Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

fí TOLNA MEGYEI VÉPÜ.TSAG 196S. június XO. Novikov II. osztályú szintet ért el a megyei atlétikai seregszemlén A Tolna megyei Atlétikai Szövetség Fiúk: az elmúlt szombat—vasárnap hét 100 m: 1950: 1. Brantmüller sportkör részvételével rendezte meg Dózsa) 11,5, 2, Mészáros (Sz. Dózsa) a megyei atlétikai seregszemlét. A 12,0, 3. Tiszaparti (Dunaföldvár) 12,3. Dózsa) 155, 2. Szilasi (Dunaföldvár) seregszemle annyiban jelentett újat 1949: 1. Somarjai (Sz. Dózsa) 12,1, 2. 130, 1949: 1. Szabó (Sz. Dózsa) 160, 2. a korábbi évek versenyeivel szemben. Nagy (Hőgyészi MEDOSZ) 13,1. 1948: Kristoíics (Sz. Dózsa) 150. 1948: 1. hogy ezúttal az egy évben születettek 1. Cziráky (Sz. Dózsa) 11,4. Dózsa) 17,0, 2. Szabópál (Sz. Dózsa) (Sz. 18,2. Magasugrás: 1950: 1. Szegedi (Sz. Borsi (Sz. Dózsa) 165, 2, Szabópál versenyeztek egymással és így alka- 200 m: 1949: 1. somorjai (Sz. Dózsa) (Sz. Dózsa) 155. lom kínálkozott lényegesen differen- 26,0, 1948: 1. Cziráky (Sz. Dózsa) 24,6. ______ ....______ __ c iáltabb felmérésre. 400 m: 1950: 1. Tiszaparti (Duna- Dózsa) 582, 2. Csikós (Hőgyész) 511, A verseny során néhány jó ered- földvár) 58,3, 2. Tucsni (Sz. Dózsa) 1949- 1. somorjai (Sz Dózsa) 533. mény is született. Ezek élén Növi- 60,7, 3. Búzás (Dunaföldvár) 62,2. 1949: Hármasugrás: 1948: 1. Ágoston (Du­kovnak a 800 méteres síkfutásban 1. Görbe (Sz. Dózsa) 57,9, 2. Mihály naföldvár) 13,31 2. Könyves (Sz. Dó­elért ideje áll, de rajta kívül Deé, (Dombóvár) 62,4. 1948: 1. Novikov (Sz. 2sa) 1235 Kaj tár, Felföldi, Móricz, Tóth, Brant- Dózsa) 53,9, 2. Lehel (Dombóvár) 63.0. ' ' müller, Cziráky, Somorjai, Komjáthy, 800 m: 1950: 1. Falb (Bonyhádi Glm­Távolugrás; 1950: 1. Mészáros (Sz. Súlylökés: 1950: 1. Mészáros (Sz. ÍThöcz, Borsi, ’ Ágoston, « názium, 2:15,2, 2. Tuc^'(S^ Dó^a, 11 25 eredménye is az átlag fölé emelke- VSK) 2:12,2, 2. Görbe (Sz. Dózsa) dett. 2:16,4. 1948: 1. Novikov (Sz. Dózsa) Lányok: 2:03,7, 2. Kiss (Dunaföldvár) 2:21,8. 100 m: 1950-ben születettek: 1. Deé 1500 m: 1. Lehőcz (Sz. Dózsa) 4:44.2, 10,37, 2. Bakó (Bonyhádi Gimnázium) 10,28, 3. Jendrolovits (Dunaföldvár) 8,95. 1948: 1. Nagy (Sz. Dózsa) 11,24, (Sz. Dózsa) 13,3, 2. Szabó (Dunaföld- 2. Albu '(Dunaföldvá'r)_ 5:29,67_Í949: L ?^.M<2?£Lt?2‘..1%zsa) 3‘ Németh vári Spartacus) 14,0, 3. Takács (Sz. Komjáthy (Bátaszék) 4:32,6, 2. Szú- ' Dózsa) 14.6. 1949: 1. Kajtár (Sz. Dó- hánszky (Dunaföldvár) 5:04,6, 3. Dúsa zsa) 13,3, 2. Lőrincz (Sz. Dózsa) 13,3, (Bátaszék) 5:05,8. 1948: 1. Nagy (Du Diszkoszvetés: 1950: 1. Lendvai (Du­naföldvár) 30,58, 2. Kovács (Dunaföld­3. Péti (Sz. Dózsa) 15.0. 200 m: 1949: 1. Kajtár (Sz. Dózsa) zsa) 4:56.0. 27,6, 2. Formadi (Sz. Dózsa) 28,0, 3. Martin (Bátaszék) 30.0. 3000 m: 1950 600 m: 1950: 1. Formadi (Sz. Dózsa) 10:40,4, 2. Albu (Dunaföldvár) 12:38,8, naföldvár) iisM, 2. Németh (Sz. Dó- vár) 30,30 3. Szanyi (Bonyhádi Gim- -- názium) 27,70. 1949: 1. Oszol! (Duna­földvár) 34,22, 2. Jendrolovits (Duna- 1. Lehőcz (Sz. Dózsa) földvár) 26,60 , 3. Bakó (Bonyhádi Gimnázium) 25,30. 1948: 1. Módos (Sz. 1:48,0, 2. Dombai (Hőgyészi MEDOSZ) 1949: 1. Dúsa (Bátaszék) 11:06,8, 2. Dózsa) 37,92. feladta. AH1,9;»0 Gerelyhajítás: 1. Szanyi (Bonyhádi 80 m gát: 1950: 1. Leitkám (Tolnai 1948: 1. Németh ^(Sz. Dózsa) 10:51,8, Gimnázium) 47,28, 1949: 1. Bakó (Bony­Gimnázium) 16.0, 2. Szabó (Tolnai 2. Nagy (Dunaföldvár) 11.09,0. Gimnázium) 16.8, 1949: 1. Martin (Bá- taszéki VSK) 13,6, 1948: 1. Szagri (Sz. Dózsa) 13,8. Távolugrás: 1950: 1. Deé (Sz. Dózsa) 508, 2. Puskás (Bonyhádi Gimnázium) 464, 3. Felföldi (Bátaszéki VSK) 457. 1949: 1. Kajtár (Sz. Dózsa) 463, 2. Mar­tin (Bátaszéki VSK) 449. 3. Borbély (Bonyhádi Gimnázium) 438. Súlylökés: 1950: 1. Felföldi (Báta­széki VSK) 9,67, 2. Indich (Sz. Dózsa) 8.35, 3. Tóth (Sz. Dózsa) 8,12, 1948: 1. Martosi (Dunaföldvár) 9,10. Diszkoszvetés: 1950: 1. Tóth (Sz. Dózsa) 27,15, 2. Barna (Sz. Dózsa) 23.15, 1949: 1. Tóth (Sz. Dózsa) 22.70. Gerelyhajítás: 1950: 1. Indich (Sz. Dózsa) 23.35: 2. Pusztai (Tolnai Gim­110 m gát: 1948: 1. Könyves hádi Gimnázium) 41,33, 2. Oszoli (Du- (Sz. naföldváf) 33,26. Kerékpár Fejős (Sz. Spartacus) második lett Komlón Vasárnap Komlón rendezték a te- (Pécsi Spartacus), 2. Fejős (Szekszárdi rületi Béke Kupa kerékpárversenyt, Spartacus), 3. Plantek (Komlói Bá- melyen 46 sportoló állt rajthoz. A nyász), 4. Gelencsér (Pécsi Bányász), szekszárdi ifjúsági kerekesek helyt- . . ., 12. Márkus (Szekszárdi Sparta- álltak a cél előtt 100 méterrel Fejős- cus), 13. Vanicsek (Szekszárdi Spar- nek még 2—3 méter előnye volt. de ^us). —~—, ------- -----------— --------* ------ „ ... „ ' , A kedvező időben lezajlott táv­n ázium) 22,63, 1949: 1. Vancsura (Bá- a célvonalban néhány centiméterrel verseny első hegyi szakaszon két pé- taszéki VSK) 22.15. 1 megelőzték. Eredmények: 1. Molnár esi versenyző megszökött, 200 méter­rel növelték előnyüket. Az Árpád­TEKE Kialakult az élmezőny a megyei bajnokságban A megyei tekebajnokság ötödik Árvái 452, Bertha 406, illetve Szabó fordulója után már kialakult az él- 415, Hegedűs 387. mezőny, a Dombóvári Spartacus, a aha** Szekszárdi Gépjavító és a Szekszárdi A bajnokság állasa. Spartacus között dől majd el a baj- 1. Dombóvári Spart. I 5 32,5 11 944 nokság. Jelenleg a Dombóvári Spar- 2. Sz. Gépjavító 5 29,— 11 538 tacus I csapata vezet a két szekszár- 3. Sz. Spartacus 5 25,5 11 747 di csapat előtt. 4. Bajai Spartacus 5 13,— 10 483 Részletes eredmények: 5. Bonyhádi Spart. 5 11,— Dombóvári Spartacus II—Szekszárdi 6. Dombóvári Spart. II 5 8,— Gépjavító 1:7. Legjobb dobók: Gu- A hét válogatotja: 1. Árvái (Dom- lyás .408, Herr 403, illetve Hegyháti bóvári Spartacus) 452, 2. Szabópál 376. Dinnyés 369. Szekszárdi Spartacus (Szekszárdi Spartacus) 431, 3. Szabó I. —Bajai Spartacus 8:0. L. d.: Szabó- (Szekszárdi Spartacus) 424, 4. Szabó pál 431. Szabó I 424, illetve Galamb (Bonyhádi S^rtacus) 415, 5. Gulyás 407, Csicskó 385. Bonyhádi Spartacus (Szekszárdi uepjavító) 408, 6. Orbán —Dombóvári Spartacus I 2:6 L. d.: (Szekszárdi Spartacus) 408. tetőről lefelé a lejtőn merészen vá­gott neki az üldözésnek Fejős és 60^- 70 kilométeres óraátlagot is hajtott mintegy öt kilométeren a veszélyes szerpentinen, amikor az üldözés si­kerrel járt, és a komlói Babusával be­fogták a szökevényt. Fejősnek nehéz volt a nagy taktikai küzdelemben helytállni a két pécsi és két komlói ellenféllel süniben. Az egyházaskozá- ri részliajrát a pécsi és komlói ver­senyzők egymás között döntötték el, Fejőst „lezárták”, nem tudott élre vágni. Ez adta meg az elhatározást: támadni! A cél előtt az ellenállhatat­lan iramot diktáló Fejős már egyedül vágott a szökevények után és régen látott, nagyszerű erőfeszítéssel az utolsó 50 méteren sikerült a felzár­kózás. Nagy taktikázás kezdődött, a hajrát Fejős nyitotta meg, a gyorsabb Plantek ügyelt és a másik oldalról mégis néhány centiméterrel Molnár győzött. A tehetséges Fejős Ferenc az idén már három versenyt nyert meg és a Területi Béke Kupában nagyszerű összetett eredménnyel az első helyre került. Ne kezdje el, mert ha megszokja... A dohányzás szenvedéllyé vált, mióta Kolumbusz Kristóf 1492-ben feljegyezte hajónaplójában a benn­szülöttekről, hogy csónakjukban „füstöt ittak”. A sors különös já­téka folytán Európába Francisco Hermandez orvos hozta be az első dohányleveleket. A középkor or­vosai pedig dohányfüsttel próbál­ták „elriasztani” a járványos be­tegségeket. Miből áü a cigaretta- füst? MÉREG a szervezetnek A cigarettában 15—25 milli­gramm nikotin van. A nikotin pe­dig erős méreg! Két cigaretta tö­mény nikotinjának lenyelése né­hány perc alatt halált okoz! A rágyújtás után a dohányzó szer­vezetébe a nikotin égési gőzként hatol be. A dohány izzásakor a nikotin 35 százaléka elég, 40 szá­zaléka eloszlik a levegőben a szí­vások közötti füsttel. Az a füst, amely a parázstól a száj felé ha­lad szíváskor, kezdetben még 25 százalék nikotint tartalmaz, de a cigaretta hideg részén áthaladva a nikotin jelentős része lecsapó­dik. A nikotin végül a cigaretta csonkjában gyűlik össze, ezért a „csikk” végigszívása a legnagyobb méreg a szervezetnek. A füst ingerlő gőzének és a ke­letkező gázok hatására a hörgő- nyálkahártya öntisztulását bizto­sító hámsejtek mozgása megbénul. A fokozott mennyiségben terme­lődő hörgőváladék eltávolítása már csak erős köhögés, krákogás útján lehetséges. A DOHÁNYZÁS ÉS A RAK Hiába kombinálták a cigarettát filterrel, a dohányfüst kátrányter­méked — ha csökkent mennyiség­ben is — bejutnak a szervezetbe! Elgondolkoztató: a városok leve­gőjéből és a dohányfüstből készí­tett sűrítmények a kísérleti álla­tok bőrén rákot idéznek elő. El­gondolkoztató mindenesetre, hogy a tüdőrákos megbetegedések szá­ma hozzávetőlegesen ötszáz szá­zalékkal emelkedett, s hogy a na­pi 10 cigaretta tízszeresére, 20 ci­garetta tizenhatszorosára, 30 pedig huszonötszörösére növeli a tüdő­rákos megbetegedés esélyét A szenvedélyes dohányzás nem min­dig vezet tüdőrákhoz — mondják a dohányzók. Ez igaz, de a tüdő­rákban meghalt emberek zöme erős dohányos vodt! Egy tény: a dohányos ember nagyobb valószí­nűséggel kaphat tüdórákat, mint a nem dohányzó. DIVAT VAGY SZENVEDÉLY? Szokás-e a dohányzás, vagy szenvedély? Egyesek idegcsillapí­tónak használják, mások az emésztés fokozására, ismét mások fogyasztószerként A legöbb eset­ben csak szokás, amihez a rágyúj­tás szertartásai, a játék öröme kapcsolódik; feszélyezettséget, fél- szegséget, gátlásokat palástól, elő­segítheti a társalgás megkezdését stb. Van, aki divatnak tartja* A dohányzás inkább szenve­dély, és éppen olyan erős lehet, mint bármely más kábítószer él­vezete. Régebben a dohányost az egyházi és világi hatalmasságok büntették, ma elsősorban — ön­magát bünteti * . Ércbánya a tengerfenéken A Csendes-óceán feneke a világ leggazdagabb érclelőhelye — álla­pították meg a kaliforniai egyetem ásványtani intézetének kutatói. Az óceán 26 helyén végzett mérések tanúsága szerint a tenger fenekén négyzetkilométerenként átlag 21 ezer tonna fém hever, főleg man­gán, nikkel, kobalt és réz. A ki­termelés nem volna egyszerű fel­adat. Különleges porszívószerű hidraulikus gépek szükségesek hozzá, mégis az ilyen érctermelés 25—50 százalékkal olcsóbb lenne, mint a szárazföldi, Vizsgázott, vagy lattal rendelkező gyakor­raktárost felvesz a Paksi Járási Építő­ipari Ktsz. (56) A labdarúgó vb-h nagy egyéniségei Montevideótól Rómáig A világot rohamgyorsasággal meg­hódító labdarúgás hamarosan az olim­piák műsorában is helyet kapott. 1908-ban Londonban és 1912-ben Stock­holmban Anglia szerezte meg az aranyérmet. 1920-ban Antwerpenben Belgium bizonyult a legjobbnak, majd 1924-ben Párizsban és 1928-ban Amsz­terdamban kétszer egymásután Uruguay lett az olimpiai bajnok. Az olimpiai játékok labdarúgó­tornáit eleinte nem hivatalos világ- bajnokságnak nevezték. Az érdekelt csapatok körében azonban egyre he­vesebb csata dúlt az amatőrség és a profizmus kérdésében, s ez a szó- párbaj odáig fajult, hogy a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1928. évi amszterdami ülésén elhatározta: 1930-tól kiírja a világbajnokságot, s ez­zel „oly díj mérkőzést indít, amelyben profi és amatőrcsapatok egyaránt részt vehetnek, s nem teszik vita tárgyává a részi vevő játékosok amatőrségét”. 1930. július 13. és 30. közötti időre az olimpiák labdarúgóbajnoka, Uruguay kapta meg az első világbaj­nokság rendezési jogát. Azidőben az európai csapatok számára körülbelül kéthónapos távollétet jelentett volna az oda-vissza hajóúttal együtt a vi­lágbajnoki szereplés. így mindössze 13 ország indult, Európát Francia- ország, Jugoszlávia, Románia és Bel­gium képviselte. Az elődöntőben Argentína 6 :l-re le­győzte az Egyesült Államokat, Uruguay ugyanilyen arányban Jugo­szláviát. A döntőben 120 000 néző előtt a hazai közönség tombolása közben Uruguay 4:2 (1:2) arányban legyőzte Argentínát, s ezzel az első világbajnokság a kétszeres olimpiai bajnok sikerével ért véget. Uruguaynak adta át így első ízben Julius Rimet, a FIFA akkori elnöke a francia szobrászművész, Abel Laf- leur alkotta. 30 centi magas, négy kiló súlyú világbajnoki díjat, amely­nek készítéséhez 1800 gramm aranyat is felhasználtak. AZ ELSŐ ORRIUND1 A világbajnokságok lassan már négy évtizedes történetében jó néhány kiváló játékos neve került fel a leg­jobbak aranylapjára. Hírnévben, si­kerekben azonban még ma sem akad olyan, aki az 1901-ben született Luigi Montival vetélkedhet. Planicska, Piola, Puskás, Pelé — hogy csak a „P”-betűs nagyágyúkat említsük — egyedülálló volt a maga idejében, a maga posztján. M :>nti emellett azzal büszkélkedhet, hogy hat esztendő leforgása alatt egy olimpiai és két világbajnoki döntő­ben játszott, méghozzá két ország csapatában, s egyszer világbajnoki aranyéremhez jutott. A zömök, rendkívül erősnek látszó Monti Argentínában született, s ha­zája színeiért harcolt az 1928-as olim­pián és az 1930. évi világbajnokságon is. A montevideói döntő után sütötték ki róla, hogy „olasz vér folyik az ereiben”, s 1931-től már az olasz labdarúgás szolgálatába állt. ö volt az első orriundi, azaz olyan játékos, akit más országból, déd-, vagy nagy­apák révén visszahonosítottak Itá­liába. Senki sem vitatja, korának kima­gaslóan legjobb játékosa volt. A tá­madó középfedezet posztján nem akadt párja, az idősebb szakértők még ma is szívesen őt választják minden idők legjobb csapatába. Együt­tesének olyan motorja volt, amely nem ismerte a fáradtságot. Munka­bírás és karmesteri képesség dol­gában talán későbbi honfitársa, Alf­redo Di Stefano hasonlítható hozzá. A pályán nem ismert akadályt, csak csapata sikerét tartotta szem előtt. Óriási lendületében jónéhányszor sza­bálytalanságot is vétett. Az uruguayi világbajnokságon például Monti bele- menései az Argentína—Chile mérkő­zésen húszperces tömegverekedést „eredményeztek”, s a labdarúgók ökölvívócsatájának csak a rendőrség közbeavatkozása vetett véget. Négy év múlva — már olasz színekben — Monti játéktudása még mindig magas színvonalú, munkabírása és kemény­sége szintén. Argentínai sikerei után tizennyolc­szor játszott az olasz válogatottban, s klubjában, a Torinóban éveken át a csapatkapitányi tisztet is betöltötte. Amikor abbahagyta a játékot, szíve újra Argentínáért kezdett dobogni. Visszatért szülőhazájába, ahol úgy fo­gadták, mintha még 1928-at, vagy 1930-at írtak volna, amikor Luigi csil­laga a legfényesebben ragyogott. CSODAKAPUSOK PARÁDÉJA A második világbajnokság rende­zését Olaszország kapta. Az 1934. évi küzdelmekre már 32 ország nevezett, s így a 16-ba kerülésért selejtezőket játszottak. Május 27 és június 10 kö­zött 8 városban rendezték meg a VB 17 mérkőzését. A római döntőben hosszabbítás után Olaszország 2:l-re győzött Csehszlovákia ellen, s így 1930 után újra a világbajnokság ren­dezője kapta meg az aranyérmet. A bolgárok elleni sikeres selejtező eredményeként Magyarország is ott volt a 16-os döntőben. Nápolyban az egyiptomiak elleni 4:2-es győzelemmel csapatunk a nyolcig jutott el, itt azonban megrekedt, mert a követ­kező fordulóban Ausztria 2:1 arány­ban jobbhak bizonyult. Az olasz stadionok kitűnő képes­ségű kapusok nagy randevújának ad­tak otthont. A spanyol Zamora és a csehszlovák Planicska külön versenyt vívott a világelsőségért, s Planicska lett a győztes. A világ legjobb kapusa 1904-ben született, s 74 alkalommal kapott he­lyet a csehszlovák válogatottban. Nem volt igazi kapustermet a maga 175 centijével, eltörpült korának óriá­sai között. Alacsony termetét utól- érhetetlen ruganyossággal, helyezke­dés! érzékkel nemcsak kiegyenlítette, hanem még pluszt is szerzett eme tulajdonságaival. Karrierjét különben éppen annak köszönhette, hogy vi­szonylag alacsonyra nőtt. . . Gyerekkorában minden vágya az volt, hogy a Spartahoz kerüljön. Amikor próbajátékra jelentkezett, furán hatott az óriás termetű Sparta- kapus, Peyer mellett. Kinevették, s az ifjú Planicska a rivális Slaviához szerződött. Pályafutása befejezéséig hű maradt a Slavia színeihez, innen került 1925-ben a csehszlovák válo­gatottba, s Slavia-tag volt akkor is, amikor az 1938. évi világbajnokságon Bordeauxban, a Brazília elleni drámai mérkőzésen a kezét törte, s vissza­vonult a labdarúgástól. A sok felejthetetlen szereplés kö­zül az 1934. évi világbajnoki döntő­ben, az olaszok ellen nyújtott telje­sítménye emelkedik ki. Az óriási fö­lényben lévő olaszokat Planicska szinte egyedül tartotta, és csak a hosszabbításban adta meg magát. Erre a 120 percre emlékezik Planicska is a legszívesebben, legkevesebb öröm­mel pedig az 1937. szeptember 19-i budapesti játékra, amikor a bomba­napot kifogó magyar válogatott nyolc góllal (Sárosi dr. egymaga hetet lőtt) terhelte meg hálóját. Planicska ma sem hűtlen nagy szenvedélyéhez. Prágában, mint a sport érdemes mestere, a legtehet­ségesebb fiatalokból Csehszlovákia kapus-utánpótlását neveli. Bécs István és Boskovics Jenő (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom