Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
yr TQ \ M'GYE! i SÁRKÖZI NAPOK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 147. szám ÁRA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1966. június 23. Folytatódtak a szovjet —francia tárgyalások Moszkva (TASZSZ) Szerdán délelőtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szovjet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szovjet—francia kapcsolatok sokrétű bővítésének és a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés elmélyítésének kérdéseit. Hasonlóképpen folytatták a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatását” — állapítja meg a-közlemény* A tárgyalások után De Gaulle elnök ■ látogatást tett a moszkvai Lomonoszov egyetem Lenin-hegyi épületében* Az elnök beszélgetett Ivan Ped- rovszkij akadémikussal, az egyetem rektorával, aki átnyújtotta a francia államfőnek az egyetem kétszázéves fennállása alkalmából kibocsátott emlékérmet. ' Sajtótájékoztató Moszkvában Szerdán Moszkvában Leonyid Zamjatyin, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájékoztatta az újságírókat a szovjet— francia tárgyalásokról; A szóvivő elmondotta, hogy a tárgyalások két napja alatt a legfontosabb nemzetközi problémák, valamint a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatok kérdésednek széles körét érintették. Zamjatyin hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jól haladnak* A felek közös megegyezésre elhatározták, hogy a jövőben is rendszeresen tartanak közös konzultációkat. Ez, szovjet vélemény szerint, fontos eredmény« Zamjatyin kijelentette, hogy a megvitatott problémák között külön figyelmet szenteltek az európai biztonság kérdéseinek, a szovjet—francia gazdasági és kulturális kapcsolatok, valamint a tudományos és a műszaki együttműködés fejlesztésének; A tárgyalások befejezése után a két fél álláspontjáról közös közleményt adnak ki. Szerdán délután sajtóértekezletet tartott Moszkvában a francia küldöttség szóvivője is. Elmondotta, hogy a szovjet—francia politikai kapcsolatokról folyatott tárgyalások fő részvevője BrezsnyeV és De Gaulle, a gazdasági tárgyú megbeszéléseké Koszágin és Cou- ve de Murville volt. Bejelentette, hogy a jövő csütörtökön újabb kozmikus együttműködési megállapodás kerül aláírásra a Szovjetunió és Franciaország között. A moszkvai egyetemen elhangzott De Gaulle-beszédnek „Oroszország és Franciaország új szövetségére” vonatkozó utalása sajtó- körökben sok találgatásra adott alkalmat. A francia szóvivő az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre mindössze azt válaszolta, hogy az utalást „az adott környezetre vonatkoztatva és az adott összefüggésben kell értelmezni”« Moszkvában ismeretessé vált, hogy De Gaulle tábornokot csütörtökön kezdődő egyhetes vidéki útjának első szakaszára elkíséri Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökei A Les Echos úgy véli, hogy a. francia—szovjet megbeszélések-i nek döntő jelentőségük lesz a* kelet—nyugati kapcsolatok alakulása szempontjából. A szovjet vezetők — írja a lap — „a. közeledés politikáját választották és- De Gaulle-ban e politika megi-! valósításának fontos tényezőjét látják”. René Andrieu az Humanitében, hangsúlyozza: bármilyenek legyenek is De Gaulle indítékai, al' közeledés a szocialista országokhoz, történelmi szükségszerűség. Végső soron a tettek beszélnek. Egyelőre azonban merészség lenne arra számítani, hogy a moszkvai megbeszélések formális egyezményekhez vezetnek, meghatá-t rozott kérdésekben. A Gombát' megítélése szerint szovjet és francia részről is egyetértenek azzal, hogy Európa megszervezését óvatosan kell megkezdeni. A szerda esti francia lapok jelentése szerint De Gaulle novo- szibirszki útja alkalmával a szovjet vezetők meghívására megtekint egy űrhajó-repülőteret. A francia tv hírmagyarázója kiemelte, ez az első eset, hogy nyugati személyiségnek megmutatják a szovjet űrrakéták és űrhajók kilövőhelyét. A francia rádió jelentése szerint számítani lehet arra, hogy a- francia—szovjet kapcsolatok az űrkutatás és a műszaki-tudományos együttműködés terén két újabb egyezménnyel bővülnek. A France Soir hangsúlyozza, hogy De Gaulle környezetében nagyon meg vannak elégedve a tárgyalások nyalt és barátságos légkörével. A moszkvai tárgyalások a francia közvélemény érdeklődésének középpontjában A francia közvélemény érdeklődése továbbra is Moszkva felé fordul. A sajtó terjedelmes riportokban, a tv, a rádió helyszíni adásokban számol be De Gaulle látogatásának eseményeiről. A kommentárok a Kremlben folyó tárgyalások első eredményeként emelik ki, hogy a Szovjetunió és kuljon ki. A lap úgy véli, hogy a szovjet—francia politikai konzultációk előkészíthetik a talajt a szovjet részről javasolt európai biztonsági értekezlet számára. A „légtüskésebb” kérdés — hangoztatja a lap — a két Németország problémája. Mindenki tudja, hogy ez a legnagyobb európai hatalom De Gaulle június 21-én beszédet mondott a moszkvaiak nagy tömege előtt a városi tanács Gorkij úti épületének erkélyéről. A képen: De Gaulle jobbján VlagyimirPremisz- lov. Moszkva polgármestere. Franciaország között elvi megegyezés jött létre: a jövőben rendszeres kétoldalú megbeszéléseket tartanak az európai problémákról: A degaulleista Nation rámutat: ez az első eset, hogy egy nyugati hatalom és a Szovjetunió között ilyen jellegű együttműködés alahozzájárulása nélkül megoldhatatlan, de nem rendezhető a hitleri terjeszkedési őrülettől annyit szenvedett többi ország egyetértése nélkül sem. A kérdés, ahogyan eddig kezelték és főleg ahogyan a németek maguk hozzááll- tak, egy tapodtat sem haladt előre. Amerikai megnyilatkozások az Odera—Neisse határról McGeorge Bundy, Kennedy, majd Johnson tanácsadója, aki jelenleg a Ford-alapítvány elnö ke, hétfőn a szenátus külügyi bizottsága előtt a NATO-problé- mákkal kapcsolatos kihallgatások során mondotta azt, hogyNyugat- Németországnak a békeszerződés megkötése előtt „világos, hivatalos nyilatkozatot kell tennie, hogy elfogadja az Odera—Neisse vonalat”, mint végleges államhatárt. McCloskey, a külügyminisztérium szóvivője kedden ezzel kapcsolatban olyan kérdést kapott, hogy rábeszéli-e Amerika Nyugat- Németországot egy ilyen nyilatkozatra. A szóvivő kijelentette: „Álláspontunk ugyanaz, amit a korábbi nyilatkozatok kifejezésre juttattak: Lengyelország nyugati határainak kijelölésére csak^ggy békerendezés révén kerülhet sor”. A külügyminisztérium ezzel a kijelentéssel az európai biztonság döntő tényezőjének, Európa legszilárdabb realitásának elismerése elől tért ki." Kérdést intéztek a szóvivőhöz egy, az európai kérdések megtárgyalására hivatott nemzetközi értekezlet összehívásának lehetőségéről is. McCloskey szerint a washingtoni kormány ismeri a szovjet vezetők ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait, de hivatalos megkeresés Amerikához nem érkezett. Az AFP-hírügynökség jelentése szerint amerikai hivatalos körök úgy vélik, hogy „egy ilyen nemzetközi értekezlet megszervezése az Egyesült Államok részvétele nélkül nem leheiséees” Fotos Bakó Jenő, A Pravda vezércikke a agressziójának 25 hitleri Németország . évfordulóján Moszkva (TASZSZ) A Pravda tszerdai száma vezércikkben emlékezik meg a szovjet—német háború kitörésének 25. évfordulójáról, arról a'gigászi küzdelemről, amelyet a Szovjetunió a fasiszta Németország ellen vívott. Nemzedékek emlékezetéből nem lehet kitörölni ezt a napot — 1941. június 22-ét, amikor békés országunkat megtámadták az állig fel fegyverzett hitleri hordák, amelyek halált és pusztulást terjesztettek mindenütt — írja a Pravda. A hitszegő támadás, amelyet az egész nemzetközi reakció készített elő, kísérlet volt az imperializmus részéről, hogy megsemmisítse a világ első szocialista államát és leigázza a Szovjetunió szabadságszerető népeit« A Pravda rámutat, hogy csak egy olyan nép, amely tudatára ébredt saját igazának, ügye le- győzhetetlenségjének, csak egy olyan nép, amely gigászi erőkkel rendelkezik' és amelynek élén bölcs és hős _ Párt áll, tudta legyőzni és visszaverni a német fasizmust, ezt az erős & dühödt ellenséget. A háború után szinte emberfeletti energiára volt szükség, hogy begyógyítsák a sebeket, helyreállítsák az ellenség kezétől megsemmisült több mint 1700 várost és települést, több tízezer ipari üzemet, kolhozt, szovhozt. Mint a lap rámutat, a Szovjetunió ma már összehasonlíthatatlanul erősebb, mint negyedszázaddal ezelőtt volt. Az SZKP XXIII. meaetolte a taromunistta építés útját a következő évekre, kidolgozta az ország gazdasági és védelmi ereje további növelésének programját. Az elmúlt háború éberségre tanít bennünket az ellenség mesterkedéseivel szemben — hangoztatja a Pravda. Az utóbbi években, újra megmutatkozott az imperializmus agresszív jellege. Fokozódott a háborús veszély, és ez min- denekelőtf az Egyesült Államok kormánykörei agresszív cselekményeinek tulajdonítható. Ezek a körök folytatják barbár háborújukat a testvéri vietnami nép ellen, durva provokációkat követnek el a forradalmi Kubával szemben. Reális veszélyt jelentenek a békére a nyugatnémet militaristák revanstörekvései. A nemzetközi feszültség élezésében ők az Egyesült Államok fő szövetségesei. Arra törekednek, hogy megmásítsák az elmúlt háború eredményeit, újabb kalandok terveit szövögetik. Ilyen körülmények között minden békeszerető nép kötelessége, hogy megakadályozza • az imperialisták agresszív törekvéseinek megvalósítását. A Pravda befejezésül megállapítja, hogy az emberek milliói a béke és haladás zászlóvivőjét látják a Szovjetunióban és jól tudják, milyen szerepet játszott Eu-. rópa népeinek felszabadításában. A burzsoá történelemhamisítók semmiféle mesterkedése sem tudja kissebbíteni azt a világtörténelmi jelentőségű szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott, amikor a német fasizmus megsemmisítéséből döntő részt vállalt.
