Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

özeiúszárd. 'syetérni Könyvtár üeonardo de Vinci TOLNA ml ____ V ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK i L MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam. 102. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1966. május I, H etven hatodszor bontják ki vörös május lobogóját ezen a napon szerte a világon. Huszonkettedszer ünnepli szaba­don a magyar dolgozó nép má­jus elsejét, a nemzetközi mun­kásosztály harcos ünnepét. Ahogy távolodunk időben az első, 1945-ös felejthetetlen fel­vonulástól, úgy válik mindin­kább a szocializmust építő or­szág életének szerves részévé ez a nap. Évről évre új munka- sikerekkel ünnepelünk. így ju­tunk mind közelebb a szocializ­mus teljes felépítéséhez, amely­nek jegyében 77 évvel ezelőtt az Intemacianálé meghirdette a májusi ünnepet. Nálunk a má­jus köszöntői egyre inkább e régi álmok megvalósítását ün­nepük. A régi, véres összecsapá­sokra, sztrájkokra, tüntetésekre utaló dalok egy. nálunk örökre elmerült gonosz világ ellen hősi küzdelmet folytató munkások emlékét idézik, akik valaha azért szálltak szembe puszta kézzel az erőszakkal hogy el­érjék. ami nekünk már termé­szetes. Ünnep számunkra ez a meg­újhodást, új reményt hirdető tavaszi nap; volt tüzes, volt ve- rés, volt bujdosó, volt diadal­mas volt haragos, volt virágos _ de mindig hirdette az össze­fogás, az egyesülés erejét, min­dig harci seregszemle volt. Ma is az. Amikor ma csattogó zász­lók alatt felvonulunk, hogy má­jus elsejét köszöntsük, a jelsza­vak tözénél. az indulós pezs* dítő ritmusánál forróbban fűti szívünket az a ‘ tudat, hogy be­kapcsolódunk a világ dolgozói millióinak nagy menetébe, egy csatasorban vagyunk a szabad társadalmat építő népekkel es azokkal, amelyek a mi példánk, ból merítenek erőt. hogy meg­szabaduljanak az elnyomástol. Vállvetve haladunk mindazok­kal akik világszerte tüntetnek ma’ a békéért, a szocializmusért, a szabadságért, azért, amit minden ember megérdemel: a boldogságért. Az emberiség történetében elsőnek szovjet földön bonthat­ták ki szabadon, félelem nélkül a májusi lobogót. Majdnem ot évtized telt el azóta és ma már májusi zászlókat lenget a szel a világ minden pontján. Tepett fakó zászlókat, amelyeket a munkásosztály vesztett és győz­tes csatáinak viharai lengettek, s hol vérrel, hol az öröm köny­veivel festették rájuk a sza­badság jelszavát, de ott ragyog rajtuk ma is. örökre, letörölhe- tetlenül. S újakat, amelyekre még csak nemrég írták tel e szót. de most már nem titokban, hanem szabadon, és nem muú vágyat, hanem mint valóságot. S ha fegyverektől fenyegetve tó, de májusi zászlók emelkednek a büszke, néma paloták árnyéká­ban, a kunyhók fölé a külső elnyomók szón tatától szenvedő országokban is S a májusi zászlók núndenütt ugyanazokat az eszméket jelké­pezik, s a szavakon: a nemzet­közi munkásosztály, a világ dol­gozói összefogásának. harcának ünnepe — ejtsek ki azokat száz-, vagy ezerféle nyel ven — a világ népei mindenütt ugyanazokat a fogalmakat er­ük. Ezekre gondolva, a május el­sejei ünnepi menetben úgy erez­zük mintha tágulna előttünk a tér, mintha nem lenne sem kezdete, sem vége, mintha oszlopunk beleolvadna, egy vég nette# íQéúeWúö uíiftúPi áradat­MÁJUSI SEREGSZEMLE IRTA: PETRITS FERENC ba, amely átfogja az egész föld­golyót, magába olvasztva min­den népiét, minden nemzetet a május elsejei eszme, a munkás- nemzetköziség jegyében. Képze­letben szemlét tartunk serege­ink fölött, s büszkeséggel, öröm­mel valljuk: erősebbek lettünk; Az úttörők országa, a Szovjet­unió már a kommunizmust épri- ti. A mindennap« alkotó munká­val, kultúrájának és tudomá­nyának világra szóló eredmé­nyeivel, az „egek ostromlóinak” hőstetteivel a gyakorlatban szin­te nap mint nap bizonyítja vi­tathatatlan fölényét a tőkés tár­sadalom felett. Ezeknek az ered. ményeknek a további fokozását tűzte zászlajára az SZKP XXIII. kongresszusa, amely az egyik legszebb májusi jelszó. S túl a szovjet föld határán, a szocia­lista országokban egymiUiárd ember mutatja az utat a még kizsákmányolt millióknak. A magyar dolgozó nép társa­dalmunk élenjáró erejének, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak vezetésével, nagy, valóban történelmi, eredménye­ket ért el. A magyar munkás- osztály. a magyar dolgozó nép szocialista hazája építésével, a munkáshatalom gazdasági. p>o- ütikai és társadalmi megszilár­dításával is híven teljesíti a vi­lág dolgozói iránti internaciona. lista kötelezettségét. Most. a harmadik ötéves terv küszöbén új, nagy feladatok állnak előt­tünk. Sikerekkel kell megolda­nunk e feladatokat, hogy meg­valósíthassuk országépítő célja­inkat. A mi társadalmi rendünk építése — gondjaink és nem könnyedén megvalósuló új tö­rekvéseink figyelembevételével is — az emberhez egyedül mél­tó, a békét védő és a nemzedé­kek jövőjét szolgáló alkotó tevé­kenységhez tartozik. Ezért ná­lunk május elseje — akárcsak a szocialista építést végző többi országban Is — a nemzetközi szolidaritás és a saját békés építőrmmkánik kettős ünnepe, szocialista társadalmunk ered. ményeinek természetes, nagy szavak nélküli díszszemléje is; A nemzetközi élet égboltján ma komor viharfelhők tornyo­sulnak. Az amerikai impjerializ- mus a vietnami nép elleni bar­bár agresszióval súlyosan veszé­lyezteti a világ békéjét. Az ame. rikai agresszóróknak a nemzet­közi jogot durván lábbal tip»ró, gálád bűncselekményei ellen világszerte száz- és százmilliók emelik fel tiltakozó szavukat; A földkerekség béke- és szabad­ságszerető nép>ei messze hangzó szavakkal követelik: „El a ke­zekkel Vietnamtól!” A nemzet­közi proletárszolidaritás ünne­pén különös erővel zeng a né- peknek ez a kórusa. Különös erővel jut kifejezésre a béke és társadalmi haladás erőinek el­szánt akarata és eltökélt szándé­ka, hogy a legmesszebbmenő tá­mogatást és segítséget nyújtják az amerikai kalandorok ellen csodálatra méltó bátorsággal küzdő hős vietnami népnek. Mi magyar dolgozók egyek va­gyunk ebben a cselekvő szoli­BOZSNYAI ZOLTÁN: MÁJUS L daritásban a világ dolgozóinad százmillióival. Egyek vagyunk velük abban, hogy erőnkhöz mérten mi is minden segítséget megadunk vietnami testvéreink« nek. Ma a munkásosztály, minden haladó erő nemzetközi összefo­gására nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen az imperia­lizmusnak, zsugorodó pozícióit védő agresszivitása is nő, mint ezt a vietnami p>élda is mutat­ja. Nem engedhetjük meg, hogy szolidaritásunkat, közös fellé­pésünket, az antümperialista front egységét bármi is meg­bontsa. Ezért is követeli a nem­zetközi összefogásnak e jeles napján, május elsején még erő­teljesebben a nemzetközi mun­kásosztály és a haladás ügyéért felelősséget érző minden ember — köztük a magyar dolgozó tö­megek is — erőink összefogását; a proletár-internacionalizmus és az imperialistaellenes egység­front elveinek érvényesítését. Hetvenhat év május elsejeira tekinthet vissza a nemzetközi munkásosztály. Nem volt virág­gal behintve az út: mérhetetlen volt a szenvedés, az áldozat, s olykor visszavonulást és veresé­geket is él kellett szenvedni. A nemzetközi összefogás és szoli­daritás ereje sem érvényesült mindig, olykor csüggesztő jelen­ségek árnyékolták be a horizon­tot. De összességében — immár történelmi távlatokból tekintve, — nem kétséges, hogy a mun­kásosztály és mozgalma, min­dig az összefogás felé haladt, egyesülésre, szövetkezésre tudta lelkesíteni a többi haládó erőt is. így kellett ennek lennie: a munkásosztály elemi érdeke az összefogás, az egyesülés. Május elsején hetvenhat év tanulságá­val hirdetjük: a nemzetközi munkásosztály és szövetségese^ egyesülnek az impjerializmus el­len, a szocializmusért, a béké­ért vívott harcra. Május elseje ma világszerte, inkább, mint valaha, békeriadó is: „Békét a világnak!” Ezt a programot vallják magukénak a világ dolgozói, emellett tüntet, nek május elsején, ezek az_ esz­mék növelték immár legyőzhe­tetlen erővé az imperializmus ellen, a békéért, a népek szabad­ságáért, a szocializmusért küz­dők sok száz milliós táborát. A mai munkásünnepen köszöntjük a nemzetközi munkásosztályt, a világ dolgozóit a békéért, a de­mokráciáért, a szocializmusért harcoló százmilliókat; • A magyar nép helyesli és tá_ mogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista —leninista pjoütikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt folytat, amelyből jottányit sem enged és amely megszabja kö­vetendő utunkat. Ezen az úton haladva teljesültek be hazánk­ban a régi május elsejék álmai, vittük diadalra a szocializmus ügyét. Milliók szorgalmas mun­kája építette, szépítette orszá­gunkat. az ő munkájukat hirde. tik a gyárak, a bányák, a ter­melőszövetkezetek, az építkezé­sek, az iskolák, a kutatóintéze­tek. Őket, a munka embereit, munkásokat, p>arasztokat, értel­miségieket köszöntjük e tavaszi seregszemlén. Köszöntjük ha­zánkba Magyar Népköztársaság népét, erősödő szocialista nem­zeti egységét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom