Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

TSEB. június 12. fÖLNÄ SfEGTEf 'StPTmAO 5 Lehetőségek, nehézségek a továbbtanulásban 4064 általános, 1120 középiskolás végez az idén A takarékos gazdálkodás a nép- tanulásra. Még a gyenge tanulók hogyha végeznek, továbbtanulásra gazdaság gyors fejlődésének alap- is beadták jelentkezésüket tér- jelentkeznek, otthagyják a vállala­ta, amely nemcsak anyagi eredetű, mészetesen nem a legnépszerűbb tot. hanem kiterjed az emberi munká- szakmákra. Minden iskolánál eie­rn, a munkaerő tervszerű elosz- gendő jelentkező volt de az elő- I A fiatalok Sem tására is. A népgazdaság munka- ző évekhez hasonlóan a kevésbé I hikALtnl erő-igényeinek biztosításánál a ismert szakmák iránti érdeklődés I menleseK a niDaKtoi, legfontosabb forrás az iskolákból most is kisebb. A rokonszakmák kilépő fiatalság. Éppen ezért nem közötti helyes átirányítással azon- melynek leggyakoribb oka a szü- lehet közömbös, miként végezzük ban ezt a problémát is sikerült lök, az iskola és a társadalom ál- az évenkénti beiskolázásokat. megoldani. tál beléjük nevelt fizikai munká­A fiatalok nálvaválasztásánál az A másik jelentősebb beiskolá- tol való idegenkedés. A felső­elmúlt évbein sok hasznos tapasz- 2031 nehézséget az egyes szakmák- oktatási intézményekben lezáruló falatot módszert sikerült össze- nál előírt magasabb felvételi kor- felvételi vizsgák után az előző ÄTwskSt végző határ jelentette. Például az ács, évek tapasztalataiból ítélve, a szerveknek A tavalyi évben fe- a íhimijavító és a kéményseprő szülők is a fiatalok is reálisabb . , tátmimánvHt ,, 61 toló szakmákban csak az előző évben gondolkodásra kényszerülnek Z hS-' végzettek, vagy pedig az 1951-ben majd. Sajnos ekkor már késő iám SfÄdyama. A létszám- «^letettek jöhettek számításba a a szakmunkástanuló emelkedés nem volt túlságosan lelveveinea. magas, de azért elhelyezési prob- ■ . , ,, , . lémák bőven akadtak. A 4450 ál- I "Z Érettségizett talános iskolát végzett tanuló kö- I fiatalok kőiül zül 1593 középiskolába, 1600 a 11 Ezek lezárulásával, figyelembe ■ szakmunkásképzésbe és 60 pedig hevesen jelentkeznek szakmunkás- véve a megyén kívülre történő egyéb oktatásba nyert felvételt tanulónak. Még a gyengébb elő- »vándorlást, mintegy 500 általá- A jó pályaválasztási propaganda jnenetelűek is csak másodlagos- n5>s. végzett és 300 erett­és nem utolsó sorban a nagy n;tk tekintik ezt a továbbtanulási lány elhelyezését kell létszám azt eredményezte, hogy formát Ezért a jelenlegi beisko- n^őgoldani. A fiuk részére a to- áltálában valamennyi szakmára lá7áai határidők elmulasztásával vábbtanulás lehetősége szélesebb elég jelentkező akadt. Ez azon- önmagukat zárják ki ebből a le- skálájú, mivel a 18 évesek egy ban területenként és szakmánként hetöségböl. Az eddigi tapasztala- részer^ a néphadsereg tart igényt. tok azt mutatják, hogy az iskola A, V* eves falusi lányok foglaikoz- ilyen irányban nem foglalkozik .csak; a mezőgazdasagban felvételek időpontja miatt — au­gusztus, szeptember hónapban — már nemigen kerülhet sor beisko­lázásukra. differenciáltan jelentkezett. oldható meg de a 18 évesek zö­mét is. II Weg fizikai munkára nagyobb rendelkező I , megfelelően a tanulókkal. Az elmúlt évi Idegenkedés tapasztalható az beiskolázás iparitanuló-iskolák és a vállalatok vezetői részéről az érettségizett j. .. ___ fiatalokkal szemben. Azért a . ,,,, ,, , s ikeresnek mondható, annak eile- ^ intézmények őszéről az ^dják alkalmazni. A nőre, hogy a vájárt valamint az idegenkedés, n^rt az érettségi- munkaer^tartalékks építőipari szakmákban nem síké- zettek idejű oktatása külön területeken ez is komoly nehez­ült a 100 százalékosan tervezett szervezett tanulócsoportok meg- séget jelent majd. létszámot biztosítani. Az altala- __,. _ - Annak erdekeben, hogy a ko­n os iskolát végzettek közül közel alakítását igényli. Ezzel egyidejű- vetkezd évek beiskolázási prog- 250 fő továbbtanulási kérelmét leg több szervezeti nehézséget ramjában megszűnjenek az emlí- még szeptember 1-ig sem sikerült okoz, ugyanakkor a magasabb tett hiányosságok, meg kell vál- elintézni. Közülük többen ez év- ^őkénzettséa maeasabb követel- toztafcni az eddigi módszereket, ben ismét jelentkeztek a válasz- miszerint a pályaválasztás csak tett szakmákra, egy részük pe- ínyeket támaszt az oktató gár- iSk dig a megyén kívül helyezkedett dával szemben. A vállalatok több- a jelentkezések időszakában fog­éi. Az érettségizettek elhelyezke- gége sem szereti az érettségizett lalkozni. désénél már nem volt annyi ne­hézség, mint az általános iskolát végzetteknél. A munkaközvetítő irodákban nem jelentkeztek any- nyian, amennyire előzőleg számí­tottak. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a vállalatok a korábbi fel­mérésekkel ellentétben, több fia­talt felvettek, másrészt többen elvándoroltak a megyéből. Á múlt évi tapasztalatokat fi­gyelembe véve, az idén már korán megkezdődött a terv szerinti be­iskolázás előkészítése, amely nem­csak a munkaügyi osztályok mun­káját könnyíti meg, hanem a kü­lönböző iskolákban végzett tanu­lók elhelyezkedését is. Ebben az évben 4064 tanuló végezte el az általános iskolát. Ebből a közép­iskolákban 1480, a szakmunkás­képzésben 1871 és egyéb oktatás­ban 60 fő tanulhat tovább. A középiskolákban 1120 tanuló vé­gez. akik közül a felsőoktatásban 300, szakmunkásképzésben 111 és egyéb más oktatásban csupán 200- an részesülhetnek. A számok alap­ján nem tanulhat tovább, illetve más elhelyezést igényel 600 álta­lános iskolát és 500 középiskolát végzett tanuló. Ezek közül is a legnagyobb problémát az érettsé­gizett fiatalok elhelyezése jelenti mivel az adminisztratív munka helyek telítettek és a fiatalok el­sősorban ilyen irányú elhelyezést igényelnek. A szakmunkástanulók beiskolá­zását már február 1-gyel meg­kezdték és I! május végével zárták. Ez alatt az időszak alatt a me­gyei tanács munkaügyi osztálya számos általános iskolát és min­den középiskolát felkeresett, hogy állandó figyelemmel kísérje a beiskolázás menetét. A tapaszta­latból megállapítható, hogy a fia­taloknak csak igen csekély szá­zaléka nem jelentkezett tovább­ipari tanulókat. Attól félnek. (FERTŐI) Esztergom, Szeged, Keszthely hívja, várja vendégeit Csupán egy hót van még hát- képesít a program bővült: Bartók ra és június 20-án lezárják a je- Béla műveinek, munkásságának, lentkezósekert a TIT nyári egyebe- egyáltalán a XX. század zenéjé- meire. Ilyen kulturális, ismeret- nek bemutatásával párhuzamosan gyarapító rendezvény az idény a közép-európai reneszánsz és nyolc városban lesz: Sopronban, humanizmus témáival is foglal- Miskolcon, Veszprémben, Szege- koznak. den, Esztergomban, Pécsett, Deb- Viszonylag szép számban lehet, récén ben és Keszthelyen. még jelentkezni a szegedi és a Legtöbb vendéget Esztergomba keszthelyi nyári egyetemre, az várnak. Az idén második alka- előbbit a szabadtéri játékok ide- lommal rendezik meg ebben a jén, az utóbbit pedig a Georgi- városban a Dunakanyar művészeti kon-napokhoz kapcsolódva retn- nyári egyetemet: július 20 és dezik július, illetőleg augusztus augusztus 3 között. A tavalyihoz végén. Megyénk pártoktatásának mérlege LEZAJLOTTAK AZ 1965/66-OS iránt. Népszerű, kedvelt és jól be. pártoktatási évad különböző sze- vált így a szocializmus építésének mináriumainak, konferenciáinak, tanfolyama. Itt több mint negyven tömegoktatási formáinak utolsó foglalkozásai megyénkben is. A különböző pártfórumok a célkitű­zések tükrében megvonhatták a mérlegét a pártoktatásnak. A leghaladóbb ideológia, a marxizmus—leninizmus elméleté, nek és gyakorlatának jobb megér­csoportban csaknem ezren tanul­tak. Dupláját is meghaladta az előző évi oktatásnak a magasabb képzettséget nyújtó gazdaságpoli­tikai tanfolyamok mezőgazdasági tagozatán tanulók száma. Ebben az esztendőben indítottak megyénkben először, megyei és já­téséhez, az oktatás és nevelés ha- rási szinten elméleti konferenciá- tékonyságához jelentősen hozzá- kát, melyeknek vezetői a megyei járultak a pártszervezetek által szervezett régi és új oktatási for­mák. Több mint ezer fővel növekedett az elmúlt esztendőhöz viszonyítva a pártoktatásban részt vevők szá­és járási pártszervek vezetői vol­tak. A különböző egyéb vezető ká. derek számára szervezett konfe­renciákat nagyfokú érdeklődés, magas színvonal jellemezte. Az idei jobb előkészítést, tervszerűsé­get jelzi, hogy a kárderképző tan­ma. Ebben az évadban így több folyamokon sokkal többen, csak- mint tizenkétezren tanulmányoz- nem ezerháromszázán tanultak és ták korunk alapvető kérdéseit, a korábbinál hatékonyabb volt T“, r* “™n “í“iék ctää. es tsz-tag, míg egyharmada értei, bekapcsolódásával 560 előadó vé- miségi. A magasabb szintű okta- gezte munkáját. Javult az egyete- tási formák jobban domináltak a met és középiskolát végzett pro­korábbinál, nőtt az igény eaek rar/avvvwvnnriuwwAnrraniwwi hmimmn rüiizű n tiá tó i ra, Siritárs ! ö ettenetesen rossz az út. Csoda, hogy a Dutra el tud vergődni a két hatalmas pótkocsival. A pótkocsikon hetven mázsa tőzeg. A vontatót a rendőrjárőr „lemeszeli”. A gép zúgása elcsendesül. Finom fékezéssel megáll a szerelvény. A vezetőfülkében — a por lep be mindent — izzadt arcú ember ül. Hajadonfőn, fehér ingben, olajos nadrágban, az inget már megfogta a fekete tózegpor. a nadrág csillog a gázolajtól. — Gépjármű-ellenőrzés. Jó napot kívánunk. A vezető leszáll a fülkéből. — Jó napot — visszaköszön, megtörli izzadt homlokát, ránk néz. — Tessék, ellenőrizzék. Mutatja a gépet, öreg Dutra. Kiszolgálta már bizonyára az árát. A gumik légnyomása meg­felelő. Jó a fék, jó a világítás. Tőzeget hord a Dalmandi Gépállomás Dutrá- jával Orsós György Adorján-pusztáról Fürgédre. Az igazolványokat kérjük. Orsós zavarban van. Előveszi a személyi igazolványt. A bejegyzés: 1957-től a Dalmandi Gépállomáson dolgozik, iga­zolványát is ekkor állították ki. — Nem tudok írni. — Sajnos — mondja. El­szomorodik. Látom, hogy szégyelli is magát, za­varában egyik lábáról a másikra áll. Nekitámasz­kodik a gépnek. Visszagyűri nadrágjába az inget. A gép, ez a nagy masina, ezen a rossz úton nemcsak a csap­szegeket rázza ki, hanem az inget is a nadrág­ból. A kicsi, fekete ember csak áll. Nem tvdja mit tegyen. Nincs több okmánya. — A vezetői igazolvány? Az nincs. Tizenhárom éve vezet munkagépet. Jól. Tizenhárom éve dolgozik a gépállomáson Jól. Otthon öt gyerek várja. Minden este. Min- des este hazaér. A gépre vigyáz. A vezetői el­ismerik munkáját. Nem keres sokat. De meg­élnek belőle. Nincsenek nagy igényeik. — A kislányom, az mindig olvas nekem. Ami­kor az új KRESZ jött, megvettük a könyvet. Minden este azt olvasgatták nekem. Ilyenkor az egész család figyelt. öt gyerek, meg az asszony. Figyelték estén­ként, hogy a családfő, az apa, hogyan tanulja a KRESZ-t. Hallgatták, mert csak nagy csönd­ben tud az ilyen ember minden idegszálával oda­figyelni. Csak úgy képes elraktározni hallomás­ból azt, amitől élete, családja boldogsága, meg­élhetése függ. — Ismeri a szabályokat? Néhány ellenőrző kérdés. Jól válaszol. A gépállomás semmi papírt nem adott neki. Pedig az kell. Rendelet van rá. Tizenhárom éve vezet munkagépet Orsós György. Tizenhárom éve, mindennap meggyőződnek róla vezetői, hogy ellátja munkáját, Nem is jobban, nem is rosszabbul, mint az átlagember. Az ilyen embe­rek az oszlopai a termelésnek. Aki nagyon ki­ugrik, az nem biztos, hogy solcáig itt marad. Azt hívják máshova, több fizetésért, lakásért... Or­sóst nem hívják. Tizenhárom éve ül a rossz gé­pek volánja mögött... Dolgozni kell. Otthon öt gyerek várja, minden fizetéskor. Mennyit hoz apu? Jut-e belőle majd nyári cipőre, ruhára? Egyáltalán hazajön-e? Orsós hazamegy. Viszi a pénzt a családnak. Az asszony ruhát vesz, bútort, ágyneműt. Mikor mi kell. A család már nem úgy él, mint az át­szeli vándorcigányok. Emberek akarnak lenni. A gyerekek már írástudók lesznek. Nekik nem kell ilyen zavartan állni. Nem kell titkolniok, hogy nem tudnak írni. Pedig úgy szeretné ő is olvasni azt, amit a rendőr ír noteszébe ... — Most megbüntet, elvtárs?! A rendőr nem tud szólni. Én is csak állok. Mit mondjak ennek az embernek. Lehet, hogy meg sem értené, mi az a humanitás? Csak egy írás kellene ennek az embernek. Három sor. Gépírással. Ennyi: Orsós József, a Dalmandi Gépállomás dolgozója az üzemi házi vizsgán munkagépvezetésből megfelelően vizsgázott. Traktorvezetésre alkalmas... És aláírás... És pecsét... Mert tizenhárom év jó bizonyítványra jogosítja Orsóst. A rendőr összecsukja noteszét. — Menjen, vigyázzon. Lassan vezessen, mert olyan döcögős ez az átkozott út... A gép a két pótkocsival elhúz előttünk. Orsós könnyebbülten mosolyog... Még int is, mintha azt mondaná: Viszontlátásra, rendőr ELVTÁRSI így nagybetűvel: ELVTÁRS! PALKOVÁCS JENŐ pagandisták száma, arányuk me­gyénkben 81 százalékos, jobb az országos átlagnál. örvendetes, hogy a dombóvári járásban há­romszorosára nőtt, a tamási járás­ban pedig csaknem megduplázó­dott az egyetemi végzettségűek ja­vuló aránya. A nívósabb pártokta­táshoz ez is jelentősen hozzájárult, Ez az idén végzettekkel továbbra is gyarapodni fog. Bevált az új felkészítési forma, a korábbi egyhetes tanfolyam he­lyett egész napos tanácskozásokat tartottak számukra. A CÉLKITŰZÉSEKNEK megfe­lelően nagyobb vitakészség, élén- kebb aktivitás jellemezte a párt­oktatás foglalkozásait. A mezőgaz­dasági tagozatok elmélyültebb vi. tál jelentősen hozzájárultak a nagyüzemek jobb politikai, gaz­dasági munkájához. Az élénk vi­ták a korszerűbb termelésszerve­zésről, a gazdaságosságról az ideo­lógiai-politikai tisztázódást szol­gálta. Nem egyszer szenvedélyes vitákban kristályosodtak a néze­tek az osztályharc és a hamis nemzeti egység, a szocialista de­mokrácia problémáinak tisztázása és a nacionalista, polgári nézetek cáfolása terén. Megyénkben a közelmúltban le­zárult pártoktatás mérlegét pozi­tívan vonhatjuk meg. A sokoldalú konkrét viták, a jól bevált és ked­velt magasabb fokú, — de az ala­csonyabb oktatási formák is —. a propagandisták gondosabb, diffe­renciáltabb, jobb tartalmi munká­ja, a hallgatók élénk aktivitása — végeredményben a hatékonyabb pártoktatás jelentősen hozzájárult az ideológiai-politikai tisztábban látáshoz, a jobb munkához is. A tanulságok konkrét elemzésé­vel, az előkészítés finomításával, jobb differenciálással foghatnak hozzá megyénk pártszervezetei és pártszervei majcl a jövő évi párt­oktatás előkészítéséhez. H. E,

Next

/
Oldalképek
Tartalom