Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG S ííh»ű. június *, Az önállóság a gyakorlatban Az élet teszi fel a kérdéseket Megválasztották a népi ülnököket a dombóvári járásban A Tolna megyei Népújság időközönként, havonként, hatheten. ként a termelőszövetkezeti önállóság témaköréből cikket közöl. Ennek elsősorban az a célja, hogy a különböző gyakorlati kérdések, az önállósággal kapcsolatos gondok, elképzelések felszínre kerüljenek, és a valóságos helyzetnek megfelelően nyilvánosságot kapjanak. A közelmúltban Báli Zoltánnal, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökével beszélgettünk erről. Az önállósággal kapcsolatos kérdések átfogóbb és szélesebb skálájú megvitatása érdekében célszerűnek látszik vállalati veaetőket is megszólaltatni. Az alábbiakban Biczó Er. nő AGROKER-igazgató nyilatkozatát közöljük: Az általa felvetett kérdéseket a közeljövőben az érintett és az érdekelt tsz-ek vezetőivel ankéton beszéljük meg. Tolnai Ferencnek, a megyei "tanács vb-elnökhelyettesének közreműkö désével. Á tsz-ek és az ÁGROKER — Az utóbbi időben az önállóság gyakorlatban való alkalmazása a kérdések sokaságát veti feL Ezeknek az a sajátosságuk, hogy mindegyikre nem másnak, hanem nekünk kell megkeresni a választ , illetőleg a válaszokat. Ebből kiindulva mondanám el a termelőszövetkezeteket és az AGROKER-t egyaránt érintő dolgokat. Úgy tu. dom, Az önállóság a gyakorlatban című írások mindegyikét termelőszövetkezeti emberek vitatják meg és a vita anyagát a lap le- közli. Ez helyes és jó módszer; Magam is kíváncsi vagyak rá, hogy az ankét résztvevőinek mi lesz a véleménye arról, amit. mondani szeretnék! — Én egyelőre ott tartok, hogy számos kérdésre nem tudok választ adni. Viszont ne kerülgessük a problémát, vágjunk bele a kellős közepébe. Jelenleg az a helyzet, hogy a termelőszövetkezet akkor vásárol mezőgazdasás gépet, amikor akar és olyat, amilyen neki tetszik. Vegyük a burgonyaültetőt. Tavaszi munkagép, az ipar viszont folyamatosán gyártja. A termelőszövetkezetekben azonban júniusban, júliusban, vagy az őszi hónapokban erre a munkagépre nincs szükség. Ha tehát tavasszal nem tudják beszerezni, akkor feltehetően várnak egy esztendőt és nem fektetik bele a pénzüket mondjuk a nyári hónapokban ebbe a gépbe. Régebben úgy volt, hogy bármikor érkezett meg valamilyen gép, a tsz^ek ha kellett, ha nem kellett, átvették. Ez a közös gazdaságok szempontjából nem volt jó. Most viszont a készletezés szempontjából a vállalat kerül hátrányos helyzetbe, ha történetesen hónapokig kell raktároznia például a szóban forgó burganyaültető gépeket; A kapacitásnövekedés gondjai — De továbbmegyek. A termelő- szövetkezetek döntő többsége, 80— 90 százaléka saját erőből, amortizációs alapból vásárol; Ez magyarán annyit jelent, hogy ha csupán az amortizációs alapot használják fel gépvásárlásra, akkor tulajdonképpen előrehaladásról nem beszélhetünk. Azért nem, mert hiszen mindig csak a régit, pontosabban: mindig csak az elhasználódást pótolják. Szóval lényeges kérdés, hogy a jövőre vonatkozóan miként oldódik meg a kapacitásnövekedés. — Nekünk mór fel kellett mérni a jövő évi igényt és szükségletet. A piackutatást elvégeztük, valamennyi termelőszövetkezet megküldte írásban, hogy mire lenne 1967-ben szüksége. Több minit 130 millió forint értékű erő. és munkagépről van szó. Bennem most felmerül az a kérdés, hogy van-e a termelőszövetkezeteknek fedezetük? Az igényeket bejelentették, de vajon lesz-e pénz? — A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet például a gép. szükségjeti igénybejelentő lapon feltüntette, hogy 610 ezer forint értékű gépet amortizációs alapból, 1 millió 373 ezer .forint értékű gépet egyéb forrásból óhajt jövőre megvásárolni. Ez az egyéb forrás, megítélésem szerint, teljesen bizonytalan, erre nem alapozhatunk, de hát akkor most mitévők legyünk? Az idén is úgy jártunk, hogy a tsz-ekkel megkötöttük a szerződést, van is gép, pontosabban : a szerződés értelmében az adott gépféleség az adott tsz számára van fenntartva, de most egy- re-másra derül ki, hogy pénz nincs. Gondolom, az önállóság gyakorlatban való alkalmazása nagyon is megkövetelné, hogy a termelőszövetkezetek jó előre tudják, hogy ilyen vonatkozásban mennyi hitelre számíthatnak. A sárpilisi Uj Március Termelőszövetkezettel 439 ezer forint értékű gépvásárlásra kötöttünk szerződést. Végül is mindössze 178 ezer forintja van erre a célra. Ilyen esetben mit tegyünk? Az árut lekötöttük, a tsz viszont nem tudja elvinni. Vagy nézzük a gyulaji Uj- barázda Tsz-t. 1 millió 363 ezer forintra szerződtünk, és rendelkezik 571 ezer forinttal. Ezek a dolgok jelenleg nemcsak a kereskedelem, de az ipar munkáját is megnehezítik. Ki tárolja a műtrágyát? — Szóvá tennék még valamit: nem tudom, hogyan leszünk a műtrágyával. Régebben az volt a gyakorlat, hogy augusztustól megkezdtük a műtrágya előszállítását. Magyarán ez azt jelenti, hogy 1965-ben jórészt már kielégítettük műtrágyából a következő évi tavaszi szükségletet. Az előszállításra most is megvan a lehetőség a bank hitelt is folyósít, de kérdés; a termelőszövetkezetek élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Nincs kizárva, hogy azt mondják, megvásároljuk majd a szükséges műtrágyát tavasszal, hogy ne a közös pénz „álljon” benne. Ebből sok bonyodalom származhat, mert mi 706—800 vagon műtrágyát egyrészt nem tudunk tárolni, másrészt szállítási kapacitás szempontjából sem képzelhető el az előszállítás mellőzése. Ha azonban a tsz mégis azt mondja, hogy megvárja a tavaszt, akkor sem telhetünk semmit. Gondolom, ez is egy izgalmas téma lesz az ankét résztvevői számára. Hasonló a helyzet a növényvédő szerrel. Az ipar folyamatosan gyártja, s nekünk folyamatosan kellene szállítani. Ez az egyik dolog. A másik pedig az, hogy az AGROKER-nek az idén év végéig 25 millió forint értékű növényvédő szert kell készletezni annak érdekében, hogy a jövő évi szükségletek folyamatos kielégítését biztosítsa. A banktól erre a célra 10—12 millió forint, háromszázalékos hitelt kapunk, a többi pénzt a bank már hatszázalékos kamattal adja, mivel a bank a régebben kialakult forgási sebesség alapján hitelez még bennünket. Az önállóság jogán a mi- dolgunk az itt elmondott, de ennél jóval több problémán .gondolkodni és megnyugtató megoldást találni, — mondotta Biczó Ernő; az AOROfCER igazgatója; Sz. P. TZalálko<zó ü<z év után — Nem is tudom, hói kezdjem? Mit is mondjak el magamról, életem alakulásáról? Talán azzal kezdeném, igyekeztem férjhez menni. Házasságunk — nem akarom elkiabálni —, jól sikerült. Szerettem volna a férjemet is bemutatni. Nem tudott eljönni, mert neki jutott a „dada” szerepe. Két kislányunk van, a nagyobbik öt, a kisebbik másfél éves. Egyébként első munkahelyemen dolgozom, terv- és statisztikusbeosztásban. Látjátok, a szakmában maradtam — vallott magáról, az első „felelő” fiatalasszony. — Jól sikerült a felelet. Látom, olyan őszinte maradtál, amilyennek diákkorodban ismertünk — dicsérte a „jól felelő” fiatalasszonyt Bársony Hóbertné, a volt osztályfőnök. A közgazdasági technikumban tízéves érettségi találkozót tartottak szombaton, az 1956-os évfolyam érettségizői. Az újonnan épült iskola akkor bocsátotta útjára az első érettségizőket. Tíz év után az egykori diákok ismét összegyűltek. Az élet kit erre, kit arra sodort. Győrből, Budapestről, Szegedről jöttek el a találkozóra, többeket férjük, illetve feleségük is elkísért. Akik valamilyen családi ok miatt távol maradtak, kimentették magukat, táviratot, vagy levelet küldtek. Az A- és B-osztály tíz év után együtt tartott osztályfőnöki órát. A két oszályfönök, Bársony Hóbertné és Kovács Győző tanár mellett az osztály akkori KlSZ-titkára, Tímár Ferencné elnökölt. A „dmkókZ «s érettségé cdMmáaxtl készült tabló szerint foglalták el a padsorokat. Sorsuk alakulásáról, életük folyásáról beszéltek. Az érettségi után legtöbben a szakmába kerültek. Egyik pénzügyes, a másik terves, a harmadik könyvelő, osztályvezető, fmsz-előadó, Csak az első felelőnek volt nehéz dolga. Utána feloldódott a meghatott hangulat. A fiatal mamák, papák ismét átvedlettek diákká. Az akadozó felelőről megállapították: „Édes fiam, ismét nem készültélAz osztálytitkár ’ a második felelőtől megkérdezte: „Kicsi, vagy kocsi?”. A következő már kérdezés nélkül mondta el a „leckét”. „Gyerek van, kocsi nincs”. A fiatalok nagy örömmel fogadták Bársony Róbert igazgatót, aki a most folyó érettségi vizsgák miatt csak néhány percre tudott időt szakítani magának, hogy a találkozón részt vegyen. Az első fecskék láttán maga is nehezen tudta leküzdeni a meghatódottságát. — Kimondhatatlanul jólesik, hogy tíz év után sem feledkeztek el az iskoláról. Őszintén örülök az életben és a munkában elért sikereteknek, ami — úgy érzem —, egy kicsit visszahat az iskola hírnevére is — mondta. A tízéves találkozók osztályfőnöki órája hat órától fél nyolcig tartott. A fiatalok megállapodták a legközelebbi, a tizenöt éves találkozó összehívásának dátumában. Utána a Garay- étteremben közös vacsorát rendeztek, ahol tovább folyt e baáátkozás, ismerkedés. BQZSQNXl IGUÁCm A népi ülnökök részvétele a bíráskodásban a munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának a követelménye éppúgy, mint a dolgozó nép közvetlen részvétele az államhatalmi, igazgatási, jogalkotási funkciók ellátásában. A népi ülnökök 1949. óta működnek a különböző szintű és hatáskörű bíróságokon. Megyénkben legutóbb 1963-ban választottak népi ülnököket. Megtisztelő megbízatásuk felelősséggel teljes és három évre szól. Az idén tehát új választásokra került sor. A dombóvári járásbírósághoz tartozó ülnökök választásáról Bérűi Józsefet, a járási tanács titkárát kérdeztük meg. — Az idén is a pártszervekkel, bírósággal és tömegszervezetekkeil számba vettük, melyik üzem, vállalat. gazdaság hány ülnököt jelöljön. Figyelemmel voltunk a név szerinti kiírásnál, hogy azok, akik eddig is jól működtek, ezután is megmaradjanak felelős megbízatásukban. Újak jelölésére a tapasztalat szerint csak akkor volt szükség a munkahelyeken, ha a régiek elköltöztek, vagy más ín-* dók alapján nem váftethatták a feladatot. — N^jy segítséget adtak e munkában a pártszervezetek. Ennek is betudható, hogy időben^ megfelelően előkészítve jutattak hozzánk a jelölések, amelyeket ki »gyűléseken, termelési tanácskozásokon vitattak meg a dolgozók. — A választás eredményeként 57 ülnök került a bírósághoz. Köröttük 34 van olyan, aki már régen is ülnök volt, s az újak száma 23. Az ülnökök sorában 14 nő és 43 férfi van. Foglalkozási ág szerint igen változatos az összetétel. Munkások, tsz-tagok, pedagógusok. A vasút példáid. 17 ülnököt ad a bíráskodáshoz. Pedagógusainkra különösen az ifjúsági ügyek tárgyalásánál számítunk. — A most megválasztott népi ülnököket, június M-ére hívjuk össze — mondotta befejezésül Bércfi elvtárs — ekkor kapják meg a megbízólevelüket és a legfontosabb tudnivalókat. S, O. S. telerísdóügYhen A kisdorogi Perczel Mór úttörő- csapat kispajtásaitól gömbölyű betűkkel írt, segítségkérő levelet kaptunk az elmúlt héten. Panaszukból idézünk: „Egy hónapja múlt, hogy televíziót vett a mi úttörőcsapatunk. A VI. osztályban állították fel, de azóta csak kétszer nézhettük. A délelőtti műsort a tanítás miatt nem láthatjuk, ez estit meg azért nem, mert nyolc óra után nem szabad az utcára mennünk. Tehát nyolckor pizsamaosztás -van. Vasárnap szintén nem nézhetjük, mert nincs aki vigyázna a rendre, és a televíziót kezelné. Csak hétköznap délután láthatjuk a műsort, de ha ez így marad, akkor műnek van az úttörő- csapatnak televíziója? Azért, hogy ott álljon az iskola szekrényében és ne nézze senki?”. Beszéltünk a szekszárdi I. számú iskola igazgatóhelyettesével, Tancz Józsefnével és megkérdeztük, hogy az ő iskolájukban hányszor nézik a televíziót a gyese* kék? — Hétköznap délelőtt, ha az iskolatelevíziónak van adása, azt az illetékes osztály, amelyiknek a tantervébe beleilleszkedik, mindig végignézi. Délután a napköziseké a televízió, ugyanígy szünidőben is, és azoké, akik a műsor kedvéért beiátogatnak az iskolába.. Ha. olyan műsort közvetítenek, amelyet gyerekek is végignézhetnek és emiatt valaki bejön, nyolc óra után is végignézheti, ugyanígy vasárnap délelőtt is. mert az iskolában lakó hivatalsegéd kezeli a készüléket”. Kedves kisdorogi pajtások! A választ biztosan olvassák tanáraitok és születtek is! Reméljük, sikerül megtalálni a számotokra kedvező megoldást, ha másként nem, úgy, hogy valamelyik szülő felváltva ügyéi a készülék mellett, hogy vasárnap délelőtt is láthassátok a Rozi- Maxi kaland*, jaití Véndégm unkások Az idegenforgalom ma már hazánkban is mindinkább közüggyé válik. A községek vezetői mindenütt azt kutatják, milyen lehetőség van, hogy idegent, vendéget fogadhassanak, mert a vendég, a turista akár hazai, akár külföldi, pénzt hoz... Különösen sokat hoz a Balaton környékére... S hazánk legnagyobb idegenforgalmi helyén természetes, hogy nyaranként nem tudnak a helyi erőkből úgy felkészülni, mint az várható volna. Érthető, hogy egyes szakmák dolgozóit — mint például fodrászok, szakácsok, felszolgálók, kereskedelmi eladók stb — a nyári szezonra a Balaton környékére irányítják unna», ahol nélkülözhetők. Mert csak így lehet a megfelelő ellátást biz-, tosítani a hazai és a külföldi kirándulók tízezreinek. A vendégmunkások az ország különböző területéről érkeznek. Tolna megyéből hat vendéglátóipari szakmunkás — két szakács és két felszolgáló egy kaposvári vállalathoz megy —, kettő, egy Balaton, északi parti vállalathoz* négy kereskedelmi eladó a Balaton déli partjára utazik majd — dolgozni. Június 15-én indulnak a Tolna megyei vendégmunkások. öregbítsék a szakma Tolna megyei reprezentásai a máj gyár vendéglátás jó hírét, L J Cikkünkre válaszolnak : Május hó 31-i .»Szerkesztőség postájából'’ című rovatukban foglalkoztak a Tolnanémedi—Simon tornya közötti útszakasz állapotával. A cikkben megállapítottak ismert tények. Az útszakasz kijavítására az illetékesek már korábban utasítást kaptak, rendelkezésre bocsátottunk nagyobb űrtartalmú bitumenmelegítő üstöket is, hogy a helyreállítás gyorsabb ütemben történhessen meg. Miután az útszakasz $ aiegyehsrtértó» shncnt«:* nyáig hasonlóképpen leromlott, el helyreállítási munkák megkezdésére a megyehatártól kiindulólag rendel* keztunk. A munka folyamatban van, az esőzések miatt az előrehaladás lassúbb volt, s csak a napokban ér* keztek be Simontomyára az üstökkel a dolgozók. A munka folyamatosan halad Tolnanémedi felé, s előreláthatólag 15-ig a helyreállítás megtörténik, KPM Közúti Igazgatóság, Pécs Szekszárdi idnendeitségm
