Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

r,iv Szedsz ara. , * ftfxyetsßir Kanfyv tar - v* ne TOLNA MEGYEI, «mg reottTAfimt amanmaTi NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei tanács 3. a. XVI. évfolyam, 131. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 1966. június t vb' '4 A képernyő előtt L Rádiómelléklet Kállai Gyula beszéde a Hazafias Hépfront Országos Tanácsának ülésén A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken Kállai Gyulá­nak, a Minisztertanács elnökének, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökének elnöklésével ülést tartott a Parlament Vadász­termében. Kállai Gyula elnöki megnyitó­jában kegyelettel emlékezett meg az Országos Tanács elmúlt idő­szakban elhunyt tagjairól. A rész­vevők egyperces néma felállással adóztak emléküknek. A továbbiakban Kállai Gyula időszerű bel- és külpolitikai kér- désekrői szólt. Megemlítette, hogy a harmadik ötéves tervről szóló bályozásának gondjától tehát le­hetővé teszik, hogy a központi akarat jobban, következetesen ér­vényesüljön a népgazdaság fejlő­dését meghatározó alapvető kér­dések eldöntésében és megoldá­sában. Ugyanakkor a reform minden szinten növeli a termelőegységek, a helyi szervek önállóságát, a döntés jogát azokra ruház­za, akik a helyi tények és té­nyezők ismeretében a legjob­ban tudnak dönteni és hatá­Képünkön: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke megnyitó beszédét mondja törvény tervezetét az országgyű­lés legközelebbi ülésszaka tár­gyalja meg. Az új terv az eddigi nagy eredmények alapján jelöli ki az iparban, a mezőgazdaság­ban és a népgazdaság többi ágában a további fejlődés reális céljait, és a szocialista építés alapelvé- nék megfelelően gondoskodik arról, hogy magasabb szintre emelkedjék népünk anyagi jó­léte és kulturális élete. A harmadik ötéves terv idő­szakában látunk hozzá a gazdasá­gi mechanizmus reformjának be­vezetéséhez —folytatta. Ennek irányelveit annak idején Orszá­gos Tanácsunk elnöksége is meg­vitatta, s megtette észrevételeit. Elmondhatom, hogy abban a ha­tározatban, amelyet pártunk Köz­ponti Bizottsága nyilvánosságra hozott, benne vannak mozgal­munk tapasztalatai, és elnöksé­günk javaslatai is. A reform céljait vázolva Kál­lai Gyula kiemelte, hogy a gaz­daságirányítási rendszer tovább­fejlesztésével magasabb színvo­nalra emelik a központi tervefeést, megszabadítják a rendkívül nagy­számú, s ma már centrálisán át­tekinthetetlen részfolyamat sza­nozataikat maguk valósítják meg. Ezáltal igen -nagy mértékben ki­szélesedik a szocialista demok­rácia. Az MSZMP IX. kongresszusá­val kapcsolatban megemlítette: — Úgy tervezzük, hogy pártunk­nak ez a legfelsőbb vezető fóruma ez alkalommal is mélyrehatóan elemzi társadalmunk életének, hazánk fejlődésének legfontosabb politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kérdéseit, s olyan határozatokat hoz majd, amelyek újabb lendületet adnak a szocia­lista Magyarország teljes felépíté­séért folyó munkának. Nemzetközi kérdésekről szólva Kállai Gyula rámutatott, hogy a népfrontmozgalom — népünk kép­viseletében — hallatta szavát az elmúlt időszakban minden olyan fórumom, ahol a béke megvédé­séről volt szó, s a világ-béke- mozgalommal egyeztetett akció­kat hajtott végre a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Kállai Gyula ezután kemény szavakkal bélyegezte meg a viet­nami agressziót, s kijelentette: — Népünk továbbra is testvéri együttérzéséről biztosíthatja a hősiesen küzdő vietnami népet és megad számára minden lehe­tősége« támogatást. Az Egyesült Államok imperialistái egyre in­kább elszigetelődnek, háborús politikájuk bázisa szűkül. — A békeszerető erők — kö­zöttük hazánk népe is — egysé­gesen elítélik azokat az újabb provokációkat is, amelyeket az amerikai imperialisták a függet­len, szabad Kubai Köztársaság ellen elkövettek. Népünk ’ most is teljes támogatásáról biztosítja a szocializmust építő hős kubai né­pet. Kállai Gyula végül hangoztatta, hogy nagy feladatok várnak nép- frontmozgalmunkra. amely a szo­cializmus teljes felépítése és a ('Folytatás a 2. oldalon) ----------- ■ " ■»■■■..... P ályájára tért a Gemini—9 A Reuter hírügynökség jelentése szerint pénteken a tervezett idő­ben fellőtték a Gemini—9 űrhajót Thomas Stafford és Eugene Cér­nán űrhajósokkal a fedélzetén. Hat perccel a féllövés után ai űrhajó megkezdte a célrakéta ül­dözését, amellyel találkoznia keli, ha minden a programnak megfe­lelően történik. Az űrhajó pályájának Földtől való legnagyobb távolsága 269 ki­lométer, legkisebb távolsága pedig 150 kilométer volt útjának első perceiben. Röviddel azután, hogy a Gemini—9 levált az őt hordozó Titan rakétáról, Stafford, az űr­hajó parancsnoka megkezdte az első manővert, amely szükséges ahhoz, hogy a Gemini—9 azonos pályára kerüljön a négy méter hosszú, hordó alakú célrakétával. A célrakéta pályájának legmaga­sabb pontja 296 kilométer magas­ságban van. Az első, Ausztrália felett végrehajtott sikeres manő­ver eredményeképpen a Gemini— 9 pályájának legalacsonyabb pont­ja mintegy 60 kilométerrel meg­emelkedett, s a célrakétától való távolsága, amely eredetileg 1030 kilométer volt, 740 kilométerre csökkent. A Gemini—8-nek a tervek sze­rint 44 kört kell megtennie a Föld körük Közlemény a Német Szöyetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről A Magyar Távirati Irodát je­lenti: A Német Szövetségi Köztársa­ság londoni nagykövetsége — kormánya nevében — jegyzéket ■adott át a Magyar Népköztársa­ság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormá­nyához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll és a következőket tartalmazza: 1. Egy új háború gondolata el­viselhetetlen a német nép 'szá­mára, mely békében kíván élni és nemzeti fő feladatának a meg­osztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a meg­osztottság felszámolásáért áldo­zatra is kész. (A jegyzékben nem jelöli meg, milyen áldozat­ra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem emlí­ti.) 2. Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, a kelet-európaiak­kal is. Sajnálatosnak mondja vi­szont, hogy politikáját „megala­pozatlan bizalmatlansággal” fi­gyelik. Hivatkozik arra, hogy hi­vatalos kapcsolatba lépett Bulgá­riával, Lengyelországgal, Magyar- országgal, Romániával s ilyenre törekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német Demok­ratikus Köztársaságot, de egyéb­ként is csak a kapcsolatok javí­tásáról és nem normalizálásáról beszél.) 3. Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország békét akar, de rossz né­ven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részéről a „nyugatné­met revansistákat”. 4. Az NSZK lemondott az atom­fegyverek gyártásáról. „Nem foly­tathat támadó háborút”, mivel „valamennyi harci egységét a NATO-nak, egy csak védelmi jel­legű szövetségnek vetette alá”. Viszont nyíltan bevallja ez alka­lommal is saját fő törekvését, hogy „valamennyi szövetségi part­ner részesedjen a nukleáris vé­delem felelősségében”. 5. A bonni kormány javasolja, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok ilyen fegy­vereket ne állítsanak elő, a nuk­leáris hatalmak pedig ilyen fegy­vereiket ne adják át más orszá­gok nemzeti ellenőrzésébe. A Szovjetunió, Lengyelország Cseh­szlovákia és az ezt óhajtó más kiílet-európai államok kormányai­val' k „formai nyilatkozatokat” kíván cserélni, melyekben a vi­tás kérdések rendezésével kap­csolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista orszá­gok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakorlatain való részvétel - céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német De­mokratikus Köztársaságnak.) Vé­gül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszerelési jconferenciákon, me­lyek eredményesnek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának jegyzékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az aláb­biak közzé tételére hatalmazták fék kapcsolatokra törekszik Csehszlo­vákiával is. Ezeknek a kapcsola­toknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kí­sérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kor­mány „diplomáciai jegyzékét” ezeknek az országoknak a kor­mányához útra indította. Ennek a diplomáciai vállalko­zásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az, ami hiányzik belőle. A Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya azzal az igénnyel lép fel, hogy az európai biztonság kérdé­séhez szóljon hozzá. A jegyzék azonban a maga egész teljessé­gében elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellenére sem jut ben­ne egyetlen mondat sem a német kérdés megoldásának ésszerű, igazságos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni s a német kérdés reális megoldá­sának problémáit megkerülni — éppen a németek részéről — el­fogadhatatlan. A nemzetközi viszonyok meg* változását és a Német Szövetsé­gi Köztársaság rendezetlen nem­zetközi helyzetét jól^ világítja meg az a szokatlan mód, aho­gyan megkísérel diplomáciai esz­mecserét folytatni olyan orszá­gokkal) amelyekkel nincs diplo­máciai kapcsolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, ame­lyek a Német Szövetségi Köztár­saságot erre az útra, s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kor­mányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és terveit túl­haladta a történelem s már a NATO legorthodoxabb tagjai ré­széről sem kapnak teljes támoga­tást. A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olyan külpolitikai vál­lalkozás útjára lépni, amely leg­alábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényék­hez és viszonyokhoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegyzékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyar- országgal, Lengyelországgal, Bul­gáriával* Romániával és hasonló Az új kezdeményezés kísérle­tébe valóban a kérlelhetetlen té­nyek ereje szorítja a Német Szö­vetségi Köztársaságot. Az út ugyanis, amelyen a Német Szö­vetségi Köztársaság mai kormá­nyának elődei elindultak, elérke­zett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvo­nalon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani annak, amiben Potsdam- ban megegyeztek: a nemzetközi együttműködésnek az Európa tör­ténetében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demok­ratikus jövőjének munkálásában, akkor még hamis illúziók ködké­pei között áltathatták magukat, hogy célhoz érnek. Uj világháborúra készültek s a nyugati hatalmak és a nyugat­német területek vezetői arról ál­modtak, hogy erőszak alkalmazá­sával befolyásuk alá gyűrik a ke- (Folytatás a 2. oldalon) c-Iám

Next

/
Oldalképek
Tartalom