Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

1966. Junius 26. tÖLÍfS MEGYEI ftEPÜJSÄG Magyarországon a kémkedés rossz üzlet A Gehlen-szervezet ajándéka — A bicska, mint igazolvány — Nem titok a titok Néhány nap alatt az egész or­szág megismerte a joviális kül­sejű öregurat, dr. Egedy Elemért, aki kissé meggörbült háttal állt bírái előtt, magát áldozatnak sze­rette volna feltüntetni, és amikor havi jövedelmét firtatták, tíz­ezrekről beszélt. Ügy élt itt kö­zöttünk, amilyen anyagi jólétben még kevesen élnek. Talán dzsent­ri korában sem volt neki jobb sora: nála a pénz igazán nem számított, mert a múltban és a jelenben is mindig volt bőven. Jártam a tiszántúli Abádszalók községben, ahol dr. Egedy Elemér a Horthy-rendszerben a 700 hol­das birtok uraként terpeszkedett rá a falura, dehát ez már oly rég volt, hogy el is felejtettük neki. Ö azonban nem felejtette el, sem a volt birtokot, sem a volt buda­pesti bérházat. A legelső alkalommal habozás nélkül elszegődött az amerikai hírszerzőkhöz kémnek és haza­árulónak. Orvosegyetemi docens­ként havi 5600 forint fizetést ka­pott és ehhez jött még a mellé­kes, a magánpraxisból származó havi 10—11 ezer forint. Vannak szövetkezeti tagok, akik egész éves izzadságos munka árán sem érik el ezt a jövedelmet, amit ez a volt földbirtokos és bérház­tulajdonos havonta meg tudott szerezni. Mégsem volt neki elég. Fiacskája is úgy élhetett itt, a mi társadalmunkban, mint aho­gyan valamikor a földbirtokos- csemeték éltek. Elolvastam a de­rék atya fiához intézett levelét, amelyben a több tízezer forintos ösztöndíj létesítését közli gyer­mekével arra az esetre, ha a dzsentrikölyök jól viseli magát. Egyébként ez a semmirekellő fi­gura bekerülhetett az egyetemre sőt mi több, amikor a budapesti jogi karról fegyelmi úton eltávo­lították, minisztériumi engedély- lyel Pécsett folytathatta és fe­jezhette be tanulmányait. A köz­vélemény még ma sem tudja, hogy mindez hogyan történhetett, és a léha ficsur nemtelen kar­rierje körül kik voltak a bábás­kodó keresztapák, s vajon vise­lik-e ügyködésük ódiumát? Erre nagyon sokan kíváncsiak, s jog­gal, hiszen manapság az egyetemi felvétel főnyereménnyel ér fel. Miféle összeköttetések és hasra- esések tették lehetővé, hogy Egedy Lehel készen kapja meg mindazt, amiért a kiválóaknak is nagyon meg kell küzdeni? A jel egy bicska A közelmúltban Budapesten megnéztem a Belügyminisztérium kémügyekkel foglalkozó kiállítá­sát. Bőséges anyag foglalkozik az Egedy-üggyel is és rengeteg ér­deklődő állt meg az Egedy-trió üzelmeit részletező tablók előtt. Sokan firtatták, hogy miért nincs szó a keresztapákról? E kiállítás a nagyközönségnek hű és pontos képet adott arról is, hogy ma Magyarországon kimon­dottan rossz üzlet a kémkedés. Elhárító apparátusunk a jelek szerint nagy politikai és szakmai felkészültséggel rendelkezik és kiválóan dolgozik. Magyarország­ra Nyugatról nem mindenki jön becsületes szándékkal. Bőségesen példázta ezt a három teremben közszemlére tett kiállítási anyag. Annak idején a lapok is foglal­koztak dr. Zenker Joachim nyu­gatnémet állampolgár ügyével. 1964-ben a vámőrség a gépkocsi­jában nagy mennyiségű fasiszta könyvet talált. Ezt a szenny­irodalmat akarta dr. Zenker Joachim Magyarországra csem­pészni. A BM-kiállításon külön vitrint rendeztek be a nála ta­lált fasiszta könyvekből, folyóira­tokból és újságokból. Magyar nyelven íródtak és jellemző mó­don a nyilas fasiszta ideológiát dicsőítették. Dr Zenker Joachim meglehetősen naív fickó lehet, mert különben hogyan hihette vol­na, hogy kijátssza a magyar vámőrök éberségét? A leleplezések hatásos és ered­ményes módszerét érthető módon nem hozzák nyilvánosságra. A BM viszont a szóban forgó kiállí­táson bemutatta azokat a tárgya­kat és eszközöket, amelyek jól ér­zékeltetik, hogy az arra illetékes szervek emberei szinte varázsla­tos ügyességgel járnak túl az ide átdobott és az ott beszervezett ügynökök eszén. A kiállítás egyik vitrinjében egy barnás-sárga nyelű kis bicska hívta fel ma­gára a figyelmet. Ki gondolná, hogy Asbóth László a bicskát nem szalonnázásra, hanem jel­adásra használta. Asbóth 50—100 dollárt kapott minden használ­ható kémjelentésért. Tavaly, ami­kor ismét kiutazott Nyugatra, rádióadásra is kiképezték, Efct kö­vetően hazaküldték Magyar- országra azzal, hogy Budapesten várja meg a futárt, aki majd át­adja neki a rádióadó-készüléket. Asbóth László teljesen biztos le­hetett a dolgában, mert Nyuga­ton megkapta a bicskát azzal, hogy ennek a hasonmásával iga­zolja majd magát a futár. A trükk egyszerű, de nagyszerű. Egy valamit Asbóth László mégis számításon kívül hagyott: Azt, hogy az állam- és hadititkok vé­dői nem alusznak. Lehetséges, né­hány év múlva megtudjuk majd, miként jöttek rá a bicskajelzé., nyitjára. Egyelőre azonban ti­tok. Az viszont tény, hogy a meg­beszélt helyen minden úgy tör­tént, ahogyan a nyugati hírszer­zők kiagyalták; megjelent a fu­tár, elővette az Asbóthnál lévő bicska hasonmását és igazolta magát. Asbóth tehát úgy vél­hette, hogy minden rendben. Egyetlen parányi szépséghibája volt csupán a dolognak, annyi, hogy akit Asbóth futárnak hitt, az nem a valódi futár volt, ha­nem más valaki. Egy ügyes és bátor elvtárs. Mindenki hurokra kerül Szóval az ügynök, a kém hu­rokra kerül, ha még oly biztos is a dolgában. A megfizetett haza­árulók hiába részegülnek meg az arany csengésétől, mert rend­szerint idejében begyűjtik őket és nem áll módjukban a kémke­désért kapott dollárokat elkölteni. Ezen a kiállításon is feltűnt, hogy a nyugati hírszerző szervek célra­törően, a legsilányabb ember­fajtát szemelik ki és bírják rá a kémkedésre. Olyanokat, akik pénzért, beígért autócsodáért, nőért mindent megtesznek, ha kell apjukat-anyjukat megölik. Erre a hitvány népségre áll rá az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálata — a CIA, a nyugatnémet hírszerző szolgá­lat, a Gehlen-szervezet, amelynek közvetlen elődje a Gestapo, a náci biztonsági szolgálat volt. A Gehlen jelenleg ötezer törzs­ügynököt alkalmaz, kétszer any- nyit, mint 1939-ben, a fasiszta Németország hírszerző szolgála­tának a főnöke, Canaris tenger­nagy, és kilencszer akkora ösz- szeg jut a költségvetésből egy- egy ügynökre, mint amennyit Hit­lerek költöttek. Tófalvi Jánost is a Gehlen-szer- vezet képezte ki, amikor kiutazott Nyugat-Németországba, hogy meg­látogassa az ott élő nővérét. Ki­képzése után azt a megbízatást kapta, hogy figyeljen országuta­kat, jegyezze fel a mozgó katonai alakulatokat, a gépkocsik rend­számát és így tovább. Tófalvi Já­nos hazajött és itthon megkezdte kémtevékenységét. Szabó László a „Megfizetett hazaárulás” című ér­dekfeszítő könyvecskéjében erről egyebek között a következőket ír­ja: „Tófalvi vállalta a kémfelada­tokat, magához vette a szükséges eszközöket — fegyvert, lőszert — és hazatért... Már néhány hó­napja gyűjtötte a kémértesülése­ket, amikor újabb utasítást kapott; szervezze be katonaismerőseit. Ezért meglátogatta Cegléden egyik ismerősét, Kövesdi Ferenc fő­hadnagyot. Tófalvi tudta, hogy Kövesdi nagyon szeretne egy gép­kocsit vásárolni, s már elég régen gyűjt erre, de családos ember lé­vén, még néhány évig gyűjtenie kell, hogy a teljes összeg együtt legyen. Az ügynök úgy gondolta — miután kintlétekor olyan utasí­tást is kapott, hogy elsősorban ajándék gépkocsikat ajánljon fel az újonnan beszervezendőknek — Kövesdi bizonyára rááll az aján­latára, és elfogadja majd a gép­kocsit a kémkedés fejében. Meg­kérdezte, nem szeretne-e egy olyan kocsihoz jutni, mint az övé? Kövesdi azt válaszolta, hogy ter­mészetesen igen. Ekkor kissé ker­telve, de azért a lényeget mégis csak elmondva, Tófalvi a főhad­nagy tudomására hozta, hogyan juthatna gépkocsihoz: „Csupán néhány információt kellene adni és ezért havonta 200 márkát rend­szeresen kapna Nyugat-Németor- szágból. Húsz hónap alatt meg­érkezne egy vadonatúj gépkocsi.” Kövesdi főhadnagy agyában egy pillanat alatt végigfutott, mit kér­nek tőle, és mire akarják rávenni, úgy tett, mintha elfogadná az ajánlatot, de a látogatás befejez­tével azonnal jelentette az esetet az illetékeseknek.” Tófalvi János nem sokáig élvez­hette azt a személygépkocsit, amit a Gehlen-szervezettől ajándékba kapott. Az illetékes hatóságok le­fülelték, és katonai bíróság ítélke­zett felette. Hitványsága árát meg kellett, fizetnie. * Hazaszeretet és kötelesség Szó sincs persze arról, hogy aki meglátogatja a Nyugaton élő ro­kont, az már eleve gyanús. Nem. Már csak azért sem, mert az uta­zók döntő többsége hazáját sze­rető becsületes ember, és nincs az a pénz, amiért hajlandó lenne a nyugatnémet, vagy az amerikai hírszerzőket szolgálni. A kiállítás egyik termében egy kedves te­kintetű asszony fényképét láttam. A portré alatt helyezték el a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát. A kitüntetést ő, Tóth Lajosné kapta, akit a Geh- len-szervezet emberei Becsben környékeztek meg. Tóthné látszó­lag hagyta magát beszervezni. Ha­zaérkezésekor azonban nyomban jelentkezett, részletesen elmond­ta, hogy mire akarták őt rávenni. Hazafias cselekedetét kitüntetés­sel jutalmazták. Egyébként is, aki önként jelentkezik, annak nem lesz semmiféle bántódása. Más esetekben arra is van példa, hogy a hazaérkezők jelentik a beszer­vezési kísérletet, majd a hivata­los szervek tudtával, irányításával évekig küldik a CIA-nak, vagy a Gehlen-nek a hamis jelentéseket és kapják a valódi utasításokat, eligazításokat. Az utasítások több­nyire láthatatlan írással, képes­lapokon, vagy levelekben érkez­nek. Megfelelő vegyszerre] a lát­hatatlan írás pillanatok alatt lát­hatóvá lesz. A kiállításon szépen el lehetett olvasni a láthatatlan, de már előhívott szöveget, a ké­meknél lefoglalt leveleken, a so­rok között, vagy a lapokon a ké­peken látható házak, tájképek fö­lött. Nem titok a titok. Hiába sze­relik fel a kémeket miniatűr cso­dákkal, a kémek sorra-rendre le­buknak. Az apró adóvevők, a pa­rányi fényképezőgépek, a tőrök, a vegyszerek, a térképek, az elő­hívók és az egyéb kémfelszerelé­sek kiállítási tárgyak lesznek, a kémek pedig börtönlakók. A haza­árulókat, a kémeket a törvény szigorúan bünteti. SZEKULITY PÉTER 9 Hőguta Kaptuk az alábbi sorokat: ,,Tisztelt Négyszemközt. Olvastam az újságban és hallottam a rádióban, hogy Indiában, a hirtelen beállott hőhullám miatt egy nbp alatt százötven ember halt meg hőgutában. Legyen szives megírni, hogy nálunk is elöfordul-e ilyen baleset számba vehető betegség? Szívességét előre is nagyon köszönöm, Egy olvasójuk Kedves Olvasónk! A hőguta sajnos nálunk is előforduló „élet- veszedelem”. A hőguta erősen kisugárzó környezetben (emberek közelsége, tömegekben levő emberek, menetelő katonák, homokos talaj, partok, szűk házsorok, nagy szélcsend... stb.) és munka­végzéskor szokott fellépni. A hőguta tünetei: fénylő szemek, vörös arcszln, fokozott szívműködés, reszketés, erős fejfájás, torokszáraz­ság, rekedtség, száraz bőr, s2ikralátás, fülzűgás; hőemelkedés, gör­csök, összeesés, esetleg halál. Idült (krónikus) fizikai hőszabályo­zás-gátlás esetén, például rossz munkahelyen dolgozók, a trópusi bevándoroltaknál stb, a kóros, inkább a nagyobb mérvű halálozás­ban nyilvánul meg. Például; húsz fok Celsius hőmérséklet esetén a halálozás az ott dolgozókon megfigyelve 13,1 ezrelék volt, raig a 25—26 fok C. hőmérsékleti környezet esetén 20,5 ezrelék. A testi és szellemi teljesítőképesség csökken. Csökkent lesz a szervezet védőanyag (immun-test) termelése Is. A hőguta lényege: A szerve­zetben a normálisnál nagyobb hőmennyiség halmozódik fel, fokozott, izommunka és csökkent hőleadás hatására. A hőgutát nem a nap­fény okozza. Fülledt, párás, borús Időben, vagy vízgőzzel telt, zárt helyiségben (gőzmosoda, kazánház, stb.) Hajlamosító tényezők: szív- betegség, vesebaj, elhízottság, álmatlanság és az alkoholfogyasztás. Elsősegélynyújtás: A beteget mielőbb távolítsuk el a meleg, pá­rás környezetből árnyékos helyre. Ha az arca halvány, vízszintesre kell fektetni. Kötelékeit oldjuk meg. (Gallér, öv, nadrágszíj ... stb.) Ha lehet vetkőztessilk derékig meztelenre. Hideg vízzel öntsük le. Fejére tegyünk jégtömlőt. Ha az arca szederjes, úgy félig ülőhely­zetbe helyezzük eL Igyekezzünk léghuzatot csinálni körülötte. Ruha­darabokkal, esernyővel legyezzük. Azonnal küldjünk orvosért! Ad­dig is itassunk vele alkoholmentes hűsítő italokat és feketekávét. Sok esetben a kórházi gyógykezelést is igénybe kell vennünk. Meg­előzésként. A hőgutára hajlamos emberek, s a fent leírt betegek és alkoholisták nagy melegben kerüljék a tömegeket, s a páratelt nedves, zárt helyiségeket s ne öltözzenek melegen, s nehezen szel­lőző ruhába. A csecsemő és gyermek normális testi fejlődése Egy olvasónk leveléből idézzük az alábbiakat: ,,Kedves Négy­szemközt az orvossall Azon kéréssel fordulok a rovat vezetőjéhez, hogy a csecsemők és gyerekek testi fejlődését, lelki nevelésének modern követelményeit és szabályait ismertetni szíveskedjék. A kicsinyek testi és lelki fejlődésével kapcsolatban mindenki tud tanácsot adni, kritizálni, véleményt alkotni. Mi a „Négyszemközt** véleményére volnánk kíváncsiak. A válaszért hálás köszönet, több édesanya nevében: egy olvasójuk”, Kedves Olvasónk! A mai számunkban ismertetjük a gyermek normális testi fejlődését, a lelki nevelésről — helyszűke miatt — csak jövő vasárnapi számunkban fogunk megemlékezni. Normáli­san az újszülött általában 50 centiméter hosszú és 3 kiló súlyú. Az első napokban fogy (folyadékveszteség). A szülés utáni héten a csecsemő, testsúlyának 6—10 százalékát is elveszítheti. Születési sú­lyát csak két-három hét múlva nyeri vissza teljesen. Féléves ko­rában eredeti súlyát megduplázza (amely normálisan hat kiló.) Egyéves korában a születési súlyt megháromszorozza. (9—10 kiló.) A további normális középsúly tizenhatéves koráig: az évek számát meg kell szorozni kettővel, s e számhoz nyolcat kell hozzáadni. A kapott szám a megkívánt középsúly. Például; Kilenc éves gyermek középsúlya ezek szerint: kilenc szorozva kettővel, s hozzáadva 8, vagyis 26. Ha tíz éves a gyermek; 10 szorozva 2, plusz 8, összesen 28 kiló. Egy kis eltérés le is fel is lehetséges és megengedett. A hossznövekedés csecsemőkorban havonta kettő centiméter. Úgyhogy a csecsemő hossza az első év végén 70—75 centiméter. A továbbiak­ban 16 éves korig a hosszúságot a következő módon számítjuk: az első négy évben 70 alapszámhoz, az évek számának ötszörösét ad­juk. Például négy éves gyermek megkívánt hossza: 70 plusz 5, szo­rozva négy, azaz 90 centiméter. Öt éves kortól 16 évesig: Az alap- szám 80, ehhez hozzá kell. adni az ötszörös életkort. Például 12 éves gyermek megkívánt hossza: 80 plusz 12, szorozva 5, vagyis 140 cm. Harkány és Hévíz fürdőjét miért nem használhatják a kisgyermekek ? Egy pedagógus leveléből idézünk: y,A művelődési miniszter felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a nyári szünidőben cso­portos kirándulást Hévízre és Harkányba ne tervezzenek, mert. a fiatal szervezetre azok Vízének hőfoka és összetétele káros hatás-*, sál van.’’ Harkányban van egy kis házikónk. Ideggyulladásom miatt ott szoktam a nyarat eltölteni családommal. Egy tízéves kisfiam van. Mitévő legyek? Tanácsunk: a hőforrások elsősorban gyógyfürdők. Azok használata orvosi indikációk alapján történik. A víz rádium- és kéntartalmú, a gyermekeknek ártalmat jelent. Van ott „hideg’“ medence a gyermekek részére. Felügyelet mellett a gyermek ottani nyaralása és fürdőzése ellen nincs kifogás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom