Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

i960, júniusi 16. TÓI K A MEGYEI NEPtJSÁO Pénteki „Messiás66 A szekszárdi levéltár több va- gonnyi iratanyagából Tolna me­gyében egyedülálló, és országo­san is érdekes kuriózumnak szá­mító „papírdarab” került elő: egy lottószelvény az 1780-as eszten­dőből. A szelvényt az akkori császári és királyi lottóérdekelt­ség bocsátotta ki. Vásárlója két koronát fizetett érte, s az 1780-as kassai sorsolásra volt érvényes. Már akkor is. .. A szelvény az egyik földbirto­kos család iratanyagából került elő. A vagyonosabb réteg termé­szetesen nagy tételekben játszott még megfelelő könyvelést is ve­zettek a sorsjátékról. De kacsint­gatott a szerencse felé a kevésbé vagyonos népréteg is. Ha kis té­telekkel is, de mind többen pró­bálkoztak vele. mert hátha..., sosem lehet tudni... Először Itáliában De nem is csak a XVIII. szá­zadvég enyhén polgárosodó Ma­gyarországát ejtette rabul a sze­rencsevadászat, hanem már ko­rábban is volt szerencsejáték. Az persze tény, hogy igazán nagy méreteket a pénzvagyon térhódí­tásával, a kapitalizálódást je­lentő anyagi törtetéssel ért el. Maga a lottó, mint sorsjáték, a Szekszárdon talált szelvény dátu­mánál természetesen jóval ré­gebbi keletű. A lottó nálunk is­mert és alkalmazott formáját első ízben 1620-ban, az itáliai Genuá- ban rendezte meg a köztársaság’ kormányzat. Nem véletlen, hogy éppen Itá­liában jött létre. Ugyanis a kapi- talizálódás első csirái — a pénz­intézetek és manufaktúrák, s ez­zel kapcsolatban a banktőke és ipar összefonódása — itt jöttek létre legkorábban. Ez természe­tesen egyben a pénz egyedural­mát is jelentette, amiből aztán következett a példátlan pénz­hajsza. „Minden áron pénzhez jutni és meggazdagodni” — ez volt az itáliai városállamok la­kóinak jelszava. Nem csoda hát, hogy a sok egyéb mellé odalopa­kodott a szinte mindennél gyor­sabb és könnyebb meggazdagodás reményeivel kecsegtető lottó­sorsjáték. Polgárok neve a cédulákon Nagyon érdekes és figyelemre méltó a közvetlen kialakulása is. Ez mindenekelőtt arról tanúsko­dik, hogy az itáliai polgár az ég­világon mindenből megpróbált pénzt csinálni magának. Még a választásból is. Az itáliai város-^ államokra, így Genuára is, bizo-~ nyos demokratizmus volt jellem­ző. A városi vezetőket választot­ták. A nagytanács tagjait ál­landóan kiegészítették, a kilépő öt-öt tanácstag helyébe újakat vá­lasztottak. A választás úgy tör­tént, hogy egy-egy ilyen alka­lomra 90 polgárt jelöltek. Az el­Több mint kétezer pedagógus a nyári továbbképző tanfolyamokon Országszerte június végén kez­dődnek és július 15-ig befejeződ­nek a pedagógusok továbbképzé­sét szolgáló hagyományos nyári tanfolyamok, amelyeknek az idén több mint 2000 hallgatója lesz. Orosz nyelvi tanfolyamot hat vi­déki városban rendeznek, általá­nos, illetve középiskolai orosz­nyelvtanároknak. Német tanfolyam indul Hód­mezővásárhelyen, francia Gyulán és angol Pécsett. A pedagógusok szakszervezeté­vel közösen, Esztergomban úgy­nevezett idegen nyelvű tábort szervez az Országos Pedagógiai Intézet. Erre nem nyelvtanár pedagógusok is jelentkezhetnek. Az általános iskolai gyakorlati foglalkozásokat vezetők nyolc he­lyen — köztük Pécsett is — vesz­nek részt ipari, illetőleg mező- gazdasági jellegű tanfolyamokon. döntendő nagy kérdés az volt, hogy a kilencvenbői ki legyen az 5 új tanácstag. Ahhoz a „bölcs” megoldáshoz folyamodtak, hogy mind a 90 polgár nevét felírták egy-egy papírdarabkára, az egé­szet beletették egy urnába, s ab­ból kihúztak öt papírdarabkát, illetve öt nevet: ezek lettek a tanácstagok. Az élelmes genuaiak jó fogadási alkalmat látlak eb­ben a választási formában. Végül már nem is a város-polgári jogok gyakorlása szempontjából érde­kelte az embereket a választás, hanem a fogadási alkalom volt az érdekes. Később teljesen erre ke­rült a hangsúly: a formát alkal­a családok többsége rendszeresen, hétről hétre érdekelt a húzásban. Jellemző, hogy Tolna megyében, ahol a családok száma nem éri el a százezret, tavaly 5 millió szelvényt vásároltak. Nem nehéz kiszámítani, hogy több mint 15 millió forintot, tettek fel a 90 számot tartalmazó szerencse- kerékre. önkéntelenül is következik a kérdés: nyugtalanító tünet ez? Semmiképpen sem. A tartalma egészen más. mint aminek alap­ján évszázadokkal ezelőtt kiala­kult. Most senki sem a léha, munkanélküli életmód reményé­ben guberálja le hetenként a N. 2g. Feít ln der Kayferl. Kőnigl- Loceerie Collectur auf die Ziehung de Kaschau If80 Fol. .Bezahlt Fl. Li cbm arm Lottószelvény 1780-ból mázták választáson kívül is. Egy­szerűen elhagyták a neveket, s helyükbe írták a számokat, ki- lencvenig és ezekből kellett ötöt eltalálni. íme a lottójáték eredete. ötmillió szelvény Ezt persze legtöbb ember nem tudja, nem is érdekli, a lényeg az, hogy minden pénteken dél­előtt tíz órakor lottóhúzás, egy­két órán belül pedig mindenki megtudja, hogy milliomos lett-e, avagy várni kell még esetleg a következő hétig... Azt hiszem* egyik kezünkön könnyen meg­számolhatnánk, hogy Tolna me­gyében hány olyan család van, amelyből még ne játszott volna valaki néhány alkalommal. Sőt, háromharmincat, vagy ennek többszörösét. Egyszerű statisztiká­val is lehet ezt az állítást iga­zolni. Tolna megyei lottózók kö­zött nagy számban vannak már olyanok, akik komoly nyere­ményt tettek zsebre. Csak tavaly meghaladta a harmincat a négy- találatosok száma. Volt olyan, aki 170 ezer forintot tett zsebre. Olyan isi volt már Tolna megyé­ben, akinek félmillió ütötte a markát. De olyan még nem akadt, aki akárcsak egy napot is hiány­zott volna ezért munkahelyéről igazolatlanul. De persze jól jött mindenkinek az a „kis” fizetéskiegészítés. Háromharmincért százezret nyer­ni, nem rossz dolog — nálunk sem. BODA FERNC A szellemi beruházás is erősíti a tsz-eket Ülést tartott a tamási járási népfrontbizottság Tamásiban ülést tartott a járá­si népfrontbizottság, amelynek fő témája a gyenge termelőszö­vetkezetek helyzete volt. Az ülés tizennégy felszólalója foglalko­zott azzal, hogy a népfrontbizott­ságok hogyan segíthetik a szö­vetkezeti vezetőket, s párt- és állami szerveket a gyenge ter­melőszövetkezetek megerősítésé­ben. Nagy Imre, a magyarkeszi nép­fronttitkár például arról beszélt, mennyit segít a „szellemi beruhá­zás” az emberek általános mű­veltségének növelése. A faluban huszonnyolcán végezték el esti tagozaton az általános iskola VIII. osztályát, közülük nagyon sokan szeretnének tovább tanul­ni a mezőgazdasági technikum­ban. Ebből a tanulási kedvből a közösnek is haszna származik, az emberek nagyobb képzettségé­ben. A példamutatást hangoztatta a tolnanémedi népfrontelnök: azt, hogy a népfronttagok a párttagok mellett a legjobbak legyenek a munkában, így hassanak a töb­biekre. Az ülésen megjutalmazták a népfront legaktívabb tagjait; a szakályi Máthé Aladárnét — meg­kapta az MSZBT aranykoszorús jelvényét is —, a tamási Végh Gyulát, dr. Koppán Józsefet, a nagyszokolyi Peres Árpádot, aki­nek nagy része volt abban, hogy a község lakossága az elmúlt évben 180 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. A második félévi munkatervet is meghatározta a járási nép­frontbizottság. Uj vonás a mun­kában, hogy a Központi Bizott­ság ideológiai irányelvei alapján dolgoznak fel különböző témá­kat; például, mit visznek-hoz- nak a tudatukban a külföldről, a külföldre látogatók. Gyakorlati foglalkozások módosítása a gimnáziumokban A különböző végrehajtási ren­deletek, többek között megszab­ják a gimnáziumok tanulmányi rendjét. Előírják, hogy tovább kell folytatni az általános isko­lákban már megkezdett műszaki- technikai nevelést. A munkára- nevelés elveinek megvalósítására a gyakorlati, illetve a politechni­kai foglalkozás tantárgyat kell felhasználni. A gyakorlati foglalkozásoknak továbbra is kétféle szervezési formája lehet a gimnáziumokban: a heti egynapos, az 5+1-es, vagy heti 2 órás. Mind az egynapos, mind pedig a 2 órás foglalkozá­soknak alkalmazkodniuk kell az iskola adott személyi és tárgyi feltételeihez. A gyakorlati fog­lalkozások jellege is változó le­het a tanműhelytől, iskolai gya­korlókertektől, egyéb adottságok­tól függően. A szervezési formá­tól és a jellegtől függetlenül a továbbiakban már nem célkitű­zés a gimnáziumi tanulók szak­munkássá való előképzése. Jelenleg megyénk valamennyi gimnáziumi tanulója valamilyen gyakorlati oktatásban részesül. Az 5+1-es és a 2 órás szervezési forma vegyesen fordul elő. A ta­nulók többsége 5+1-es formában tanul, azonban a most végzett első évfolyamnak már csak 30 százaléka. Az 5+1-es szervezés­ben részt vevő tanulók valameny- nyien szakmai előképzésben ré­szesülnek, sok esetben hiányos feltételek mellett. A 2 órás gya­korlati oktatásban részesülő ta­nulók olyan irányú gyakorlati munkákat végeznek, amelyek ugyan nem szorosan valamely szakmára készítenek elő, de ne­velési szempontból hasznosak és a tanulóknak értékes ismereteket adnak. A rendeletek maradéktalan vég­rehajtása időszerűvé tette a gim­náziumokban, hogy a meglévő osztályokban- a gyakorlati fog­lalkozásokat felülvizsgálják és a most induló első osztályok gya­korlati foglalkozásait az adottsá­goknak megfelelően tervezzék meg. Ezt a munkát a megyei ta­nács művelődési osztálya már végre is hajtotta. A gimnáziumok­ban a helyszínen vizsgálta felül az adottságokat, előfeltételeket: tanműhelyeket, gyakorlókerteket, azok felszereltségét, az oktatók biztosítását. Ahol szükséges vol-t. módosításokat alkalmazott. Az ősztől kezdve a gyakorlati foglal­kozásokat már ennek megfelelően tartják meg minden gimnázium­ban. Lesz-e kertész Anitából ? Segédmunkás. Kertésztechnikus szeretne lenni. Tíz esztendős ko­rától egyedül nevelte őt édes­anyja, mert szülei elváltak. Az általános iskola nyolcadik osztá­lyában érlelődött meg benne: ker­tész lesz. Mégis a gimnáziumba iratkozott, noha akkor felvették volna nappali tagozaton is a ker­tészeti technikumba. Visszamond, ta anyja kívánságára, mert édes­anyja szerette volna lányát maga mellett tudni. Anita kitartott ter­vei mellett. Kimaradt a gimnázi­um második osztályából, majd le­velezőként beiratkozott a bajai kertészeti technikumba. Dísznö­vénykertész akar lenni. Ez év március 7-től szerződéses segédmunkásként dolgozik a szek­szárdi városi kertészetben Barta Anita. Palántáz, kapál, gyakorla­tot szeretne szerezni, mert az se­gít tanulmányaiban is. No meg egy kertésztechnikusnak ismerni kell a kertészetben előforduló ösz- szes munkafolyamat csínját-bín- ját. Első munkahelyén június 30-án jár le szerződése* Vajon meghosszabbítják-e mun. kaviszonyát, megújíják-e a szer­ződést? Hogy látják és bírálják el munkáját vezetői? Érdeklődésem­kor Pálmai Ferenc telepvezető be­hívja Anita közvetlen főnökét. A brigádvezető, Rátonyi Ferenc sze. rint Barta Antia nem állja meg helyét a munkában. Úgy tudja ő, hogy el is akar menni, mert nem bírja a napot. Vezetői nem tud­ják pontosan, hányadik osztályba jár és hogy megy neki a tanulás* — Milyen panaszok vannak elle­ne? — kérdezem. — Nemigen lát­szik meg a szakértelme — íme a válasz. — Önök szerint mi lehet az oka a helytállás hiányának? — Többször elhangzik a válasz firta­tása során a „nem tudom”, talán ez. talán az* Ragyogó napsütésben, öntöző­csövek és viruló virágpalánták közt találok rá a kevés beszédű, de határozott egyéniségű fiatal lány. ra. Sok minden szóba kerül. En­nek során kiderül, hogy a rövidre nyírt, bronzos hajú, 18 esztendős fiatal lány szeret itt dolgozni, úgy ítéli meg, hogy jó a kollektíva. A bajai kertészeti technikum kihe­lyezett osztályának másodéves le­velező hallgatója, most készül a félévi vizsgákra. Nem, nem volt szó részéről, hogy nem bírná a napsütést — állítja határozottan. — Meghosszabbítják, megújít­ják-« szerződését, Anita? Beszél­tek-e arról, hogy vannak megelé­gedve munkájával? — kérdezem* — Szeretném, ha ittmaradhat­nék. Végtére nem élhetek édes­anyám nyakán, az ő terhére. Gon. dolom, ha keretük van, itt is ma­radhatok segédmunkásként. Még nem beszéltünk egymással erről. A munkámról? Tudom, hogy ka­pálásom még nem. mindig kifo­gástalan, tanulgatom. Meg-meg- kérdezgetem, jó-e így? Erzsi néni többször megmutatja, hogy tud­nám jobban csinálni. A tűzdelés- kor többször megdicsértek, örü­lök neki. Én hivatásul akarom vá. lasztani a kertészkedést — mond­ja. * Édesanyja taxisofőr, a főváros­ból jöttek Szekszárdra. Az anya — munkabeosztása miatt — ko­rábban, és most is keveset lehet egyetlen lányával, akit talán túl­zottan ragaszkodva szeret. Az ö helyzetében ezen nem lehet cso­dálkozni, együvé tartoznak. Egy fiatal elindulásakor nagy a felelőssége az első munkahely vezetőinek és a munkatársaknak is. A kezdés jó, vagy rossz ta­pasztalatai, az indulás, sokszor meghatározója lehet a további életútnak is. Elsősorban Anitától függ az, hogy lesz-e kertész belő­le. A kérdésre ő azt válaszolta! meg lesz a kitartása és akaratereje a technikum elvégzéséhez. Higy- gyiink neki! Tapasztalataim szerint Anita vezetői szíwel-lélekkel kertészek* Kertészkedjenek hát a fiatal lány nevelésében, segítésében is. Mi­ért nem ülnek le vele, megbeszélni észrevételeiket? Miért nem törőd­nek többet és jobban vele? Ne­velői kell legyenek ők is az életbe elinduló fiataloknak. Különösen indokolt ez ennél a fiatalnál, hi­szen az őt egyedül nevelő édes­anyának is fokozottabb szüksége van a segítésre! Közöljék hát vele az elismerést és az észrevételeket egyaránt! Lehetőségük van, illetve lenne a további alkalmaztatásra. Elfogadható-e az, ha az első mun­kahelyes fiatal lányt derült égből villámcsapásként éri, hogy nem tartják megfelelőnek munkáját? Beszéljenek vele, tisztázzák a jócskán meglevő félreértéseket* Adjanak lehetőséget a segédmun­kás technikusjelöltnek a beszélge. tésre és munkája javítására. Mint közvetlen főnökei saját lelkiisme­retük (hiszen nekik is van gyer­mekük) és a társadalom előtt is felelősséggel tartoznak ennek a fiatal lánynak további sorsáért. Tegyék meg akkor is, ha szerződé­ses segédmunkásról van szó. Anitán és vezetőin múlik, lesz-e kertész e fiatal lányból. SOMI BENJAMINNÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom