Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

KÁLDI JÁNOS: KÉRDEZŐ ®e kismama-szép, magyar föl ti, szülő és talán síri por-sár, dombsorokat-vonulta tó, akácosokat-ziSgatb.. dérrel-díszített, mesebeli-gazdag, akit számtalan könyvelő lekönyvel, tízezer igazgató igazgat, akit lépten-nyomon adminisztrálnak, nyilvántartanak: alkonyat-virágos, hallgatag Duna—Tiszatáj, az álmaidat is naplókba írják, rovatokba körmölik gondodat; fűszálaidat megolvassák, s az összesítés főkönyvbe kerül1; merre szállt el kéményeid füstje; számbaveszik rendületlenül; te hold- és jaj-perzselte vidéke a világnak. igéző-szemű „íróasztal-ország”, ^ ugye, boldog vagy, hogy dolgaiddal ennyien sürögnek, széttördelik szíved körül a csöndet; ugye, nem vagy árva? — Miért emeled mégis szomorúan az arcod a napsugárba? MISZLAI GYÖRGY: NÉGYSOROSOK Minszk (1942. április 28.) „Ez már barátim itt a harci zóna” — mondotta a vezérkar főnöke... Keserű szánk nyílott káromló szóra, s köröttünk sírt a földúlt táj röge... Reggeli galambok Napfény mosdatja tollúk hófehérre, a májusi kék ég-az otthonuk. Belévesznek tündöklőén a térbe, békét hirdetnek és nem háborút... Szolnok (4944. október eleje.) Nagy bombatölcsérek a híd előtt. > Mellettünk zúgtak „tigris”-karavánok. Azon a napsütéses délelőtt nem tudtam még, hogy sírod körül járók... Fülöpszállás (1944. október.) Ősz volt... Október... verőfényes. Akác hullatta sárgult levelét. Az ég keleti arca rémes: a horizonton lángolt Kecskemét... Kiskőrös (1944. október.) Német csendőrök állták el utunkat. Fenyegetett géppisztolyuk csöve. A falu esőverte éjben szunnyadt, de fénybe vonta nagy Petőfije... A Sárközi Napok után a Sárközi Napokról 1/ iJencnapos zsúfolt program; dezvénysorozatnak. Azt azonban Jól sikerült munkás-pa- okvetlenül el kell dönteni, hogy raszt találkozó Sárpilisen, öt kiél- a sárközi Napok jellege milyen Iitás>, tíz műsoros est, bemutató, legyen. Tisztázni kell, hogy kik ^mvetite; a Sárköz külön- számára állítják össze a progra- bozo községeiben. Három ízben es mofc A helybeli lakosság szórakoz- kozsegben leptek fel hivatásos tatására csupán, vagy belföldi n^dalenekesek. négy alkalommal iBUSZ-forgalmat kívánnak lebo- tertottak tanácskozást, ünnepi nyolítani, sőt külföldi vendegek is számítanak? ^P05. ‘ittörőtóbort ütöttek fel A Menc nap határozottan sofc- a járás úttörőcsapatainak küldőt- na.k bizonyult. Az egyénenként ér- te! Sárpihsen es három nagy síké- tékes széthúzódtak, f11 Sl rendezték ebből az alka- egyes napok valóságos „üresjára- lomoolv ^ tok” voltak. Talán egy hét végi Több mint harminc különböző három napba mindezt bele Iehe- egyuttes — táncegyüttes, kórusok, .tett volna sűríteni, s ezzel mint- gyeréktánccsoportok. bábcsopor- egy mozgalmasabbak, eredetibbek ftok — léptek színpadra ez alatt az és vonzóbbak is lettek volna a idő alatt. Közel százan vettek Sárközi Napok. Ezt a mozgalmas- részt a tanácskozásokon, s ki tud- ságcrf még a vasárnapi nagygyűlé- ná megszámolni, hányán nézték sen sem sikerült elérni, éppen a végig a kiállításokat, hányán töl- program elszórtsága miatt. A gyű- totték meg a mozik nézőterét egy- lés végeztével ugyanis nem volt egy vetítés alkalmával, és hányán miért Sárpilisen maradniuk az tapsoltak tiszta szívből a néző- embereknek. A délután folyamán tereken egy-egy produkció után. pedig, mivel községenként voltak S magas számot adna. hányán a rendezvények, még az érdeklődő vettek részt a szervezés, az elő- sem juthatott el mindenhová köz­készületek munkájában A Sárközi Napok felelevenítése szerencsés elhatározás volt. Ehhez a Sárpilisi Népi Együttes fennál­lásának 20 éves jubileuma jó al lekedési okok miatt; L| indenütt nagy'érdeklődéssel fogadták az egyes előadá­sokat, rendezvényeket. De a ren- kalomnak kínálkozott, ünnepé- dezvények elosztása körül is akad- lyessé tette a rendezvénysoroza- tak problémák. A népi gyermek- tót. Értékes és szép produkciókat tánccsoportok bemutatóján akko- láthatott a közönség. Együttesek ra volt az érdeklődés, hogy talán tettek tanúságot sok éves rendsze- még egy akkora terem is megtelt rés munkáról, magas művészi fel- volna, mint az alsónyékiek műve- készültségről. Nem lehetett meg- lődésí házának nagyterme. Deesen hatódottság nélkül hallgatni és pedig egész idő alatt kiállítás kö- nézni a népi együttesek idős tag- tötte le. — a nagytermet. Olyan jainak fellépését. És megkapó az a kiállítás, amelvet a decsiek már lelkesedés, ahogyan Sárköz népe ismernek jórészt. A teremproblé- kivette részét ebből a munkából, ma — elég megkötöttséget jelent, Elsősorban ilyen szempontból s okvetlenül a tettebb programú nézve volt szükség a Sárközi Na- három nap mellett szól. így a nagy pok megrendezésére is. érdeklődésre számító rendezvé­A sok dicséretet érdemlő ren- n,v.e*et naf7 színpadokon lehetne dezvény mellett azonban beszélni aloadn'- alla£do, ^/közlekedést kell néhány olyan kisebb-nagyobb biztosítva a Sárköz falvai kozott hibáról, problémáról, amelyek ki- ~ néhány napon at minden b>- küszöbölhetők és amelyek okvet-, monnyal megoldható es a ren- lenül okulásul szolgálhatnak a' dezomunkaban es beveteleken ko- következő évek hasonló rendezve- zösen osztoznának a sárközi köz­nyeihez. A Sárközi Napok idei megren­ségek. A program sokrétű volt. — de dezése bebizonyította, hogy létjo- nem hibátlan. És itt újból vissza gosultsaga van egy hasonló ren- . , ™iken term arra. hogy a legfonto­Amikor Lukás elment, ma­gamhoz hivattam Haseket. ^ Elő­ször a reggeli esetről beszéltem, azután megkérdeztem tőle, hogy tetszik neki a katonáskodás? Ha- sek így felett: „Hát ne legyen szomorú az ember, amikor nincs mit ennie és innia?” ..Tehát szeretne valahová, a hátországba kerülni?” „Akkor nem jutnék fogságba?” Ezt a kérdést nem feszegethet­tem és ezért gyorsan határoztam: ,,Tudja mit, Hasek, jelentsen be­teget’,’. „Ök már néhányszor kidobtak” — vonta kétségbe Hasek tanácso­mat. „Jelentkezzen a gyengélkedőn a zászlóaljnál és az ezrednél is. Egész biztos meghallgatják. Ezt éh ígérem”. „Köszönöm a jóságát, tisztelen­dő uram” — köszönte meg Ha­sek és egyenesen a gyengélkedő Télé tartott. DUB EZREDORVOS A szolgálatot tartó orvos nem akarta felvenni Haseket, mert már járt nála néhányszor. Meg­magyaráztam neki, hogy ezúttal nem szabad Haseket kidobni, elég ha Dub ezredorvoshoz küldi... Azonnal felhívtam Dubot, ’aki jó barátom volt, s akinek még feleséget is én szereztem. Dub meghallgatta kérésemet, eleinte kifogásokat emelt, az előírásokra hivatkozott, de végül is meg­ígérte, hogy Haseket a hadosztály nyakára küldi és így az egész ügyet rövid időre elhalasztja, így ismerkedett meg Hasek Dub ezredorvossal, akitől vizs­gálat nélkül kapott reumatizmus elleni gyógykezelésre szóló javas­latot a hadosztálykórházhoz. Ha­sek Dubtól azt a tanácsot kapta, hogy Jaros törzsorvosnál jelent­kezzen, aki tudni fogja, hogy mit tegyen. Haseknek nem volt szerencséje. Amikor a hadosztálykórházba ért, Jaros törzsorvost nem találta, he­lyettese pedig kidobta azzal, hogy nem tűr gyengélkedőket, törőd­jön vele Dub ezredorvos. Amikor Dub meglátta a dolga- végezetlenül visszatérő, szomorú Haseket, nem tudta, mit tegyen. Aztán az az ötlete támadt: Ha­seket elküldi Vanek számvevő őr­mesterhez, hogy a raktárban kül­döncként foglalkoztassa. RUMOT VÉTELEZNEK Az élelmiszerraktárban dol­gozni nem volt rossz beosztás. Sőt, az új küldöncnek — első kö­telességeként — a rum vételezé­sénél kellett segédkeznie. Amikor Hasek az „erősítéssel” töltött üve­geket rakosgatta — támadásnál bátorságot kellett önteni a kato­nákban —, így elmélkedett: „Ami­kor a fronton rumot vételeznek, valami történni fog”. Vanek helyeslőén bólintott. Va­lóban két nap múlva, szeptember 24-én az orosz tüzérség lőni kezdte a Dubno melletti osztrák állásokat. Zűrzavar támadt, A katonák fejvesztetten szaladgál­tak ide-oda és a tisztek ellent­mondó parancsai elvesztek a se­besültek jajveszékelésében. A »L ezred egész 3. zászlóalját szét­verték, a katonák többsége fog­ságba esett. Hasek is fogságba ke­rült. Nekem. Lukásnak és Dub­nák sikerült hadtápterületre me­nekülnünk. Lukás főhadnagy tehát meg­szabadult Jaroslav Hasektől, a szomorú közkatonától. Ezzel vég­ződik az én elbeszélésem is. Ha­sek életének e kevésbé ismert fe­jezetéről. OLVASSÁK HASEKET. HOGY HOSSZÚ ÉLETÜK LEGYEN Magas koromat annak a vidám kedélynek köszönhetem, amelyet sikerült megőriznem, mind az első világháború szenvedései után is, amikor háromszor súlyosan megsebesültem, és mind a náci koncentrációs táborokban töltött négyévi raboskodás során, a má­sodik világháború alatt. Jó­kedvemről gondoskodott „Svejk, a derék katona viszontagságai"- nak olvasása. Ezt a könyvet ál­landóan magamnál tartottam, hogy segítsen elűzni gondjaimat. Velem jött a Prága melletti Se- nohrabyn lévő, nyugalomba vo­nult papok otthonába, ahol elég időm van olvasásra és vissza­emlékezésekre. Szememre hány­ták, hogy pap létemre ajánlóm Hasek Svejkjének olvasását. De szerintem ez vidám olvasmány és abból soha nincs elég. És jó ol­vasmány is, mert Svejk egész magatartásával tiltakozik a há­ború értelmetlensége és ember­telensége ellen. Beleegyezte R. PETERA sabb dolog a Sárközi Napok jelle­gének tisztázása volna. Mert ha ez sikerül, akkor az ország minden tájáról Szekszárdra érkező múzeo- lógusok, tudományos munkatár­sak és múzeumigazgatók, nem a múzeumi kiadványokról tanács­koznak. — ami semmiképpen sem nevezhető sárközi jelleggel bíró speciális témának — hanem Sár­közről, amint azt a néprajzkuta­tók második napjukon tették. (Az első nap náluk is más jellegű volt!) Előfordult azonban az is, hogy egy-egy kimondottan érdekes és jó programot rosszul hirdettek meg. A falragasz, amely „szak­emberek kerekasztal-beszélgetés”- ére invitál, nem mond semmit. S, hogy az érdeklődés elmaradt De­esen, azon nem lehet ilyen hirde­tés után csodálkozni. Található volt a műsorfüzet ­■ ben olyan program is, ame­lyet a kinyomtatás előtt nem be­széltek meg az illetékesekkel. így például a sárközi és a gemenci busztúrákból csak a műsorfüzet­ben volt valami, a valóságban egyetlen busz sem indutti összesen öt kiállítást rendeztek a Sárközi Napok alkalmából. A szekszárdi múzeumban megrende­zett kiállítás szegényes volt. még akkor is. ha többek között Csók István, Szabó Dezső, Czencz Já­nos képei adják fémjelzését, A decsi népművészeti és háziipari; valamint az irodalmi kiállításon is a szakemberek kezenyoma lát­szott. Mindhárom — különösen a háziipari — értékes és mutatós ki­állítás volt. Öcsényben a fotók. Sárpilisen pedig az együttes húsz éves dokumentumanyaga került a tablókra. Rengeteg munkát, sok fáradságot igényelhetett mindket­tő, de különösen a sárpilisi össze­állítása. De esztétikailag egyik sem üti meg egy ilyen alkalomra meg­rendezendő kiállítás mértékét. A készítők jóindulatán és munkabí­rásán azonban nem múlott ez a sikertelenség. A szakemberkéz hiá­nya látszott mindkettőn. I Több nagyobb és apróbb szer­vezési hiba zavarta a program menetét, így például a megyei bábtalálkozón, csupán két együttes vett részt. Valószínűleg szervezés dolga lett volna elsősorban, hogy a megyében működő vagy har­minc bábegyüttesnek legalább a fele megjelenjék egy ilyen alka­lomból; Ugyanez vonatkozik a népi együttesek bemutatójára is, amelyen csupán a hazai és a sár.- pilisi együttes vett részt; A Sárközi Napoknak — fuvata- ' los és magánvélemények szerint is — okvetlenül volna egy olyan jel­lege, hogy bel- és külföldi forgal­mat bonyolítson le ez a vidék ez idő alatt, A magyaros vendéglátás hírneve kötelez. Ahogyan nem lehet vendégeket fogadni, arra volt ízelítő a hétfő este. amikor a múzeumi tanácskozás résztvevőit nem várta senki sem hivatalosan; így például akinek csak a turista­szállóban jutott hely, keresgélhet­te maga az utat a zuhogó esőben a szállásig. A Garay étterem sem volt felkészülve a vendégek va­csora ztatására. e akadtak ennél sokkal „ki- ** sebb” dolgok is. Alsónyék­ről az előadás megkezdése előtt fél órával indult az autó Szek­szárdra egy harmóniumért, hogy a műsor második részében szerep­lő együttes már használni tudja; Öcsényben malteros és sáros do­bogóval várták a kórusokat, mert a tanácselnök permetezni ment, és nem tudtak honnan szerezni sző­nyeget a padló befedésére. (Lesú- roltatni sem ártott volna, s nem is került volna többe, mint egy asz- szony 3—4 órás munkájába.) Vé­gül valahonnan előkerült néhány rongyszőnyeg, de az őcsényiek vendégvárása és vendéglátása így is erősen kifogásolható. Kifogásol­ható éppen úgy, mint az. hogy a színpad dekorációját a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya egyik csoportvezetőjének kellett elkészítenie helyettük. Ehhez a témához tartozik még az is, hogy nem ártott volna, ha egy-egy műsoros estet, egy-egy rendezvényt a község valamelyik vezetője nyitott volna meg. Még néhány mondatot okvetlen kell szólni arról, ahogyan az fmsz ellátta Sárköz vendégeit étellel, itallal. Illetve jobban mondva ar­ról, ahogyan nem látta el. Ha bél­és külföldi látogatókra számítanak a legközelebbi rendezvénysoroza­tokon, okvetlenül változtatni kell ezen a helyzeten. Igaz. hogy he- lyiségproblémákkál is számolni kell, de ez nem menthet fel sen­kit; , Programokban gazdag kilenc nap tett el a Sárközben. Érdemes volt odajárni, de ... A tarka prog­ram határozottabb jelleget kíván, a sok „üresjáratú” nap a Sárközi Napok időbeni csökkentését sür­geti, és a nagy érdeklődés szer­vezettebb munkát követel. S ha sikerül egy helyes mértéket meg­találni, akkor Sárköz nagy idegen- forgalomra számíthat. MÉRY ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom