Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

f 3966. május 31. TOLNA MEGYEI NÜPÜJSAG Kulturális vetélkedő 1966. Dekoráció is' volt, a rendezés is jól sikerült, közönség is megtöl­tötte a termet és mind a két csa­pat megérkezett hiánytalanul a vetélkedő színhelyére. Röviden így foglalható össze a 28-án, szombaton megrendezett Paks— Bonyhád közötti kulturális vetél­kedő, az előzőleg megrendezett két találkozóhoz viszonyítva. Úgy látszik, e két résztvevő okult az előző példákból, s az eredmény nem is maradt el. A paksi vendéglátók nevében Darnai István, a járási tanács vb-titkára köszöntötte a vendége­ket. Köszöntőjére Rácz Lajos, a bonyhádi művelődési ház igazga­tója válaszolt. A vetélkedő győz­tese a bonyhádi együttes lett, a pontozás alapján. A bemutatott 29 műsorszámból egy, a paksi járási művelődési ház népi zenekara lépett-fel ver­senyen kívül. A héttagú zsű­ri elnöke Pártái Gyula népművelési csoportvezető volt. A zsűri összesen hét aranyérmet adott át. A bonyhádi együttes 3, a paksi vetélkedők 4 műsorszáma kapott aranyérmet. A bonyhádiak közül Rácz Lajos és Tóth István versmondók, valamint az Erkel Ferenc vegyeskar műsorszámait jutalmazta a zsűri első fokozatú éremmel. A paksiak közül Benke Mária és Bányai János versmon­dók, valamint a művelődési ház táncklubjának és népi tánccso­portjának műsorszámait jutal­mazta a zsűri aranyéremmel. Ezeken kívül 12 ezüst- és 9 bronzérmet osztottak ki. Az ezüstérmekből a bonyhádi és a ■ °—6-ot vitt haza, a bronzból pedig a bonyhádiak hat, a vendéglátók három érem­mel részesültek. Különösen kiemelkedően szere­pelt a paksi együttes népi tánc­csoportja, akik Manninger Sán­dor: Kalotaszegi leánytáncát mu­tatták be, és a bonyhádiak Erkel Ferenc vegyeskara. Kodály: Fel­szállott a páva és Kern: Zúg a folyó című kórusművét adták elő, tiszta kiejtéssel, harmóniával, bensőséges megértéssel és átélés­sel. A műsor végén Szendi Ildikó, a Tolna megyei KISZ-bizottság munkatársa emlékplakettet és emléklapot adott át a verseny­zőknek. A Paks—Bonyhád járási mű­velődési házak vetélkedőjével be­fejeződött a megyei kulturális vetélkedő 1966. évi első fordulója. A továbbjutott együttesek — Szekszárd, Decs, Bonyhád — ve­télkedőjét június 4-én este 6 órai kezdettel tartják a szekszárdi mű­velődési házban. , A huszadik születésnap Megyei úttörőtalálkozó Szekszárdon Borús idő fogadta ezen a régen várt vasárnap reggelen az út­törőket. A vékony ingek fö’é kabát került, de a kabátokat be­gombolni már sehogyan sem akaródzik: hiszen akkor nem látszik ki a lángvörös nyakkendő. Szekszárdon, a Felszabadulás téren fehérre festett nyilak, szá­mok jelzik a csapatok pontos helyét, a Mártírok terén végig vala­mennyi középület ablakában, kirakatban feliratok, zászlók, virág­csokrok. „Együtt érzünk veletek, vietnami pajtások". „Éljen az úttörőmozgalom megalakulásának 20. évfordulója”. Üde zöld virágok a vörös selyemmel borított dísztribünön, ahol már háromnegyed kilenckor gyülekeznek, akik védnökséget vállaltak a mai napért: K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Tóth József, a KISZ Tolna megyei Bizottságá­nak első titkára. Király Ernő, a megyei KISZ-bizottság titkára, Bárd Flórián, a Tolna megyei Úttörőelnökség elnöke, Lépő László, az MTS Tolna megyei Elnökségének elnöke, Mándi Gyula, a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője, Palotás Jó­zsef, a Tolna megyei Úttörőelnökség titkára, Rácz Lajos, a Peda­gógus Szakszervezet Tolna megyei titkára, Rábóczky György őr­nagy, a honvédség részéről, Schrottner Károly, az SZMT titkára és Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára. számú általános iskola kisdobosai kapták, a Kalocsai gyermek- lakodal mas-ért A szél hideg levegőt hordoz, az arcok kipirulnak, a vá­rakozás perceinek harsány zene­szó vet véget: az úttörők mene­tét fúvószenekaruk vezeti. Majd népi táncos lányok jönnek, ezer­virágú szoknyákban, a zászlót fe­hér inges, vörös nyakkendős raj kíséri. Az arcokon feszült várakozás, a szemek csillogásában az ünnepé­lyes pillanatok izgalma. — Csapat, vigyázz! Raj vezetők­től jelentést kérek! A pajtások katonásan fegyelme­zettek, az égen pillanatokra el­fújja a szél a felhőket, kiragyog a napsugár. Kétezer úttörő vi­gyázzállásban. Palotás József be­szél hozzájuk, a Tolna megyei Úttörőelnökség titkára. A kö­szöntő szavait néha messze viszi a szél, de a hideg idő sem rontja az úttörők kedvét: születésnap ez a mai. A mozgalom huszadik születésnapja. Színes papírcsíkokat lobogtat a szél a staféták botjain. Melegítő­ben futnak a dísztribün felé: öt járás tíz stafétája, a Tettek köny­vével, amelyben megörökítették a jelesebb cselekedeteiket. Átnyújt­ják K. Papp József elvtársnak, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának. * rPizenegy óra. Véget ért az ünnepség, a sportpályán folyik a megyei atlétikai és négy- tusaverseny, az úttörő labdarúgó- és kézilabdadöntő. A művelődési házban már összegyűltek az út- törő-rajzkiállítás megnyitására. A színpadon megkezdődött a husza­dik évforduló tiszteletére rende­zett kulturális seregszemle be­mutatója. * Az úttörők és a meghívott felnőttek egyaránt végig­tapsolták, végiglelkesedték a 18 számból álló ünnepi műsort. A jelenlévők pergő, színvonalas összeállítással örvendeztették meg a nézőközönséget. Legtöbb tapsot a szekszárdi I. Hangulatos volt a medinai paj­tások délszláv-táncbemutatója, tet­szettek a kalocsai táncok és a Böjti lányjáték. Az erősebb taps egy alig tíz fős együttesnél zú­gott fel ismét: a Tamási-rácvölgyi iskola úttörőinek cigány dal­éneklésénél. Teli tüdővel fújták a kurdi is­kola fúvósai az úttörődalokat, a kisvejkei csapat zenekara pedig indulókat adott elő. Az ütemre bizony dobogtak a lábak, és együtt dúdolták a nézők a zenekarral a dalszövegeket. A műsort kamarakórusok, sza­valatok és énekszólók tették vál­tozatosabbá. Szép volt a tamási iskolából érkezettek énekkettőse. A kulturális seregszemle egy óra után ért véget Azok a pajtások, akik autóbusszal jöttek, még vá­rosnézésre indultak. — Vissza! Vissza! — Lássuk őket még egyszer! — tombolt a gyereksereg. A színpadon már ott álltak a következő szám szereplői, a kon­feráló úttörőkislány csüggedten tárta szét a karját: — Nem ismételhetünk A vi­déki pajtások elkésik a vonatju- kat! — Pedró. — Ennek az irodalmi összeállításnak a szereplői az aparhanti általános iskola 'diák­jai. Kiforrott, mélytüzű játékuk a népi táncért lelkesedőket is el­gondolkoztatta. Dé lélelőtt a TIT-klubban ki­osztották a kiemelkedő mozgalmi munkáért járó kitünte­téseket: az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést Szabó József városi úttörőtitkár kapta, Gálos Béla, a kurdi általános iskola igazgatója miniszteri dicséretben részesült, KISZ-érdeméremmel jutalmazták Massányi Marótot, a tamási általános iskola úttörő­csapat-vezetőjét, Kardos Erzsébet kisvejkei rajvezető pedig arany­koszorús KISZ-jelvényt kapott Kiváló úttörővezető kitüntetést 12-en kaptak. M. I. A délutáni tűzoltóverseny Nagy az érdeklődés a művelődési házban megrendezett gyermek- rajz-kiállítás iránt ... Ezekkel a szavakkal kez­dődött a kétszáz évvel ezelőtt az ozorai parasztok felhívása a környék jobbágyaihoz, felkelés­re szólítva az úri zsarnokság ellen. Véget ért a nagy silcerű, három­napos ozorai ünnepségsorozat. A falu, ápolva évszázados történel­mének dicső hagyományait, idén kettős ünnepet is ült. ötszázötven éve építették a várat, amelyet a századok során kétszer is átépí­tettek, de ma is a megye, a kör­nyék legjobb állapotban lévő vá­ra. A másik évforduló, ami fém­jelezte a háromnapos ünnepséget, amely tulajdonképpen az ünnep­ségsorozatra az okot adta: az ozo­rai jobbágyok kétszáz évvel ez­előtti felkelése. Talán az országban is kevés olyan község van, mint Tolna megyében Ozora. Itt olyan dicső dolgokra emlékezhetnek, mint az 1766. évi pünkösdi jobbágyfelke­lés, az 1848-as dicső szabadság- harc és az 1905-ös aratósztrájk. A szabadságot szerető falu, szé­pen ünnepelt. Gazdag, nívós mű­sor szórakoztatta a falu lakossá­gát. Mert az volt a cél, hogy el­PP Ml. OZORAI LAKOSOK TUDATJUK. pp sősorban a falu ünnepévé váljon a kettős jubileum, hogy lemérhe- tővé váljék: mennyire tartják magukénak az ozoraiak múltjukat Februárban kezdődött az ün­nepségsorozatra a készülődés. Palánky László, a művelődési otthon igazgatója erről így be­szél: — Nem akartunk világra szóló dolgot csinálni, szerény, de tar­talmában gazdag műsorral, amelynek aktív részese az egész falu, akartunk ünnepelni, úgy érezzük, tervünk sikerült. Erről beszélt egyébként a meg­nyitó ünnepségen Kaszás Imre or­szággyűlési képviselő is: — A történelem eleven való­ság e községben — mondotta többek között a képviselő —, itt szerencsére olyan lelkes patró- nusai vannak a hagyománytisz­teletnek, pedagógusok, tanácsi emberek, parasztok, akik képesek voltak egyedül, szinte minden anyagi segítség nélkül emlékeze­tes ünnepségsorozatot készíteni. Az első napon a Húsz óra cí­mű film vetítése, majd ezt kö­vetően a filmről vita volt. Meg­jelent Görbe János színművész is, aki a filmben főszerepet ját­szott. Szombaton volt az ozorai na­pok eseménysorozatában a leg­gazdagabb műsor. Délelőtt négy kiállítást is nyitottak. Egyik a jobbágyfelkelés korából szárma­zó dokumentumokon mutatja be az akkori községbeli állapotokat; megismerhetjük a dokumentum­részletekből a jobbágy felkelők pe­rét is. Egy másik kiállításon a húszéves úttörőmozgalomnak ál­lítanak emléket. A művelődési otthon kézimunkaszakkörének több száz munkáját is kiállításon mutatják be. Grafikai kiállítás teszi még ünnepélyesebbé az ozo­rai napokat. Este kerüli sor a történelem tetemrehívására. Palánky László történelmi játékot írt az ozorai jobbágyfelkelésből. A vár előtt tartott előadáson, amelyet Gy. Horváth István tanár rendezett, megelevenedett 1766 pünkösdje. Szombat este három gimnázium vetélkedőjére került sor. A csa­patok Ozora történelméből kap­tak kérdéseket, végeredményben a simontornyai gimnazisták let­tek az elsők. Vasárnap egész­napos sport- és kultúrműsor szó­rakoztatta a nagyszámú közönsé­get. Este a szekszárdi művelődési otthóh irodalmi színpada adott nívós műsort, majd gitárhang­versenyre került sor. Az ozorai napok eseménysorozatát nagy­szabású falubál zárta be. A nagy munkát igénylő ün­nepségsorozatban derekas mun­kát végzett szinte az egész falu. Elsősorban a pedagógusok, a ta­nácsi dolgozók érdeme, hogy mél­tóképpen ünnepelték meg a két nevezetes évfordulót Ozora köz­ség lakói. PÁLKOVÁCS JENŐ KÉPEK az úttörőtalálkozóról A dombóvári úttör őlányok népi tánca

Next

/
Oldalképek
Tartalom