Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
ír*. m*i 4». TOLVA MEGYEI VÉPTTJSAO 3 A társadalom részvételével — a társadalom javára írta: Bálint József, az MSZMP KB. államgazdasági osztályának helyettes vezetője Gazdálkodásunkban az utóbbi szere. Ezzel nem azt mondjuk, tevékenységet, a háztáji és egyéb években olyan, ismétlődő nega- hogy mindent jól csináltunk és a gazdaságok szerepét, a kisipar és tív jelenségeket tapasztalunk, vezetési módszerek teljesen töké- szolgáltatások területén a magán- amelyek megszüntetésére évről letesek voltak. Sőt, mai elmeletí tevékenységet, sőt bizonyos terű- évre elszántuk magunkat Jelen- és gyakorlati ismereteink birtoka- leteken a társadalom ehhez ked- tős erőfeszítéseink ellenére is ki- ban már tudjuk, hogy például az vezményeket is ad. S ha a válladerült hogy a kedvezőtlen íolya- árak és az anyagi ösztönzés nem latok rugalmasságát, leleményes- mátok teljes megszüntetése nem kapták meg kellő helyüket ami ségét hangoztatjuk, illetve hangsikerült. Ilyen problémák: nem helytelen volt, amit legjobb tu- súlyozzuk, és olykor tőkés vállakielégítő minőségű termékek és dásunk szerint most megszűnte- latok némely előnyös tulajdonsá- munka a gyárakban, a mezőgaz- tünk. gait emlegetjük, ekkor ezt nem dasági üzemekben, a műszaki fej- a gazdaságirányítás átfogó re- azért tesszük, mintha a tőkés vál- lesztés lassúsága, az építkezések formja magától értetődően igen laiatrol akarnánk mintát venni, szétaprózása és hosszú megváló- bonyolult elméleti és gyakorlati ahol nem számít az ember — sítása a szükségletek által nem kérdések sokaságát veti fel, s csak a profit. De nem nélkülüz- igényelt anyag- és árukészletek ezeket szakértők széles együtt- hetjük azt a szocialista vállalatnövekedése, s így tovább. Isme- működésevei lehet megoldani. típust, amely kezdeményezésben, telten felmerült a kérdés: mi az a legavatottabb tudósok, spéci- gyorsaságban, szervezettségben orvoslás? Nem egyszer hallottunk alisták és gyakorlati emberek al- kiállja a próbát, olyan végletes véleményt, hogy kötő közreműködése nélkülözhe- Gazdaságunk eredményes növe- ezeket a gondokat csak a ve- tetlen feltétele annak, hogy a re- kedése a munkásosztály és a pa- zetők szigorú büntetésével, levál- formból valóban hatékony eszközt rasztság javát szolgálja, ezért a tásával, egyszóval „kemény kéz- kovácsoljunk. De a reform, mint két osztály szövetségét is erősíti zel” lehet megoldani. A rend, a eszköz, egész társadalmunké és a A reform azonban túl ezen, sa- fegyelem, a szigorúság természe- cél is közös, aminek eléréséhez játos módon hozzájárul a mun- tesen elemi feltétele a munká- alkalmazni kívánjuk. Ezért jog- kás-paraszt szövetség erŐ6Ítésé- nak. De az említett bonyolult gai mondhatjuk, hogy a reform hez azáltal is, hogy problémák megoldhatók-e csak nagy társadalompolitikai intézke- lényegesen kedvezőbb gazdál- utasításokkal, felelősségre voná- dé.% amelynek életrevalóságában, sokkal? hatékonyságában nemcsak a A kérdésre a szocialista orszá- szakértők szűk köre, hanem egész gok többsége szinte egy időben társadalmunk érdekelt, kereste a választ, a megoldást. a reformtól azt várjuk, hogy Alapos vizsgálódás után olyan az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználása hatéko- _ ___________________ n yabb, tervgazdálkodásunk niég lépéseket tettünk, s ha a városi eredményesebb legyen. Néhány emberek egy része ezt csak érévi „bejáratás” után a hatékony- telmileg tette is még magáévá, ság javulása minden bizonnyal remélhetjük, hogy a mezőgazda- gyersítani fogja egész gazdasági j^g eredményei majd érzelmileg növekedésünket, s így egyre bő- ;s hatnak. vebb lesz az életszínvonal rend- a reform nem marad hatás- »4 í- .sí, j„c<_ szeres emelésének forrása is. Am a szocialista demokráciára A termeloer 1 ’ ?mberei- a reform nem varázsszó, amelyet sern> mert központosán irányított eunk bonyolultsága, az emberek — , , . vaov nem au- „—----i_i___ _ j___.__ k övetkeztetésre jutottak, hogy az ismétlődő problémák okait döntően nem a vezetők, a dolgozók munkájában kell keresni, hanem főként a gazdálkodási módszerek, irányítási formák merevségében, kötöttségeiben. kodasi feltételek alakulnak ki a mezőgazdasági termelés számára s ennek igen fontos mozzanata a felvásárlási árak helyes színvonalának megállapítása. tekintetben 1966-ban jelentős csak ki kell ejteni, vagy nem au- gazdaságunkban a decentralizált szakmai és kuuur^U stínvonal^ ^matizmus, amelyet csak be kell hatáskörök“' lényegesen“ "kíbővül- a sz^iahzmus eame fejlettebb kapcsolni és máris megy minden nek Kibővül a vállalatok és ta- politikai intéz ^ magától. A reform lényege, hogy nácsok döntési jogköre, s ez a lenne tettek gazdaságirányítási ___-Kv. r.itzt»it teremt az vállalati ir^neWiVáv ic r endszerünket. • 1957-től ugyan több olyan intézkedést tettünk, amelyek a gazdaságirányítás tó kéletesítését, hatásosabbá tételét szolgálták (begyűjtési rendszer elaz lektívák között. Nagyobb lesz a dolgozók beleszólása a közvetlen vállalati ügyekbe, a vállalati alapok felhasználásába, a vállalatfejlesztés kérdéseibe. kedvezőbb feltételt teremt az vállalati kollektívák szerepét is egyes ember, s a vállalatok, megnöveli. Helyesebben tükröző- tehát a dolgozó emberek mil- dik a tudatban a felelősség meg- liói cselekvésére, oszlása az országos vezető szerily módon az emberi cselekvés- vek és a vállalati vezetők; kol- törlése, tervmutatók számának tői, a szorgos munkától, és az csökkentése, nyereségrészesedés egyre inkább kibontakozó alkoto bevezetése, ipari termelői árre- tudományos műszaki tevekeny- form stb.) ezek azonban pozitív ségtől várhatjuk a nagyobb si- szorepük ellenére sem bizonyul- kert. Ezért nem volna helyes úgy tak elegendőnek. A szocialista felvetni a kérdést, hogy egyik do- épitőmunka további sikeres meg- log a reform, a jobb ösztönzés, a Megnő a vállalati vezetők társa- valósitása megkívánja tehát, hogy nagyobb önállóság, a másik dolog daimi felelőssége, mert döntéseik gazdaságirányítási rendszerünket, az öntudat és a célratörő szerve- közvetlenebbül érintik a kollek- amellyel az elmúlt tizenöt é-beu zimunka. Itt a társadalmi teve tíva, anyagi érdekeit, hatalmas történelmi feladatot ol- kenység egymást feltételező, ku- A reform eredményes bevezedottunk meg és eredményesen lönféle területeinek egysegéről tése, ^ új irányítási rendszer zaszolgálta társadalmunkat, most van szó. vartalan működése a gazdasági gyökeresen átalakítsuk, megre- A reform arra is hivatott, hogy vezetők sok tekintetben újszerű formáljuk. A reform alapgondo- erősítse társadalmunk gazdasági munkáját igényli. Többen felleltei ’ «%1 a e<TAAÍolíctQ tllloíflnnt toCTÍlf D lfÓrHÁct • IrÓrVACölö loC7_ rugalmasabb gazdálkodási feltételek biztosítása a vállalatok számára, a túlzott centralizmus felszámolása, a vállalati döntési jogkörök és felelősség kibővítése, az anyag! érdekeltség következetes alkalmazása, a szocialista demokrácia elmélyítése. alapját, a szocialista tulajdont, teszik a kérdést: képesek leszszocialista államunk politikai nek-e a vállalatok és más szervek alapját, a munkás-paraszt sző- vezetői az új követelményeknek vétségét. Amikor hangsúlyozzuk megfelelve dolgozni? Erre bátran az egyes ember és a vállalati kol- felelhetünk igennel. A reformot lektívák kezdeményező képességé- nem néhány „okos ember” találta nek aktívabb kibontakoztatását, ki, hiszen ha valakik felvetették amikor a nagyobb önállóságról jelenlegi irányítási módszereink szólunk, akkor a szocialista üze- ellentmondásosságát, a túlzott körnek, köztük a mezőgazdasági tér- töttségek értelmetlenségét — akmelőszövelkezetek tevékenységé- kor éppen a mostani gazdasági Gazdasági munkánk tapaszta- re, tehát a szocialista talajon ál- vezetők, különösen vállalati vezelataiból azt a következtetést von- ló nagyüzemek vállalkozására tők tették ezt, akik minduntalan hatjuk le, hogy a fejlődés korábbi gondolunk. Ez a mi szocialista a saját bőrükön érzékelték a főszakaszában szükségszerű és ideálunk, ami mellett — a társa- nákságokat, a fejlődést nehezítő eredményes volt a gazdaságirá- dalomnak szükséges mértékig — tényezőket. Persze, sokat kell tanvítás erősen központosított rend- elismerjük a nagyüzemen kívüli nulnunk. Tanulniok kell azoknak 1 is, akik a reform szükségességét és irányvonalát már megértették, hiszen a részleteket is tudniok kell. Még többet kell tanulniok azoknak, akik számára a reform sok mindenben nem elég világos, de lehet jó vezető az is, aki ma még nem ért mindent világosan a reformból, de holnap, holnapután megérti és különösen, ha azt jól is csinálja. Nagy többségben csak azoktól várhatjuk a reform gyakorlati bevezetését és eredményes működtetését, akik a szocialista építőmunkában eddig is vezetési tapasztalatokat gyűjtöttek és az újabb feladatok megoldásában társadalmi rendünk mellett álltak, szakmailag felkészültek és kellő emberi rátermettséget bizonyítanak. Ülésezett az építők megyebizottsága Az építők szakszervezetének A megyebizottság ezt követően megyebizottsága július 27-én meg- a számvizsgáló bizottság két tartott üléséin tárgyalta a Tolna részből álló tájékoztató jelenté- megyei Tanácsi Építőipari Vál- sét hallgatta meg, amelynek so- lalat 1966. első félévi tevékeny- rán ismertették a megyebizott- ségét, s megállapította, hogy az valamint az alapszervezetek elmúlt hat hónap gazdasági , . mimkáiát eredményei kedvezően alakultak gazuasagj munkáját, a vállalatnál. Ugyanakkor felhív- Befejezésül az építők szak- ta a műszaki és gazdasági veze- szervezetének megyebizottsága tők figyelmét az építőiparban megvitatta, majd egyhangúlag M 5ÄSÄ *■'<*«*• * w»«-« »• «**“ «iára. munka tervét. FIGYELŐ Felszólalás borsó- ügyben Hangulatkeltés? A félreértések elkerülése végett itt nyomban a bevezetőben le kell írni, hogy ez az írás valóban hangulatkeltés akar lenni egy nagyon furcsa szemlélet ellen, a termelőszövetkezeti érdekek védelmében. Arról van szó ugyanis, hogy ezekben a napokban Tolna megyéből számtalan tsz számtalanszor keresi telefonon a Dombóváron székelő Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat központját borsó- ügyben. A közös gazdaságoknak az a dolguk, hogy termeljenek. A vállalatoknak pedig az a dolguk — egyebek között —, hogy a leszerződött termelvényeket vegyék át, s ne terheljék a közös gazdaságot a tárolási gondokkal is. Sajnos a valóságban ez most sem ilyen egyszerű. Az újiregi, a diósberényi, a fürgedi, a nagyszékelyi, stb. közös gazdaság hiába sürgeti a vállalatot, hogy vigye a leszerződött borsót, a vállalat nem viszi. Arra hivatkozik, hogy nincs hová, mert a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tőle sem hajlandó átvenni a keverőüzemek részére szánt borsót. Pontosabban: a 138,5 vagon takarmánykeveréknek termelt borsóból a gabonfelvásárló és feldolgozó vállalat havonta csupán 29 és fél vagont tud átvenni. Itt is a tárolási nehézségekre hivatkoznak. Végül is tehát a tárolási nehézségek összes ódiumát az az üzem viseli, amely megtette a magáét már akkor, amikor megtermelte az árut. A tárolás nehézségei egyébként közismertek. De ez nem a tsz-ekre tartozik. Úgy pláne nem tartozik rájuk, hogy a náluk jelentkező tárolási gondokkal senki sem óhajt törődni akkor, amikor ebben az esetben a borsó elszállítását sürgetik. Végső soron a közös gazdaságok vezetőinek a kifaka- dása jogos. Ha egyszer a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat évről évre hasonló nehézségekkel birkózik, akkor annak vezetői álljanak a sarkukra, és harcoljanak azért, hogy épüljön tárolóhely. Ez nem a termelőszövetkezetek dolga és feladata, ez a vállalat érdeke és kötelessége. Mi volna akkor, ha a termelőszövetkezet elvárná bármelyik vállalattól, hogy például az szervezze meg a szántást? Jelen esetben ugyanis az a helyzet, hogy miután nincs tárolóhely, hát a világ legtermészetesebb dolgaként elkívánják a közös gazdaságtól, hogy bajlódjon az áruval, úgy, ahogy tud. Idénynapközi Belecskán Belecskán a nyári hónapiokban, május elsejétől kezdődően idénynapközi működik. A napköziben naponta 18 gyerek részére főznek, a heti étrend tanúsága szerint négyszeri étkezést kapnak, és változatos kosztot. Az étrenden sok a főzelék és a gyümölcs. Aznap, amikor kint jártunk, reggelire tejeskávét, tízóraira kenyeret, almát, körtét, ebédre csontlevest, zöldbabfőzeléket, fasírozottat, uzsonnára kenyeret és gyümölcsöt kaptak a gyerekek. A szülőknek reggeltől estig nincs gondjuk a gyerekekre. Egész nap nyugodtan dolgozhatnak, gyerekeik az idénynapköziben felügyelet alatt vannak, nem kószálnak el az utcán, s nem érheti őket baleset. Napi egy forint hatvan fillér hozzájárulás ellenében négyszeri étkezést biztosítanak számukra. Májusban 401 reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát készített a három asszony, akik Szirmai Pétemé, vezető óvónővel együtt azon fáradoznak, hogy a gyerekekről megfelelően gondoskodjanak. Szirmai Pétemé jó beosztással gazdálkodik az idénynapközi fenntartására biztosított 12 ezer forinttal. Májusban a 18 gyerek részére kiadott 401 reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát 3575 forintból „hozták” ki, p>e<üg ebben a hónapban is, amikor még kevés volt a gyümölcs, a gyerekek többször kaptak cseresznyét, epret, később málnát, amit az iskolai gyakorlókertből szereztek be. Belecskán az idénynapközi hónapról hónapra az általános iskola gyakorlókertjéből kapja a főzéshez szükséges zöldségfélét. Azelőtt Tamásiba, vagy Gyönkre kellett beutazni zöldségféléért Szirmai Pétemének. Az iskolások megmentették az óvónőt ettől a nem kis fáradságtól. Hetenként kétszer: kedden és pénteken beadják az igényt, s az úttörők házhoz szállítják a kért árut, a zöldséget, hagymát, krumpPt, zöldbabot, pjaprikát, egyszóval mindent, ami a cikklistán szerepel. Az iskolások a nyári szünetben sem hanyagolják el a gyakorlókertet, amelyből szép>en jövedelmeznek. Az úttörővezető pedagógus naplókra beosztotta, melyik tanulóra mikor kerül sor, k; mikor menjen kapálni, öntözni, terményt leszedni, árut kiadni. Az áru kiadásáról és a kasszába befolyó pénzről pontos kimutatás készül. A „rend a lelke mindennek” elv alapján a gyakorlókért bevétele is be van tervezve az iskola évi költségvetésébe. P. M. Nagyvázsonyi lovasjátékok Az elmúlt években kialakult hagyományok továbbfejlesztéseként idén augusztus 14-én is megrendezik a nagyvázsonyi történelmi játékokat. Célja, hogy látványos „mezei színjáték" keretében elevenítsék fel a vidék múltjának hangulatait, történelmi eseményeit, és ezáltal segítsék a szocialista hazafiság kialakulását, annak helyes értelmezését. A már hagyományossá vált jelenetekben — a Kinizsi, a végvári vitézek és a kuruc jelenetek — az idén az előző évekhez viszonyítva, sokkal nagyobb szerep jut a lovasoknak. így a lovas rendőrség 48-as karusz- szelje, az ötösfogatok parádéja és különböző lovas bravúrok szerepelnek a nagyvázsonyi lovasjátékok programján.
