Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

1966. június T9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 0 Tűzrendészet a határban Villámveszélyes gócok — Gabonaórök a sínek mentén — A gyufa és a gyerek Villámcsapásos tűz 12, traktor- szikrától 2, mozdonyszikrától 1, dohányzás közben eldobott gyufa­száltól, vagy égő csikktől 8, sza­bad tüzeléstől 10, nyílt láng hasz­nálatától 4 tűzeset volt tavaly a mezőgazdaságban. Kiegészül még ez a rövid statisztika négy gyúj­togatással és 29 gyermekkéztől eredő tűzesettel. A talpon álló gabonát viasz­éréstől kezdve a betakarításig három nagy veszedelem fenye­geti: a jég, a szél és a tűz. A szél, a jég elháríthatatlan. Félel­metes erővel, percek alatt száz holdakat tesz tönkre, az érett kalászokból a szemet teljesen ki­csépeli. 1965-ben, a nyári hóna­pokban hazánk területén 120 jég­verése« nap volt. Tolna megyé­ben 37 esetben volt jégveréssel érkező zivatar és a dombóvári járáshoz hasonlóan több helyen a kárösszeg százezrekben mér­hető. A harmadik rém a tűz. Ha fel- lobban, és ha kedvez a széljárás, akkor a vonatsebességgel haladó lángkígyó valósággal lelegeli a termést, nem marad más, csu­pán a pernyével borított, kiégett tarló. Csoda-e hát, hogy a pa­rasztemberek a terméskilátások­ról még Péter Pál táján sem sze­retnek nyilatkozni. Azt mondják: csak akkor biztos a termés, ami­kor zsákba, vagy fedél alá kerül. Elegendő egy könnyelműen el­hajított csikk, égő gyufaszál, a mozdonyból kipattanó szikra, vagy villámcsapás és máris a tűz martalékává válhat a búza. Ta­valy több száz tartótűz volt az országban, s kizárólag a szabá­lyok betartásának, az éberségnek köszönhető, hogy a lángok tova­terjedését sikerült megakadá­lyozni, és így a nagyobb kárnak elejét lehetett venni. Az állami és az önkéntes tűz­oltóknak az érdeme a leg­nagyobb természetesen abban, hogy Tolna megyében például most már évek óta csirájában fojtják el a tarlótüzeket, s el­enyésző, mindössze néhány száz forintra tehető az elégett ga­bonából eredő kár. Ez azonban természetesen nem jelent sem­miféle elbizakodottságot, mert a tűzrendészen munka való­ban olyan, hogy nem ismeri, de nem is ismerheti a babéro­kon való megnyugvást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett tűzrendészed bizottság működik, ezen belül dolgozik a mezőgazdasági al­bizottság. A gabonabetakarítás időszakában is a mezőgazdasági albizottság irányításával végzik el a szükséges ellenőrzéseket a ter­melőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomá­sokon. Rendszerint évről évre fel­hívást tesznek közzé, útmutatás­sal füzetet adnak ki, amelyek a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, vezetőit és főleg az erőgépekkel bánó embereket nemcsak figyel­meztetéssel, de tanácsokkal is el­látják. A termést vigyázó tűzrendésze- ti munka végső soron sokfajta összetevőből áll, sőt még kurió­zum számba menő csemegékkel is szolgál, A megyei tűzrendészen pa­rancsnokságok több éves meg­figyelések alapján a meteoroló­giai tudományok segítségével feltérképezik a villámveszélyes gócokat. Szolnok megyében és Tolna megyében készült el az első ilyen térkép, amely mutat­ja, hogy egy-egy körülhatárol­ható térségben a falvak határá­ban a gabonatáblák, a lakó- és gazdasági épületek évi átlag­ban mennyire vannak kitéve villámcsapásnak. Vannak községek, amelyeket évek óta, évtizedek óta elkerül a nyári vihar. Más községek hatá­rát pedig évente többször is meg­tépázza. Nemrég a Népszabadság­ban arról olvashattunk, hogy Fegyvernek község határában mogyoró, diónagyságú jég esett. Fegyvernek villámveszélyes góc. Erősen villámveszélyes góc a Du­na mentén Bogyiszló is, továbbá Decs, Báta, Alsónyék, Értény, Iregszemcse, stb. községek. A villámcsapások nyomán ke­letkező tűz a lakó, vagy a gaz­dasági épületekről átterjedhet az érett gabonatáblákra. Fordítva hasonló a tűz elterjedésének a veszélye. A villámcsapások gya­koriságát ábrázoló térképek el­készültével a megyei tűzrendésze- ti parancsnokságok roppant nagy szolgálatot tesznek a mezőgazda- sági üzemeknek, mert tervszerűb­bé és hatásosabbá válik a pre­ventív védekezés. A majorok, a telepek, stb. épü­leteire elsősorban a veszélyez­tetett zónákban szerelik fel a villámhárítókat. A villámcsapá­sos gócok háritókkal való tel­jes beszórása a megye mező- gazdasági üzemeiben 1965-ben jórészt megtörtént. A pálfai Egyetértés Tsz-hez hasonlóan több gazdaság házilag gyártot­ta le és saját szakemberével szereltette fel a villámhárító­kat. Milliós értékek megóvásáról van szó, s éppen ezért a mező- gazdasági üzemekben a tűzren­dészed szervek a nyári hónapok­ban a szokottnál is gyakrabban végeznek ellenőrzést. A megyei tűzrendészed bizottságok pedig a gabonabetakarítás idején nem negyedévenként, hanem havon­ként értékelik a területen szer­zett tapasztalatokat. Az ellenőr­zések néha-néha még mindig sú­lyos mulasztásokat fednek fel. Nagy Károly őrnagy, megyei tűz­rendészed parancsnok elmondot­ta például, hogy a közelmúltban a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban azt tapasztalták, a leszakí­tott villámhárító vezetékét vala­ki könnyelműen beledugta a nád­tetőbe, valósággal odavezette te­hát a tüzet. Statisztikák bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemekben a tüzek előidézői többnyire gye­rekek. Tavaly az ebből eredő kár megközelítette a félmillió forintot. Az ellenőrzések sokasága viszont azt igazolja, hogy a termelőszö­vetkezetekben és az állami gaz­daságokban szánté általános je­lenség, hogy a gyerekek elől a szülők nem zárják el a tűzszer- számokat, a gyufát, vagy az ön­gyújtót. Nemrég a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság egyik kerületében is azt állapították meg, hogy szinte csábítja a gyerekeket az őrizetlenül hagyott tűzszerszámok sokasága. Külön veszélyt jelentenek és egy egészen sajátságos kategó­riát, az úgynevezett könnyelmű emberek. Azok, akik ügyet sem vetnek a tiltó táblára, dohányoz­nak, nyílt lángot használnak az istállókban, a gabonaföldeken, holott ki van írva, hogy tilos. A tűzrendészen hatóságok szá­mon tartják és most a nyári hónapokban megkülönböztetett gonddal ellenőrzik a könnyel­mű mezőgazdasági üzemeket, mert ilyenek is vannak. Ilyen például az egyébként országos hírű, kiváló termelési eredmé­nyekkel büszkélkedő döbröközi Zöld Mező Tsz, vagy a tamási Vörös Szikra Tsz. Régi ügy­felek olyan szempontból, hogy az alapvető tűzrendészen sza­bályokat sem szeretik betartani. Nagy Károly megyei tűzrendé­szed parancsnok elmondotta, egyik fontos feladat mindegyik községben biztosítani azt a fo­gatot, amelyik veszély esetén azonnal igénybe vehető a tűzoltó­fecskendő, vagy az egyéb fel­szerelés kiszállítására. Legtöbb községben, így Madocsán, Alsó­nyéken, Alsónánán évről évre nagy gondot fordítanak erre és ilyen szempontból is teljes a ké­szenlét. Egyes helyeken azonban sajnos a szükséges fogat biztosí­tását, kijelölését elmulasztják. A korábbi években ebből sok kár származott. Bátaszéken például egy alkalommal a vízzel telt tűz­oltófecskendőt csak azért nem tudták kivontatni, mert nem volt kéznél fogat. Általában azonban a tűzvéde­lem közügy. Elsősorban ez a ma­gyarázata annak, hogy évről év­re kevesebbszer fordul elő a nagy rekkenő nyári hőségben a gabo­naföldeken tűzeset. Szervezetten, társadalmi összefogással történik a megelőző védekezés és a fel­készülés. A megelőző védekezést jelenti az is, hogy például a vas­útvonalak mentén elterülő gabo­naföldekre viaszéréstől kezdve őrök ügyelnek. A mezőgazdasági üzemek sehol sem vonakodnak ezeknek az őröknek a beállításá­tól. összefogással talán a mező- gazdasági üzemekben nagyobb baj ezen a nyáron sem lesz. SZEKULITY PÉTER «íjmolDgEnB Dyspepsia coli Kaptuk az alábbi sorokat: „Sokat hallani mostanában arról, hogy a gyermekek között sok „ „kólis”. Állítólag ezzel a betegséggel sokan vannak kórházban. Szíveskedjék megírni, milyen betegség ez? A betegség kórokozója: a coli baci- lus. (Escherichia coli.) a fertőzés forrása: betegek és bacilushordozók (hányadék és széklet útján.) Az ápoló személyzet között is lehetnek egészsé­ges bacilushordozók. Terjedési mó­dok: közvetlen érintkezés, fertőzött élelmiszerek, fürdővíz, használati tár­gyak, legyek. A lappangási idő bi­zonytalan, 2—8 napra tehető. A fer­tőzött csecsemő hosszabb ideig tünet­mentes maradhat. Fontosabb tüne­tek: fokozatos étvágytalansággal, egy­két hányással kezdődik. A hőmérsék­let alig változik. A napi háram-öt Széklet gyakran habos, nyálkás, néha véres. A csecsemő sápadt, apathikus, jellemző, hogy a csecsemő öntudata megtartott de mégis érdeklődés nél­küli közönnyel fekszik. Az állapot fokozatosan a csecsemő teljes lerom­lását. okozhatja. Előfordul lázzal, gya­kori véres székletekkel, nagy súly­esésekkel járó kórkép is. Gyakori szövődmény a középfülgyulladás (oti­tis media). Biztos kórisme csak la­boratóriumi vizsgálat útján állápít- ható meg. A betegség fertőző képes­sége addig tart, ameddig a kóroko­zók a székletből kimutathatók. A beteg körüli eljárás. A beteg csecsemőt a nem fertőzött csecse­mőktől el kell különíteni! Gyermek- védelmi intézményekbe (bölcsőde) csak két negatív laboratóriumi ered­mény után lehet engedni. A beteg fehérneműjét és használati tárgyait folyamatosan fertőtleníteni kell. Sok­szor az egész környezet (az ágynemű, használati tárgyak), por útján a szo­ba levegője is fertőzött lehet. Megelőzés: általános egészségügyi rendszabályok, az ápoló személyzet gondos kézmosása, gyermekvédelmi intézményekben a dyspepsia colira gyanús gyermekek azonnali elkülö­nítése. A dyspepsiás csecsemők kór­házi kezeléséről a 81/23(1952. sz. Eü. M. utasítás intézkedik. Fogciszták Szomorú barna” jelige alatt kap­tuk az alábbi kérdést: T. C. Kér­dezem a Négyszemközt az orvossal rovat vezetőjét, milyen betegség a fogciszta? A fogcisztáknak három fő csoport­ja van, amelyek keletkezésükben lé­nyegesen eltérnek egymástól. Az egyik fajta minden életkorban elő­fordulhat. Szuvas fogak gyökerén keletkezik. Az ilyen ciszta, a fogbél- gyulladás fellépő foggyőkér-tályog- ból keletkezhet. Ennek képe igen Hasznos vagy káros ? A fácán és a fogoly nem szorul reklámra, ha csak a vadat kedve­lő ínyencekre vagy a vadászó sportemberekre gondolunk. A leg­népszerűbb vadmadaraink közé tartoznak. A fácán és fogoly táplálkozása hasonló: gyom- és gabonamagva­kat, rovarokat, férgeket, bogyókat fogyasztanak. Hasznos, vagy káros? Ennek vizsgálatára többen is végeztek kísérleteket. Bebizonyo­sodott, hogy a foglyok tápláléká­nak 70 százalékát a káros növé­nyek és rovarok alkotják, míg 28 százalékát közömbös és csak 2 szá­zalékát értékes magvak. Haszna tehát egyértelmű. így a fácán és a fogoly egyaránt megérdemli, hogy a mezőgazdaság hasznos vadjai között tartsuk őket szá­mon. Különösen fontos ezt most a nyári időszakban tudni, amikor a mezőkön dolgozók sokat tehet­nek értük, ha ügyelnek rájuk, hi­szen éppen aratás közben — gépi és kézi aratásnál egyaránt — sok fogoly esik áldozatul. \ v->V ' 1- i * ÉfW •K\. < <•! ?í. í Foglyok a Gödöllői Államj Erdőgazdaság nevelőjében (MTI-foto —- Fehérváry Ferenc felvétele.) jellemző. A fog inog és rágás alkal. mával fáj. Ha kihúzzuk a fogat, a gyökerén egy kis szövet-cafatot ta­lálunk, amelyben genny van. Az ilyen foggyökércsúcs-tályogból fejlőd, hét ki a foggyökér-ciszta, akkor ha a csúcstályogból a genny felszívódik és helyébe a szövetekből savó szivá­rog. Ez a gyökérciszta főleg a felső állcsonton fordul elő, mert ott nö­vekedésében nem talál olyan nagy ellenállásra, mint az alsó állcsonton. A fog mellett terime-nagyobbodást látunk; amely hullámzik, s ha tar. talmát fecskendőbe szívjuk, úgy vö. röses-bama savót kapunk. A fogciszták második csoportját a tiiszös ciszta alkotja, amely fejlődési rendellenesség folytán jön létre. Ez akkor keletkezhet, ha valamelyik fog folliculusa akár kóros, akár más be. hatásra, — csak részlegesen, vagy egyáltalában nem fejlődik tovább és bizonyos idő elteltével a folliculus ki­tágul, majd savó szívódik bele. A folliculáris ciszta sokkal ritkábban fordul elő, mint a gyökérciszta. Még egy cisztikus megnagyobbodást ismerünk, amely a fogakból fejlődik ki, de ez már a daganatok közé tar- tozik. A tumor ciszta' (adamantinoma cysticum), akkor jön létre, ha a fog­tüsző daganatosán elfajul, mégpedig cisztikus daganat lesz belőle. A da­ganatos cisztát könnyű megkülönböz­tetni a gyökér és tüsző cisztától, mert ennek igen vastag a fala; mig a má­sik két cisztáé papírvékony. A ciszták gyógykezelése sebészi beavatkozást igényel. Valamennyi cisztánál gyöke­res kiirtást kell végezni. Ami a cisz­ták súlyos voltát illeti, a daganatos ciszták életveszedelmet jelentenek, ha elkésve kerülnek műtétre, ami a tel­jes kiirtásból áll, Ami a szemvédelembol kimaradt Idézünk: „Kedves Négyszemközti A szemvédelemmel kapcsolatban, engem nem a cikkükben megjelent védőszemüveg használata, érdekel elsősorban, hanem az általános szemvédelem (rövidlátás, helytelen szemhasználat, fényártalmak, más betegségekhez társuló szembajok... stb.) Ha lehetséges, ilyen irányban kérem a felvilágosítási megadni. Egy szorgalmas olvasójuk” t Kedves Olvasónk! Soraival egyet­értünk. Ami kimaradt cikkünkből, azt most. pótolni fogjuk. A védőszem­üvegről már írtunk. Erről csak any- nyit, hogy kék színű szemüveget használni nem szabad» Igen gy’akori szembetegség a kötőhártya-gyulladás (hurut), amely poros, füstös, rossz- levegőjű helyen, (kocsma, kávéház) való tartózkodás miatt szokott kifej­lődni. Ártalmára van a szemnek a sok közelnézés, a sok olvasás, közeli munka, az esti dolgozás, különösen a sötét anyagokkal lámpafénynél való foglalkozás (fekete ruha varrása .. . stb.) Akinek normális a látása, sza­bályul tekintse, hogy az írást, vagy könyvet mindkét szemétől egyforma távolságban, legalább 30 centiméterre tartsa! Ha valaki 30 centiméterről nem tud jól olvasni, hanem közelebb kell hajolnia, akkor már valószínű­leg rövidlátó. Aki pedig szívesen tart­ja távolabb a könyvet, valószínűleg távollátó. Vannak azonban még egyéb fénytörési hibák is (astágmatismus). Negyven éven túl távollátás, tulajdon­képpen ,,öreglátás” fejlődik ki. Ilyen­kor megfelelő szemüveget kell hor­dani, mert ha valaki szemüveg nélkül erőlteti az olvasást, fejfájást kaphat. Különösen fontos, hogy a rövidlátó szemet üveggel korrigáljuk. Olvasás és írás közben fontos a test egyenes tartása, mert ennek elmulasztása ese­tén kifejlődik a fiatal gyermeknél a gerincoszlop elferdülése. A szem kí­mélésre ajánlatos, hogy rossz világí­tásnál ne írjunk és ne olvassunk! Nem ajánlatos a fekve (ágyban) ol­vasás sem. Erős fényben (napfény­ben) sem jó olvasni. Más betegségek is megtámadják a szemet (cukor, vér­baj, tbc, vesebaj ... stb.) Ilyen ese­tekben orvos intézkedik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom