Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
r,iv Szedsz ara. , * ftfxyetsßir Kanfyv tar - v* ne TOLNA MEGYEI, «mg reottTAfimt amanmaTi NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei tanács 3. a. XVI. évfolyam, 131. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 1966. június t vb' '4 A képernyő előtt L Rádiómelléklet Kállai Gyula beszéde a Hazafias Hépfront Országos Tanácsának ülésén A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnöklésével ülést tartott a Parlament Vadásztermében. Kállai Gyula elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg az Országos Tanács elmúlt időszakban elhunyt tagjairól. A részvevők egyperces néma felállással adóztak emléküknek. A továbbiakban Kállai Gyula időszerű bel- és külpolitikai kér- désekrői szólt. Megemlítette, hogy a harmadik ötéves tervről szóló bályozásának gondjától tehát lehetővé teszik, hogy a központi akarat jobban, következetesen érvényesüljön a népgazdaság fejlődését meghatározó alapvető kérdések eldöntésében és megoldásában. Ugyanakkor a reform minden szinten növeli a termelőegységek, a helyi szervek önállóságát, a döntés jogát azokra ruházza, akik a helyi tények és tényezők ismeretében a legjobban tudnak dönteni és hatáKépünkön: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédét mondja törvény tervezetét az országgyűlés legközelebbi ülésszaka tárgyalja meg. Az új terv az eddigi nagy eredmények alapján jelöli ki az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágában a további fejlődés reális céljait, és a szocialista építés alapelvé- nék megfelelően gondoskodik arról, hogy magasabb szintre emelkedjék népünk anyagi jóléte és kulturális élete. A harmadik ötéves terv időszakában látunk hozzá a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetéséhez —folytatta. Ennek irányelveit annak idején Országos Tanácsunk elnöksége is megvitatta, s megtette észrevételeit. Elmondhatom, hogy abban a határozatban, amelyet pártunk Központi Bizottsága nyilvánosságra hozott, benne vannak mozgalmunk tapasztalatai, és elnökségünk javaslatai is. A reform céljait vázolva Kállai Gyula kiemelte, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével magasabb színvonalra emelik a központi tervefeést, megszabadítják a rendkívül nagyszámú, s ma már centrálisán áttekinthetetlen részfolyamat szanozataikat maguk valósítják meg. Ezáltal igen -nagy mértékben kiszélesedik a szocialista demokrácia. Az MSZMP IX. kongresszusával kapcsolatban megemlítette: — Úgy tervezzük, hogy pártunknak ez a legfelsőbb vezető fóruma ez alkalommal is mélyrehatóan elemzi társadalmunk életének, hazánk fejlődésének legfontosabb politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kérdéseit, s olyan határozatokat hoz majd, amelyek újabb lendületet adnak a szocialista Magyarország teljes felépítéséért folyó munkának. Nemzetközi kérdésekről szólva Kállai Gyula rámutatott, hogy a népfrontmozgalom — népünk képviseletében — hallatta szavát az elmúlt időszakban minden olyan fórumom, ahol a béke megvédéséről volt szó, s a világ-béke- mozgalommal egyeztetett akciókat hajtott végre a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Kállai Gyula ezután kemény szavakkal bélyegezte meg a vietnami agressziót, s kijelentette: — Népünk továbbra is testvéri együttérzéséről biztosíthatja a hősiesen küzdő vietnami népet és megad számára minden lehetősége« támogatást. Az Egyesült Államok imperialistái egyre inkább elszigetelődnek, háborús politikájuk bázisa szűkül. — A békeszerető erők — közöttük hazánk népe is — egységesen elítélik azokat az újabb provokációkat is, amelyeket az amerikai imperialisták a független, szabad Kubai Köztársaság ellen elkövettek. Népünk ’ most is teljes támogatásáról biztosítja a szocializmust építő hős kubai népet. Kállai Gyula végül hangoztatta, hogy nagy feladatok várnak nép- frontmozgalmunkra. amely a szocializmus teljes felépítése és a ('Folytatás a 2. oldalon) ----------- ■ " ■»■■■..... P ályájára tért a Gemini—9 A Reuter hírügynökség jelentése szerint pénteken a tervezett időben fellőtték a Gemini—9 űrhajót Thomas Stafford és Eugene Cérnán űrhajósokkal a fedélzetén. Hat perccel a féllövés után ai űrhajó megkezdte a célrakéta üldözését, amellyel találkoznia keli, ha minden a programnak megfelelően történik. Az űrhajó pályájának Földtől való legnagyobb távolsága 269 kilométer, legkisebb távolsága pedig 150 kilométer volt útjának első perceiben. Röviddel azután, hogy a Gemini—9 levált az őt hordozó Titan rakétáról, Stafford, az űrhajó parancsnoka megkezdte az első manővert, amely szükséges ahhoz, hogy a Gemini—9 azonos pályára kerüljön a négy méter hosszú, hordó alakú célrakétával. A célrakéta pályájának legmagasabb pontja 296 kilométer magasságban van. Az első, Ausztrália felett végrehajtott sikeres manőver eredményeképpen a Gemini— 9 pályájának legalacsonyabb pontja mintegy 60 kilométerrel megemelkedett, s a célrakétától való távolsága, amely eredetileg 1030 kilométer volt, 740 kilométerre csökkent. A Gemini—8-nek a tervek szerint 44 kört kell megtennie a Föld körük Közlemény a Német Szöyetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről A Magyar Távirati Irodát jelenti: A Német Szövetségi Köztársaság londoni nagykövetsége — kormánya nevében — jegyzéket ■adott át a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll és a következőket tartalmazza: 1. Egy új háború gondolata elviselhetetlen a német nép 'számára, mely békében kíván élni és nemzeti fő feladatának a megosztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a megosztottság felszámolásáért áldozatra is kész. (A jegyzékben nem jelöli meg, milyen áldozatra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem említi.) 2. Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, a kelet-európaiakkal is. Sajnálatosnak mondja viszont, hogy politikáját „megalapozatlan bizalmatlansággal” figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával, Lengyelországgal, Magyar- országgal, Romániával s ilyenre törekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német Demokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kapcsolatok javításáról és nem normalizálásáról beszél.) 3. Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részéről a „nyugatnémet revansistákat”. 4. Az NSZK lemondott az atomfegyverek gyártásáról. „Nem folytathat támadó háborút”, mivel „valamennyi harci egységét a NATO-nak, egy csak védelmi jellegű szövetségnek vetette alá”. Viszont nyíltan bevallja ez alkalommal is saját fő törekvését, hogy „valamennyi szövetségi partner részesedjen a nukleáris védelem felelősségében”. 5. A bonni kormány javasolja, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok ilyen fegyvereket ne állítsanak elő, a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országok nemzeti ellenőrzésébe. A Szovjetunió, Lengyelország Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kiílet-európai államok kormányaival' k „formai nyilatkozatokat” kíván cserélni, melyekben a vitás kérdések rendezésével kapcsolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista országok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakorlatain való részvétel - céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársaságnak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszerelési jconferenciákon, melyek eredményesnek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának jegyzékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzé tételére hatalmazták fék kapcsolatokra törekszik Csehszlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kísérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kormány „diplomáciai jegyzékét” ezeknek az országoknak a kormányához útra indította. Ennek a diplomáciai vállalkozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az, ami hiányzik belőle. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azzal az igénnyel lép fel, hogy az európai biztonság kérdéséhez szóljon hozzá. A jegyzék azonban a maga egész teljességében elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellenére sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megoldásának ésszerű, igazságos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni s a német kérdés reális megoldásának problémáit megkerülni — éppen a németek részéről — elfogadhatatlan. A nemzetközi viszonyok meg* változását és a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzetét jól^ világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét folytatni olyan országokkal) amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot erre az útra, s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és terveit túlhaladta a történelem s már a NATO legorthodoxabb tagjai részéről sem kapnak teljes támogatást. A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olyan külpolitikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegyzékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyar- országgal, Lengyelországgal, Bulgáriával* Romániával és hasonló Az új kezdeményezés kísérletébe valóban a kérlelhetetlen tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztársaságot. Az út ugyanis, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság mai kormányának elődei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvonalon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani annak, amiben Potsdam- ban megegyeztek: a nemzetközi együttműködésnek az Európa történetében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demokratikus jövőjének munkálásában, akkor még hamis illúziók ködképei között áltathatták magukat, hogy célhoz érnek. Uj világháborúra készültek s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek vezetői arról álmodtak, hogy erőszak alkalmazásával befolyásuk alá gyűrik a ke- (Folytatás a 2. oldalon) c-Iám
