Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
1*86. július Si. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAQ 3 Társadalmi követelmény a minőségi ellenőrzés javítása A vállalati és népgazdasági ** tervekben fontos célként szerepel a gyártmányok minősegének javítása. Hangsúlyozza ezt a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló párthatározat és az országgyűlés legutóbbi tanácskozásán az ötéves terv vitájában résztvevők többsége is követelményként beszélt róla. Valóban nagy szükség van a minőség javítására, hiszen a jövőben a piaci kapcsolatok megváltozásának időszakában elsősorban azok a termékek találnak majd vásárlóra, amelyek korszerűségük mellett minőségükben is kielégítik az igényeket. A gyártmányok jó minőségének elsősorban a gondosabb munka és a termelés folyamatosságának biztosítása a feltétele, de igen sok múlik az ellenőrzésen is. Nép- gazdasági és üzemi terveink sikeres végrehajtása indokolják, sőt követelik a MEO munkájának erősítését, a jelenleginél jobb technikai, de főként személyi feltételek biztosítását. Időszerű, hogy az üzemek vezetői megvizsgálják a minőségi ellenőrzés szervezetét és keressék a munka megjavításának módját. Tanulságos és elgondolkoztató következtetéseket vonhatunk le a MEO-ban dolgozók szakmai összetételének vizsgálatából. Egy, még a múlt évben végzett országos felmérés szerint a minőségi ellenőrzéssel foglalkozók 2 százaléka mérnök, 15 százaléka technikus, 58 százaléka szakmunkás és 25 százaléka teljesen szakképzetlen dolgozó. Tolna megyében sem jobb az arány és egy év alatt nem történt lényegesebb változás sem. íme az első figyelmeztetés: feltétlenül változtatni kell, a minőségellenőrzés személyi feltételein. A MEO-ban dolgozók jó része csak felületes minőségvizsgálatra alkalmas és semmiképpen sem a bonyolultabb gépek, alkatrészek és egyéb gyártmányok szakszerű ellenőrzésére. N€ em könnyű megváltoztatni ezt az állapotot, de elérkezett az idő az első intézkedések megtételére. Mi alakította ki üzemeink jó részében a MEO régi és mai szervezetét? Elsősorban az a szemlélet, amely főként a tervek mennyiségi teljesítését tartotta legfontosabbnak, s amellyel még mindig nem tudtunk gyökeresen szakítani. Jórészt ennek tulajdonítható a MEO lebecsülése úgy, hogy például nem egy helyen „szociális intézménynek” tekintették, ahol néhány szakképzett és feladatát jól ellátó dolgozó mellett bőven jutott hely a „kiemelt” sportolóknak, s más munkára kevésbé alkalmas csökkent munkaképességűeknek. Itt találtak gyakran helyet azok részére is, akik „szocialista összeköttetéssel” rendelkeznek. Valljuk be őszintén, ezért fordul elő ma is, hogy a MEO-sok nem tényleges minőségellenőrzéssel foglalkoznak, hanem azzal, amire képesek, termékátvétellel, vagy legfeljebb se- lej tválogatással. „Könnyű átverni a minőségi ellenőröket, hiszen nem értenek munkájukhoz, s csak az olyan hibákat veszik észxe, amelyek majdnem kiszúrják a szemüket” — hallottam a napokban egy termelési tanácskozáson, mintegy illusztrálva, hogy a munkások pontosan tudják, hol szorít a MEO cipője. A személyi összetétel megváltoztatása mellett néhány egyéb feltételt is tanácsos megteremteni, a többi között azt, hogy gyártás előtt részletesen, egyértelműen és közérthetően rögzítsék a minőségi követelményeket. Ez nemcsak a pontosabb éllenőrzés lehetőségeit teremti meg, hanem azt is biztoK Örseit orvosi rendelő épül Bátasséken Bátaszék, részben a községfejlesztési alapból, részben állami segítséggel, körzeti orvosi rendelőt kap. A célnak megfelelően a Kossuth Lajos utcában épületet vásárolt a községi tanács, amelynek átalakítási munkálatai rövidesen befejeződnek. Az egyik szárny, amelyet tanácsadónak alakítottak át, már elkészült, s a három helyiségből álló tanácsadó a szükséges berendezéssel is fel van szerelve. Hetenként kétszer itt tartják a tanácsadást. Az épület másik részében, a tolnai rendelőintézethez hasonlóan, körzeti orvosi rendelőt, szakorvosi rendelőt és röntgent létesítenek. Az egészségügyi létesítményre, amely három ütemben készül, 800 ezer forintot költenek. sítja, hogy menet közben egyes termelési szakaszokban gondosabban ellenőrizhetik a gyártmányt, és a hibákat még a késztermék elkészítése előtt felderítsék és kijavítsák. A jobb minőségi ellenőrzést szolgálja a jelenleginél hatékonyabb anyagi ösztönzés is, s erre bőven teremt lehetőséget az alkalmazottak premizálásáról szóló új rendelkezés. Ma még minimális a MEO-ban dolgozók egyénenkénti anyagi érdekeltsége és — ahogy néhányan, a jobbak panaszolják — ezért mennének szívesen „a termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó munkára”. Mintha a minőségi ellenőrzés nem lenne szerves része a termelésnek ... F gyik nagy szakmai gyakor- lattal bíró minőségi ellenőr nemrégen azt mondta: „Nem akkor kapunk jutalmat, vagy prémiumot, ha sok hibát felfedünk, hanem akkor, ha minél több készterméket engedünk át. Ez az oka, hogy a MEO-sok gyakran szemet hunynak a kisebb hibák felett” A megjegyzés arra int, hogy az anyagi ösztönzés megteremtése mellett annak feltételeit is meg kell vizsgálni, nehogy ezért maradjon meg, más formában ugyan, de célkitűzéseinkkel változatlanul ellentétben a meny- nyiségi szemlélet Sok mindenről beszélhetnénk még a minőségi ellenőrzéssel kapcsolatban. Az új feltételek mellett indokolt lesz majd megvizsgálni az ellenőrzés technikai színvonalának helyzetét, elemezni lehetne a kereskedelem és az üzemek együttműködését a minőség- javításban. Végső következtetésként mégis csupán annyit: a népgazdaság fejlődése, a nagyobb vállalati nyereség, az üzem és a munkások hírneve érdekében a mainál nagyobb becsületet kell teremteni a minőségi ellenőrzésnek. KOVÁCS ANDRÁS A Dalmandi Állami Gazdaság befejezte a gabonaaratást — 15 kombájnnal a tsz-eknek segítenek A megye állami gazdaságai közül elsőként a Dalmandi Állami Gazdaság szerdára befejezte a gabona aratását. A gazdaság tizenöt kombájnjával 3500 holdnál több gabonát takarítottak be, s közben 700 holdnyit learattak a környező termelőszövetkezetekben is, amint azt Vass István, a gazdaság igazgatója közölte. A dalmandi gazdaság nyolcszáz holdnyi őszi árpája 16,5 mázsát adott holdanként, s jó közepes terméssel fizetett 2000 ho’dnyl őszi búzája, valamint 763 hold kétszeres kenyérgabonája. Az aratással párhuzamosan haladt a szalmalehúzás, s most nagyobb ütemben folytatódik a tarlóhántás, szántás, nappal nyolc, éjjel pedig hat-hét erőgéppel munká'ják a learatott gabona földjét. A gabonaaratás befejezte után kis pihenőt kaptak a nagy munka hősei, s így megnézhették a magyar—bolgár világbajnoki labdarúgó-mérkőzést is. Ezután a gazdaság tizenöt kombájnjával segítségére megy a járásbeli termelőszövetkezeteknek. Dalman- don, Dombóváron, Gyulajon, Szakoson, s esetleg Nakon is. Amint azt Nagy Jánostól, a megyei állami gazdaságok igazgatójától megtudtuk, a hét közepére várható, hogy több állami gazdaság, így például a gerjeni és a hőgyészi is pontot tesz a gabonaaratásra, s ha marad a jó idő, az összes megyebeli állami gazdaság befejezi a hét végéig a gabonabetakarítást. Sok millió évvel ezelőtti tűzhányók nyomai kerültek felszínre Kurdon Hatalmas vulkáni kőzetekre bukkant a Kurdon felderítő kutatófúrást végző Dunántúli Kőolajipari Vállalat. A községet övező domboldalon körülbelül egy hónapja éjjelnappal dolgozik a fúrógép, s most ötszázötven méter mélység alatt tartanak. Meglepetésre, olyan vastag és kemény kőzetekbe hatoltak a fúrók, amelyeknek rétege há^ romszáz méter mélység óta most is tart. A vulkáni kőzet keménységére jellemző, hogy jelenleg csak rendkívül nehezen, tíz-tizenöt méternyit bírnak lefelé haladni naponta a fúrással. A felszínre került minták, a geológusok szerint, aránylag nem idős, harmadkari vulkáni kőzetek. Arról vallanak, hogy úgy húsz- huszonötmillió évvel ezelőtt nagy tűzhányók működtek a környékben. Arra számítanak, hogy ezeknek megkövesedett lávája alatt következnek majd az üledékes kőzetek, a hajdani tengerbe ülepedett vulkáni hamu, stb. maradványai. Lehetséges, hogy a mélyebb rétegekben gázt, vagy olajat is találhatnak. A környéken harminc évvel ezelőtt már végeztek kutatófúrást. Az akkori műszaki berendezésekkel azonban több év kellett annyi eredmény eléréséhez, mint jelenleg egy hónap alatt, s az igen kemény kőzetek meggátolták a fúrást, amelyet abbahagytak. Most annak megfejtése is foglalkoztatja a szakembereket, hogy a Bakonyhoz, vagy a Mecsek hegységhez tartoznak-e a föld alatti kőzetek típusai. Kurd ugyanis a két hegyvidék között körülbelül középen terül el. Ennek megfejtése lényeges, s az ezerötszáz méteresre tervezett kurdi II. számú kutatófúrás további eredményétől izgató választ várnak. B. L, OKULÁSKÉPPEN Háromszázezer vendéget vár Szeged Az ünnepi hetek időszakában idén 300 ezer vendéget vár Szeged. Az előadásokra eddig már több mint ötvenezer jegy kelt el, szállást — mint Gács György, a Szeéedi Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondotta — 40 ezren foglaltak. A számok szerint az idén a tavalyinál is nagyobb az érdeklődés. S nemcsak a belföldiek, de a külföldiek is nagy számban jelentik be érkezésüket. Tavaly például 30 ezer jugoszláv vendég látogatott Szegedre. Az előzetes jelentkezések alapján az idén legalább 40 ezer jugoszláv utazik majd a szabadtéri játékok városába. Mind a hazaiak, mind a külföldiek között sok a visszatérő vendég. Lengyelországból, Csehszlovákiából évenként rendszeresen csoportok látogatnak Szegedre, de más országokból is vannak törzsvendégei a szegedi szabadtérinek. Erik Svenson, svéd munkás például három év óta minden nyáron Szegedre látogat. William Johnson, angol színész Canterbury-ből utazik évek óta Szegedre. Különösen kedves visz- szatérő vendégként várják az idén Anne Berman. anBol táncosnőt Nein azért, mert férje, Monty Berman a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Angyalfilmek producere, hanem mert az angol művésznő tavaly a West Side Story művészgárdájának táncosaként járt Szegeden. Az idegenforgalmi hivatal esténként ötezer embernek tud szállást adni. Ebben a számban nem szerepelnek a szállodai férőhelyek, csak a hivatal szolgáltatásai: a kemping, a szegedi és a dorozsmai turistaszálló, a 25 kollégium és a fizetővendég-szolgálat nagyrészt első osztályú — különbejáratú, fürdőszobás, telefonos — szobái. A nagy, előzetes érdeklődés miatt az idegen- forgalmi hivatal a Szeged szomszédságában fekvő Kiskundorozs- mán is megkezdte a fizetővendégszolgálat szervezését, sőt azt is biztosította, hogyha szükséges, a Tisza-parti üdülőtelep és a KISZ- tábor kényelmes faházai is a vendégek rendelkezésére álljanak. A vendéglátás érdekes idei újdonsága a Tisza-hídnál létesített motorcsónak-állomás. Óránként indulnak innen — a vendégek kívánsága szerint — az idegen- forgalmi hivatal motorosai, kirándulásba, sétahajózásra. — Ha az embernek száz szeme volna, sokszor az is kevés lenne. Mindig, de különösen az aratás alatt, nagyon elővigyázatosnak kell lenni. Nem akarom elkiabálni, de az idén eddig még nem volt balesetünk. Bezzeg a tavalyit még ma is emlegetik — mondja a körülötte állóknak Pákái József, a paksi Ezüstkalász Tsz egészségügyi felelőse. — Milyen balesetük volt? — kérdezte Will József, akit a németkéri tsz-ből hívtak meg, a mezőgazdasági egészségügyi felelősök tanfolyamára. — Nagyon súlyos. Egyik foga- tosunk felment a mozgó transzportőrre, és padlásmagasságból lezuhant. A szerencsétlen belehalt a sérülésbe. Azóta nagyon vigyázunk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. — Nem könnyű az egészség- ügyi felelős dolga — kapcsolódott a beszélgetésbe Hegyi József, a dalmandi Béke Tsz egészségügyi felelőse. Sajnos, nemcsak a tsz-tagok, de maguk a gazdaságvezetők sem veszik jó néven, ha szólunk. A gazdaságvezetőkkel főleg akkor nehéz dűlőre jutni, ha pénzt is igényel az a dolog, amit szóvá teszünk. Hányszor elmondtam, a mi vezetőinknek is, hogy meg kell szüntetni a tejház körüli pocsolyát. Az ember, ha arra járt, a bűz miatt be kellett fogni az orrát, nem beszelve a pocsolyában nyüzsgő millió légyről. Amikor már nem tudom hányadszor mondtam, láttam, hogy az elnök megharagudott. Utána a legközelebbi találkozásunkkor előre köszöntem, mert ha nem teszem, nem hiszem, hogy megemeli a kalapját előttem. Úgy tettem, mintha nem vettem volna észre, elvégre nem játszhatunJc haragszomrádot. Addig ütöttem a vasat, amíg el nem intéződött a dolog. Mit gondolnak, kitől kaptam segítséget? — kérdezte a körülötte állóktól, választ várva. Az egészségőrök találgatni kezdtek. Egyik az agronómusra, a másik a főállattenyésztőre tippelt. — Úgy látom, nem találják el, hát megmondom. A község első számú „egészségügyi felelősétől’’, dr. Dorner Ferenc, körzeti orvostól kaptam segítséget — jelentette ki diadalmasan Hegyi elvtárs, majd így folytatta. — A doktor nem sokat beszélt, de velős dolgokat mondhatott, mert utána hamarosan hozzákezdtek o szennyvíz elvezetéséhez. A dalmandi Béke Tsz-ben három emésztőgödröt építettek. Ebbé gyűjtik össze a tejházból kifolyó szennyvizet, és az istállóból kifolyó trágyalevet. Az összegyűjtött trágyáié nem megy veszendőbe. Hetenként kiszivatják, és a legelők öntözésére használják fel. A vezetőséggel most már jó egyetértésben van az egészségügyi felelős, és ha mond valamit, nem úgy fogják fel: „Józsi bácsi azért beszél, hogy megkeserítse az életünket", hanem megszívlelik javaslatait. Az egészségügyi felelősnek nehezebb dolga van a tsz-tagokkal, mert semmit sem áll meg szó nélkül. Rendszeresen ellenőrzi az istállókat. — Miért nem használjátok a fehér köpenyt? Legalább kezet moshatnál, ha alá ülsz a Bimbó alá. — teszi szóvá nem egyszer. — Már ebbe is beleszól. De sok okos ember van a tsz-ben! — vágnák vissza, de Hegyi elvtársat ez nem zavarja. Nemrég a közös ivópohár használatát tette szóvá, s a tsz-tagok emiatt is zúgolódtak. — Ha Józsi bácsi undorodik tőlünk, legfeljebb nem iszik utánunk. Mi nem undorodunk egymástól— mondták elutasítóan — s kézlegyintéssel intézték el, amikor az egészségügyi felelős arról beszélt, gondoljanak arra is, hogy lehet közöttük tbc-s, vagy esetleg bacilusgazda, aki fertőzhet. Vélemények hangzottak el, tapasztalatok cserélődtek ki, a Lengyelben megtartott egészségügyi tanfolyam előadásain, s az előadások utáni szünetben. Közülük néhányat okulásképpen adunk közre. P. M.
