Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
Í96S. áprliis 4, fOLNA MEGYEI NílPŰJSAG JU. FELELŐS A SZELŐ — a gyerek az áldozat ".Kiskorában parali-zises volt, igen nehezen jár ma is. Sokat fáj a feje. Vérszegény, rosszul táplált, fejletlen gyermek, roppant gyenge idegrendszerrel, sokszor minden apróság miatt dühroha- mot kap. Ilyenkor holmiját földhöz vágja, haját tépi, körmét és kezefejét harapdálja, hisztérikusan sír. Igen érzékeny — melegszívű. Apja erős alkoholista. Két nagy testvére dolgozik. Ö sokat van egyedül otthon. Maga főz magának, télen legtöbbször hidegben van a parányi lakásban, a városon kívüli szurdikban. Nagyon szegények. Apja, keresetét elissza, anyja napszámba jár. Zoli nem napközis". A jellemzés D. Zoltán hatodik osztályos tanulóról szól, s a dosz- szié fedelére, amelynek egyik lapján a fenti idézet olvasható, „nehezen nevelhető tanulók" címet írtak. Szerencsétlen sorsútok Nevek — és mellettük tanáraik, nevelőik néhány mondatos megjegyzései sorakoznak minden lapon. A szekszárdi III-as számú Babits Mihály általános iskola nevelőtestületének megfigyeléseit tartalmazzák a storok. Sok jóindulat, becsületes jószándék segíteni akarás tükröződik a szavak mögül. A sorakozó mondatok pedig szerencsétlen sorsú gyerekekről vallanak. „Júlia gyenge képességű, lusta is, már osztályt ismételt. Rosszul áll most is tanulmányi eredménye. Lopásra hajlamos, de szinte kényszerül rá, mert anyja sem ennivalót nem készít neki, sem pénzt nem ad rá" — olvasható az ugyancsak hatodikos B. Júliáról, Villanymotorok és transzformátorok sürgős tekercselését vállalja a Dombóvári Vasipari Ktsz. Dombóvár, Szabadság utca 2. Telefon: 13—16. (29) „Apja goromba, gyermekeit — öt van — veri. önálló fuvaros, jól keres, de a pénzt elissza. A tizenegy éves Gyurkát is többször magával viszi a kocsmába, ahonnét hajnalban mindketten részegen mennek haza. A gyerekeket anyjuk tartja el, egy gyerek keres valami keveset, mint ipari tanuló. Gyurka nem rossz akaratú, de eléggé lusta, csúnyán beszél, verekszik. Fejlett, jó mozgású, idegrendszere azonban nincs rendben”. — H. Gyurka is egy jobb sorsra érdemesebb gyerek volna, mint a jellemzéséből kitűnik. Otthon nem törődnek vele Pedagógusok tartják, hogy ^akit állandóan nevelnek, abból lesz a neveletlen gyerek". Amikor a napközisek — akik reggel nyolctól késő délután ötig az iskola falai között élnek, annak szabályai szerint — délután „kiszabadulnak” a zárt termekből, olyanok, mint a megvadult kiscsikók. Az utca járókelői fejüket csóválják, meg mondják, hogy ezek a mai gyerekék! S igazuk van vajon? Hol tombolják ki magukat, mikor napról napra életüket a zárt falak, örök rendszabályok, kötöttségek között töltik? S ha neveletlen lesz az ilyen gyerek, milyen lehet, akit egyáltalán nem nevelnek? „Neveletlen, cinikus, állandóan visszabeszél. Otthon keveset van a szüleivel, s nem törődnek vele, hogy milyen a magaviseleté”. — T. Tibor második osztályos. „Gyakran későn jön. A napköziből megszökik. Felszerelése hiányos és rendetlen, ö maga Apróhirdetés Ezerjó utcában házhely,- szöIS, tanyával, pincével eladó. Érdeklődni: Szekszárd, Wosinszky 35. (32) piszkos, mosdatlan” — hangzik a vélemény K. Jancsiról. „Alattomos, rendetlen. A házi feladatát soha nem készíti el, egy tárgyból sem. Társaihoz durva, káromkodik’’. — S. Sanyi is még csak harmadikos elemista. „A napközi legfegyelmezetlenebb gyereke. Mindent megvesznek neki, de végeredményben senki nem törődik vele. Fegyelmezetlen, visszabeszél, a tanárait is állandóan zavarja vele” — írták a negyedikes K. Laciról. Rendezetlen családi viszonyok között Néhány mondat, néhány szó. De minden egyes betűje vád, a ^nehezen nevelhető” gyerek ellen. Sok-sok jóindulat, végtelen, türelem, roppant nagy segíteni akarás, törődés az, ahogy a pedagógusok ezekkel a gyerekekkel foglalkozni igyekeznek. Sajnos, sokszor sokáig késlekedik, vagy teljesen elmarad az eredmény. S ennek fő oka, az esetek többségében, az a kedvezőtlen családi helyzet, amelyben a gyerek él. A gyermek roppant érzékenyen reagál mindenre. Ha nem törődnek vele, eldurvul, s hajlamosabb a látott rossz követésére, mint a jó elsajátítására. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendezetlen családi viszonyok között élő — az elvált szülők, második házasság. alkoholista szülők — családok gyerekeiről kerülnek a sorok a dosszié lapjaira. A tiszta gyerekszemekhez sokszor nem illő szavak, — pedig igaz mind. Jellemzések a gyerekekről — de mondhatnánk úgy is, hogy valamennyi a szülőre vet rossz fényt, a szülőt teszi felelőssé, a gyermek tulajdonképpen az áldozat, MÉRY ÉVA A Termelőszövetkezetek Építőipari Vállalkozása, Szekszárd, Rákóczi u. 85. Telefon: 24—95. Termelőszövetkezetek, tsz-tagok, földművesszövetkezetek, tanácsok (kőfa) részére vállalja: építőipari munkák tervezését és kivitelezését. (12) He fájjon a feje a nagymosás miatt! Minőségi, gyors, olcsó mosást végez, vidékre 10 nap, helyben 3—4 nap alatt: A Szekszárdi Patyolat Vállalat. Mártírok tere 24. sz. Í14) Szomszédjuk a múzeum Modem, emeletes bérház Szek- szárdon, a Felszabadulás téren. Jobboldali szomszédja a Balogh Adám Múzeumnak, csak a tér választja el a két épületet. 2-es lépcsőház, földszint 1 A névtáblán Pálffy Vilmos neve áll, becsengetek. Kedves, őszülő hajú asszony nyit ajtót. Az előszobáról ajtó nyílik a konyhára, a konyhaablakon keresztül idelátszik a múzeum. — Mikor jártunk ott utoljára? Ó, mi már öregek vagyunk, ritkán látogatjuk. Talán az unokámat kérdezze. Az unoka, Papp Éva, a szobában pulóvert köt. Első éves noű- szerésztarruló. — A múzeum? Hisz mindig ugyanazt mutatják! Tavaly voltam, a megyei festők kiállításán, mert akkor még jártam rajzszakkörre. A nagymamának közben eszébe jut, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor ott jártak, valami fegyveres kiállítást láttak. — Vagy tűzrendészet!, biztonsági volt? Valami ehhez hasonló, ha jól emlékszem. Az tetszett’ }j Mártírok tere 22 A kapu alatt kerékpárok, vaslemezek kovácsoltvaskerítés-rész- letek. A kapu felett rozsdás, hiányzó tollú kulcs, ez jelzi, hogy a házban lakatosműhely van. Debulay Jánost, egy fürge pil- lantású, alacsony bácsikát találok a régiségektől zsúfolt lakásban. Kossuth-kép a falon, bársony alapon a szakmával szerzett érmek. Az ágy felett kovácsoltvas falikar és modern olvasólámpa. Ódivatú gyertyatartó és legmodernebb vonalú újságtartó és virágállvány. A falon finoman zeng az ingaóra. — Valóban, itt a műhely, a múzeum háta mögött Múlt év novemberében voltam utoljára. Mit láttam? Már nem emlékszem. || Bölcsőde a közelben Vadszőlőindával befuttatott, rácsos ablakú ház. Bölcsőde, és lépcsőhózát mossa, ajtóit takarítja két asszony, amikor bekopogtatok. Oláh József né és Szikom Jánosné készséggel válaszolnak a kérdésre. — Közösen néztük meg a kézimunka-kiállítást. Azóta nem jártunk a múzeumban. De az szép volt, mindnyájunknak tetszett _ * M eglátogattuk a múzeum szomszédjait, a közeli házak lakóit. Akiknek csak néhány lépést kell megtenniük a múzeum kapujáigs és mégis ritkán jutnak el a bemutató termekig. A megkérdezettek nem beszéltek a távol- maradás egyik okáról, amelyikről, egy tanárember, aki sokat jár külföldön, így panaszkodott, váltjuk be, nem is indokolatlanulr — A kifényesített parkettán, cipőre húzott mamuszokban igen bizonytalan a járás. Firenzében, az Uffizi-képtárban, Velencében« az Akadémián sem kötelező a papucs. Budapesten egyik múzeumban sem láttam, hogy ilyen mamusszal riasztották volna eí a látogatókat Aki egyszer ebben végigcsúszkálta a síkos termeket, meggondolja hogy eljöjjön-e máskor is? Pofcsdamtoan egyediül á Sanssouci múzeumban kellett védőpapucsot húznunk. Ahol a padlózat köve értékes mozaik, és félő, hogy a cipő felkarcolja. De, itt, Szekszárdon, ahol sok a vidéki múzeumlátogató, talán mégis a takarításra kellene többet költeni — a mamuszok helyett. A múzeumban azt mondják, csak két látogató szólt még, hogy miért kellett mamuszt húzni? A külföldiek még örülnek is, mert ők „megszokták". Fájós lábúak, egy kicsit testesebb látogatók azonban nem szívesen csúsznak a tiszta parkett kedvéért sem, MOLDOVÁN IBOLYA rmm a TOL\ MEGYEI yv FOSOL VTA30f^-^Af^/ <ÖA70A/A/ffA: A CTSALA'S/ZA . HÓ A/A ACA7T A Vé&CSOFO/2F-S2sA'*A07; A2 XT '
