Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
1966. május 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 KJ FOG FEJNI a „koporsó”-ban? K ét héttel ezelőtt az Élet és Irodalom című lapban, Komló László tollából cikk jelent meg. Az írás címe meghökkentő: — Ki fog fejni a „koporsódban? —, mondanivalója pedig roppant korszerű, mert valósággal rá van szabva mezőgazdaságunkra. Komló László szenvedélyes hévvel, gondoláitokat ébresztő eréllyel arról ír, ami nyugtalanítja. Itt, Tolna megyében is sok okunk van arra, hogy jeleit, jelzéseit felfogjuk, hiszen éppen egy nagyméretű állattenyésztési program megvalósítása előtt állunk. Bevezetőjében Komló László ezeket írja: „Mondjam én is, hogy nem az én asztalom? Sajnos, nem tudom. A két fiatal mérnök sem.Megbízták őket, hogy — az épülettípust kivéve —, készítsék el egy 400 férőhelyes tehenészet komplex tanulmány- tervét, azzal a céllal, hogy 1970- től kezdve már ilyen tehenészeteket lehessen szervezni. Már az elején azon lepődtem meg, hogy a megrendelő a tervezőknek 1970. utánra is a tehenek lekötése® tartását, adagolt etetését és egyedi aibnaiko- iását írta elő. Akaratlanul is nyári francia vendégem jutott eszembe, aki az első meglátoga. tott tehénistállóban így kiáltott fel: — Hahó, megvannak ám az arisztokraták! Csak meghagytátok hált őket? Tanácstalanul néztem rá. — Hát ezek a tehenek — magyarázta —, az üzletekben és az éttermekben már ti is magatok szolgáljátok ki magatokat, ám a teheneknek még mindent a szájukba raktok. Hűséges szolgák hada szorgoskodik körülöttük. ;” Igazat adtam neki. Most pedig azt látom, hogy az illetékesek csak nem akarnak lemondani ezekről az arisztokratákról. És ez már nyugtalanít. A két mérnököt is. Elkészítették ugyan a tanulmánytervet, a megrendelő kívánsága szerint, • de olyan kínnal, mintha az autótervező mérnöknek szekeret kellett volna terveznie. Könnyű kitalálni ennek az évszázados szekérnek a gépesítését: teljes egészében megmarad a múlt századi tehenészeti technológia, a munkák némi megkönnyítésével”* Ezek után Komló László felsorolja, hogy mi is aggasztja őt. Elsősorban az, hogy a mostani típustervek szerint épülő istállók drágáik, azokat korszerűen gépesíteni nem lehet. Szinte csak arra jók, hogy megdermesszük bennük az állattenyésztésünket. Ki fog majd fejni ezekben a koporsókban 1970-ben, melyik fiatal hajlandó a trágyát taposni? Így teszi fel Komló László a kérdéseket, s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ezek a kérdések Tolna megye mezőgazdaságában is foglalkoztatják az embereiket Annyi elmarasztaló bírálat érte az elmúlt években a tsztagok és vezetők részéről a drága istállókat, hogy az már több, mint sok. Viszont mit lehetett tenni? Nem sokat. Még visszaemlékezhetünk a Népszabadság tavalyi, nagy visszhangot kiváltó írására, arra, amely a regölyi tsz-istálló építése körüli bonyodalmakkal foglalkozott. Érthetetlen helyzet állott elő. A közös gazdaság elnökének a központi pártlap segítségét kellett igénybe venni ahhoz, hogy a szóban forgó istálló ügyében meghallgassák és a rossz tervezést kiigazítsák. 1 A regölyi tsz akkori elnöke vállalta a kálváriajárást. De miért van arra egyáltalán szükség, hogy a jobbat akarás elé, a hétfejű sárkány legyőzéséhez hasonló akadályok gördüljenek? S nyomban itt vetődik fel néhány további kérdés. Komló László azt mondja: „az ipari mezőgazdaságban éppen az állattenyésztési épületek kezdenek uniformizálódni”. Vége a hagyományos építkezésnek, mezőgazdasági épületgyárak jelennek meg amelyek ontják a könnyűfém- és műanyagelemekből könnyen és gyorsan összeállítható épületeket. Ezek kívülről egységesek, hangár- szerűek, belülről pedig úgy rendezhetők be és át, ahogy éppen a benne tartani kívánandó állatoknak kell. Az utóbbinak nemcsak az a nagy gazdasági jelentősége, hogy például a sertéshizlaldát könnyűszerrel átrendezhetjük tehén- istállóvá, hanem az is, hogy ugyanannak az állatnak — mondjuk a tehénnek — fejlődő és egyre gyorsabban változó technológiai igényei szerint rendezhetjük át, meg át az istállót. E-eodolikodik az ember: nem lenne itt az ideje nálunk is, ahol mostanában kezdődnek a nagyobb arányú állattenyésztési építkezések, áttérni erre a mezőgazdasági épületgyártásra, és hagyni a drága, rossz és elavult, hagyó, mányos építkezést, amihez rövidesen munkaerőnk se lesz. Ez a megoldás látszik gazdaságosnak és állattenyésztésünk iparosodása szempontjából, hatékonynak”. Mit lehet ehhez hozzátenni? Annyit talán, hogy szédületes baklövés lenne a mi mostani helyzetünket ezen a téren ötven évre előre konzerválni, s ügyet sem vetni arra, hogy mi van körülöttünk? Itt van történetesen a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek közös építő társulása. Ha az ember az ipari mezőgazdaság koncepciójával nézi a dolgokat, akkor azt kell mondani, ez az alig néhány hónapos múltra visszatekintő vállalOrszágos fesztiválra készülnek az iregszemcsei színjátszók Tolna megye legrégebben működő falusi színjátszó együttese Iregszemcsén van. A községben tevékenykedő tömegszervezetc* és vállalatok, kulturális intézmények anyagi támogatásával 1948- óta működik a színjátszó együttes. A több mint 15 év alatt öt háromfelvonásos _ színművet, illetve nagyoperettet mutatott bt az együttes. Ezenkívül egyfel- vonásos darabokkal, esztrád- tnűsorokkal is tájolnak évek óta. A megyén belül rendezett kulturális seregszemléken szinte minden ajjtalommal nagy sikerrel szerepellek az iregszemcsei színjátszók. Napjainkban pedig országos fesztiválra készül az együttes. A Békés megyei kulturális szervek rendezésében júniusban sorra kerülő első falusi színjátszó fesztiválra kapott meghívást a csoport. Erre Koppány György: „Mennyet járt ifiúr!” című egy- felvonásos zenés bohózatával készülnek. A darabot Tóth Anna, a helyi általános iskola igazgató- helyettese tanítja be, aki maga is a szereplők között van. R. E. kozás sincs úgy felhasználva, ahogyan kellene, mert nem a mának, még kevésbé a holnapnak, ellenben igen gyakran még mindig a tegnapnak dolgozik. Erről természetesen a társulás nem tehet. Komló László utal egy francia gazdára, ezzel kapcsolatban írja: „Neki megérte, hogy az egyetlen nyolcszázas tehenészetének építkezési tervtanulmányára nemzetközi, versenypályázatot hirdessen. Nekünk nemhogy a 800 000 tehén, hanem — az épületeket tekintve — az egész állattenyésztésünk sem éri meg. Hát nem érthetetlen?”. Lehet, szabad, sőt, kötelező ezen elgondolkozni. Komló László a szóban forgó írásában felveti, hogy a hosszadalmas és költséges keresztezgetés helyett, mivel a magyartarka tehén elenyésző hányadát lehet csak például géppel fejni, sokkal okosabb volna intenzív, jól termelő, géppel könnyen fejhető és egységesen takarmányozható külföldi tehénfajtát behozni. Utal arra, hogy a magyartarka tehén jó kisparaszti tehén, de egyáltalán nem ipari,- nem tejgyárba való. Megyénk állat- tenyésztéssel foglalkozó mező- gazdasági üzemeiben jól tud ják, hogy ebben bizony nagyon sok az igazság. Keresztezgetés helyett válóban érdemesnek látszik a bátrabb megoldásokat keresni. Komló Lászlónak ezzel kapcsolatban az ipari húscsirke és a tojó jut eszébe. Így ír: „Nem a hagyományos paraszti- magyar sárgából csináltunk mi .ipari csirkét, hanem behoztuk a készet. És előttünk ezt tette egész Nyugat-Európa. Sorba hozta be az amerikai ipari csirkéket, meg tojótyúkokat, és ültette helyére a parasztinak. Persze, nem a paraszti udvarokban, hanem a . ,csi rkegyárakba-n”. Ha a paraszti udvarokról, meg tyúkólakról lett volna szó, akkor persze ez számításba se jöhetett volna, mert a magyar sárgát kellett .volna vele feljavítani, az amerikai ipari csirkéből újból paraszti csirkét csinálni. Szerencsére Bábolna másképp cselekedett: behozta az ipari csirkét, és vele a teljes technológiát, épületet, illetve megteremtette hozzá a szükséges gyári feltételeket”. O rw 'val, valahol itt kezdődik a mezőgazdasági termelésben a fantázia, és valahol ezen a ponton találkoznak azok a bátor, kockázatot is vállaló törekvések és kezdeményezések, amelyeket Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, avagy Mohácsi Károly, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója több megyej vezetővel együtt képvisel. Ügy véljük. Komló László írása nagy figyelmet érdemel. Akkor is, ha felvetésed egyesek szemében utópisztikusnak látszanak. Beszél például arról, hogy külföldön már figyelemre méltó eredmények születtek arra nézve, hogy a kérődzőket ne kelljen tömeges takarmányokkal etetni. Folynak már olyan kísérletek, hogy túlnyomórészt, sőt, teljesen szemes takarmányra és szántetikus fehérjére épülő, komplett és szemcsézett takarmányokkal lehessen etetni a szarvasmarhát, ágy, mint a csirkét, vagy a sertést. Lehet, hogy egyesek ezekre a dolgokra is azt mondják, amit a megyénkben már sikeresen működő komplexbrigádokna mondanak, azt, hogy korai még ezekkel a dolgokkal a mi viszonyaink között foglalkozni. Nem korai, mert a világméretű verseny olyan, hogy sietni kell, mégpedig nagyon. A térdizület orthopédiai elváltozása sen jól érzem magam. Tisztelettel kérdezem, ez az én betegségem átalakulhat-e rákká?” Kaptuk az alábbi levelet: „Kedves Négyszemközti Családunkban az egyik gyermekem- juk meg A nek gacsos a lába, azaz X-lábú. Mi ennek az oka? A másik gyermekem „0”-lábú. Különben mindnyájan egészségesek vagyunk. Mitől származhatnak ezek a rendellenességek? Szíveskedjék a Négyszemköztben kérdéseimre válaszolni. A választ kíváncsian várom. Szívességüket előre Is köszönöm.” Kedves Olvasónk! A rákkérdés ma olyan központi probléma, hogy válaszunkat kissé részletesebben ad- rákbetegségről azt tudjuk, hogy a szervezet normális sejtjeiből, azok kóros szaporodása folytán képződik. Azt is tudjuk, hogy a szervezet minden részében keletkezhet. Nagy tragédiája az emberiségnek, hogy a kezdődő rákok nem fájdalmasak, s ezért még ma is sokan elkésve keresik fel az orvost. A korán felfedezett rák teljes biztonsággal gyógyít- Kedves Olvasónk! A feltett kér- ható- Magára hagyatva, e beteg- dés és a probléma közérdekű. Ma, ség feltétlenül elpusztítja a bete- amlktjr annyi vizsgálaton és szü- *<*• További kérdés, amely a résen esik át a gyermek, nem szakembert és nem szakembert volna szabad legyen sem X-láb, sem O-iáb. A térdtájék elferdülése egyaránt rendkívül érdekli,- az, hogy a rákképződésnek tulajdonközül első helyen áU a gacsos képpen mi az oka? Mi hozza létre térd (genu valgum). Ez az elfen- a hámsejt kóros burjánzását? Ez dülés, amelyet általában X-lábnak a kérdés képezi a rákkutatás egyik is szoktak nevezni, a gyermekkor- ‘egíontosabb problémáját. Renge- ban olyan gyakori, hogy szinte teg tudományos kísérlet és vizs- természetesnek látszik. A járás BáIat után kiderült, hogy a rákkezdetén igen sok gyermeknek gacsosodni kezd a térde. A 3—* betegség keletkezését nem lehet minden esetben egy-ugyanazon éves korban a legerősebb és a 6-7 okn visszavezetni. A pontos be- éves korban rendszerint minden ‘**«**>elé8ek tudományos kuta- , nagyobb beavatkozás nélkül ki- tások bebi«>nyították, hogy naegyenesedik. Az angolkoros és a gy°n s°kféle ok képes a normális,- serdülőkori túlterheléses X-lábak efés“é8es hám kóros szaporodá- már nem. olyan jóindulatúnk és sát- ntkos burjánzását kiváltani, sokszor maradandó elíerdülésekhez vezetnek. A gacsos láb okozója le- Az °™ostudomány -^mos olyan hét természetesen minden gyulla- Vfylanyagot lsmcr, amelyekkel kí- dás is, különösen akkor, ha az a sérletl htokon a rákbetegséget növekedési porcot megtámadva, a mesterségesen is létre lehet hoz- combcsont külső végének (epiflzis) B*- ^knbemél is ismeretes sok fejlődését gátolja. °,yan behatás, „inger”, amely alleal más körülmények között, a Rosszul gyógyult térdtáji törések rák keletkezését meg tudja indíta- szintén gacsos alakba ferdíthetik a ní- nyen ingerek lehetnek a szervégtagot. Bénulások után is elő- v®zetet ért külső behatások, a szeretettel fejlődik ki az X-láb. szervezetben lezajló idült megbe- Következményes X-láb képződik a tegedések. Rákkeltő ingfer lehet szomszédos Ízületek tartós hibás bizonyos esetben a túlzott napállása mellett is (lúdtalp, csípő- *énybehotás, sokszor ismétlődő, zsugorodás... stb.) A gacsos térd- ugyanarra a helyre ható hőbehatás állás mértékét az adja meg, hogy (íori*ó étel evése). stb. A hosszú érintkező térdek mellett a belboidő óta fennálló, egyébként vékák; milyen távol állnak egymás- «zélytelennek látszó betegség, igen tói. A gacsos lábat még az izü^ gyakran vezet rákos elváltozásra, let kóros oldallötyögésc Is fokoz- Néha foglalkozásl ártalmak révé„ hatja. Az oldallötyögést fekvő, teljesen nyújtott asztalon és ellaképződnek rákos daganatok. zított izomzatú végtagon, könnyese nyenkor az ingert a bőrre ható ki lehet mutatni. vegyszer, vagy belehelt káros gáHa az alsó végtag O-lábas elfer- ZOkkal SZennyPzett leveS6’ vagy dülése nem az alszárcsontokon, ha- ef?yéb felszívódott vegyianyag képezheti. Ezeknek a megállapításoknak igen nagy jelentőségük van mert különösen üzemig egészség- ügyi berendezéseket tesznek szüknem a térdtájon fejlődik ki, O- lábról (genuvarum) beszélünk. A kór okaként ez esetben is éppúgy megtaláljuk az angolkórt, mint a bénulásos, vagy gyulladásos kórelőzményt. Az O-láb súlyosságát az ségessé. A szocialista társadalomérintkező bokák mellett íentmaraban megvan a lehetősége annak, dő térdtávolság és az oldallötyögés . jelzi. Kedves Olvasónk! Mindkét h°gy az llyen f°8lalkozasi ártal" gyermekét orthopéd szakorvossal makkal szemben a dolgozók egészvizsgáltassa meg! s égvédelmét tökéletesen hessen építeni. ki JeElrákosodhatnak-e egyes betegségek ? Kaptunk egy hosszú, panaszdús levelet, amelyből a lényeget Idéz- mOS ok Van' ameIy rákos Az életkor szerepe: Ismeretes, hogy a rákos megbetegedés az idősebb korosztály ártalma. Százük: „Édesapámnak aranyere natképződéshez vezethet. Azonban múlva, amikor már az aranyere nagyon elsebesedett, s « SZEKULITY PÉTER volt. Nagyon félt az operációtól, ezek az okok aránylag sok embert s Inkább házilag kezelte magát érnek, ^ azok közül nem min_ különféle kenőcsökkel és végdenkt kap rákos betegséget. Következésképpen tehát az inger egymagában nem elegendő a rák- maga pedig nagyon sokat fo- képződéshez. Szükséges még, hogy gyott, megállapították Budapes- a S2ervezet ingerhatás idejében ten, hogy végbélrákja van. Meg uüntegy hajlamos (diszponált) leis operálták, de pár hónap múl- gyen a uékra. va meghalt. Tessék szíves lenni Kedves Olvasónk! A leközöltek megírni az újságban, hogy a alapján láthatja, az idült s hpsszií rák tulajdonképpen miből és ho- ideig tartó betegségek „elrákosod- gyan keletkezik. Nekem két éve hatnak". Ebből és a családjában van aranyerem. Az orvosi elő- előfordult esetből vonja le a ta- írásokat betartom, mert a mű- nulságot és aranyerét mielőbb ope- téttől én is nagyon félek, telje- ráitassa meg!
