Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

T3Ö6. április 15. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Á tervteljesítés hétköznapjai a regölyi Népakarat Tsz-ben „A törvényesség' szigorú betartásával99 Tanácskoztak a munkaügyi döntőbizottsági elnökök A tamási járás közös gazdaságaiban az idén a tervek végle­ges jóváhagyását a szokottnál is gondosabb elemző munka előzte meg. A járási vezetők javaslatára a közös gazdaságokban, az adott tsz viszonylatában 1966-ban több új módszert alkalmaznak, vagy vezetnek be és terjesztenek el. Az a cél, hogy az adottságok jobb kihasználása, a nagyobb jövedelem elérése érdekében egyszerűbb, áttekinthetőbb és átfogóbb legyen üzemi méretekben az irányítás, s ennek következményeként hatékonyabb legyen a közös munka. Ez a felfogás érvényesül a járás egyik eddig elég gyenge termelő- szövetkezetében, a regölyi Népakarat Tsz-ben is. A változások miatt a tagok és a vezetők a Népakarat Tsz-ben nagy várakozással és bizakodás­sal néznek az idei tervteljesítés elé, Ez tükröződik egyebek kö­zött a naponként megtartott munkaelosztás felelősségteljes és átgondolt légkörén. E hét elején részt vettünk egy ilyen munka­elosztáson. A latolgatás, fi szá- mítgatás, a lehetőségek és az es­hetőségek taglalása velejárója en­nek a fontos napi megbeszélés­nek. Úgy érzi az ember, érvénye­sül az a felfogás, hogy egy- egy ilyen alkalommal a terv 365-öd része forog kockán. Nincs olyan nap, amelyik ne befolyásolná pozitív, vagy ne­gatív irányban a tervek tel­jesítését. Mindent írásban rögzítenek. Réti Pál főagro- nómus ugyanúgy, mint a bri­gádvezetők. Érvényesül bizonyos fontossági sorrend. Ebben a mezőgazdasági üzemben is a hangsúly a gép­csoporton van. Ennek megfelelő­en, a munkaelosztás központi alakja Schmidt József gépcso­portvezető, aki a traktorosokat, az erő- és munkagépeket irányít­ja, s szervezi. Ebben a tavaszi kampánymunkában a lehető leg­nagyobb felelősség nyugszik a traktorosok vállán. Elsősorban tehát Réti Pál főagronómus Schmidt József gépcsoportvezető­vel tárgyal. Jelenleg „a gépesek” mun­kájával, helytállásával nincs semmi probléma. A főagro­nómus mégis ideges, miután a hatezer holdas gazdaság mindössze harminc erőgéppel rendelkezik — ez elég kevés — s ebből is néhány naponta kiesik a munkából. Ez a körülmény váratlan s ne­héz helyzeteket teremt, megza­varhatja az ütemet és a tervsze­rűséget. Eddig még nincs baj. Bizonyos munkáknál rátartással dolgoznak, s ezért nincs elmara­dás. A kalászosok fejtrágyázását A „rátartással” akarják bizto­sítani azt is, hogy a kukorica op­timális időben kerüljön a földbe. A vetést még a múlt héten pén­teken megkezdték, s így a kez­dés időpontjához képest, három napot nyertek, a várható esős időjárás okozta munkakiesés pót­lására. Sajnos, indokolt a főagronó­mus félsze, mert éppen a munkaelosztás ideje alatt ér­kezett az irodára egy trak­toros, aki közölte; Gumikö­penyhiány miatt másnap két erőgép fog leállni. Nemcsak a regölyi Népakarat Tsz-ben, más közös gazdaságokban is, sok gond elé néznek a veze­tők és a tagok, ha az idén újból megismétlődik a gumi­köpeny-, vagy az alkatrész- hiány. A kezdeti lendületre rossz hatás­sal van az ilyesmi. Pedig 1966- ban a kezdeti lendület kimondot­tan jó. A növénytermesztési bri­gádvezetők, — Riba Antal, Hanák Péter, Schmidt György — meg­elégedéssel újságolták, hogy az idén a kora tavaszi hónapokban annyi szerves trágyát hordtak ki a földekre, mint máskor két-há- rom év alatt. Azt is elmondtak, egyáltalán nem okoz nehézséget kellő számú munkaerőt biztosí­tani. Még a nehéz fizikai mun­kát igénylő tennivalókhoz is van bőven jelentkező. A munkaértekezleten hosszasan latolgatták a burgonyaültetés megkezdésének időpontját. Arról volt szó, hogy másnap, vagy har­madnap kezdjenek. Végül abban maradtak, hogy nem csütörtökön, hanem pénteken kell kezdeni, hogy a tagok, akik főleg asszo­nyok, folyamatosan és zavartala­nul dolgozhassanak. „Arra nagyon ügyeljünk elv­társak, hogy ne legyen szer­vezetlenség, ne forduljon elő, hogy az emberek kimennek, s másfél óra múlva haza kény­telenek menni.” — hangsú­lyozta a főagronómus. A növénytermesztési brigádve­zetők mindent pontosan felje­gyeztek, majd indultak, a más­napi tennivalókat megszervezni. Réti Pál elmondta, az idén a brigádvezetők fel­adata és felelőssége megnö­vekedett. Tavaly a Népakarat Tsz-ben két üzemegységre tagolódott a gazdaság. Ezt az idén megszüntették, s ezzel együtt a függetlenített bri­gádvezetők száma csökkent. Ezzel a vetés minőségi ja­vult, átfogóbb és hatéko­nyabb az úgynevezett közép­irányító munka. A szövetkezeti gazdák munka­kedvére, szorgalmára jó hatással van a^ hogy a tsz rátért a kész- pénzfiZetéses rendszerre. A ta­gok tehát előre, pontosan tudják, hogy milyen munkáért mennyi fizetséget kapnak. A vezetőség felelőssége ezzel párhuzamosan hatványozódik, de vállalják a kezdeti rizikót. Érdemes vállal­niuk, mert a feladatok elvégzé­sére, ahogy mondani szokás, min­dig van kit mozgósítani. A főagronómus úgy véli, a tervteljesítés egyik legfontosabb előfeltétele ezzeí biztosítva van. Ebben a helyzetben mór valóban többet foglalkozhatnak a lehető­ségek és az adottságok még jobb kihasználásával. Például az állat- tenyésztésben a tenyésztői mun­ka színvonalának növelésével. Egyébként a tejtermelés jelenlegi szintje is olyan, hogy itt még rengeteg a rejtett tartalék. Ta­valy a tehenészetben mindössze 2200 liter volt a fejési átlag. Itt még jócskán kell és lehet előre­menni. A közös gazdaság vezetői ezt természetesen jól tudják és pontosan ott kutatják az előre­jutás feltételeit, ahol legjobban szorít a cipő. Sok és összetett fel­adat vár az idén a Népakarat Tsz gazdáira és vezetőire. A ve­zetők minden intézkedésükkel a tagok bizalmát akarják vissza­szerezni, a tagok viszont szorgal­mas munkával, a tervek túltel­jesítésén fáradoznak már most. Tegnap délelőtt a városi tanács nagytermében tartotta munka- értekezletét a Tolna megyei munkaügyi döntőbizottság, me­lyen részt vett Schrottner Károly, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöke és Nagy László, a Munkaügyi Miniszté­rium munkaügyi osztályvezetője is. A megye területéről közel százhúsz vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnök jelent meg. A beszámolót Lőrincz János, a Tolna megyei munkaügyi döntő- bizottság elnöke tartotta. — A tavaly, év elején meg­szűnt egyeztető bizottságok, fenn­állásuk óta eltelt 14 év alatt jó munkát végeztek — kezdte be­számolóját Lőrincz János. — Működésük alatt rengeteg ta­pasztalatot szereztek, amelyek alapján a későbbiek folyamán szükségesnek bizonyult a munka­ügyi viták rendezésének megvál­toztatása. Az elmúlt év elején hatályba lépett az új rendszer és megala­kultak a vállalati és megyei munkaügyi döntőbizottságok. Az új jogszabály alapján az egyez­tető bizottságok helyett 140 munkaügyi döntőbizottságot hoz­tak létre megyénkben, melyek­nek létszáma póttagokkal együtt, több mint hétszáz fő. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a munkaügyi döntőbizottságok megalakítása helyesen történt meg. A meg­választott elnökök 55 százaléka, a tagoknak pedig 80 százaléka tíz évnél hosszabb ideje dolgozik vállalatánál, így jól ismeri a dolgozókat. 1965. január 1-től december 31- ig ezek a bizottságok 1824 ügyet tárgyaltak és kezdeti jó munká­jukat dicséri, hogy ebből csupán 412 ügy kei-ült fellebbezésre. — A munkaügyi döntőbizottsá­gok olyan tevékenységet foly­tatnak, amely szervesen össze­függ népgazdaságunk számos problémájával — mondotta a bi­zottság elnöke. — Meg kell ta­lálniuk az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megterem­tését, az elébük kerülő ügyek­ben az igazság kiderítését. Bár­milyen ügy elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy a jogszabá­lyok a szocialista társadalom akaratát fejezik ki. A társadalmi tulajdon szán­dékos megkárosításával kapcso­latos fegyelmi ügyek többségé­nél a bizottságok helyesen jártak el. Általában már az első eset­ben a fegyelmi elbocsátást al­kalmazták, súlyosbító körülmény­nek értékelték az ismételt, vagy folytatólagos fegyelmi vétsége­ket és a korábban kapott fegyel­mi büntetéseket. A munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő ügyeknek legnagyobb hányadát a kártérítésre kötelezés; panaszok teszik ki. A bizottsá­gok a társadalmi tulajdont meg­károsító dolgozó felelősségre vo­násában, törvényeink szerinti kártérítésre kötelezésében álta­lában helyesen jártak el. Sok esetben azonban meglehetősen liberálisak, indokolatlanul mérsé­kelték a kártérítés összegét. Ha például egy dolgozó vállalatá­nak több ezer forint kárt okoz, a legtöbb esetben 80—200 forin­tig terjedő kártérítésre kötelezik* Nem vizsgálják meg teljes kö­rültekintéssel az ügyeket és a formális döntések ezekből fakad­nak. — Amikor pártunk és kormá­nyunk a dolgozókra bízta a munkaügyi viták elintézését, nemcsak jó elvtársi légkör ki­alakítására gondolt, amelyben könnyebb, gyorsabb az ügyek tisztázása, hanem arra is, hogy minden egyes döntőbizottsági tag részese legyen az üzemekben uralkodó légkör megjavításának, a fegyelem megszilárdításának. Minden panasz elbírálásánál arra kell törekedni, hogy részrehaj’ás nélkül, a társadalmi követelmé­nyeknek megfelelően, de a dol­gozók jogos érdekeinek szem előtt tartásával döntsenek min­denkor a törvényesség szigorú betartásával. Ezután Lőrincz János köszöne­tét mondott a döntőbizottsági elnökök eddig végzett jó mun­kájáért. A beszámolót élénk vita követte. Sz. P. Nagyobb önállóságot kapnak a földmtívesszöveikezelek a tervnek megfelelően, befejez­ték. A rátartás itt úgy érvénye­sült, hogy főleg azokon a terü­leteken, ahol kockázatos a gépek üzemeltetése, ott kézi erővel is szórták a műtrágyát. A borsó és a zabosbükköny fej trágyázásál hasonlóképpen megosztva, kézi és gépi erővel végzik. Ez alkalommal a termelőszövet­kezet elnöke Péti József nem vett részt a munkaelosztó megbeszé­lésen, Szekszárdon járt, munka- gépbeszerzés ügyében. Mayer István elnökhelyettes ott volt és a háztáji fogatszükséglet okos, igazságos kielégítésére hívta fel a növénytermesztési brigád veze­tők figyelmét. 240 millió a Sió és a Nádor csatorna szennyeződésének csökkentésére Az utóbbi években egyre sú­lyosabb gondot okoz a Sió és a Nádor (Sárvíz) szennyeződése. Számos ipari üzem szennyvize kerül a két csatornába és annak ellenére, hogy több üzem már de­ríti szennyvizét, még most is igen súlyos a helyzet. Különösen a Veszprém megyében működő ve­gyi üzemek szennyvize okoz sú­lyos károkat. Általában havonta eresztik a Nádorba a felgyülem­lett szennyvizet és ekkor néha több, mint egy hétig tart, amíg ez a víz levonul a Dunába, pusz­títva a halállományt, akadályoz­va a víznek bármilyen célra (ön­tözés. strandolás stb) való felhasz­nálását. Mint arról a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál tájékoz­tattak bennünket, a most kezdő­dött harmadik ötéves tervben gyökeres változások lesznek. A Veszprém megyei üzemek — már amelyek „érdekeltek” a Nádor csatorna szennyezésében — két­száznegyven millió forint beruhá­zást végeznek öt év alatt szenny­vizeik tisztításának megoldására. Ebből az összegből száznegyven millió forintra már a kivitelezési tervek is elkészültek. A beruhá­zás során megoldják a különféle szennyvizek tisztítását, lesz olyan is, amit csak elgőzölögtetéssel, il­letve elégetéssel tudnak megsem­misíteni. Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Több mint nyolcvanezer föld­művesszövetkezeti tag képvisele­tében az idén első alkalommal ülésezett a tömegszervezet megyei irányító szerve, a MÉSZÖV vá­lasztmánya. A választott testüle­tet Szendy Pál, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke tájékoztatta a földművesszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának eredményé­ről, a tömegszervezeti jellegű cél­kitűzések megvalósításáról és vá­zolta az idei év legfőbb feladatait. Mint az egyik legjelentősebb ered­ményt, kiemelte a földművesszö­vetkezetek társadalmi vezetőinek aktivitását, a tagság nagy töme­geinek részvételét a célkitűzések megvalósításában. Ennek kapcsán elmondotta, hogy a hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulójára indított verseny mozgalom a föld­művesszövetkezeteknél ebben az évben is folytatódott, s nagy si­kert hozott. Kiemelte, hogy az április 4. tiszteletére indított nagytakarításban az idén mint­egy 35 ezer földművesszövetke­zeti tag vett részt, akik közel másfél millió forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hoz­zá az egységek csinosításához. Harmadik ötéves tervünk első évének feladatairól szólva ki­emelte a falusi lakosság vásárlá­si igényeinek jobb kielégítését. Hangsúlyozta, hogy a kereskedel­mi dolgozók az eddigieknél bát­rabban tolmácsolják a vásárlók véleményét az áruellátással kap­csolatban. Ne nyugodjanak bele például abba, hogy nagyon kevés a fürdőszoba-berendezés, a falun jelentkező igényeknek csak mint­egy 20 százalékát tudják kielégí­teni. A beszámolót követő vitában felszólalt Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnök- helyettese is, aki az egész falu lakosságát érintő kérdésekkel kap­csolatban több, az új gazdasági mechanizmussal is összefüggő be­jelentést tett. Elmondotta, hogy a kialakult nagy körzeti földművesszövet­kezeteknek és a középirányító szerveknek fokozatosan na­gyobb önállóságot kíván bizto­sítani a SZÖVOSZ. Ezzel kapcsolatban máris több rendelkezés jelent meg ... Korábban a földművesszövetke­zet választott vezetősége a saját hatáskörében egységenként 24 ezer forint felújítást, illetve be­ruházást végeztethetett évenként, — de a rendelet kimondta, hogy csakis egységenként szabad ezt az összeget felhasználni, sőt azt is előírták, hogy milyen jellegű le­het a munka. Az új rendelkezés értelmében ezeket az úgyneve­zett kis beruházási összegeket a földművesszövetkezetek vezetői sa ­ját hatáskörükben összevonhatják és arra használják fel, amire a legjobbnak látják. Egy dombóvá­ri szövetkezet esetében ez azt je­lenti, hogy több mint egymillió forintra nem kell beruházási en­gedélyt kérnie. Ebből az összeg­ből akár egy új boltot is építtet­het a szövetkezet. Hozzátette eh­hez a SZÖVOSZ elnökhelyettese, hogy ez csak a kezdet, a föld­művesszövetkezetek hatáskörét minden területen fokozatosan szélesíteni kívánják. A gyakorlati megvalósításra az ország tíz fmsz-énél — a többi között Dunaföldváron — foly­nak kísérletek. A cél az, hogy a megyei és já­rási irányító szervek főként gaz­dasági elemző munkát végezze­nek, ellenőrizzék a rendeletek és határozatok betartását, a politi­kai és szervező munkában adja­nak segítséget, ne utasításokkal, körlevelekkel irányítsanak. A SZÖVOSZ elnökhelyettesé­hez hasonlóan a választmányi ülés valamennyi felszólalója a jobb ellátás érdekében emelt szót, s kérte a MÉSZÖV igrr.-- ■•'-ágát.' hogy ezt minden tőle telhető mó­don segítse elő. R. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom