Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

1*86. július Si. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAQ 3 Társadalmi követelmény a minőségi ellenőrzés javítása A vállalati és népgazdasági ** tervekben fontos célként szerepel a gyártmányok minőse­gének javítása. Hangsúlyozza ezt a gazdasági mechanizmus reform­járól szóló párthatározat és az országgyűlés legutóbbi tanácsko­zásán az ötéves terv vitájában résztvevők többsége is követel­ményként beszélt róla. Valóban nagy szükség van a minőség javí­tására, hiszen a jövőben a piaci kapcsolatok megváltozásának idő­szakában elsősorban azok a ter­mékek találnak majd vásárlóra, amelyek korszerűségük mellett minőségükben is kielégítik az igényeket. A gyártmányok jó minőségének elsősorban a gondosabb munka és a termelés folyamatosságának biztosítása a feltétele, de igen sok múlik az ellenőrzésen is. Nép- gazdasági és üzemi terveink si­keres végrehajtása indokolják, sőt követelik a MEO munkájának erő­sítését, a jelenleginél jobb techni­kai, de főként személyi feltételek biztosítását. Időszerű, hogy az üzemek vezetői megvizsgálják a minőségi ellenőrzés szervezetét és keressék a munka megjavításá­nak módját. Tanulságos és elgondolkoztató következtetéseket vonhatunk le a MEO-ban dolgozók szakmai össze­tételének vizsgálatából. Egy, még a múlt évben végzett országos fel­mérés szerint a minőségi ellenőr­zéssel foglalkozók 2 százaléka mérnök, 15 százaléka technikus, 58 százaléka szakmunkás és 25 százaléka teljesen szakképzetlen dolgozó. Tolna megyében sem jobb az arány és egy év alatt nem történt lényegesebb változás sem. íme az első figyelmeztetés: feltétlenül változtatni kell, a mi­nőségellenőrzés személyi feltéte­lein. A MEO-ban dolgozók jó része csak felületes minőségvizsgálatra alkalmas és semmiképpen sem a bonyolultabb gépek, alkatrészek és egyéb gyártmányok szakszerű ellenőrzésére. N€ em könnyű megváltoztatni ezt az állapotot, de elér­kezett az idő az első intézkedések megtételére. Mi alakította ki üzemeink jó részében a MEO régi és mai szervezetét? Elsősorban az a szemlélet, amely főként a ter­vek mennyiségi teljesítését tartot­ta legfontosabbnak, s amellyel még mindig nem tudtunk gyöke­resen szakítani. Jórészt ennek tu­lajdonítható a MEO lebecsülése úgy, hogy például nem egy he­lyen „szociális intézménynek” te­kintették, ahol néhány szakkép­zett és feladatát jól ellátó dolgozó mellett bőven jutott hely a „ki­emelt” sportolóknak, s más mun­kára kevésbé alkalmas csökkent munkaképességűeknek. Itt talál­tak gyakran helyet azok részére is, akik „szocialista összeköttetés­sel” rendelkeznek. Valljuk be őszintén, ezért fordul elő ma is, hogy a MEO-sok nem tényleges minőségellenőrzéssel foglalkoznak, hanem azzal, amire képesek, ter­mékátvétellel, vagy legfeljebb se- lej tválogatással. „Könnyű átverni a minőségi ellenőröket, hiszen nem értenek munkájukhoz, s csak az olyan hi­bákat veszik észxe, amelyek majdnem kiszúrják a szemüket” — hallottam a napokban egy ter­melési tanácskozáson, mintegy illusztrálva, hogy a munkások pontosan tudják, hol szorít a MEO cipője. A személyi összetétel megvál­toztatása mellett néhány egyéb feltételt is tanácsos megteremteni, a többi között azt, hogy gyártás előtt részletesen, egyértelműen és közérthetően rögzítsék a minőségi követelményeket. Ez nemcsak a pontosabb éllenőrzés lehetőségeit teremti meg, hanem azt is bizto­K Örseit orvosi rendelő épül Bátasséken Bátaszék, részben a község­fejlesztési alapból, részben ál­lami segítséggel, körzeti orvosi rendelőt kap. A célnak megfele­lően a Kossuth Lajos utcában épületet vásárolt a községi ta­nács, amelynek átalakítási mun­kálatai rövidesen befejeződnek. Az egyik szárny, amelyet ta­nácsadónak alakítottak át, már elkészült, s a három helyiségből álló tanácsadó a szükséges be­rendezéssel is fel van szerelve. Hetenként kétszer itt tartják a tanácsadást. Az épület másik ré­szében, a tolnai rendelőintézet­hez hasonlóan, körzeti orvosi ren­delőt, szakorvosi rendelőt és röntgent létesítenek. Az egészségügyi létesítményre, amely három ütemben készül, 800 ezer forintot költenek. sítja, hogy menet közben egyes termelési szakaszokban gondosab­ban ellenőrizhetik a gyártmányt, és a hibákat még a késztermék elkészítése előtt felderítsék és kijavítsák. A jobb minőségi ellenőrzést szolgálja a jelenleginél hatéko­nyabb anyagi ösztönzés is, s er­re bőven teremt lehetőséget az al­kalmazottak premizálásáról szó­ló új rendelkezés. Ma még mini­mális a MEO-ban dolgozók egyé­nenkénti anyagi érdekeltsége és — ahogy néhányan, a jobbak pa­naszolják — ezért mennének szí­vesen „a termeléshez közvetle­nebbül kapcsolódó munkára”. Mintha a minőségi ellenőrzés nem lenne szerves része a termelés­nek ... F gyik nagy szakmai gyakor- lattal bíró minőségi ellen­őr nemrégen azt mondta: „Nem akkor kapunk jutalmat, vagy pré­miumot, ha sok hibát felfedünk, hanem akkor, ha minél több készterméket engedünk át. Ez az oka, hogy a MEO-sok gyakran szemet hunynak a kisebb hibák felett” A megjegyzés arra int, hogy az anyagi ösztönzés meg­teremtése mellett annak feltéte­leit is meg kell vizsgálni, nehogy ezért maradjon meg, más formá­ban ugyan, de célkitűzéseinkkel változatlanul ellentétben a meny- nyiségi szemlélet Sok mindenről beszélhetnénk még a minőségi ellenőrzéssel kap­csolatban. Az új feltételek mel­lett indokolt lesz majd megvizs­gálni az ellenőrzés technikai szín­vonalának helyzetét, elemezni le­hetne a kereskedelem és az üze­mek együttműködését a minőség- javításban. Végső következtetés­ként mégis csupán annyit: a nép­gazdaság fejlődése, a nagyobb vállalati nyereség, az üzem és a munkások hírneve érdekében a mainál nagyobb becsületet kell teremteni a minőségi ellenőrzés­nek. KOVÁCS ANDRÁS A Dalmandi Állami Gazdaság befejezte a gabonaaratást — 15 kombájnnal a tsz-eknek segítenek A megye állami gazdaságai közül elsőként a Dalmandi Ál­lami Gazdaság szerdára befejez­te a gabona aratását. A gazdaság tizenöt kombájnjával 3500 hold­nál több gabonát takarítottak be, s közben 700 holdnyit learattak a környező termelőszövetkezetekben is, amint azt Vass István, a gaz­daság igazgatója közölte. A dalmandi gazdaság nyolcszáz holdnyi őszi árpája 16,5 mázsát adott holdanként, s jó közepes terméssel fizetett 2000 ho’dnyl őszi búzája, valamint 763 hold kétszeres kenyérgabonája. Az ara­tással párhuzamosan haladt a szalmalehúzás, s most nagyobb ütemben folytatódik a tarlóhán­tás, szántás, nappal nyolc, éjjel pedig hat-hét erőgéppel munká'­ják a learatott gabona földjét. A gabonaaratás befejezte után kis pihenőt kaptak a nagy mun­ka hősei, s így megnézhették a magyar—bolgár világbajnoki lab­darúgó-mérkőzést is. Ezután a gazdaság tizenöt kombájnjával segítségére megy a járásbeli ter­melőszövetkezeteknek. Dalman- don, Dombóváron, Gyulajon, Szakoson, s esetleg Nakon is. Amint azt Nagy Jánostól, a megyei állami gazdaságok igaz­gatójától megtudtuk, a hét köze­pére várható, hogy több állami gazdaság, így például a gerjeni és a hőgyészi is pontot tesz a ga­bonaaratásra, s ha marad a jó idő, az összes megyebeli állami gazdaság befejezi a hét végéig a gabonabetakarítást. Sok millió évvel ezelőtti tűzhányók nyomai kerültek felszínre Kurdon Hatalmas vulkáni kőzetekre bukkant a Kurdon felderítő kuta­tófúrást végző Dunántúli Kőolaj­ipari Vállalat. A községet övező domboldalon körülbelül egy hónapja éjjel­nappal dolgozik a fúrógép, s most ötszázötven méter mélység alatt tartanak. Meglepetésre, olyan vas­tag és kemény kőzetekbe hatoltak a fúrók, amelyeknek rétege há^ romszáz méter mélység óta most is tart. A vulkáni kőzet kemény­ségére jellemző, hogy jelenleg csak rendkívül nehezen, tíz-tizen­öt méternyit bírnak lefelé haladni naponta a fúrással. A felszínre került minták, a geológusok szerint, aránylag nem idős, harmadkari vulkáni kőzetek. Arról vallanak, hogy úgy húsz- huszonötmillió évvel ezelőtt nagy tűzhányók működtek a környék­ben. Arra számítanak, hogy ezek­nek megkövesedett lávája alatt következnek majd az üledékes kőzetek, a hajdani tengerbe üle­pedett vulkáni hamu, stb. ma­radványai. Lehetséges, hogy a mélyebb rétegekben gázt, vagy olajat is találhatnak. A környéken harminc évvel ez­előtt már végeztek kutató­fúrást. Az akkori műszaki beren­dezésekkel azonban több év kel­lett annyi eredmény eléréséhez, mint jelenleg egy hónap alatt, s az igen kemény kőzetek meg­gátolták a fúrást, amelyet abba­hagytak. Most annak megfejtése is fog­lalkoztatja a szakembereket, hogy a Bakonyhoz, vagy a Mecsek hegységhez tartoznak-e a föld alatti kőzetek típusai. Kurd ugyanis a két hegyvidék között körülbelül középen terül el. En­nek megfejtése lényeges, s az ezerötszáz méteresre tervezett kurdi II. számú kutatófúrás to­vábbi eredményétől izgató választ várnak. B. L, OKULÁSKÉPPEN Háromszázezer vendéget vár Szeged Az ünnepi hetek időszakában idén 300 ezer vendéget vár Sze­ged. Az előadásokra eddig már több mint ötvenezer jegy kelt el, szállást — mint Gács György, a Szeéedi Idegenforgal­mi Hivatal vezetője elmondotta — 40 ezren foglaltak. A számok szerint az idén a tavalyinál is nagyobb az érdeklődés. S nem­csak a belföldiek, de a külföldiek is nagy számban jelentik be érke­zésüket. Tavaly például 30 ezer jugoszláv vendég látogatott Sze­gedre. Az előzetes jelentkezések alapján az idén legalább 40 ezer jugoszláv utazik majd a szabad­téri játékok városába. Mind a hazaiak, mind a kül­földiek között sok a visszatérő vendég. Lengyelországból, Cseh­szlovákiából évenként rendszere­sen csoportok látogatnak Szeged­re, de más országokból is van­nak törzsvendégei a szegedi sza­badtérinek. Erik Svenson, svéd munkás például három év óta minden nyáron Szegedre látogat. William Johnson, angol színész Canterbury-ből utazik évek óta Szegedre. Különösen kedves visz- szatérő vendégként várják az idén Anne Berman. anBol tán­cosnőt Nein azért, mert férje, Monty Berman a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Angyal­filmek producere, hanem mert az angol művésznő tavaly a West Side Story művészgárdájának táncosaként járt Szegeden. Az idegenforgalmi hivatal es­ténként ötezer embernek tud szállást adni. Ebben a számban nem szerepelnek a szállodai fé­rőhelyek, csak a hivatal szolgál­tatásai: a kemping, a szegedi és a dorozsmai turistaszálló, a 25 kollégium és a fizetővendég-szol­gálat nagyrészt első osztályú — különbejáratú, fürdőszobás, te­lefonos — szobái. A nagy, előze­tes érdeklődés miatt az idegen- forgalmi hivatal a Szeged szom­szédságában fekvő Kiskundorozs- mán is megkezdte a fizetővendég­szolgálat szervezését, sőt azt is biztosította, hogyha szükséges, a Tisza-parti üdülőtelep és a KISZ- tábor kényelmes faházai is a vendégek rendelkezésére állja­nak. A vendéglátás érdekes idei új­donsága a Tisza-hídnál létesített motorcsónak-állomás. Óránként indulnak innen — a vendégek kívánsága szerint — az idegen- forgalmi hivatal motorosai, ki­rándulásba, sétahajózásra. — Ha az embernek száz sze­me volna, sokszor az is kevés lenne. Mindig, de különösen az aratás alatt, nagyon elővigyáza­tosnak kell lenni. Nem akarom elkiabálni, de az idén eddig még nem volt balesetünk. Bezzeg a tavalyit még ma is emlegetik — mondja a körülötte állóknak Pákái József, a paksi Ezüstkalász Tsz egészségügyi felelőse. — Milyen balesetük volt? — kérdezte Will József, akit a né­metkéri tsz-ből hívtak meg, a mezőgazdasági egészségügyi fele­lősök tanfolyamára. — Nagyon súlyos. Egyik foga- tosunk felment a mozgó transz­portőrre, és padlásmagasságból lezuhant. A szerencsétlen bele­halt a sérülésbe. Azóta nagyon vigyázunk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. — Nem könnyű az egészség- ügyi felelős dolga — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Hegyi Jó­zsef, a dalmandi Béke Tsz egész­ségügyi felelőse. Sajnos, nemcsak a tsz-tagok, de maguk a gazda­ságvezetők sem veszik jó néven, ha szólunk. A gazdaságvezetők­kel főleg akkor nehéz dűlőre jutni, ha pénzt is igényel az a dolog, amit szóvá teszünk. Hány­szor elmondtam, a mi vezetőink­nek is, hogy meg kell szüntetni a tejház körüli pocsolyát. Az em­ber, ha arra járt, a bűz miatt be kellett fogni az orrát, nem be­szelve a pocsolyában nyüzsgő millió légyről. Amikor már nem tudom hányadszor mondtam, lát­tam, hogy az elnök megharagu­dott. Utána a legközelebbi talál­kozásunkkor előre köszöntem, mert ha nem teszem, nem hiszem, hogy megemeli a kalapját előt­tem. Úgy tettem, mintha nem vettem volna észre, elvégre nem játszhatunJc haragszomrádot. Ad­dig ütöttem a vasat, amíg el nem intéződött a dolog. Mit gondol­nak, kitől kaptam segítséget? — kérdezte a körülötte állóktól, vá­laszt várva. Az egészségőrök találgatni kezdtek. Egyik az agronómusra, a másik a főállattenyésztőre tip­pelt. — Úgy látom, nem találják el, hát megmondom. A község első számú „egészségügyi felelősétől’’, dr. Dorner Ferenc, körzeti orvos­tól kaptam segítséget — jelentet­te ki diadalmasan Hegyi elvtárs, majd így folytatta. — A doktor nem sokat beszélt, de velős dol­gokat mondhatott, mert utána hamarosan hozzákezdtek o szennyvíz elvezetéséhez. A dalmandi Béke Tsz-ben há­rom emésztőgödröt építettek. Eb­bé gyűjtik össze a tejházból ki­folyó szennyvizet, és az istállóból kifolyó trágyalevet. Az össze­gyűjtött trágyáié nem megy ve­szendőbe. Hetenként kiszivatják, és a legelők öntözésére használ­ják fel. A vezetőséggel most már jó egyetértésben van az egész­ségügyi felelős, és ha mond vala­mit, nem úgy fogják fel: „Józsi bácsi azért beszél, hogy meg­keserítse az életünket", hanem megszívlelik javaslatait. Az egészségügyi felelősnek ne­hezebb dolga van a tsz-tagokkal, mert semmit sem áll meg szó nél­kül. Rendszeresen ellenőrzi az istállókat. — Miért nem használ­játok a fehér köpenyt? Legalább kezet moshatnál, ha alá ülsz a Bimbó alá. — teszi szóvá nem egyszer. — Már ebbe is beleszól. De sok okos ember van a tsz-ben! — vágnák vissza, de Hegyi elvtár­sat ez nem zavarja. Nemrég a közös ivópohár használatát tette szóvá, s a tsz-tagok emiatt is zúgolódtak. — Ha Józsi bácsi undorodik tőlünk, legfeljebb nem iszik utá­nunk. Mi nem undorodunk egy­mástól— mondták elutasítóan — s kézlegyintéssel intézték el, ami­kor az egészségügyi felelős arról beszélt, gondoljanak arra is, hogy lehet közöttük tbc-s, vagy eset­leg bacilusgazda, aki fertőzhet. Vélemények hangzottak el, ta­pasztalatok cserélődtek ki, a Len­gyelben megtartott egészségügyi tanfolyam előadásain, s az elő­adások utáni szünetben. Közülük néhányat okulásképpen adunk közre. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom