Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

1966. április 14. TOLNA MEGYEI NEpCJSAG s A gazdasági életben történt TAVASZI FELADATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Megkezdődött a tavaszi idény országszerte az építőiparban is, amit az is bizonyít, hogy a koráb­ban fagyszabadságon lévő ötezer dolgozó ismét elkezdte a munkát. Mintegy hetvenötezer munkással folyik már az építési idény. Külö­nösen nagy erőket vontak össze 98 kiemelt építési feladat megoldá­sához, valamint a fizetési mér­leget javító 52 fontos beruházás építéséhez. így a többi között megkezdték Budapesten a házépí- tőkombinát második üzemének, a Ferencvárosa Házgyárnak az építé­sét. Már alapozzák a Gyöngyösi Hőerőmű első üzemépületét, az Ajkai Timföldgyárban pedig foly­tatják az üzembővítést. Az idén húsz fontos nagyipari beruházás munkálatait a hálódiagrammos és más korszerű munkaszervezési; programozási módszerrel gyorsít­ják. A lakásépítkezéseken is ki­terjesztik a korszerű, folyamatos termelésszervezési eljárást. így az idén átadásra kerülő lakások 50 százalékának építését a gondosan összehangolt ütemtervek segítsé­gével irányítják. INTÉZKEDÉSEK ÁRVÍZÜGYBEN A kormány határozatot hozott az 1966. évi téli-tavaszi árvíz- és belvíz okozta károk helyreállítá­sáról. A többi között intézkedtek arról, hogy az 1966. évi árvíz., és belvíz okozta épületkárok helyre- állításához szükséges építőanyag­ból a belkereskedelem biztosítsa a lakosság részére szükséges meny- nyiséget. Ugyancsak intézkedést tartalmaz a határozat a helyre- állítás munkálataihoz szükséges építőipari kapacitás biztosításáról Az előzetes felmérések szerint az újjáépítéshez 70—80 millió téglára lesz szükség. A vízkárral sújtott területek helyi anyagkészleteinek gyors kiegészítésére már kiutal­tak Bács-Kiskun megyének két millió, Békés és Szolnok megyének fél-fél millió égetett téglát. A károsult megyék, soron kívül jut­nak cementhez és égetett mészhez is. Csak helyeselni lehet, hogy az építőanyagipar vezetői rendszere, sen ellenőrzik majd a károsult- megyék építőanyag-ellátását és a TÜZÉP-igazgatóság szakemberei­éi kell engedni, a biztosítási díj megfizetésére pedig indokolt esetben halasztást kell adni. KORSZERŰ MEZŐ­GAZDASÁG — KORSZERŰ ENERGIAELLÁTÁS Szakemberek számításai szerint 1980-ban a mezőgazdaság tizenkét­szer több villamos energiát, két­szer több folyékony és nyolcszor több szilárd, vagy ezt helyettesítő egyéb energiahordozót használ majd fel, mint most. Ezt a sokszo­rosára növekvő igényt nem lehet majd egyszerű bővítéssel kielégí­teni, hanem ki kell alakítani a mezőgazdaság speciális adottsá­gait figyelembevevő energia- ellátási rendszert. A javaslatok szerint ehhez hozzátartoznak az erőgépek, szállítóeszközök üzem­anyagának automatizált kutakra és tartálykocsikra épülő, zártrend­szerű elosztása, valamint a most még nagyreszt feltáratlan vegyes hőenergia-források hasznosítása. A mesterséges terményszárítók ki­épülő hálózata mellé gázturbinás törpeerőműveket terveznének, amelyek a szárításhoz szükséges hő olcsó előállítása mellett a csúcsterhelési időszakokban be­kapcsolódnának az országos villa­mosenergia hálózatba is. SAJTÓ VARAK. SA ttSpi PT.ŐK — EXPORTRA Hosszú lejáratú szerződést kö­töttünk nagyarányú élelmiszer- ipari gépexportra a Szovjetunió­val. Eszerint a következő öt évben nz Élelmiszeripari Javító. Szerelő Szolgáltató Vállalat kilencven komplett saitgvá.rat, ezek meílé ugyanennyi tejcukor és sajtérlelő üzemet, s külön ötven nagy telje­sítményű sajt-érlelőt szállít. A meg­rendelés nagyságát valamennyire érzékelteti, ha elmondjuk, hogy egy-egy s-ajtgyárhoz a többi között mintegy 120 féle gép, a sajtérlelő­höz pedig 42 féle korszerű techno­lógiai berendezés tartozik. A meg­rendelés teljesítése már megkez­dődött a sajtérlelő üzem berende­zéseinek tervezésével. Az első fél­év végére elkészül a modern ér­lelő mintapéldánya, amelyet itt­intézkedéseket az elmúlt napoké ban az Országos Tervhivatal el­nöke, a pénzügyminiszter, a köz­lekedés- és postaügyi miniszter. Együttes utasításuk értelmében az irányító hatóságoknak, a Központi Szállítási Tanács Titkárságának, vagy az érdekelt vállalatoknak fo­lyamatosan keresniök kell a gaz­daságtalan áruszállítások csökken­tésének lehetőségét, illetve a tel­jes megszüntetést. Az ehhez szük­séges beruházások fedezetére a KPM külön előirányzatából bizto­sítunk pénzt. Ilyenformán az ész­szerű, gazd'aságos szállítás egyik eddigi legfőbb akadálya ■ szűnt meg, hiszen korábban — „nincs rá pénz” — indokká! mondtak le il­letékesek a-z ésszerűbb, gazdaságo­sabb szállításról. Máris mutaikoz- nak eredményei annak, hogy errö a fontos feladatra soron kívül van keret, hitelfedezet. A cukorgyárak például olyan szárítóberendezések felszerelésére kaptak lehetőséget, amelyekkel a tsz-eknek eddig ned. vesen, tehát súlyfelesleggel, takar­mányozásra visszaküldött répasze­letet kiszáríthatják. így tetemes szállítási kapacitás szabadul fel ezen a területen. Nyilvánvaló hogy hasonló, ésszerűsítésre — a rendelkezésre álló eszközök igény, bevételével — nagyon sok más vállalatnál is van lehetőség. CSAK A KORSZERŰBŐL SZABAD TÖBBET A KNEB előterjesztése alapján tárgyalta a Gazdasági Bizottság a pamutipar helyzetét, fejlődésénél! gondjait. A népi ellenőrzés vizs­gálatának tapasztalata döntötte el végeredményben, hogy .a pamut­iparnak a termelés növelésével, vagy az anyag- és áruszerkezet fo. kozatos megváltoztatásával, tehál a korszerű termékek arányának gyors növelésévé^, kell-e hozzájá­rulnia a népgazdaság'fizetési mér légének javításához. Kellő mérle­geléssel az utóbbi irányt jelölték meg, elrendelve a korszerű, ma­gas kultúrát igénylő gyártmányok termelésének emelésiét; a korszerű mesterséges szálak felhasználásá­nak bővítését; a gazdaságosan gyártható, magas devizahozamú exporttermékek termelését. Ilyen formán ez a divatváltozásra érzé­keny iparág sokkal inkább lépési tart majd a hazai és a külföldi fo­gyasztók igényeivel. H. Gy. Alkalmatlanság — diplomával ? Nemcsak emberség vezérelte a tamási járási vezetést, hanem kényszerűség is, amikor jó esztendővel ezelőtt a miszlai közös gazdaság főagronómusát nem eresztette szél­nek. Mivel szakemberben, ahogy mondani szokás, elég szűk a keresztmetszet, „elvitték” a főagronómust a járás egy másik szakember-inségben szenvedő termelőszövetkezetébe, szakvezetőnek. Járási szinten különben számítottak arra is, hogy Miszla jó iskola volt a kitűnő képességű fiatal agrár­mérnök számára és új munkahelyén — a többszöri beszél­getés után —, össze tudja majd egyeztetni tudását és tenni- akarását azzal, amire előző munkahelyén nem volt képes. Azzal, ami az egyetemen nem tantárgy ugyan, de ami­ből az életben, a gyakorlatban mindennap vizsgáznia kell annak a vezetőnek, aki emberekkel, s nem holt tárgyak­kal bánik. Mindez nem több, nem kevesebb, csupán csak emberi magatartás. A robbanékony természetű .fiatal mér­nök Miszlán képtelen volt magán uralkodni. Többször elő­fordult, hogy olyan módszerrel és eszközzel próbálta el­gondolásait keresztülvinni, amelyek sértették a tagok pn- érzetét, s amelyek méltatlanok egy mai vezetőhöz. Nem csoda hát, hogy a tagok elfordultak, eltávolodtak tőle. Egyedül 'maradt, mert a türelmes és higgadt, imponáló fellépés helyett ordítozással, az emberek sértegetésével óhajtotta a rendet és a fegyelmet megteremteni. Űj munkahelyén most már bebizonyosodott, magatar­tásán semmit nem volt képes változtatni. „Csibész munka, csibész társaság” — ez volt a kedvelt szavajárása. S ami­kor durván általánosítva, válogatás nélkül sértegette a tagokat, akkor éppen azokat az embereket riasztotta és idegenítette el magától, akikre támaszkodnia kellett volna. Vajon miért nehéz megtanulni, hogy segítőtársak nélkül, a dolgozók . tevékeny közreműködése nélkül még mérnöki tudással sem boldogul az ember. A fiatal agrármérnököt a járási vezetés egy harmadik termelőszövetkezetnek már nem meri ajánlani. Javasolták neki, keressen olyan be­osztást, ahol nem kell emberekkel bánnia. A diploma sók rtünden, de az élet néha azt is meg­mutatja, hogy nem minden. Ss, P, Baktériumok a műtrágyagyártás szolgálatában Kazahsztán tudományos akacfé- tudják venni.- A foszfor tartalmú miájia érdekes kísérleteiket ^ tett ércek biológiai bomlása, a - mikro­zetóbenBl°olyan ^baktértómoklS °™zmusok élettevékenységére foglalkoznak, amelyek a foszfor- vezethető vissza. A kutatók véle­tartalmú ércekben levő foszforve- ménye szerint a kitenyésztett bak- gyületeket úgy alakítják át, hogy tériumok felhasználhatók szerves azokat a növények könnyen fel foszfortrágya termeléséhez. vei közösen gondoskodnak a szállt- hon kipróbálnak, s jövőre már 16­tás akadálytalanságáról. ot le is szállítanak; A korszerű A hogy a vízkárok megrongálódott lakóházak tulaj­donosainak házadókedvezményt kell biztosítani; az 1966. évi ház-; föld- és jövedelemadó befizetésére vonatkozó kötelezettségét a károk lítását két év múlva kezdik meg. AZ ÜRES KILOMÉTEREK ELLEN Országszerte fontos feladat: a — Aztán mondtam a Feri­nek — mert mi csak így hív­juk —, ne ámíts ám félre! Mégis mit csinált, hát jogos ez? A \panaszos: A Garay Tsz egyik tagja. A sérelem: Az el­múlt évben hozott a. vezetőség egy határozatot, amely szerint az ebédhordásban évenként váltja egymást a két tsz-tag: Szabó Ferencné és Szőr Anna. Az idén továbbra is Szabotté­nál maradt az ebédhordás, pe­dig a határozat szerint most Szőr Anna a jogosult. Miért? Űj határozatot hozott a veze­tőség, ellentmondót a tavalyi­val. — Az a baj, hogy nem mondta meg előre, hiába kér­tem. Ha velem beszél, engem pártol, ha Szabónéval, őt! A jogorvosláshoz a vékony, sötétkabátos Szőr Annát az ellenőrző bizottság egyik asz-, szony tagja kísérte el. Jobbára ő beszél, világosan, hévvel. — Mi nem tudjuk úgy ki­fejezni magunkat, egyszerű emberek vagyunk. De ha le­hetne megvizsgálni, mi most a jogos? A tavalyi, vagy az idei határozat? Császár József, a városi ta­nács elnöke hallgat, bólogat, mosolyog. — Megnézzük. Értesítjük magukat hamarosan. A kifelé menők megnyugod­va távoznak. — Hetenként egy nap, a szombati áll a rendelkezé­semre a panaszok meghallga­tására. Milyen természetűek? Általánosításra nincs lehető­ség, sokfélék.. Legtöbb azért építkezéssel, lakásgonddal kap­csolatos. Nézzük csak a mai napot. — Jelentkezett a Zrínyi utca 5. számú ház egyik tulajdo­nosa. Három ember közt ősz­Fogadó­órán lik meg az épület, de csak az az egyik lakja. Most beázott, megrongálódott, javításra szo­rul. A költségek természete­sen ugyanúgy megosztanának, mint a ház tulajdonjoga. Aki nem lakik az épületben, az pa­naszkodott,. hogy neki csak ki­adása van ezzel a birtoklás­sal. .. Javasoltam a ház megvásár­lását a lakójának, vagy meg­osztását és elmondottam, hogy a helyreállítási költségekhez jelentős központi segéllyel já­rulunk majd hozzá. Telekügyben fordult hozzánk a Szőlőhegyről Fehér Józsefné. Építkezési engedélyének kéri határidő-meghosszabbítását, mi­vel fia, akinek a számára a ház épülne, most katona. Épí­tési osztályunk szerint nincs akadálya a kérés teljesítésé­nek. Lapozgat a jegyzetfüzetében, amelynek ezen a napon teltek meg az utolsó oldalai. — Villamosítás. Ez ugyan­csak a szőlőhegyiek kérelme. Aranyos István tanácstag járt itt ez ügyben. Bár a kereteink nagyon szűkre szabottak, meg- tanácskozzuk, hogyan oldhat­nánk meg esetleg mégis a problémájukat? Sokan kérnek, főképp kis­pénzű emberek, építkezni vá­gyó cigánycsaládok bontási anyaghulladékot. Sajnos, ennek minden darabjára szükségünk van, de az alapból, vagy a vályogépületek falaiból mái juttathatunk a kérelmezőknek: Az itt járt testvérpárnak is megígértem, ha ilyen lehető­ség lesz, értesítjük őket, hogy biztosíthassák az OTP-kölcsön- höz előírt kötelező alapanyag-, fedezetet. — Tehát egyetlen napon fo­gadok hivatalosan. Természe­tes, ha az időm engedi, nem küldöm el, aki soron kívül ér­kezik, mert esetleg nem ismeri a megszabott időpontot. Nincs különbség kis és nagy panasz között. Szívesen meghallgatok mindenkit, aki bizalommal van irántam. Szeretném még a keddi napot is fogadónapjaim közé iktatni, mert a gondok és bajok meghallgatására az egy nap kevés is... M, I. gazdaságos áruszállítás biztosítá­prányában részben vagy egészben sa. Ennek érdekében tett fontos Vezérigazgatói elismerés a Dombóvári Fűtőház kollektívájának Lapunk március 28-i számában hosszabb írásban elemeztük a Dombóvári Fűtőház dolgozóinak tavalyi munkáját. Megállapí­tottuk, hogy a dolgozók kiváló termelési eredményeket értek el, jelentősen csökkentették a termelési költségeket, legfőképpen a javítási és üzemanyagköltséget. Cikkünkre dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsig Igazgatóságának vezetője válaszolt. Az igazgatóság vezetője levelével megerősíti írá­sunkat és külön kiemeli, hogy a dombóvári vasutasok, különö­sen az 520-as sorozatú mozdonyok üzemeltetésével tűntek ki. Azt a problémát, amelyet cikkünkben is felvetettünk, hogy a ha­zai szenek tüzeléséhez kicsi a mozdony tűztere, az igazgatóság nem tudja megoldani. Ugyanis a mozdonyok kazánjának szerke­zeti átalakítása nem valósítható meg. „A szakmai kollégium — közli levele végén szerkesztősé­günkkel dr. Szabó Tibor —, 1966. március 18-i ülésén úgy hatá­rozott, hogy a Dombóvári Fvtőház kollektíváját az 1965. évi eredmények alapján vezérigazgatói elismerésben részesíti”. A magas kitüntetés több tízezer forintnyi pénzjutalmat is jelent a fűtőházi dolgozóknak, a nem kis értékű erkölcsi elismerés mel­lett. kormányhatározat kimondja; sajtgyár sorozatgyártását és szál­következtében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom