Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

4

TOLNA megyei nepűjsaö

1966. június 26.

| AUTÓ—MOTOR!

Egy nagy jövőjű autó

A világsajtót bejárta a hír, miszerint a Szovjetunió illetékes minisztere megállapodást írt alá a FIAT-gyár elnökével egy korszerű autógyár felállítására a

Szovjetunióban. A tervek szerint évi 600 000 autó hagyja el majd a gyárat, amelyben ezt az 1200 köbcentiméteres, orrban elhelyezett. motorral meghajtott, négyajtós kocsikat gyártják.

A 73x71,5 mm furat-löketű, négyhengeres, soros OHV-motor sűrítési aránya 1:8,8, teljesítménye 60 lóerő, végsebessége 140 km/óra. E jelentős sebességnek megfelelően tárcsafékkel láttákéi a „124” típusjelzésű, ötüléses FIAT-autót. A hagyományosan elrendezett motor nyomatékát a teljesen szinkronizált, négyfokozatú váltómű továbbítja a meghajtott hátsó kerekekhez. A 6,15x13 hüvelykes gumikkal szerelt, egymástól független felfüggesztésű kerekei tekercsrugókkal kapcsolódnak a vázszerkezethez.

A típusokban gazdag programú olasz FIAT gyár új modelljének nagy jövőt jósolnak a szakemberek, hiszen a „124”-es messze túlszárnyalja „kortársait” és ismerve a FIAT-szériák nagyságát, amelyet a nemrégen aláírt szovjet szerződés tovább bővít, jelentősen. Nos, ez a jövőbe látás nagyon reálisnak mondható.

KRESZ-tanácsadó

1. Kérdés: A gyalogosok —

azokon a helyeken, ahol áthaladási elsőbbségi joguk van —, kötelesek-e. a megkülönböztetett jelzésű gépjárművek részére elsőbbséget biztosítani?

Válasz: A KRESZ 39. § (3.) bekezdése értelmében a megkülönböztetett gépjárművek számára, ha azok a megkülönböztető fény- és hangjelzést használják, a közúti forgalomban részt vevő, valamennyi jármű és személy köteles elsőbbséget biztosítani.

Az idézett szakasz szövegében rß. közúti forgalomban résztvevők” íneghatározás alatt többen csak a járművezetőket értették. Márpedig a közúti forgalomban nemcsak járművezetők, hanem gyalogosok is részt vesznek, ezért

a megkülönböztetett gépjárműveknek a gyalogosok is áthaladási elsőbbséget, szabad utat kötelesek biztosítani.

2. Kérdés: Mit kell értelmezni ,közelben” -fogalom meghatározása alatt?

Válasz: A KRESZ-kiegészítő, illetve -módosító rendelkezés 11. § (2.) bekezdésében írt „közelben” lévő kijelölt gyalogátkelőhelyen általában a látótávolságon belül eső távolságot kell érteni. Ez nem haladhatja meg az 50—60 métert.

Az idézett fogalom tisztázása természetesen nem old meg mindent, de tájékoztatás és elbírálás szempontjából jelentős, mivel a KRESZ idézett szakasza csak általános megfogalmazást tartalmaz. A fogalom értelmezése elsőMIllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

FILMKOCKÁK egy leAnyjavítö intézet életéből

sorban gyakorlativá teszi a „közelben” szó meghatározását és látótávolsághoz köti. Tudjuk jól, hogy a látótávolság szintén emberekként változhat — befolyásolhatja időjárás, közvilágítás, stb. tényezők —, ezért a meghatározott távolság legfeljebb 50—60 méterben értelmezendő.

3. Kérdés: Személygépkocsin és motorkerékpáron hány személyt szabad szállítani?

Válasz: A KRESZ 68. § értelmében személygépkocsin és motorkerékpáron csak a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személyt szabad szállítani. Két 10 éven aluli gyermek egy felnőtt személynek számít. Motorkerékpáron történő személyszállítás esétén ezt a szabályt csak oldal- kocsira szabad alkalmazni.

■ Személyszállítás esetén személyenként 80 kg-ot — 10 éven aluli igyermeknél 40 kg — terhelést ikell számítani.

| Az oldalkocsis motorkerékpá- jron csak az oldalkocsiban és a ipótülésen, szólómotorkerékpáron I— a benzintartályon csomagot,

■ vagy gyermeket sem szabad —,

: pedig csak a pótülésen szabad iszemélyt szállítani. A pótülésen ‘személy csak úgy szállítható, ha I ilába eléri a lábtartót.

p=

1

r~

1

r

6

r~

«

'

8

40

a

—“1

1 "'“r"

^1

i

i

tr

a

7h~

s

1

u

n

w~

47

■

4 V

49

■

ÖT"

xT~

ír

u

iT

I

ír

15

a

ÖT"

Í7~

1»

a

ÜT

m

a

5o

H

ff

5í~

ír

I

sr

ST

sr

ff

SÍ

sr

5T

a

ír

‘tű

m

41

m

E

HH-“

HS

H6

ff

w~

__

I

Hl

*

5T

a

s

a

Ii~

1

i

«T

■

ff

5»

sr

sr

5«

57

Sí

a

»T

60

64

ff

61“

1

61“

I

«T

i

sr

67

61

«9

__

a

7

Ö~

■

7»

ft

3S

76

1

_

77

E

TT

79

a

80

81

—

1

n

1

a

*T

1

ír

86

87

«<

—

—

—

—

i

z

—

—

—

—

—

_

—

J

Radnóti Miklós így vall erről az évszakról:

...Nyár szusszan újra a levegőre s a gyönge fűre sziszegő fény száll. Csönd van, s előre hajlik a fűszál és fodros hő száll szerte odafönt. Folytatása rejtvényünk vízszintes 1, függőleges 15, vízszintes 23, és 88. számú soraiban.

Vízszintes: í. A versidézét kezdete. 12. Nem mozdul. 13. Csukó. 14. Másképpen — az a. 15. Azonos mássalhangzók. 16. Kevert fiúnév. 18. Reggel teszi a nap. 20. Fénycső. 22. Juttat — egyes vidékeken. 23. A függőleges 15. folytatása. 24. Járdái. 26. Kettős betű. 27. Folyó — a Gangesz közelében. 29. Vissza — madárruha. 30. Híres labdarúgónk volt (György)

— betűhiánnyal. 31. Pest megyei község. 33. Névelővel — gyümölcs. 36. Nagyközség. 39. A. V. 41. Hiányzást bizonyít. 43. Mutató névmás. 44. A cukorgyártás mellékterméke. 47. Kevert hang (!). 51. Kicsinyítőképző. 52. Kötőszó. 53. Fagylaltot fogyassz. 56. Jam. 59. Erőteljesen síró. 62. Híres szovjet repülőgéptípus betűjele. 63. I. A. 64. Ami valamelyik félnek mindig fáj (névelővel). 66. Mart — betűt keverve. 68. Tél; sport. 70. Régiesen

— légy támogatóm (betűhiánnyal). 72. Kézi fonásban legszükségesebb eszközeid. 74. A költemény címe, amelyből idézünk. 77. Mutatószó. 78. M. T. O. 79. Az étkészlet egyik darabjára. 80. Névelővel — magyar főrang volt. 82. R. L. I. T. 84. Szó, amelyet sürgetésre is használhatunk. 85. A tetejére (két szó). 88. Az idézet befejező része.

Függőleges: 2. Régen a nők menedékhelye (1) volt. 3. Hamis. 4. Vissza

— névelős zenei szó. 5. Egy névelő és egy kötőszó. 6. A befogásra kész ló. 7. Vártán áll. 8. Számtalan (+’)• 9. Gyorsan evett. 10. Ellentétes kötőszó. H. Becézett férfinév. 15. A vízszintes 1. folytatása. 17. Nagyon apró termetű (o=ö). 19. E. U. T. A. 21.

O. G. R. 25. Éppen hogy csak. 28. Ilyen korcsolya is van. 30. Japán nagyváros kimondva. 32. Titkos óhaja. 34. ... csak rám, elvégzem én. 35.

A szó végén van. 37. Szelídségéről nevezetes állatka. 38. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 40. Fém. 42. Helyhatározó ragja. 45. Régiesen — elfogyasztotta. 46. Magas, vékony emberre mondják. 48. Számára küldi. 49. Kevert — géppisztolyalkatrész. 50. Fehérnemű. 54. Y. Ö. 55. Könyvelés; szakszó. 56. A molnár Ilyen.

57. Mesecím: . .. bába. 58. Leves,

amelybe hús Is fő. 60. Állatlakhely (—’). 61. Halkan lépkedő (—’)• 65. A mondottakkal egyet nem értő. 67. Támasztóépítmény. 69. I. A. A. 7L Vissza: — Város Ausztráliában. 73. Nagyváros a Szovjetunióban. 75. Például. 76. Osztrák női keresztnév. 81. Dativus rövidítése. 83. Kötőszó. 86. Római 501. 87. Tetejére.

Beküldendő: vízszintes 1, függőleges 15, vízszintes 23, 88, valamint a 74. számú sorok megfejtése.

Beküldési határidő; 1966. június 30.1 déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: ;,Keresztrejtvény”. A helyes

megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki.

Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: vízszintes 1: A horgonykamrákat vízzel vízszintes 25.: árasztotta el, vízszintes 56.: Széchenyi, 72.: Budai Alagút, függőleges 13.: Edinburg. A következők nyertek könyv- jutalmat: Bíró Jánosné, Bonyhád. Fetzer Józsefné, Kakasd, Lőrincz Gyula, Kurd, Farkas Ernő, Dombóvár, Kovács János, Fadd.

— 34 —

— Ha árulkodtam volna, nem szöknek meg?,

— Akkor is megszökünk... De így szebb.. Az ember legalább tudja, hogy van magában

betyárbecsület.

Veeserkával nehezebb volt zöldágra vergődni.

— Én is megszegtem az ígéretemet, maga is. Kvittek vagyunk. Miről akar még prédikálni?

— Minek játszunk búj ócskát egymás előtt?

— Én nem játszom bújócskát..., főleg magával nem..., különben is, szeretek bújócskát játszani.

— Csakhogy a bújócska játékhoz az is hozzá- tartoik, hogy meg is kell találni a búj ót.

— Minek elbújni, ha az embert megtalálják?

— Éppen azért, hogy az embert megtalálják, ez a játék. Diákkoromban, egyszer sikerült úgy elbújnom, hogy a többiek nem találtak meg. Először örültem neki, aztán szörnyen árvának és csalódottnak éreztem magam. .1

— Hát akkor utazzon el Capek után Marien- bádba és keresse meg!

Valahogy mégis kibékültünk. Vég Piroskával azonban nem tudtam szót érteni, ö volt ugyanis a harmadik szökevény. Gáfor nem ment velük.

Gömböcre a konyhában találtam ra, krumplit

hámozott.

— Meg akar dicsérni? — kérdezte.

— Nem. 1

— Nem is kell, nem mentem és kész...

— Miért?

— Mert nekem már elegem van a hercehur— 35 —

cákból, különben is én már átestem a tűzkeresztségen.

Letette a krumplihámozó kést és elég'1 illetlenül a combjaira csapott.

— A Piroska is?

— Naná, mit gondol, úgy jött vissza, mint a liliom?

Hát ennyit ér a „mindannyian vigyázni fogunk rá”. De az igazgatónőnek is igaza van. Nem lehet villanyárammal és drótsovénnyel körülvenni az angyalok házát.

Piroska nem is titkolja a történteket.

— Egyszer úgy is el kell kezdeni, nem ülhetek itt a többiek között, mint egy furcsa csodabogár.

— Nem bánja?

— Nem, sőt nagyon örülök neki. . és különben is, ha nagyon akarja tudni, kifejezetten örülök neki, hogy így történt.

— És ki volt az illető?

— Ahhoz magának semmi köze.

Ennél messzebbre nem is jutunk.

Mindannyian vigyázni fogunk rá.

Dehát, hogy lehet vigyázni valakire? Jön az árvíz és nem mennek a vonatok és Capek- szimpóziumok vannak és Loch Ness-i szörnyek' és én valóban nem vagyok befolyásos pali és varázsló sem vagyok, s ha már az angyalok tetoválják magukat, nem tudok csodát tenni, hogy a betegsegélvző törölje le róluk a tetoválást.

— 36 —

A kérdőíveket is hiába olvasom halomszámra, egy kérdőívben az sincs benne, összesűríteni egyetlen élet csodáit és rejtélyeit. A kérdőívben az nincs benne, hogy mitől nő az angyalok szárnya és mitől bénul meg felfelé szárnyalásuk vágya.

Egy kírdőívben legfeljebb annyi áll: „Szülei otthonában részesült testi fenyítésben? Szüle' közül kit szeret jobban: apját, anyját?”. A válasz különféle: igen, nem, nem tudom. S még a válaszok erejéig sem lehet eligazodni, mert a kartotékválaszok és az angyalokkal folytatott, közvetlen beszélgetésekből származó válaszok a legjobb esetben ellentmondóak.

Az angyalok persze hazudnak. De valam* okuk is lehet ra, hogy hazudjanak.

Marika anyjától se lehet megkérdezni, mert nem mennek a vonatok. Marika anyja különben is részeg és a gyerekei előtt szeretkezik a részeg férjével. Talán józanul nem is merné megtenni, hiszen elég felelősség tizennégy éhes szájjal törődni és a tizenötödik szülésre gondolni. Egyszóval Marika anyja részeg, de néha különös levet ír a lányának: „Marika, drága leánykám! Mielőtt még írni kezdenék Neked fogadd legőszintébb jókívánságaimat és az egész családét. Mi egyáltalán nem haragszunk Rád, mindig dolgos, szófogadó gyerek voltál...” és tovább. .. „Mielőtt még ragyogó szemeid e sorok fölé sütnéd...”