Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

* t ' TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 1966. július 20. As autóutak gyilkosa Négy (talán több) leány megdöbbentő sorsa Nem jutott el Párizsba. Holt­testét hetekkel később a Rajna partján találták meg. A tettes is­meretlen volt. Ä német autóutakon az utóbbi időben alig látható autóstopos. El­tűntek, akárcsak azok a lányok, akiknek meztelen holttestét he­tekkel később a Rajna partra ve­tette. Feltételezik, hogy a tettes egy és ugyan az a személy. A meg­gyilkoltak kivétel nélkül fiatal nők. A halál fojtogatás következ­tében állt be. Egy nő kivételével. Helga Ma­túrát a gyilkos nem vetkőztette le, s nem fojtotta meg, hanem számtalan késszúrással végzett vele. Magándetektív volt... A nyomozás hónapok óta tart.­Az' első nyom: a német-svájci határ közelében egy piros Mer­cedes felvett egy nőt. A nő nyom­talanul eltűnt. Négy hét múlva a Rajna partján találták meg mez­telen holttestét. Nyugat-Németország különböző részein többen is látták a piros Mercedest. A stuttgarti rendőrség végül is kiadta az elfogatási pa­rancsot. A kocsi rendszáma S— WE 569, tulajdonosa Waldemar Wohlfahrt, Wohlfahrt nem jelentett jólé­tet, boldogságot az autóstopos nőknek, mint ahogyan azt a neve mondja. Aki a 250 SE típusú Mercedesébe ült, az ritkán jutott el oda, ahova szeretett volna. De ki gyanakodott volna egy olyan fia­talemberre, aki ilyen drága gép­kocsit hajt, s aki ráadásul magán­detektív? Egy amerikai nő az első áldozat Waldemar Wohlfahrt első áldo­zata Ann Peterson 24 éves ame­rikai főiskolás. Peterson Münc­henben járt és autóstoppal szere­tett volna Párizsba visszajutni, ahol egyetemi tanulmányait foly­tatta. München külvárosában lát­ták utoljára, az út szélén állt, autóstopra várva. ..................................... E gy nürnbergi a második Hasonló körülmények között tűnt el Gerda Oed nürnbergi lány. Elhagyta a szülői házat, s Münchenből küldte az utolsó le­velezőlapot. A szülők jelentették a rendőrségen lányuk eltűnését. A nyomozás nem tartott sokáig. Gerda meztelen holttestét a Raj­nából emelték ki. öt is hasonló módon gyilkolták meg, mint Arin Petersont, és csaknem ugyan­azon a helyen találtak rá. Még egy amerikai Nem sokkal később nyomtala­nul eltűnt Eleonor Friday is, aki turistaként érkezett Amerikából Nyugat-Németországba. Münc­henig jutott el, onnan Párizsba szeretett volna menni, de az a gépkocsi, amelybe beült, és ame­lyet többen látták, nélküle kelt át Basel közelében a svájci hatá­ron. Ebben az esetben is minden körülmény arra vall, hogy ugyan­az a gyilkos, aki Ann Petersont és Gerda Oedet eltette láb alól. Egy tizenhét éves lány A tizenhét éves Manuela Witt- mann augsburgi pincérlány egy vendég kérésére beült gépkocsi­jába. Csak annyit tudnak, hogy a fiatalember szőke volt. Azóta Manuélát hiába keresik. A holttestét sem találták meg. Augsburgból május 31-én tűnt el. A gyilkos a spanyol tengerparton nyarat Az Interpol széles körű nyomo­zást indított. Mivel a gépkocsi­nak nemcsak a gyártmányát és színét, hanem a rendszámát is tudták, sőt tulajdonosának a ne­vét is, nem volt nehéz letartóz­tatni a gyilkost. Benidormban fogták el, a kis spanyol város legelőkelőbb szállodájában lakott. A spanyol hatóságok még nem adták át Waldemar Wohlfahrtot' a német hatóságoknak. Kiszol­gáltatása azonban már csak napok kérdése. S ha valóban Waldemar Wohl­fahrt a gyilkos, akkor nyilván fény dérül egy régebbi gyilkos­ságra is. Mind a mai napig ugyan­is nem tudták kideríteni, ki ölte meg Helga Maturat, frankfurti prostituáltat. Wohlfahrt két évvel ezelőtt Karlsruheban egy cselgáncsisko­lát vezetett, és abban az időben Helga Matura pénzelte a másik karlsruhei cselgáncsiskolát... Wohlfahrt iskolája tönkrement, a konkurrencia tette tönkre. Volt oka rá, hogy végezzen Helga Matúrával! Egyelőre még nem derült ki, honnan volt annyi pénze Wohl- fartnak. Volt ugyan engedélye, hogy magándetektívként működ­jön, de senkinek sincs tudomása arról, hogy bárki is igénybevette volna szolgálatait. Ha csak a kül­földi titkosszolgálatok nem bé­relték fél. A milliós példányszá­mú Bild Zeitung azt állítja, hogy Wohlfahrt az amerikai kémszer­vezetek embere volt..: HAJSZA a tömeggyilkos Takarékossági mérleg Dombóvárott Az év első része a dombóvári forintot tesz ki, s összességében járásban is jó eredményeket ho- túlhaladja a 70 millió forintot, zott a takarékoskodásban. Ennek Az egy lakosra jutó betétáüo- számokkal is kimutatható mér- mány összege is több mint két- lege a dombóvári járási OTP ki- ezer forint. Ez idő alatt egy- mutatásai szerint: a betétállo- millió feletti emelkedést ért el a , „ ,,, , - döbröközi, a szakcsi takarék­many emelkedese az e s szövetkezet, a kocsolai posta­részében több mint 10 millió hivatal és ötmilliót a dombóvári _OTP-fiók. Az év második negye­idében is egymillió forintos emel- 5 kedés volt tapasztalható a já- — rásban. 5 A jó eredmények eléréséhez 5 hozzájárultak a jól működő ter­melőszövetkezetek. Az eredmé- S nyes zárszámadások nagyban E emelték a takarékbetétek össze- 5 gét. után E c Tízezer dal a szekrényben Negyven éve gyűjti a magyar népdalokat és nótákat Urbanyecz _ István nyugalmazott szőlészeti felügyelő. Szek­szárdi^ lakasa szinte ki^ hanglemezmúzeum. Szekrénye tele van régi hanglemezekkel, s több láda is hasonló tartalmú. — Hány nótát, dalt őriz a gyűjteményben? — Körülbelül tízezer dalt gyűjtöttem eddig. Ebből mint­egy ezerkétszáz lemezen, a többi pedig magnószalagon van. A magnetofon elterjedése óta ugyanis, inkább szalagra ve- szem fel a rádióban elhangzó zeneszámokat, dalokat. Három­száznál több magnószalagtekercs sorakozik a dobozokban. — Melyek a legérdekesebbek? , Több száz bordái. Köztük szekszárdi bordátok, Garay- tol is. Ezek egyrészét operákból gyűjtöttem. Régi híres éne­kesek, zenekarok hallhatók a gyűjteményemben. Több hang­lemezről, hogy ne kopjon, magnószalagra vettem fel a mü- sorszamokat. Műfajuk szerint, külön csoportosítom a nótákat, így például külön a betyárdalokat, külön a pásztordalokat. — Hallhatnánk néhány hírességről? ; — Húsznál több lemezem van Fráter Lóránd dalaiból. Többön maga a szerző énekel, s ezeket magnóra vettem, hogy kíméljem az értékes lemezeket. Balázs Árpádnak is van több lemeze saját hangjával. Parlagi Kornélia, Fedák Sári, Bodai Margit, Nagy Izabella, Kalmár Pál, Kalmár Tibor, Laurisin Lajos, Sebő Miklós, Rádai László, Király Ernő, Pin­tér Imre, Rózsa S. Lajos, Varsányi Rudolf és még sokan má­sok, akiket ma már alig ismernek. Az életének hetven évtizede alatt ráncokkal sűrűn baráz­dált homlokát végigsimítja, miközben emlékezik. Külföldön élő^ barátjának, Thegze Gerber Miklósnak a nótáit is össze­gyűjtötte. Az újvidéki nótaszerzők sem sejtik, hogy egy Szekszárdon lakó zenebarát „megörökítette” őket. — Szinte mindén híres cigányprímás és zenekara is sze­reped a gyűjteményemben. Rácz Lacitól eredetiben, Magyari Imrétől, Bura Sándortól, Sárai Elemértől, Mursi Elektől sok lemezem, illetve felvételem van. Eperjesi születésű lévén, négyszáz-ötszáz szlovák népdalt, nótát is gyűjtöttem száznál több lemezen. Megvan az összes új magyar nóta, sőt néhány régi sláger is. Elmondja, hogy mindez, nem volt valami olcsó mulatság. Két rádiója és korszerű magnókészülék a technikai berende­zése. A hangszalagtekercsek sok pénzbe kerültek. Dehát egye­dül él, bár a pécsi gépészeti felsőfokú technikumban tanuló egyik fiát még támogatja. Magányában sokszor megszólaltat­ja az ifjúságának hangjait idéző nótákat. — Most rendezgetem, katalogizálom a gyűjteményt; má­solom a nyilvántartást, no meg, körülbelül hétezer dal kottá­jának a részletes jegyzékét készítem elő. A szerzők szerint szedem katalógusbá, s ez egy évnél is tovább tart. — Hát ezek a kis ládák mit rejtenek? — Saját készítésű hanglemeztároló ládák. Egy hosszú szál zsinórral alakítottam ki a rekeszeket, s nyolcvan lemez fér el egy-egy ládikóban. Ládadeszkából csináltam. Szabadal­maztatni szeretném — közli mosolyogva. Ötletesen megszerkesztette. Praktikus lenne művelődési házakban, vagy ahol szükség van rájuk. Kicsi helyen renge­teg lemez elfér így. — Amióta nyugdíjas vagyok, jobban ráérek — mondja. Bár most is gyakran hívják Budapestre és máshova szak­körökbe, borminősítésekhez. Szaktekintély. Sok állami pince volt valamikor az irányítása és a felügyelete alatt. Fiatalabb korában szaktanár volt Budafokon, Sopronban, Kecskeméten és Tokaj-Hegyalján. Tanítványai közül sokan ma vezetők, kiváló szakemberek. , S a gyűjtőszenvedély nemcsak a dalokban merül ki, ha­nem több oldalúan. Plaketteket is gyűjtögetett, de a másik legérdekesebb „hobby”-ja a borcímke gyűjteménye. Mintegy kétezer különleges, hazai és külföldi borcímkét, köztük rit­kaságokat mutathat a látogatónak. Sok helyen megfordult, a külföldet bejárta. Aztán a címkék palackjainak borát nagy­részt meg is kóstolta. Egészségére! BALLABÁS LÁSZLÓ ÜGY FRANCIA RENBÖRFÖNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL «iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii?iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiin — 10 — A Gestapo terrorját nyögő, megszállt francia fővárosban, mindenki megérthette, az ilyen bur­kolt célzást. Massu is tisztában volt: a vizsgáló- bíró azt hiszi, nem közönséges bűncselekmények­ről van szó, az ügynek politikai háttere van. Hamarosan kiderült, hogy ez a feltevés teljesen alaptalan volt. — Valamiről megfeledkeztem — mondta Tan­guy, s visszament az épületbe. Massu követte. — Nézzen csak ide... Ez a dr. Petiot, vagy akárki is volt, kémlelőnyílást készített a falba. Ezen keresztül pontosan megfigyelhette, mi tör­ténik a háromszögletű fülkében... A ház bejárása után Massu kiadta első utasí­tásait a nyomozásra. Köztük azt, hogy reggel előtt ne zaklassák az orvost, mért a francia tör­vények tiltják az éjszakai házkutatást és letar­tóztatást. DR. PETIOT NYOMTALANUL ELTŰNT Másnap, március I2-én reggel, napfelkelte után, ahogy a törvény előírja, hat rendőr lépett be a Rue Caumartin, 66-os számú ház kapuján. Ketten a kapuban maradtak, ketten az első lépcsőfordulónál helyezkedtek el, ketten felmen­tek az első emeletre. Megálltak egy ajtó előtt. Dr. Petiot — Radiotherapie feliratú zománctáb- lácska volt a csengőgomb alatt. Az egyik rendőr megnyomta a gombot. A rendelőben és a hozzá tartozó lakásban sen­ki sem mozdult. Egy ideig vártak, majd újra csöngettek, s vé­— 11 — gül erélyesen dörömbölni kezdtek. Egyikük le­nyomta a kilincset — az ajtó kinyílt, nem is volt zárva. Intettek a lépcsőfordulón álló két rendőrnek és négyen, lövésre tartott revolverrel a kezükben, beléptek. Az orvosnak ez a lakása is ed volt hanyagol­va, a bútorokat porréteg fedte. Csak a hálószo­bában találtak nyomokat, amelyekből arra lehe­tett következtetni, hogy nemrég tartózkodott va­laki a lakásban. Az ágyon gyűrött párnák és takarók hevertek, az éjjeliszekrényen zsíros tá­nyér állt, benne cigarettahamu, kolbászbőr és sajtpapiros. Az ágy mellett, a padlón egy újság feküdt. Március 10-i lap. — Tegnapelőtt még itt volt — jegyezte meg az egyik rendőr. Átmentek a rendelőbe. A műszereket is por lepte be. Az íróasztalon ké£ bekeretezett fényké­pet találtak. Az egyik barna hajú, jól ápolt nőt, a másik mintegy 16 éves, dacos tekintetű fiút ábrázolt. A rendőri különítmény vezetője az íróasztalon álló telefonról felhívta a bűnügyi osztályt és kö­zölte, hogy a többszörös gyilkossággal gyanúsított dr. Petiot nem vezethető élő kihallgatásra, mert jobbnak látta lakását ismeretlen céllal elhagyni. Egyszóval a keresett dr. Petiot eltűnt. A GESTAPO BELESZÖL A lapok csak röviden számoltak be a Lesueur utca 21. számú házban felfedezett borzalmakról. — 12 — S mivel a rendőrség hallgatott, rémhírek keltek szárnyra. A Rue Lesueur és a környékbeli utcák, besötótedés után, teljesen elnéptelenedtek. Néhány nap múlva befutottak az első adatok a rendőrségre dr. Petiot áldozatainak kilétéről. Két levelezőlapot és egy ceruzával írt levelet kapott a bűnügyi osztály — aláírás nélkül. A névtelen levélírók több személy eltűnését jelentették be, s a közölt nevekből ítélve, az el­tűntek egytől-egyig zsidók voltak. Ez megnehezítette a rendőrség munkáját. Mert melyik eltűnt zsidó személynek még élő és rej­tőzködő hozzátartozója mert nyíltan jelentkezni? S azt is figyelembe kell venni, hogy a párizsi rendőrségnek mind a 14 osztálya — a bűnügyi nyomozóosztályt is beleértve — a Gestapo el­lenőrzése alatt állt, a Gestaponak volt aláren­delve. Március végén a Gestapo sajtóéllenőrző osztá­lya megtiltotta, hogy a lapok bármit is közölje­nek a Petiot-esetről. DR. PETIOT ELŐÉLETE A francia hatóságok azonban Berry vizsgáló- bíró irányításával folytatták a nyomozást, foly­tatták a hajtóvadászatot a párizsi „magánkrema­tórium” tulajdonosának kézre kerítésére. Minden rendőr a zsebében hordta dr. Petiot fényképét. A legalaposabban és leggondosabban felderí­tették dr. Petiot múltját, s a begyűjtött adatok­ból lassan kialakult a hatóságok előtt az orvos hű képe. f .................. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom