Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-07 / 133. szám

TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG S ííh»ű. június *, Az önállóság a gyakorlatban Az élet teszi fel a kérdéseket Megválasztották a népi ülnököket a dombóvári járásban A Tolna megyei Népújság időközönként, havonként, hatheten. ként a termelőszövetkezeti önállóság témaköréből cikket közöl. En­nek elsősorban az a célja, hogy a különböző gyakorlati kérdések, az önállósággal kapcsolatos gondok, elképzelések felszínre kerüljenek, és a valóságos helyzetnek megfelelően nyilvánosságot kapjanak. A közelmúltban Báli Zoltánnal, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöké­vel beszélgettünk erről. Az önállósággal kapcsolatos kérdések át­fogóbb és szélesebb skálájú megvitatása érdekében célszerűnek lát­szik vállalati veaetőket is megszólaltatni. Az alábbiakban Biczó Er. nő AGROKER-igazgató nyilatkozatát közöljük: Az általa felvetett kérdéseket a közeljövőben az érintett és az érdekelt tsz-ek veze­tőivel ankéton beszéljük meg. Tolnai Ferencnek, a megyei "tanács vb-elnökhelyettesének közreműkö désével. Á tsz-ek és az ÁGROKER — Az utóbbi időben az önálló­ság gyakorlatban való alkalmazása a kérdések sokaságát veti feL Ezeknek az a sajátosságuk, hogy mindegyikre nem másnak, hanem nekünk kell megkeresni a választ , illetőleg a válaszokat. Ebből kiin­dulva mondanám el a termelőszö­vetkezeteket és az AGROKER-t egyaránt érintő dolgokat. Úgy tu. dom, Az önállóság a gyakorlatban című írások mindegyikét terme­lőszövetkezeti emberek vitatják meg és a vita anyagát a lap le- közli. Ez helyes és jó módszer; Magam is kíváncsi vagyak rá, hogy az ankét résztvevőinek mi lesz a véleménye arról, amit. mon­dani szeretnék! — Én egyelőre ott tartok, hogy számos kérdésre nem tudok vá­laszt adni. Viszont ne kerülgessük a problémát, vágjunk bele a kel­lős közepébe. Jelenleg az a hely­zet, hogy a termelőszövetkezet akkor vásárol mezőgazdasás gé­pet, amikor akar és olyat, ami­lyen neki tetszik. Vegyük a bur­gonyaültetőt. Tavaszi munkagép, az ipar viszont folyamatosán gyártja. A termelőszövetkezetek­ben azonban júniusban, júliusban, vagy az őszi hónapokban erre a munkagépre nincs szükség. Ha te­hát tavasszal nem tudják besze­rezni, akkor feltehetően várnak egy esztendőt és nem fektetik bele a pénzüket mondjuk a nyári hó­napokban ebbe a gépbe. Régebben úgy volt, hogy bármikor érkezett meg valamilyen gép, a tsz^ek ha kellett, ha nem kellett, átvették. Ez a közös gazdaságok szempont­jából nem volt jó. Most viszont a készletezés szempontjából a válla­lat kerül hátrányos helyzetbe, ha történetesen hónapokig kell rak­tároznia például a szóban forgó burganyaültető gépeket; A kapacitásnövekedés gondjai — De továbbmegyek. A termelő- szövetkezetek döntő többsége, 80— 90 százaléka saját erőből, amor­tizációs alapból vásárol; Ez ma­gyarán annyit jelent, hogy ha csu­pán az amortizációs alapot hasz­nálják fel gépvásárlásra, akkor tulajdonképpen előrehaladásról nem beszélhetünk. Azért nem, mert hiszen mindig csak a régit, pontosabban: mindig csak az el­használódást pótolják. Szóval lé­nyeges kérdés, hogy a jövőre vo­natkozóan miként oldódik meg a kapacitásnövekedés. — Nekünk mór fel kellett mér­ni a jövő évi igényt és szükség­letet. A piackutatást elvégeztük, valamennyi termelőszövetkezet megküldte írásban, hogy mire len­ne 1967-ben szüksége. Több minit 130 millió forint értékű erő. és munkagépről van szó. Bennem most felmerül az a kérdés, hogy van-e a termelőszövetkezeteknek fedezetük? Az igényeket bejelen­tették, de vajon lesz-e pénz? — A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet például a gép. szükségjeti igénybejelentő lapon feltüntette, hogy 610 ezer forint értékű gépet amortizációs alapból, 1 millió 373 ezer .forint értékű gé­pet egyéb forrásból óhajt jövőre megvásárolni. Ez az egyéb forrás, megítélésem szerint, teljesen bi­zonytalan, erre nem alapozhatunk, de hát akkor most mitévők le­gyünk? Az idén is úgy jártunk, hogy a tsz-ekkel megkötöttük a szerződést, van is gép, pontosab­ban : a szerződés értelmében az adott gépféleség az adott tsz szá­mára van fenntartva, de most egy- re-másra derül ki, hogy pénz nincs. Gondolom, az önállóság gyakorlatban való alkalmazása nagyon is megkövetelné, hogy a termelőszövetkezetek jó előre tud­ják, hogy ilyen vonatkozásban mennyi hitelre számíthatnak. A sárpilisi Uj Március Termelőszö­vetkezettel 439 ezer forint értékű gépvásárlásra kötöttünk szerződést. Végül is mindössze 178 ezer fo­rintja van erre a célra. Ilyen eset­ben mit tegyünk? Az árut lekö­töttük, a tsz viszont nem tudja el­vinni. Vagy nézzük a gyulaji Uj- barázda Tsz-t. 1 millió 363 ezer forintra szerződtünk, és rendelke­zik 571 ezer forinttal. Ezek a dol­gok jelenleg nemcsak a kereske­delem, de az ipar munkáját is megnehezítik. Ki tárolja a műtrágyát? — Szóvá tennék még valamit: nem tudom, hogyan leszünk a mű­trágyával. Régebben az volt a gya­korlat, hogy augusztustól meg­kezdtük a műtrágya előszállítását. Magyarán ez azt jelenti, hogy 1965-ben jórészt már kielégítettük műtrágyából a következő évi ta­vaszi szükségletet. Az előszállítás­ra most is megvan a lehetőség a bank hitelt is folyósít, de kérdés; a termelőszövetkezetek élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Nincs kizárva, hogy azt mondják, meg­vásároljuk majd a szükséges mű­trágyát tavasszal, hogy ne a kö­zös pénz „álljon” benne. Ebből sok bonyodalom származhat, mert mi 706—800 vagon műtrágyát egy­részt nem tudunk tárolni, más­részt szállítási kapacitás szem­pontjából sem képzelhető el az előszállítás mellőzése. Ha azonban a tsz mégis azt mondja, hogy megvárja a tavaszt, akkor sem telhetünk semmit. Gondolom, ez is egy izgalmas téma lesz az ankét résztvevői számára. Hasonló a helyzet a növényvédő szerrel. Az ipar folyamatosan gyártja, s ne­künk folyamatosan kellene szállí­tani. Ez az egyik dolog. A másik pedig az, hogy az AGROKER-nek az idén év végéig 25 millió forint értékű növényvédő szert kell kész­letezni annak érdekében, hogy a jövő évi szükségletek folyamatos kielégítését biztosítsa. A banktól erre a célra 10—12 millió forint, háromszázalékos hitelt kapunk, a többi pénzt a bank már hatszáza­lékos kamattal adja, mivel a bank a régebben kialakult forgási se­besség alapján hitelez még ben­nünket. Az önállóság jogán a mi- dolgunk az itt elmondott, de en­nél jóval több problémán .gondol­kodni és megnyugtató megoldást találni, — mondotta Biczó Ernő; az AOROfCER igazgatója; Sz. P. TZalálko<zó ü<z év után — Nem is tudom, hói kezdjem? Mit is mond­jak el magamról, életem alakulásáról? Talán azzal kezdeném, igyekeztem férjhez menni. Házasságunk — nem akarom elkiabálni —, jól sikerült. Szerettem volna a férjemet is bemutat­ni. Nem tudott eljönni, mert neki jutott a „dada” szerepe. Két kislányunk van, a nagyob­bik öt, a kisebbik másfél éves. Egyébként első munkahelyemen dolgozom, terv- és statisztikus­beosztásban. Látjátok, a szakmában maradtam — vallott magáról, az első „felelő” fiatalasszony. — Jól sikerült a felelet. Látom, olyan őszinte maradtál, amilyennek diákkorodban ismertünk — dicsérte a „jól felelő” fiatalasszonyt Bársony Hóbertné, a volt osztályfőnök. A közgazdasági technikumban tízéves érettségi találkozót tartottak szombaton, az 1956-os év­folyam érettségizői. Az újonnan épült iskola akkor bocsátotta útjára az első érettségizőket. Tíz év után az egykori diákok ismét összegyűl­tek. Az élet kit erre, kit arra sodort. Győrből, Budapestről, Szegedről jöttek el a találkozóra, többeket férjük, illetve feleségük is elkísért. Akik valamilyen családi ok miatt távol marad­tak, kimentették magukat, táviratot, vagy le­velet küldtek. Az A- és B-osztály tíz év után együtt tartott osztályfőnöki órát. A két oszályfönök, Bársony Hóbertné és Kovács Győző tanár mellett az osztály akkori KlSZ-titkára, Tímár Ferencné el­nökölt. A „dmkókZ «s érettségé cdMmáaxtl készült tabló szerint foglalták el a padsorokat. Sorsuk alakulásáról, életük folyásáról beszéltek. Az érettségi után legtöbben a szakmába kerül­tek. Egyik pénzügyes, a másik terves, a harma­dik könyvelő, osztályvezető, fmsz-előadó, Csak az első felelőnek volt nehéz dolga. Utána feloldódott a meghatott hangulat. A fia­tal mamák, papák ismét átvedlettek diákká. Az akadozó felelőről megállapították: „Édes fiam, ismét nem készültélAz osztálytitkár ’ a máso­dik felelőtől megkérdezte: „Kicsi, vagy kocsi?”. A következő már kérdezés nélkül mondta el a „leckét”. „Gyerek van, kocsi nincs”. A fiatalok nagy örömmel fogadták Bársony Róbert igazgatót, aki a most folyó érettségi vizsgák miatt csak néhány percre tudott időt szakítani magának, hogy a találkozón részt ve­gyen. Az első fecskék láttán maga is nehezen tudta leküzdeni a meghatódottságát. — Kimondhatatlanul jólesik, hogy tíz év után sem feledkeztek el az iskoláról. Őszintén örülök az életben és a munkában elért sikere­teknek, ami — úgy érzem —, egy kicsit vissza­hat az iskola hírnevére is — mondta. A tízéves találkozók osztályfőnöki órája hat órától fél nyolcig tartott. A fiatalok megálla­podták a legközelebbi, a tizenöt éves találkozó összehívásának dátumában. Utána a Garay- étteremben közös vacsorát rendeztek, ahol to­vább folyt e baáátkozás, ismerkedés. BQZSQNXl IGUÁCm A népi ülnökök részvétele a bíráskodásban a munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrá­nak a követelménye éppúgy, mint a dolgozó nép közvetlen részvéte­le az államhatalmi, igazgatási, jogalkotási funkciók ellátásában. A népi ülnökök 1949. óta működ­nek a különböző szintű és hatás­körű bíróságokon. Megyénkben legutóbb 1963-ban választottak népi ülnököket. Megtisztelő meg­bízatásuk felelősséggel teljes és három évre szól. Az idén tehát új választásokra került sor. A dombóvári járásbírósághoz tartozó ülnökök választásáról Bér­űi Józsefet, a járási tanács titká­rát kérdeztük meg. — Az idén is a pártszervekkel, bírósággal és tömegszervezetekkeil számba vettük, melyik üzem, vál­lalat. gazdaság hány ülnököt je­löljön. Figyelemmel voltunk a név szerinti kiírásnál, hogy azok, akik eddig is jól működtek, ez­után is megmaradjanak felelős megbízatásukban. Újak jelölésére a tapasztalat szerint csak akkor volt szükség a munkahelyeken, ha a régiek elköltöztek, vagy más ín-* dók alapján nem váftethatták a feladatot. — N^jy segítséget adtak e munkában a pártszervezetek. En­nek is betudható, hogy időben^ megfelelően előkészítve jutattak hozzánk a jelölések, amelyeket ki »gyűléseken, termelési tanács­kozásokon vitattak meg a dolgo­zók. — A választás eredményeként 57 ülnök került a bírósághoz. Kö­röttük 34 van olyan, aki már ré­gen is ülnök volt, s az újak szá­ma 23. Az ülnökök sorában 14 nő és 43 férfi van. Foglalkozási ág szerint igen változatos az össze­tétel. Munkások, tsz-tagok, peda­gógusok. A vasút példáid. 17 ül­nököt ad a bíráskodáshoz. Peda­gógusainkra különösen az ifjúsági ügyek tárgyalásánál számítunk. — A most megválasztott népi ülnököket, június M-ére hívjuk össze — mondotta befejezésül Bércfi elvtárs — ekkor kapják meg a megbízólevelüket és a leg­fontosabb tudnivalókat. S, O. S. telerísdóügYhen A kisdorogi Perczel Mór úttörő- csapat kispajtásaitól gömbölyű betűkkel írt, segítségkérő levelet kaptunk az elmúlt héten. Pana­szukból idézünk: „Egy hónapja múlt, hogy tele­víziót vett a mi úttörőcsapatunk. A VI. osztályban állították fel, de azóta csak kétszer nézhettük. A délelőtti műsort a tanítás miatt nem láthatjuk, ez estit meg azért nem, mert nyolc óra után nem szabad az utcára mennünk. Tehát nyolckor pizsamaosztás -van. Vasárnap szintén nem nézhet­jük, mert nincs aki vigyázna a rendre, és a televíziót kezelné. Csak hétköznap délután láthat­juk a műsort, de ha ez így ma­rad, akkor műnek van az úttörő- csapatnak televíziója? Azért, hogy ott álljon az iskola szek­rényében és ne nézze senki?”. Beszéltünk a szekszárdi I. szá­mú iskola igazgatóhelyettesével, Tancz Józsefnével és megkérdez­tük, hogy az ő iskolájukban hány­szor nézik a televíziót a gyese* kék? — Hétköznap délelőtt, ha az iskolatelevíziónak van adása, azt az illetékes osztály, amelyiknek a tantervébe beleilleszkedik, min­dig végignézi. Délután a napközi­seké a televízió, ugyanígy szün­időben is, és azoké, akik a mű­sor kedvéért beiátogatnak az is­kolába.. Ha. olyan műsort közvetítenek, amelyet gyerekek is végignézhet­nek és emiatt valaki bejön, nyolc óra után is végignézheti, ugyan­így vasárnap délelőtt is. mert az iskolában lakó hivatalsegéd ke­zeli a készüléket”. Kedves kisdorogi pajtások! A választ biztosan olvassák tanárai­tok és születtek is! Reméljük, si­kerül megtalálni a számotokra kedvező megoldást, ha másként nem, úgy, hogy valamelyik szülő felváltva ügyéi a készülék mel­lett, hogy vasárnap délelőtt is láthassátok a Rozi- Maxi kaland*, jaití Véndégm unkások Az idegenforgalom ma már ha­zánkban is mindinkább közüggyé válik. A községek vezetői min­denütt azt kutatják, milyen le­hetőség van, hogy idegent, vendé­get fogadhassanak, mert a ven­dég, a turista akár hazai, akár külföldi, pénzt hoz... Különösen sokat hoz a Balaton környékére... S hazánk legnagyobb idegen­forgalmi helyén természetes, hogy nyaranként nem tudnak a helyi erőkből úgy felkészülni, mint az várható volna. Érthető, hogy egyes szakmák dolgozóit — mint például fodrászok, szakácsok, felszolgálók, kereskedelmi eladók stb — a nyári szezonra a Bala­ton környékére irányítják unna», ahol nélkülözhetők. Mert csak így lehet a megfelelő ellátást biz-, tosítani a hazai és a külföldi ki­rándulók tízezreinek. A vendégmunkások az ország különböző területéről érkeznek. Tolna megyéből hat vendéglátó­ipari szakmunkás — két szakács és két felszolgáló egy kaposvári vállalathoz megy —, kettő, egy Balaton, északi parti vállalathoz* négy kereskedelmi eladó a Ba­laton déli partjára utazik majd — dolgozni. Június 15-én indul­nak a Tolna megyei vendégmun­kások. öregbítsék a szakma Tol­na megyei reprezentásai a máj gyár vendéglátás jó hírét, L J Cikkünkre válaszolnak : Május hó 31-i .»Szerkesztőség postá­jából'’ című rovatukban foglalkoztak a Tolnanémedi—Simon tornya közötti útszakasz állapotával. A cikkben meg­állapítottak ismert tények. Az út­szakasz kijavítására az illetékesek már korábban utasítást kaptak, ren­delkezésre bocsátottunk nagyobb űr­tartalmú bitumenmelegítő üstöket is, hogy a helyreállítás gyorsabb ütem­ben történhessen meg. Miután az út­szakasz $ aiegyehsrtértó» shncnt«:* nyáig hasonlóképpen leromlott, el helyreállítási munkák megkezdésére a megyehatártól kiindulólag rendel* keztunk. A munka folyamatban van, az esőzések miatt az előrehaladás lassúbb volt, s csak a napokban ér* keztek be Simontomyára az üstökkel a dolgozók. A munka folyamatosan halad Tolnanémedi felé, s előrelátható­lag 15-ig a helyreállítás megtörténik, KPM Közúti Igazgatóság, Pécs Szekszárdi idnendeitségm

Next

/
Oldalképek
Tartalom