Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

s Illés Béla: Masszázs. Vitéz Mihály már getett. A telefonhoz ugrott, s a Iáiba. Aztán föttrták, és o aláírta napok óta minden reggel meg- füléhez emelte a kagylót. Jelent- a nevét, önként jelentkezett ka- masszírozta Bálint jobb lábát és kezett. tornának. “ «* «z írószövetség mosok- Hazament. A fiát kereste. ieKuat, mar úgy ertve, hogy se „ • T,r __ v ai szervezete. Olga Ivanovna van jót, se rosszat nem jelentett szá­mára Vitéz Mihály szorgalmas, a telefonnál. Délután háromkor szívós munkája. És most, egyszer- hr Jt,rví^f0 r*,i«;,w.uva+ deseben. Legyen pontos. Bevonult — mondta a fele- hábariT bér- s®se' Büszkén is, szomorúan Is. re Bálint fölsikoltott. ucscüral- ^ltos' --Éb «k három nap múlva t -i m'ji „... . i. , .,. . , , fogok bevonulni — mondotta Bá­— Jaj! Faj! Bahnt letette a kagylót. A tele- jint) fcjssé szégyenkezve. Vitéz Mihály szép, komoly, szót- f°n az előszobában állt, s ő be- .. ' , lan ember, egy pillanatra abba- ment a szobába. A felesege es a Mlk°r Balmt folebredt, sötétség hagyta a munkát, — Hál’ isten- fia — pontosan üzenhet eves fia wlt a szobában. De most mar nek! - kiáltotta, és ismét mun- - némán ültek. °l-\lá^a’ 31111^ wlKn i™,wt a fampanak a kezbe illő szerszá­,, i. _ Nos? — szólalt meg Vologya ma, amelyik világosságot gyújt Kínoznak, kínoznak —■ gon- ^ fLQ, Meggyújtotta, dolta Bálint, és becsukta a sze­mét. De nem aludt el. Vitéz ke- — Az írószövetség délután há- A két deszkát látta, amelyik az ményen dolgozott, most már nem romkor ülést tart. Remélem, moz- agyat úgy körülfogja, mint — ném fájt, de pár pillanat múlva me- gósítanaik minket is. erteni, ezt honnét tudja — mint gint fájt Bálint lába és a kar- , a haldoklók fekvőhelyét. ja is — Biztos! Én biztosan bevonu­' - Kínoznak, kínoznak. lok “ mo5ldta Vologya’ — Tudja, Bálint elvtárs — na- — Tizenhét éves korodban.? gyon-nagyon boldog vagyok. Ha _ Ti hét - koromban semmi sem fáj, az baj. Akkor üzenhet eves koromban. — Tűrhetetlen — mondotta Bá­lint önmagának. — Nem enged­nek leszállni. A bal lábával rugdosta a bal halott a láb vagy a kar, vagy Bálint ott _ volt a közgyűlésen. soSig vaukedett!1 míg 'sikerült°A mind. a tette Db ha rnagának Aki Moszkvában él, íróeSíber. az faj, jajgat akkor... Nagyon bol- ^ volt. Először Fagyejev múlva, vagy talán még gyorsab­dog vagyok. beszélt. Röviden. Arról beszélt, ban, ő is leesett az ágyról. Jól Mikor Vitéz elment, es Bálint hogy a németek megtámadták a megütötte magiát a fejét és a lá­magára maradt, megpróbálta át- Szovjetuniót, és... bát, de nem kiabált Megpróbált gondolni, amit hallott, ezt a kü- , . + j- fölkelni, erőlködött, de az nem lönös törvényt: ha nem faj, az Elmondotta, hogy rm a teendő. ment Káromkodott de ez sem baj, ha fáj, az jó. Tréfa? Való- Ezt mindenki tudta, es mindenki használt ’ 6ág? vallatta. Tündér Ilona j'ött be. Kezében Fagyejev után Ehrenburg beszél, ^ egyik nővér jött be. eg>r újság. szónokok — De Géza bácsi* — Géza bácsi, olvasson egy pár ... . , sort a vezércikkből. Eddig sok irányzat volt a A nővér, aki mindig nevetni t, ... . a- szovjet irodalomban. Most csak szokott, most majdnem sírt. Bálint ele tette az újságot, es egy ir^ny^ ismerünk: Nyugatra, Bálint megnézte, a lapot. Szeme Berlin felé! Ott leszünk, és győz- — De drága Géza bácsi, mit előtt hangyák táncoltak, nagyon fogunk! * csinál? Mi történt magával? kicsi hangyák, nagyon sűrűén. — Nos? Még sokain beszéltek. És a gyű- Bálint nem válaszolt. A nővér n -i ■ + lés után három asztalnál, hárman — sose hitte volna Bálint, hogy üaiint nem ieieix. írták föl, hogy ki jelentkezik ön- ez a karcsú lány, Orosz Erzsi, — Ne a cikket olvassa. Minek. ként. Bálintinak vagy egy fél- ilyen erős — átfogta és fölemelte Olvassa el a cikk címét. óráig kellett várnia, míg sorra Bálintot, és visszatette az ágyára. Bálint odapislogott, ahol a cikk került. Várakozás közben a fá- Némán néztek egymás szemébe, címét sejtette, de cím nincs, ha- radtságtól fájt a lába.« nem egymás mellé ragasztott, CSÁNYI LÁSZLÓ; Szekszárdi hajnal A hajnal újra festi az eget. A Séd párái mögött a szelíd vidék most ébred. Völgy és hegykaréj vonala lebeg a láthatár szélén. Csupa szín minden. Kék, harsány-lila sejtelmes zöld, aranyló áradatban, s a barna ágak erdeje között izgága nyárfák kusza jelei, s egy ember is, ember az élő tájban, eggyéválva színekkel s a fénnyel. Indul a szél a Bartina felől, az álom frissen mosott küszöbén a fénybe néznek a valószínűtlen éjszaka után a házak. Kakas, vonatfütty töri át a csend falát. A hajnalból már reggel lesz. Hajnalban« az első fénnyel születtem. A szél zörgette az ablakot. Péntek volt. Tallózás a könyyhét könyyei között Az idiei ünnepi könyvhét bő összegyűjteni, ezért három külön-' választékot kínál, s a versek, re- böző kiadásban jelentették meg gények, ismeretterjesztő könyvek ezt a regényt, amely Jókai élet- kedvelői egyaránt találnak ked- művéből egyike a legmaradan- vükre való olvasnivalót. A gaz- dóbbaknak. Kosztolányi Dezső dag választékból az alábbiakban Esti Kornélja immár szintén néhány jelentősebb könyvre hív- klasszikus alkotásaink közé tar­juk fel a figyelmet. tozik. Ezúttal a népszerű Olcsó Ismét megjelent, ünnepi ki- Könyvtár sorozatában jelent meg. adásban, Petőfi Sándor összes Uj kiadásban jelent meg Kassák verse. Petőfi egyetlen otthonból Lajos hatalmas önéletrajza, az Egy sem hiányozhat, s az állandó ke- ember élete. Irodalmunkban szín- resletet igyekezett kielégíteni a te példa nélküli Hidas Antal re- Szépirodalmi, amikor ismét meg- gényének, a Fic^ek úrnak történe- jelenlette legnagyobb költőnk te: a mű magyar kézirata elve- minden versét. A Magyar Par- szett, s az orosz kiadás szövege nasszus sorozatban jelent meg alapján fordította le Makai Im- Juhász Gyula verseinek: gyűjte- re. örömmel köszöntjük Illés menye, s ismét kiadták a Hét év- Béla új könyvét is, amely az író század magyar versei című anto- hosszú betegségének és lassú gyó- lógiát. Komját Aladár „az első gyulásának története, kommunista költő” versei Életre Lesznai Annának, akinek Ady köszöntő címmel jelentek meg, több versét is ajánlotta, kétköte- míg a mai magyar lírát Csanádi tes családregénye jelent meg Kez- Imre, Csanády János, Mezei And- detben volt a • kert címmel, s rás. Nagy László képviseli. ugyancsak két kötetben adták ki Az ünnepi könyvhétről- tenné- Lengyel József gazdag életművét« szelesen nem hiányozhat az örök- Mérni a mérhetetlent címmel, ifjú Jókai sem, akinek ezúttal A Szabó Pál válogatott novellái lőcsei fehér asszony cimű regénye Szivárványerdő címmel ugyan­jelent meg. Gondoltak azokra is, csak két kötetben jelentek meg egymást» fonódó hangyák. — Csak azt kérem, hogy hivas­sa el az újság címét. Bálint csodálkozott, hogy őt is érdekli a kérdés. Megpróbálta elolvasni az újság címét — Nép...' nép... tovább nem megy. — Ez már nagy eredmény! Gratulálok! Bálint elfordította a_ fejét de Tündér Ilona nem sértődött meg. — Na. Géza bácsi, ne bántson meg, próbálja tovább olvasni a címet. Nép... és tovább? Bálint elhatározta, hogy ravasz lesz, nem nézi meg, mégis kita­lálja a címet. — Népszava — mondta diadal­masan. — No, nem. Próbálja olvasni, és csak ha elolvasta, megmonda­ni, hogy mit olvasott. Bálint úgy tett, mintha olvasna, és megint diadalmasan kiáltott: — Népszabadsági Tündér Ilona hosszan nézett Hál int lesoványodott arcába, és csak percek múlva szólalt meg. — Eltalálta! De én mást várok. Azt, hogy olvasson. Itthagyom az újságot, próbálja elolvasni vala­melyik cikknek a címét. Nem ördöngösség az, csak akarni kell. Mikor Tündér Ilona kiment Bálint sokáig nézte az előtte he­verő újságot. Hangyák, legyek... Most a címet se látta, a cím első három betűjét sem. Pedig azt igazán nagyon _ akarta, össze­szorította a fogát. — Akarom! Mikor ezt mondotta, tizedszer, huszadszor kimondatta, egyszerre csöngetést hallott. A telefon csön­Sészlet a szerzőnek a könyvhétre megjelent „A 339-es szoba” című kötetéből, ^ .. . A jobb és mind a ketten elsírták magukat. I akik nem akarják a teljes Jókait az ünnepi könyvhétre, mellette Tamási Áron és Véres Péter no­4 KŐNVV ÜNNEPE Sokszor elmondtuk már, mégis jó újra, meg újra büsz­kén kijelenteni: olvasó nép lettünk, s a könyv immár úgy hozzátartozik életünkhöz, hogy napjainkat el se tud­nánk képzelni nélküle. Pa­rasztházakban, munkások ott­honában gyarapodik hónapról hónapra a könyvtár, s a leg­több családnak lassan az is gondot okoz, hogy hol, hogyan helyezzék el a szaporodó köny­veket. Pedig nemcsak az ott­honokban gyűlik az olvasni­való, könyvtáraink látogatói­nak száma is állandóan emel­kedik, s velük együtt az olva­sott könyvek száma is. Ha valaki utazik, vagy csak leül a parkban pihenni, rögtön elő­kerül az olvasnivaló is, mert a könyv, ami húsz évvel ezelőtt valóban csak kevesekhez jut­hatott el, közszükségleti cikk lett. S ahogy szaporodnak a könyvek, úgy tágul a világ is, úgy gazdagodnak az emberek tudásban, mert kinyílik előt­tük a múlt, s jobban megisme­rik és megértik a jelent. Olvasó nép lettünk, s ezért válhatott egyik legmeghittebb ünnepünkké a könyv ünnepe, amikor együtt ünnepel író és olvasó. S nem is lehet más­ként. író és olvasó szorosan összetartozik, s kölcsönösen formálja egymást: az író, aki tudja, hogy szavára egy egész nép figyel, csak a nép, egész népünk vágyait, törekvéseit fejezheti ki. Az olvasói igény pedig — s ezt nagyon termé­szetesnek keü tartanunk —% HERN ER LAJOS FAMETSZETE állandóan növekszik. Ismeret­terjesztő előadásokon író— olvasó találkozókon esztétikai, irodalomelméleti viták alakul­nak ki, növekszik az elméleti könyvek iránti kereslet, mert egyre többen válnak szórako­zási kereső olvasóból értő, szakkérdésekben is járatos ol­vasókká. Annak a kulturális forrada­lomnak, amely húsz esztendő­vel ezelőtt kezdődött el, ez egyik legnagyobb eredménye. Az irodalom meghódította az olvasókat, s az olvasók szün­telenül növekvő tábora vég­képp birtokába vette, saját­jának tudja az irodalmat, a miénket is, a világirodalmat is. Az idei könyvhétre kiadóink 63 könyvet jelentettek meg, csaknem egymillió példány­ban. A kiadványok között ta­lálunk magyar klasszikusokat, köztük ünnepi kiállításban a teljes Petőfit, külföldi szerző­ket, s nem hiányzanak termé­szetesen a ma élő írók sem, akik közül 28 szerzőnek jelent meg új könyve az ünnepre. A gazdag választék a legkisebb falvakba is eljut, ahogy na­gyon sok helyre eljutnak az írók is. Mert szép hagyomány, hogy a könyv ünnepét együtt ülik meg írók és olvasók, s mint a korábbi évelőben, az idén is sok író járja az orszá­got, hogy találkozzék olvasói­val, s velük beszélje meg írói gondjait, terveit. így válik tel­jessé az ünnep, írók és olvasók közös, szép ünnepévé. vellagyűjteménye jelentős ese­ménye az idei könyvhétnek. Tersánsziky J. Jenő regényhősé­vel, Kakuk Marcival jószerivel minden olvasó találkozott már. Tizedik jubileumi kiadására szí- nészkedésének történetével egé­szítette ki Kakuk Marci kaland­jait az író. Szerb Antal humoros regénye, a VII. Olivér új oldalá­ról mutatja be tragikus sorsú írónkat. Megjelent Zalka Máté hatalmas regénye is A bolygók visszatérnek. Két fontos emlékiratra hívjuk fel olvasóink figyelmét: Kun Bé- láné nemcsak férjének, a 80 éve született forradalmárnak állít em­léket, hanem a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom néhány fejezetéről is beszámol nagysze­rű könyvében. Szamuelyné is fér­jének állít emléket, de könyve magában foglalja férje halála utáni emigráns-életének emlékeit is. Fontos kiadvány Lenin művé­szetről, irodalomról című gyűjte­ménye, amely teljességre töreked­ve mutatja be Leninnek művé­szeti, irodalmi írásait. Bálint György, a jeles kommu­nista publicista a fasizmus áldo­zata volt. Most, a korábbi kiadá­sokkal ellentétben, Bálint György minden jelentős írását egybe­gyűjti A toronyőr visszapillant cí­mű kétkötetes gyűjtemény. A ta­nulmánykötetek közül Trencsé- nyi-Waldapfel Imre Humanizmus és nemzeti irodalom, Maróthy Já­nos Zene és polgár, zene és pro­letár, Kardos László Közel és tá­vol, Illés Lajos Tizenkét portré és Illés László Józanság és szen­vedély című kötetét emeljük ki. Két kötetben jelentek meg Kun Béla válogatott írásai és beszé­dei, s régi hiányt pótol a magyar munkásmozgalom történetének a könyvhétre megjelent első köte­te is. Felsorolásunk nem teljes. De talán ízelítőt ad abból a gazdag választékból, amely az idei ünne­pi könyvhetet jellemzi. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom