Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

1966. május 22. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAO s Kétezren készüllek... Képek a BNV-rtl Még egy hét és a járási kulturális szemléken helyezést elért fiatalokból kiválogatott úttörők Szekszárdira utaznak és a május 29-i nagy találkozón színes, változatos program­mal ünneplik az úttörőmozgalom fennállásának 20. évfor­dulóját. Tamásiban május elején lezajlott a kulturális szemle, de az iskola kispajtásai, úttörői még mindig a készülődés lázában élnek. Készséggel mutatják a csapatuk életéről ké­szült, fényképekkel tarkított albumot, Tamási fejlődéséről összegyű jtött munkájukat és a kulturális szemlék első, má­sodik helyezettjeiben is frissen él az öröm, a szereplés iz­galma. Az iskola úttörővezetői: Massányi Marót és Horváth Zoltánná történeteket mondtak el, hogy milyen hatást vál­tott ki a gyerekekből a szemlére való készülődés. Beszéltek az „amatőr kamarakórusról” amely teljesen önállóan, ta­nári segédlet nélkül alakult tíz kislányból, akik nagy titok­ban, otthon próbáltak és önként jelentkeztek a szereplésre. .4. bemutatott műsor természetesen nem érte el a kívánt szintet, de buzgalmukért dicséretet kaptak. Beszéltek a kis­fiúról, akiről senki nem tudta, hogy ilyen ügyes versmondá- si készség rejlik benne, és első versének szavalatával már bekerült a járási döntőbe is. Minden gyerekkel, aki készü­lődött, nem beszélhettünk személyesen. Kiválasztottunk né­hányat. Akit elsőnek megismertünk: ■ Pali, aki először szavalt Jött le az osztályból, óra után. Futkározástól vékony, cingárnak éppen nem mondható, diókerek, tályos, és másodikba járt, amikor bábozni kezdett. — De az alapítók közül még majdnem mindenki ott van a csoportban. I A Tettek Könyvének krónikása Weinper Mária most végzi a nyolcadik osztályt Eddig 14 ok­levelet és 2 aranyérmet szerzett a különböző versenyeken, kultu­rális szemléken. Első osztályos kora óta zongorázik és énekel. — Két nagy öröm is ért az idén: Aranyérmet nyertem a zongorajátékommal a járási ver­senyen, és felvettek Pécsre a Zeneművészeti Gimnáziumba. — A bemutatott zongoradarab címe? — Chopin: A-dur polonéz. Ezt játszottam a felvételi vizsga egyik számaként is. Amikor a kulturá­lis seregszemlére készültem, azt is figyelembe kellett vennem, hogy a hangok ne szóródjanak szét, olyan muzsikával szerepel­jek, ami szabadtéren is sokak számára élvezhető. A Szputnyik őrs vezetője, öt­letes módszerrel harcolnak az „egyesek” ellen: — Aki egyesre felel, köteles 3 kiló papírt gyűjteni, és az el­lenértékét a csapatpénztárnak befizetni. tágranyílt szemű ötödikes. Szó­kimondó, értelmes, határozott. — Elszavaljam? Máris áll az udvaron, a többi gyerek lassan körülvesz bennün­ket, de Paliban már csak a vers tüze lobog: Két nap hetenként a báb­szakkör. A darabokat először át­olvassák, aztán mindenki a saját mondókáját gyakorolja. Legfő­képp a pontos szövegtudásra ügyelnek. Sok olvasópróba, sok javítgatás előz meg egy bemuta­tót. De vannak a bábozásnak kel­„— ördög bújjék az uradba! Te pedig menj a pokolba...” Szikrák pattannak a szeméből, pöttöm öklét még rázza is a nyo­maték kedvéért. Először szaval? Szinte kételkedem. — Más verset is tudsz? — József Attila első versét: A kedves Jocóhoz... Elmondja azt is, és szeretném megszorítani, odaállítani a költő elé, aki éppen ekkora volt, ami­kor írta. Pedig még nem is ta­nultak József Attiláról, Petőfit is csak ízlelgetik. Palit pedig nem szabad idejekorán túlterhelni, kü­lön versek megtanulásával. Még­is, amikor szaval, úgy érzi a hall­gató, érti is a mélységét annak, amit mond, nemcsak érzi. — Édesanyám, egyedül ő segí­tett... Neki újra, meg újra el­mondhattam a verset és ki is ja­vított, ha kellett. lemesebb oldalai is. — Mi készítjük el a bábuk egy részét. Citrom, akit legutóbb ala­kítottam, piperkőc, beképzelt alak volt. Nem szenvedhette al- mácskát az előkelő gyümölcsök kertjében. Kérésemre megszólal Citrom hangján: — Pfuj, micsoda bűzt érzek! Csavarja az orrom... — Miből készítetted? — A fejét valódi citromból. De megsavanyodott... Sajnos eldobhatja az annyi gonddal krepp-papírból, rafiá­ból, fából formált szereplőt. Mert túlzottan elrothadt a feje... Ami­re két pompás szemet is pingált, az egyik köré még monokli is került. Egy egyes — három kiló papír. Mivel egyedül rossz gyűjteni, ed­dig bevált ez a módszer, és az ő őrsükben ebben a félévben még nem volt olyan, aki elég­telent szerzett volna. — Vezetem a Tettek Könyvét. Ebbe jegyezzük bele, aki a húsz­éves évfordulóra készülődés köz­ben valami nevezeteset vitt vég­be. A mi rajunk is dicséretet kapott a gyűjtő- és kutatómunká­ért, amelynek célja Tamási tör­ténetének megörökítése. * Kétezren, de könnyen lehet, hogy ennél is többen készültek Tamásiban, és a tamási járás­ban a kulturális seregszemlékre. A találkozóra való készülődés magasabb hőfokon tartotta az út­törők kedvét Még egy hét és Szekszárdon találkozunk velük és I Citromnak megsavanyodott a feje... — De a következő már készül. Pohárból lesz, sárga papírbe­vonattal. Kár, hogy sehol sem kaptam műanyag citromot... a megye összes területéről egybe­gyűltekkel. Az ő napjuk: május 29. M. I. Citrom, azaz Csákai Gyula ci­vilben pasztellszőke, enyhén raccsoló fiatalember. Hetedik osz­A megvalósulás útján A bonyhádi járás KlSZ-alap- szervezeteiben megkezdték a ma­guk készítette akcióprogramok megvalósítását. Negyvenhat alapszervezet már jelentősebb eredményekről adhat számot, míg hat helyen csak részben lát­tak hozzá a vállalt feladatok­hoz. Jelentősen javult ez évben a munkakapcsolat a helyi tö­megszervezetekkel, mert a falusi ifjúsági vezetők a konkrét ter­vek megvalósításához szükség­szerűen rendszeresen keresik és ápolják velük a kapcsolatot. A járásban az Ifjúság a Szo­cializmusért mozgalomba 2700 fiatal jelentkezett ebből mintegy 600—700 fiatal ipari üzemi dol­gozó. A mórágyi fiatalok három ISZM-csoportja verseng azért, ki tesz többet a társadalmi mun­kában, a kultúra és a sport ér­dekében. Pontrendszerük szerint értékelik a mennyiségi és minő­ségi munkát. A nyertesek a Fo- nyód-Bélatelepi járási úttörőtá­borban üdülhetnek féllcöltségen tíz napon át a nyáron. Huszonötezer forint gazdát keres A pénz, a huszonöt­ezer forint, illetőleg még ennél is több, megvan. S egyáltalán nem tréfa, hogy ez az összeg gazdát keres. Az egész idei eszten­dő rendelkezésére áll a Szekszárdi Állami Gazdaságban annak a szántóföldi brigádnak, amelyik meg akarja év végéig találni. Az állami gazdaság szak­vezetése és szakszer­vezeti bizottsága ugyanis az idei ter­melési feladatok si­keres teljesítését ille­tőleg túlteljesítését ismét jutalmazza. Hogy ki mire számít­hat, az nem titok. Sőt, a lehető legna­gyobb a prémiumfel­tételek, valamint a jutalmazásra szánt összegek nyilvánossá­ga. Az Üzemi Híradó is leközölte. A szántóföldi nö­vénytermelés terüle­tén az előírt feltéte­lek teljesítése, és túl­teljesítése a követke­ző haszonnal jár: a versenyben a két leg­jobb brigád első he­lyezettje 25 ezer fo­rint, a második 15 ezer forint jutalmat kap. A szőlészeti bri­gádok versenyében a legjobb helyezést el­érő öt brigádnak szin­tén szép összeg üti majd év végén a markát. Az első he­lyezett 15 ezer forint­ra, a második 12 ezer forintra, a harmadik 10 ezer forintra, a ne­gyedik 8 ezer forint­ra, az ötödik 5 ezer forintra számíthat. Fizetésen felül termé­szetesen. A tehené­szet dolgozói a 3000 literes tehenenként! tej termelési szint és az egyéb feltételek teljesítése esetén szin­tén több ezer forint­tal gyarapodhatnak. Az itatásos borjú- nevelés, a növendék- mai'ha-gondozás, a marhahízlalás, a ser­téstenyésztés, a ser- téshízlalás, a juhá­szat, a javítóműhely és a szerv ízgarázs dolgozóit, illetőleg közülük a legjobba­kat, szintén jutalmaz­zák. Az ifigéniai- apáti sertéstelep dol­gozói például a cél­feladatok teljesítése esetén 8 ezer forintot kapnak. A Szekszárdi Álla­mi Gazdaságban nagy­arányú munkaverseny bontakozott ki az idén is, egymással vetél­kednek a brigádok, mert tudják, a kiváló eredmények elérésé­nek az erkölcsiek mel­lett meg lesz az anya­gi haszna is. Pénteken délben megnyitotta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely elsősorban a hazai ipar árubemutatója, de évről évre egyre több külföldi ország ipari termékeit is megismerhetik a látogatók. Harminchét ország vesz részt a vásáron, harminc­hét ország lobogóját lengeti a szél. Űj színfoltja az idei vásárnak az alumíniumipar bemutatója. A „magyar ezüst” felhasználásána k egyik példája éppen a hatal­mas kiállítási csarnok, ami szin tén alumíniumból készült. Immár hagyomány a BNV-n, hogy a külföldi kiállítók közül a leg­nagyobb a szovjet ipar bemutatója. Ez a felvételünk a szovjet pa­vilonban készült, ahol zömében a gépipar újdonságait csodálhatják meg a vásárlátogatók. A Kossuth-esarnok — a vásár legnagyobb épülete, a hazai kohó- és gépipar kiállítása — előtt két, karcsú vonalú vitorlázó repülőgép vonja magára a figyelmet. A magyar ipar termékei, ■ V »vNiíS

Next

/
Oldalképek
Tartalom