti természettudo­mányi karon 1214 fiatal pályá­zott a 450 helyre. Eddig a négyszázötvenedik jelent­kezőnél vonalat húztak volna, a pontok merev sorrendjében fel­állított listán. Most másként tör­tént. Lássuk például a biológia- kémia szakot: itt 50 hely volt, s a vizsgaeredmények alapján fel­állított sorrendben az ötvenedik pályázó is 16 pontot szerzett. Ré­gebben eddig a határig vették fel a pályázókat, most azonban a 16 pont és a legmagasabb 20 pont középarányosából, tehát a 18 pont­ból levontak hármat, s így 15 pont jött ki az úgynevezett re­latív megfelelőség alsó határa­ként A 15 ponttal és az ennél többel rendelkező pályázókat tárgyi tudás szempontjából meg­felelőnek tekintették az egyetemi továbbtanulásra Ezen alul, az új felvételi szabályzat alapján, meg nem feleltnek minősítették a pá­lyázókat Persze e számítás szerint a tárgyi tudás alapján megfeleltek körébe már többen kerültek be, mint ötvenen. S, hogy az 50 hely­nek kik lesznek közülük a birto­kosai, ezt egyéni elbírálás alap­ján, most már a tehetség, a ráter­mettség és az erkölcsi-politikai magatartás mérlegelésével dön­tötték eL A relatív megfelelőség alsó ha­tára temészetesen a jelentkezők számától és a vizsgán mutatott általános tudástól függően, sza­konként változó volt. A kémia­fizika szakon például 13,5 ponttal is számba jöhettek a felvételre pályázók, míg a biológia és a geológiai szakon csak a 16 és‘ az ennél több pontot szerzett jelent­kezőkből válogattak. Sokan azt hitték: a tárgyi tudás fontossága csökkent, amikor köz­tudottá vált, hogy az idei felvétel nem a szerzett pontok merev sorrendjén mú- Uk hanem a pontok alapján csupán egy szükebb Jceretef’ ■jelölnek ki, s az egyéb követelményeket is figyelembe véve ennek tagjai kö­zül válogatják ki a felvételre kerülőket. A gyakorlat meg­mutatta: tévesen következtettek, akik erre gondoltak. A tudás, te­hát a szerzett pontok összege most is nagyon íontos volt. A budapesti természettudományi ka­ron például az új, módosított rendszer alapján a felvehetőség alsó határa általában csak egy p>onttal volt alacsonyabb a régi rendszer szerint számítottnál. Csupán egyetlen, kis létszámú szakon volt két p>ont eltérés, de ugyanakkor két szakon a mostani alsó határ azonos volt a tavalyi rendszer szerint számítottal. Egy pont különbség pedig — a sok­éves tapasztalatok bizonysága sze­rint — az egyetemi tanulmányok­ban egyáltalán nem jelent ki­mutatható tudás- és képességbeli többletet, vagy hiányt. Maradjunk a tárgyi tudásnál. Ennek fontosságát bizonyította az is, hogy a pontszám szerinti, szigorú sorrendtől csak nagyon indokolt esetben tértek el. A 170 helyes matematika-fizika szakon például a pontok nagyságrend­jében felállított listán az első 170- ből mindössze 17 nem került — valamilyen oknál fogva — fel­vételre. A matematika szakon pe- dig a sorrend szerinti első negy­venből — ennyi volt ugyanis itt a helyek száma — csupán 5 pá­lyázót utasítottak eL És kik kerültek a helyükre? Olyanok, akik fél, vagy egy pont­tal ugyan kevesebbet szereztek, de tehetségesebbek, a választott szakra — a bizottság megítélése szerint — jobban rátermettek er­kölcsileg és politikailag szilár­dabbak. Sokan már a felvételi vizsgák előtt tudni vélték, hogy az egyéni elbírálásokkor majdnem „auto­matikusan” felveszik a fizikai, dolgozók gyermekeit. Nos, itt is tévedtek a jósok, mert a felvé­teli bizottság mindenkit körülte­kintően értékelt, s noha valóban fontosnak tartotta, hogy minél több fizikai dolgozó gyemeke ke­rüljön be az egyetemre, mégis óvakodott a sablonoktól, s az el­utasítottak között is nem egy ilyen található. És fordítva: azok között, akik a viszonylag maga­sabb pontszámmal kiestek helyé­re bekerültek, szép számmal van­nak nem fizikai dolgozók gyerme­kei is. A fizikai dolgozók gyermekei­nek részaránya az idén emel­kedett a természettudományi karon: a tavalyi 23 százalékról 39 százalékra. Ennek egyrészt az a magyará­zata, hogy nagyobb felkészültség­gel, több tudással álltak a bizott­ságok elé, másrészt pedig a tava­lyi 21 százalék helyett 27 száza­lékban voltak már eleve — még­pedig az átlagosnál jobb tanul­mányi eredménnyel — a jelentke­zők között a fizikai dolgozók gyermekei. Az idei felvételi rendszer és gyakorlat tehát mindenképpen jónak, javulónak mondható a bu­dapesti természettudományi ka­ron. TÓTH LÁSZLÓ A szociális helyzet az üzemekben — fl belvizek elleni védekezés — Rét- és legelőgazdálkodás A népi ellenőrzési bizottság második félévi munkatervéből A Tolna megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság az elmúlt fél évben több témát vizsgált — köztük volt átfogó, országos vizsgálat ré­sze — nagyon sok társadalmi munkás — mezőgazdász, közgaz- dfez, mérnök és más szakember — bevonásával. Ilyen nagyszabású, kiterjedt volt például a mezőgazdaságban a kemizálás néhány kérdésének vizsgálata. Ebben a témában a műtrágya-felhasználás kapta a na­gyobb teret, főleg annak haté­konysága, a termelés fokozására gyakorolt hatása. A jövőben ugyanis az eddigieknél nagyobb mennyiségben kapja a műtrágyá­kat a mezőgazdaság, szükséges tehát a felmérés, hogyan tudják alkalmazni a szakemberek, meg­felelnek-e a célnak a kiszóró gé­pjeik. A vizsgálathoz nagy segít­séget nyújtottak azok a mezőgaz­dasági szakemberek, akik a tava­szi, nyári munkák mellett is részt vállaltak e feladatban. Hasonló kört ölelt fel a terme­lőszövetkezetek bizonylati fegyel­me, a kisipari szövetkezetekben a vagyonvédelem, és a sportkö­rök gazdálkodása. A második félévben a Tolna megyei népi ellenőrök ismét több, országos szintű vizsgálatban vesz­nek részt Egyik ilyen témakörben vizs­gálják, hogyan alakulnak az üze­mek dolgozóinak szociális hely­zete, az, hogyan használják fed a kormány által biztosított anyagi lehetőségeket. Napirendre kerül a munkásszállók helyzete, az üze­mek szociális létesítményeinek — öltözők, mosdók, bölcsődék — áí­Betonburkolatot kap Bonyhádon a Bacsó Béla utca. A mintegy fél kilométer hosszú úttest építése befejezéshez lapota. A belvizek elleni védekezés év­ről évre visszatérő gond. Nagy területek esnek ki emiatt a ter­melésből, épületek, lakóházak ká­rosodnak. A népi ellenőri vizsgá­lat ezzel a kérdéssel azért foglal­kozik; hogyan segítettek az ed­digi intézkedések, mit kellene, le­hetne még tenni a belvizek okoz­ta károk csökkentéséért. A mezőgazdaságban a takar­mánytermesztés fokozása szük­ségszerűen követeli a rét- és le­gelőgazdálkodás javítását. Erre a témára is kiterjed a népi ellen­őrzés vizsgálata. Ezeken kívül több közgazdasági elemzés, és a dolgozókat közvetlenül érintő kérdés szerepel még a második féléves programban. A vizsgála­tok ezúttal is sok szakembert fog­lalkoztatnak, azok — és az üze­mek, vállalatok, szervek — segít­sége ezúttal is feltétele lesz az «Sdroényes tevékenységnek. Az 1966. éri községfejlesztési tervek teljesítéséért ! A megyei tanács vb. versenyfelhívása a községekhez Az 1966. évi községfejlesztési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése és ezzel a harmadik ötéves terv időszakában a községpolitikai munka eredményesebbé tétele érdekében a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága versenyt hir­det megyénk tanácsai részére. A verseny célja, hogy a helyi tanácsok községfejlesz­tési munkája révén tovább javuljon a községpolitikai tevé­kenység, tanácsaink a társadalom minden rétegének bevo­násává! növeljék a községek fejlesztésére fordítható anyagi eszközöket. A pártszervezetekkel, szakszervezetekkel, a szövetkezetekkel és a Hazafias Népfront szerveivel való szoros együttműködésben a lakosság minél nagyobb részét vonják be a közös célok megvalósítása érdekében végzett társadalmi munkába. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű és gazdaságos felhasználása, valamint a lakosság társadalmi munkája következtében, az eddiginél is gyorsabb előrehaladás történjen a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, valamint kulturális igényelnek kielégítése terén. _ A verseny az 1966. évi községfejlesztési tervek teljesí­tésére irányul, amelynek elbírálásánál és értékelésénél pont- rendszert alkalmaznak. A versenynél figyelembe veszik a tanács által megállapított tételes lakossági hozzájárulást, a lakossági adóbevételi terv teljesítését, a költségvetési több­letbevételt, a módosított kiadási terv teljesítését, az egy lakosra jutó társadalmi munka értékét, és ennek következ­tében elért beruházási, felújítási megtakarításból származó bevételi értéket, valamint a mezőgazdasági és halászati tszrek által, a községfejlesztési alapba befizetett összeget. A versenyben a községfejlesztési alappal rendelkező ta­nácsokat három csoportba osztották. Első csoport: Szek- szárd, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Dunaföldvár és Tamási. Második csoport: mindazon község, ahol a lakosság lélek- száma a háromezer főt eléri, vagy meghaladja. Harmadik csoport: mindazon község, melynek lélekszáma a háromezer főt nem éri eL A verseny erdeményének elbírálása az 1966. évi köz­ségfejlesztési alap zárszámadásának, illetve a végleges adó­bevételi eredmény kimutatásnak adatai alapján történik. A versenyt a megyei tanács vb pénzügyi osztálya, terv­osztálya és a titkárság községfejlesztési csoportvezetőjé­nek együttes előterjesztése alapján a megyei tanács végre­hajtó bizottsága értékeli. Kizáró ok lehet a versenyből, ha az egy főre számított társadalmi munka értéke a húsz forintot nem éri el, vagy ha a tanács által megállapított község­fejlesztési tervet tanácsi határozat nélkül módosították. A végrehajtó bizottság a községfejlesztési versenyben a csoportonként első és második helyezést elérő tanácsokat a megyei községfejlesztési alapból jutalomban részesíti. A jutalom az illető tanács községfejlesztési alapjának bevéte­lét képezi, ezért csak kőzségíejlesztési feladatokra használ­ható feL A jutalom összege csoportonként: az első csoport­ban az első helyezett 150 ezer, a második helyezett 100 ezer forint jutalomban részesül. Ugyanígy a második csoportban 100 ezer és 60 ezer, a harmadik csoportban pedig 50 ezer és 40 ezer forint jutalmat kap a verseny első és második helyezettje. A versenyben a legjobb eredményt elérő tanácsoknál a községfejlesztési munkával foglalkozó végrehajtó bizottsági vezetőket és dolgozókat is jutalmazni kívánja a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A jutalmakat 1967. április 1-én adják át. Esperanto" — „Reménykedő" Befejeződött a 22. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszus Pécsett Az első eszperantó nyelvkönyv 1887-ben jelent meg. Csupán 40 oldal volt és alig több, mint 960 szógyököt tartalmazott. Megalko­tója dr. Zamenhof Lázár Lajos „Döktoro Esperanto” álnéven ad­ta ki ezt a könyvet. Még ugyan­abban az évben több nyelvre fordították és ezzel az eszperantó Lengyelországból elindult világ­hódító útjára. És azóta? A világon ma körülbelül 30 millió eszperantistát tartanak szá­mon. Ha egy helyen élnének, ak­kora nagy országot alkotnának, mint oéldául Lengyelország, vagy Spanyolország. De az, hogy az „eszperantó ország” kiterjed az egész világra és „állampolgárai ' megtalálhatók minden országban, minden nagyobb városban, növe­li a mozgalom jelentőségét. Mind az öt világrészben számtalan esz­perantó újság és folyóirat jelenik meg. A különféle tudományok és szakmák részére összeállított szakszótárak száma meghaladja a másfél százat. Jelenleg 24 rádió- í állomás sugároz rendszeresen esz­perantó nyelvű műsort, az utóbbi időben a Magyar Rádió is. Az utóbbi években 32 ország iskolái­ban vezették be a nemzetközi nyelv oktatását, sőt 30 egyetemen eszperantó lektorátus, illetve tan­szék is működik. Szombaton, 30-án ért véget Pé­csett a 22. Eszperantó Ifjúsági Vi­lágkongresszus. A gazdag tudo­mányos, szórakoztató programmal eltelt egy héten 23 ország ezer fiatalja vett részt. Legtöbben — 406-an — Lengyelországból érkez­tek. Anglia, Izrael, Mali és Tö­rökország egy-egy emberrel kép­viselte magát. Az eszperantó if­júsági kongresszuson többségben voltak a lányok, asszonyok. Az ezer küldött közül 919-en harminc év alattiak. Maga a szó: esperantó, azt je­lenti, hogy reménykedő. Dr. Za­menhof Lázár Lajos reménye, — hogy a maga alkotta nyelvvel meghódítja a világot — valóra vált. Az öt világrészt jelképező ötágú zöldcsillagos eszperantó­jelvény tulajdonosa az egész vi­lágon eszme társakra talál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom