Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
Dél-magyar országi ipari kiállítás Több éves szünet után az ünnepi hetek idején ismét megrendezik Szegeden a korábban is közkedvelt ipari kiállítást. A bemutatón Szeged* Csongrád megye és csaknem egész Dél-Magyarország vállalatainak, ipari üzemeinek termékeit láthatja majd a közönség. Az augusztus 10-én nyíló nagyszabású bemutatóra csaknem 80 üzem és 8 kisiparos jelentkezett. Budapestről 9 üzem vesz részt termékeivel a kiállításon. A bemutatott anyag főképpen a köny- nyűipart, a textil- és élelmiszeripart reprezentálja. Idei újdonság« országos népitáne- j'esstivál A Szegedi Ünnepi Hetek a szabadtéri játékok előadásain kívül is gazdag kulturális programot ígér a várasba látogatóknak. E változatos programban érdekes újdonság lesz a Szakszervezetek Csongrád megjei Tanácsának kezdeményezése: július 28 és 31-e között a kétezer személyes új- szegedi szabadtód színpadon az idén először megrendezésre kerülő országos népitánc-Éesz- tiväL Az ország minden tájáról la szakszervezett együttes 500 táncosa lép ezen a találkozón a közönség elé. Olyan ismert és népszerű tánccsoportok szerepelnek majd, mint a Vasas Központi Művész- együttes, a VDSZ Bartók csoportja, a HVDSZ Bihari tánc- együttese, az Építők Vadrózsák együttese, a diósgyőri Vasas tánckar, a tatabányai és a várpalotai Bányász együttes, a szolnoki Tisza, a borsodi Avas, a zalai Zala és az ÉDOSZ Szegedi népi együttese. Külföldi tánccsoport is szerepel a műsorban? a Äego- szláviában nagyon népszerűi szabadkai Mladost ifjúsági együttes. A bemutatókat-szakmaimegbeszélések, viták* tanácskozások követik. Ä tapasztalatokat július 31-én, wwáMiap összegezik, Szinctár Miklós, a Háry rendezője. Vámos László, a Tragédia rendezője cselekménye a faluban, Nagy- abonyban játszódik. Tehát nem Bécsben, nem a napóleoni háborúk színterein. Háry alakjára az a legjellemzőbb, hogy behozza falujába az egész világot. Az irodalom többi ismert nagyotmondója ezzel szemben saját magát repíti ki a nagyvilágba. Háry, hőstetteit a faluban, a falusiaknak meséli el. Ezért a kocsma az egész előadás színhelykerete. — Ennek megfelelően Varga Mátyás, a díszlettervező, a napilapok bírálata volt— részben vagy egészében — elmarasztaló. Az összes többi kritika — köztük a külföldiek, például a szovjet Teat, című folyóiraté — határozottan az előadás mellé állt. És ugyanígy cselekedett a közönség is, amely tavaly minden Tragédia-előadás alkalmával zsúfolásig megtöltötte a hatalmas nézőteret. — Mivel az elmarasztaló bírálatok nem elvi természetűek voltak, nem volt okom változtatni elképzelésemen. A festőiség* látványosság* erőteljes tömegmozgás van a drámában. Ezek a festői, látványos elemek azokat a gondolatokat emelik ki és húzzák alá, amelyeket a szöveg mond. Ahogyan a kamaraszínházi előadástól nem kérhetjük számon ezeknek a nagyformátumú vízióknak a megvalósítását, ugyanúgy nem kérhetjük számon a szegem szabadtéri produkciótól a szöveg finomabb, filozófikusabb kibontásának teljességét. írta: Ökrös László Szerkesztette: Lökös Zoltán Az Otelló balettváltozata M agyarországon először. Képünkön a címszereplő V. Csabukiani, Lenin- és Állami dijas, a Szovjetunió népművésze (Somogyi Károlyné felvételei) A tér fényei A legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozat a szabadtéri színjátszás különféle iskoláit Évekig tartó kísérletek és kudarcok után az ellenforradalmi kurzus végül is engedélyezte a játékok megvalósítását. De rögtön ki is akarta sajátítani a maga számára. A szegedi szabadtéri története azt bizonyítja, hogy a Horthy- rendszer hivatalos kultúrpolitikája valóban rányomta bélyegét a játékokra* s több előadás a vallásos, sovininsz- ta mákony terjesztését szolgálta. A szabadtérin hatottak azonban azok a hivatalos renddel szemben álló erők és haladó gondolatok* amelyeknek a szegedi vállalkozás létét és legnagyobb sikereit köszönhette. A reakciós ideológia nem tudta felfalni a játékokat. Ä haladó erők hozták VStte a szegedi szabadtéri legjelentősebb előadásait* azokat a produkciókat, melyeknek fénye térben és időben a legmesszebbre világított: égés? Európához és egész a mához. Az ember tragédiája* a Háry János, a Parasztbecsület* a Turandot* az Aida és a János vitéz: ezek voltak azok az előadások* amelyek a Dóm előtti játékok sikerét* jelentőségét, nemzetközi hírnevét már a harmincas években megalapozták és meghatározták. Nyolc éven át, 1931-től 39-lg tartottak a téren előadásokat. A megindulás után 1932-ben szünetet tartottak* mert a Magyar Passió előadása érdektelenséget váltott ki. Húsz évvel az utolsó előadás után, 1959-ben kezdődtek meg ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok. Azóta teljes mértékben megvalósultak* sőt újakkal gyarapodtak azok a célok, amelyeket a születésénél bábáskodó baloldali erők annak idején kitűztek*. Hazánk legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozata az idén is folytatja legnemesefcto hagyományait. A Háry és a Tragédia a szabadtérin A rendezők nyilatkozata SZINETÁR MIKLÓS: — A Háryban egy kis nemzet nagy tehetsége és nagy vágyai ütköznek össze a realitással. Furcsa ötvözete ez a kivételes remekmű lírának* tragédiának és humornak* találó tükre a magyar nép sorsának. Elképzelésem lényege: a Hányt úgy kell felfogni, hogy Dóm előtti színpadra felépíti a falut. Ez a színhely végig változatlan marad. A többi szín díszletelemei ebbe az állandó köretbe kerülnek. VÁMOS LÁSZLÓ: — Á közönség nagy része úgy tudja, hogy a kritikák egyöntetűen elmarasztalták a Tragédia tavalyi előadását Valójában csak a budapesti Tragédia idei előadása ezért a tavalyi alapokon nyugszik, változatlanul azokra épül. Hem hagytam azonban figyelmen kívül a bírálatoknak azokat a konkrét észrevételeit amely a rendezési elvek megvalósításának fogyatékosságaira, az előadás technikai pontatlanságaira vonatkozik. — A Tragédia szövegében filozófiai természetű. De nagy Épülnek a toronyma gasságű díszleteidnek *,A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani... ” Pietro Mascagni, a világhírű zeneszerző és karmester mondta ezeket a szavakat 1935-ben Szegeden. A nagy olasz komponista abban az évben a Dóm előtt vezényelte fő művét* a Paraszfbecsületet. Ekkor Szeged már „híres város75 volt. Egész Európa felfigyelt a szabadtéri játékok növekvő hírére. Az első előadást 1931-ben tartották a téren. A vallásos és irredenta tartalmú Magyar Passió került akkor színre. A játékok megvalósításának gondolatát azonban nem az ellenforradalmi rendszer kezdeményezte. Olyan baloldali erők álltak a játékok bölcsőjénél* mint a szegedi munkásszín- játszás* a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és a haladó mozgalmakkal kapcsolatban álló más fiatal művészek* köztük akadt olyan is* aki külföldön tanulmányozta