Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

1566. július 23. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 3 A gyerek és a bábák... Egy új tsz-közi társulás gondjai Mint minden születőben lévő új, tele van gyermekbetegségek­kel. Az újszülött életképes, sokan bábáskodnak körülötte, de szük­ség lenne még néhány „gyógy­szerre”, amely a fejlődését még jobban segítené. Sajnos, vannak olyanok is, akik azt mondják; a Taigetoszra vele... A gyerek neve; tsz-közi építő­ipari társulás, a szülője nyolc ter­melőszövetkezet: az alsónánai, az alsónyéki, a bogyiszlói, a decsi, a kistormási, az őcsényi, a decsi Űj Élet, a szekszárdi Jóremény­ség, a tengelici Új Élet. És a me­gyei pártbizottság, a megyei, a járási tanács,.. Jövő évi terv: 20 millió forint — A társulás létrehozását na­gyon sok körülmény tette szük­ségessé — mondja Vincze József, a járási tanács elnökhelyettese. — Főleg az, hogy az állami és a tanácsi építőipar teljesítőképes­sége nem tartott lépést a szövet­kezetek építési igényeivel. Az el­múlt években például csak a szekszárdi járásban 8—12 millió forint értékű beruházás nem va­lósult meg. A másik indok: mindegyik szövetkezetben mű­ködtek néhány főből álló építő- brigádok, de ezek nem voltak képesek nagyobb munkák elvég­zésére. Mindamellett ezekben ke­vés volt a képesítéssel rendel­kező szakember, inkább barká­csoláshoz értő emberekből álltak és megfelelő szakirányításuk sem volt — Ezek miatt kellett létrehoz­nunk a társulást, amelyre még a múlt év elején a megyei tanács tett javaslatot. Gyakorlatilag az év elejével jött létre. Az idén még csak mintegy hatmillió fo­rint értékű munkát végez, de a jövő évi terve 20 millión felül lesz. — Nagy lehetőséget látunk eb­ben a társulásban — mondja Kiss Antal járási mezőgazdasági osz­tályvezető —, éppen ezért min­dent megteszünk fejlesztéséért. Tulajdonképpen még a kezdet kezdetén vagyunk, de máris lát­hatjuk, mennyire hasznos volt a létrehozása. Ezt igazolják az or­szág más részein már működő, hasonló társulások. A társulás székhelye Szekszár- don, a Rákóczi utcában van, majdnem a város végén. Itt min­den arról tanúskodik, hogy vala­mi születőben van. Kőművesek dolgoznak az épület átalakításán, az asztalosműhelyben még nin­csenek helyükön a gépek, de már dolgoznak benne. — Itt, ebben a helyiségben a tervezőcsoport dolgozik. Emitt a szekszárdi építésvezetőség és a vertikális üzemvezetőség. Emitt meg az adminisztráció kap he­lyet. — Trincz László, a társulás igazgatója örömmel mutat meg mindent. — Munkánk van. Alsónyéken kezdtük. Bátaszéken községfej­lesztési munkát vállaltunk, a de- csi Alkotmánynak, a tengelici Űj Életnek borjúnevelőt építünk, Bátán állatorvoslakást, Bogyiszlón orvoslakást, azonkívül több he­lyen tsz-tagoknak építünk családi házat. Az idén eddig több, mint hetven megrendelésünk van. Jö­vőre már eddig 12 milliós tsz- építkezésre kaptunk kijelölést, augusztusban már megkapjuk a terveket. Az idei munkákra még terveket sem kaptunk, saját ter­vezőcsoportunknak kellett azokat elkészíteni. Kőműveseink mellett dolgozik már az ács-, az asztalos-, a villanyszerelő-, a festő-, a la­katosrészlegünk is. Így, látszólag minden a leg­nagyobb rendben megy, van munka, van munkaerő. Kell még egyéb? De mennyire kell! Például anyag, az építkezések­hez. De a társulás nem kap, csak az építtető szövetkezet. A társu­lás tulajdonképpeni célja az ál­lami építőipar tehermentesítése. Csak éppen anyagot nem kap. — Állítólag rendelkezés készül, amely szerint mi is ugyanúgy ka­punk anyagot, mint az építőipar, vagy a ktsz-ek — mondja az igazgató. — Kénytelenek voltunk segí­teni magunkon — teszi hozzá Szabiár Béla főmérnök —, ezért üzembe helyeztük a lisztesvölgyi téglagyárat. Egymillió téglát ége­tünk az idén. Beruháztunk né­hány tízezer forintot, de tulaj­donképpen csak most kezd meg­jönni a haszna. Más. Kaptunk ugyan hosszú és közép lejáratú hitelt gépekre, de kellene rövid lejáratú is, a forgóalap megterem­tőéhez. Ha létrehoznak valahol egy baromfinevelő társulást, le­szerződnek 20 000 csirkére, a ren­delkezések szerint ötven százalék erejéig hitelt kapnak. Az építő­ipari társulásra ez nem vonatko­zik. Így most, az induláskor ál­landóan pénzügyi nehézségekkel kell küszködnünk. A társulás jelentősége — Nem akarunk szabálytalan dolgokat elkövetni, ezért szeret­nénk, ha az arra hivatott szervek is azt néznék; a jogszabály adta lehetőségek között hogyan tud­nak bennünket segíteni. Az egyesülésnek önálló tervező­csoportja van. A szabályok sze­rint a saját munkánkat érték­határ nélkül megtervezheti. Mégis, különböző aggályoskodások miatt a Magyar Nemzeti Bank elvi fő­osztályának kellett kimondani a közelmúltban a végső szót az ön­álló tervezésről. — Fehér Lajos elvtárs egyik beszédében épp a közelmúltban is utalt a társulások létjogosult­ságára — mondja az igazgató. — Ezt akarjuk mi is bebizonyítani. Ehhez segítségre van szükségünk, legalább olyanra, minden szerv részéről, amelyet a tanácstól, a párttól kapunk. Végső sorban az igazság az, hogy a társulás eredményessége, a később létrejövő újabbak érde­kében néhány jogszabály, rendel­kezés módosítására, újabhak létre­hozására is szükség van. Mert a tevékenység, amelyet végeznek, nemcsak gazdasági. Politikai je­lentősége, súlya is van. Ezt nem kell bővebben magyarázni. Bl. « Fivzcthcg\$ek közi, n \j ár közé pert . . . Lesz-e elég tanszer szeptemberre ? „Már most szerezze be tansze­reit”!1 Invitál a színes plakát a papírboltok előtt már jó ideje. Humoros hetilapunk, a Ludas Matyi már rajzában is felfigyelt erre a hirdetési módra, és együtt- érezve a gyermeklélekkel, így ne­vezte'ezt a reklámot: „Kegyetlen kereskedelem!” , Valóban, még a nyár közepén járunk, iskolakezdésig azonban alig másfél hónap választja el a diákokat. A papírüzletek hűvös falai közt már szeptembert vár­nak a füzethegyek. A polcok te­tejére halmozták, más hely hí­ján a 10 000 füzetcsomag egy ré­szét, amely mái- nem fért a rak­tárakban. Elsőosztályosoktól a középiskolák negyedik osztályá­nak tanulójáig valamennyi diák előre csomagoltan, tetszetős nylon tasakban kapja kézhez a füzete­ket. Megyénkben lévő iskolaszer­készletről Leposa Ferenc, a Nép­bolt áruforgalmi osztályának il­letékese tájékoztat: — Május végéig Szekszárdra, Tolnára, Bonyhádra, Paksra és a két bányászközségbe is kiszállí­tották a szükséges tanszerkész­letet. Pasztellkészletek, körzők, festékgyűj temények, színes ceru­zák, füzetek bőséges választékát. Két és félmilliós készlettel készültünk az idény erősebb for­galmára. Ez évben nem lesz hi­ánycikk a tavaly még annak szá­mító spirál- és kockázott füzet sem, az iparitanuló-iskolások kedvelt dolgozatfüzet-típusai. Csak a megyeszékhelyen lévő boltba 800 000 forintos készletet szállítunk a nyáron. Sokan itt szerzik be Pécsett tanuló gyer­mekeik számára is a hiányzó cik­keket. Talán az elmúlt évtől az jelent eltérést, hogy a választék hazai árufajtákból bőségesebb, de írószeriparunk egyre jobban fel­veszi a versenyt a külföldi áruk­kal. OTHELLÓ, DÁMA, JUNIOR — ÁRON ALUL — A jövő hétfőtől kezdődő há­romhetes kedvezményes vásárunk sok meglepetést tartogat a tan­szervásárló szülőknek. Negyven százalékkal lesz olcsóbb a prak­tikus, irattartóval kombinált ikeraktatáska, amelyet vállon is hordhat a gyerek. Az enged­ményes áruk közé jó néhány töl­tőtoll is bekerül, köztük az érté­kes Othelló, Junior, és a golyós- tollaink néhány típusa is. A gyerekek biztosan örülnek majd, hogy a fotóalbumokat is áron alul beszerezhetik, az üdüléseken készült felvételek megőrzése ép­pen aktuális... — Időben megkezdték-e a szü­lők a tanszerek beszerzését? A DÖMPING SZEPTEMBERBEN — Még álig egytizede, mint­egy 80 000 forintnyi áru fogyott el az összkészletnek — mondja a szekszárdi 23. számú Papír- és írószerbolt vezetőnője Rozina Tiborné. Tehát az ajtót még nem nyit­ják kétpercenként a füzetvásár­lók, és az üzletben nincs a szep­temberi csúcsforgalomnak nyoma sem, hiába hívogat a színes pla­kát az ajtó előtt. — Augusztus 26-a után, és szeptember első napjaiban van még mindig a legnagyobb tolon­gás, hiába hívjuk fel a szülők figyelmét minden évben jó elő­re: Most nyugodtabban, kényel­mesebben vásárolhatnak, válo­gathatnak. A kisebbeknél még érthető, ha a szülők várnak a fü­zetek megvételével. Nehéz ép­ségben eltenni a kíváncsiskodók elől szeptemberig az olyan érde­kes füzetcsomagot... Az ajtónyitással új vevők ér­keznek, papa, mama két gyer­mekükkel. Á kisfiú jövőre elsős lesz, szemét le nem veszi a ked­ves, kékköpenyes elárusítóról, aki még tanrendet is csúsztat a csomagba. Nézi, nézi a színes pálcikákat, korongot, felkiált: — Anyu! Nézd, gyúrmát is adtak! A mama végigsimít a fején, bölcs előrelátással szól: — Akkor vegyünk külön egy másikat, mert szeptemberre te kipróbálod a csomagban lévőt, és mivel tanítanak? ÓRIÁSOK ÉS TÖRPÉK Az óriások kint, az udvarban készülnek, ötven-hatvan, vagy esetleg száz hektó bort képesek befogadni. Itt hátul, a Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz egyik műhelyében a „törpéket” szab­ják, faragják, illesztik, csiszolják a holnap kádárjai. De csak a nevük díszhordó. Ténylegesen, italt is lehet tartani bennük. Egy, vagy másfél liter bort, pálinkát, likőrt. Amikor az első mintadarabokat felvitték Pestre, a nagykereskedelmi vállalat­hoz, három hét múlva megjött a válasz: A hordók szépek, jófor- májúak, csak éppen hogy szivárognak, ha folyadékkal töltik meg őket. A bátaszékiek kicsit mérgelődtek: Hát persze, szivárognak. Ott hevertek a jólfűtött irodában hetekig, mire sor került a „be­vizsgálásukra”. Ilyenkor a legjobb hordó — az „igazi” is — ki­szárad. Meg kell tölteni, majd bedagadnak a rések. Az üres, az évekig szárazon tartott hordó nem tartja a bort, a jó hordót is az élteti, ha tele van... A vevő kívánsága azonban parancs. — Meg tudjuk csinálni úgy ezeket a hordókat, hogy egy évi állás után se szivárogjanak. — mondták a bátaszéki szakemberek. És sikerült. Előzetesen ki­szárították alaposan a faanyagot, az ebből készült hordó már nem szárad tovább. És a kishordók olyan erősek, a dongák úgy össze vannak illesztve, hogy a mester, Szániel Antal még az abroncsokat is le merné szedni róluk, akkor se esnének szét. A miniatűr hordókat a tanulóbrigád készíti, üzemi szervezett­séggel, szalag szerűen. Ök is jól járnak, a szövetkezet is. A tanu­lók elsajátítják a pontos munkát — itt a milliméter tört része is számít — az üzemi szervezettséget, a szövetkezet pedig jelentős bevételhez jut. Nyolcvan darabot már elszállítottak, még négyszáz­húsz van hátra...I (J) A Egyike a legké­nyesebb művele­teknek az össze­állított kishordók faragása. A fiata­lok rendszeresen váltják egymást a különböző műve­leteknél, hogy min­denki valamennyit megtanulja. Most Teli József dolga a faragás. Martini József elsőéves tanuló az állványokat készíti. > A mester — Szá­niel Antal oktató — elégedett „fiai­nak” munkájával. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom