Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
IMtfS. április 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 fjwálílonyi Béla: APA ÉS FIA ír A Sarohin-féle hadseregben szolgált. Ez volt a Mali- novszkij- és a Tolbuchin- tront érintkezésének fő biztosítéka. Elit hadsereg volt, harckocsikkal és rohamlövegakkel és mindig a kritikus ponton vetették be.'»Már maga mögött tudta Dobrudzsát és a Brassói szorost. Később délre fordultak, átkarolták a Bánátot és a Bácskát és valahol Újvidék körül csoportosultak ismét, újabb támadáshoz. Irány: Mohácp, Béta- szék és Szekszárd. Úgy megtanulta ezeket a helységneveket, mint egykor az ábc-t. Sohasem felejtette el, hogy létezik Magyarországon Tolna, Mözs, Szederkény és Kaposvár. Pedig öreg volt már. Legalábbis a tanuláshoz. Előbb vonult be a hadseregbe, mint a fia. A tüzéreknél szolgált a második világháborúban is, csak. úgy, mint az elsőben. A Zavjalov- féle harckocsizókat biztosították a kurta csövű tarackokkal. Ütegparancsnok volt és úgy jelentettek neki, hogy: — Törzsőrmester elvtársi Az ütegállást kiépítettük! Szép, koeákos bajusza volt. Koromfekete és sűrűn tömött. Azzal ugrasztották a zászlóaljnál, hogy biztosan suvickolja esténként Bár a haja lenne ilyen kormos színű, de az ősz mán Akkor kezdett őszülni, amikor Borodinóban' — ahol a családjával lakott — leégett a házuk. Borzalmas éjszaka volt. Azt mondta akkor fájdalmában, hogy ennél szörnyűbb már nem is jöhet az ő életében. Pedig jött! Az ütegállást igen takarosra csinálták, mér innen a Dunán, valahol a véméndt lankák tövében. Volt idejük, mert nem álltak szoros érintkezésben az ellenséggel. Várták az Ardermekből átdobott 6. német páncélos hadsereg kibontakozását. A felderítők remekeltek; Pontosan ismerte a frontparancsnokság, hogy Batina—Mohács— Szekszárd térségében kell majd felfogni a páncélosok rohamát. — Csak szépre fiúk! — mondita az ütegnél. A katonái a frissen hányt mellvédet gondosan kirakták gyep téglákkal. Békeidőben sem végeztek ennél szebb munkát a nagygyakorlaton. — Szépre fiúk! Ma szemlét kapunk a frontparancsnokságtól Azt már csak ügy — magában — gondolta hozzá, hogy megint valami tejfeles szájú tisztet küldenek ki az üteghez, aki elbírálja az ütegállást, pedig valójában még azt se tudja, hogy mi az az igazi háború. A törzsbelieket sohasem szívlelte. Ez már benne maradt az első világháborúból. Úgy tartotta, hogy azok csak szómkukacok. Csak azt tudják, hogy ennyi, meg ennyi zubbony, kapca, töltény és más semmit. — Szépre fiúk! — és megállt a mellvéd legmagasabb pontján. Onnan nézte napóleoni pózban birodalmát. Előtte az üteg, szilánkok karcolták össze az öreg ágyú pajzsát. Jobbra a futóái'ok, négy Z- betűt is leír, mire a bunkerhoz ér az ember. Balra a lőszer, nyolc ládával. Most vételezték a zászlóaljnál. Húsz ládával kért, nyolcat megkapott. És szidta újra a törzset a tisztjeivel. Hát ez az 5 ütege, ahol korlátlan úr. Egy tüzér lépett hozzá: ,— Törzsőrmester elvtárs! Jobbról elöljáró! Az üteg személyi állománya felsorakozott. Jegorov törzsőrmester végignézett legényein, aztán a közeledő tiszt elé indult. Megállt előtte feszes vigyázz-ban, a nád ilyen egyenes, ha szél se reizdül. Jelentett. Katonásan és hosszan, ahogy belérögződött a hosszú katonáskodás alatt. Az őrnagy félbeszakította. — Hagyja, édesapám! Hagyjuk a f naságokat. Hogy élnek itt? Az öreg nem mozdult. — Őrnagy elvtárs! Megvagyunk. A fia elmosolyodott ennyi katonás fegyelem láttán. Odalépett az öreghez, átölelte széles vállát, megcsókolta hidegtől piros arcát. Erőszakkal megfordította az üteg felé és vonta magával, mint szerelmes a lányt, aki még ellenkezik, de már erőt vett rajta az érzelem. N — Mondtam már, hogy nem vagyok kíváncsi a jelentésére. Igaz, hogy ellenőrizni küldtek, de tudom, hogy itt minden rendben van; — Tessék megnézni! Üteg! A iüveghez! Oszolj! i C sák akkor engedett fel az öreg Jegorov, amikor az őrnagy fia mindent meg. szemlélt. Gyors szemle volt, de katonás hangulatban. Vezényszó, kérdés, pattogó válasz. Hol az ellenség? Tőlünk nyugatra, Kaposvár térségében vonul fel és Pécs— Harkány felé bontakozik ki. Milyen a harci szellem! Őrnagy elvtárs, kitűnő. Csak előre mehetünk! Mikor ettek utoljára? Reggel, kenyeret és szalonnát. Elég volt a reggeli? A katona annyit eszik, amennyi van, amennyit a gébétől küldenek. Körülbelül ennyi volt a szemle és közben saz őrnagy megvizitólta a tarackot. — Rendben, minden rendben! Az apa és fia a bunkerba vonult. Itt már családias volt a beszélgetés, de nem családi dolgokról, ha. nem folytatták az örök vitát a törzs és a ,frointszolgálat06ok között. — Nem szeretem őkét, te ezt tudod — mondta az Öreg a fiának — azt hiszik, hogy mi itt nem értjük a dolgunkat. Pedig ha egyszer nekem azt a parancsot adják, hogy ezen « völgyön nem jöfeet át egy Tigris sem, akkor azt én végrehajtom, vagy megdöglöfc. Akkor minek még külön vizitálni. Az üteget rám bízták, én* harcolok vele. — Azért a törzsben is értenek valamihez, apám! Az öreg legyintett, bizalmatlanul, lagymatagon. — Térképet csinálni, persze, az is kell, nem mondom, de adjanak nagyobb önállóságot az ütegnek. — Ha csak ez kell, de azéirt a hadseregben nem lehet anarchia. A parancsnokok azért vannak, hogy parancsoljanak... — Közben nem tudják, hogy melyik a löveg eleje, melyik a hátulja — vágott vissza az öreg. — Túlzás, apám, eltúlozza a dolgot. mert ellenszenvesek magának a törzsbeliek, mert azok hátul van. nak. Persze csak maga szerint. Ha pedig előrejönnek, akkor szidják, hogy már megint a nyakukon vannak. Az isten se tudna eligazodni a dolgokon. Később, hosszú hallgatás után hozzátette: — Vagy talán azt akarja mondani, hogy én se tudom, melyik a löveg eleje és melyik a hátulja? Az öreg felnézett. — Hát te se a frontszolgálaton nevelkedtél. Gimnázium után besoroztak, tiszti rangot kaptál és szépen haladtál, nem 'mondom, mert őrnagy vagy és eszed is van hozzá, de a háborút mégiscsak itt csinálják az ütegnél, a vonalban. — Szóval engem is lenéz! — Azt nem mondtam... — és folytatni akarta, hogy ő á front- katona eszével gondolkodik és él, de nem tudta kifejteni, amit gon. dőlt, mert egy tüzér jelentette. — Erős tüzérségi tűz jobbról. A szazadparancsnok riadót rendelt el. Várható az ellenség — Riadóóóó! többi már a szokásos volt. A figyelőből kapták az elemeket. Az irányzó átvette és beállította a célzó műszert Jegorov a löveg farától jobbra állt — Kész.? — Kész. — Akkor ... Az ellenséges célpontra tűz! — Tűz — ismételte a tüzér és elrántotta a zsinórt Az ütegállás megremegett. A figyelőből jött a válasz. Helyesbítőnek. A becsapódás a célponttól balra öt méterre volt. Az őrnagy félretolta az irányzót és beült a helyére. — Kész? — Kész. — Az ellenséges oólpontra tűz! — Tűz: A figyelőből vidám káromkodás érkezett a dróton. „Felfordult egy Tigris. Adom a másik adatait.” Jegorov, az öregebb kivette a zsinórt a tüzér kezéből. Maga nyitotta, zárta a lövegajtót. A katona töltött, az őrnagy Jegorov a figyelő adatai szerint emelte a csövet, a törzsőrmester Jegorov vette a tűzparanosot. — Tűz! Újabb vidám káromkodás a telefonban. „Prínia. fiúk. ki az irányzótok?’* Nincs válasz. Helyette Jegorov őrnagy engedélyt kér a törzsparancsnokságtól, hogy az ütegnél maradjon. Úgy látszik, itt bontakozik ki a németek egyik fő támadási iránya. Mikor helyére teszi a tábori telefont, az öreg Jegorov félrehúzza. — Ezt nem teheted fiam, neked a tözsnél a helyed. Jegorov őrnagy ellép az öregtől és hangosan mondja, hogy hallja az egész üteg: — Én itt most nem a fia vagyok, hanem a törzsparancsnokság képviselője. Maradok! Attól kezdve nem váltottak szót. Egész beszélgetésük csak parancsszavakból, vezényszóikból állt A németek hátráltak. Jött a parancs, hogy üldözni kell őket, nehogy csoportosuljanak és újra támadjanak. Az ütegállást elhagyták. Vagy két kilométert tolták a löveget, aztán újabb tűzpa- rancsot kaptak. Két Tigrist a „másvilágra küldtek” és mentek tovább előre. Akkor elhallgatott a figyelő; — Kilőtték! — Majd én előremegyek, — mondta az őrnagy és megindult a drót mentén. A zt még látta Jegorov törzs- őrmester, hogy a távoli bozótban helyet keres magának. A távcsővel jól kivette, hogy most emeli fel a hallgatót a tábori telefonról. A többit csak sejtette és később tudta meg a valóságot. Jegorov őrnagy tűi gyorsan tűnt el a figyelőben. A telefon megszólalt, de a törzsparancsnok- ság jelentkezett. — Vigyázz! Német páncélos ékelődött be az ütegek vonalába és már két figyelőnket kilőtte. A második figyelő Jegorov őrnagy volt. Csak másnap szóltak az öregnek, amikor elcsendesedett a szederkényi tankcsata. Elhívták a törzshöz. Cigarettával kínálták, érdeklődtek az egészsége felöl ós csak hosszú kerülővel közölték: A fia elesett! Az öreg felugrott, aztán visszazuhant a székre és nem jött hang a száján; Csak a forró könnycseppek sűrű folyama szántott végig borostás arcán, A temetést másnapra tervezték, de elhalasztották egy nappal, mert először Pécs elfoglalását kapták feladatul. Csak amikor itt elcsendesedett minden, akkor került sor- Jegorov őrnagy temetésére. Az öregnek már elapadt a könnye, de megjött a hangja. Egyre csak hajtogatta félhangosan: — Minek vitatkoztam vele, mikor úgy is neki lett igaza, neiká lett igaza;-. . i A radioaktív sugárról Kaptuk az alábbi torokat: „Tisztelt Négyszemközt! Mostanában sokat hallani, újságokban, képeslapokban lehet olvasni a radioaktív sugárzásról. Nagyon kérem, ha van rá mód, szíveskedjék a sugárzásról írni". A rádiumot és radioaktív elemeket a gyógyászatban és az iparban nagy területen alkalmaznák. Például világító tárgyak készítéséhez., fémötvözetek. átvilágításához radioaktív elemeket használnak. A radioaktív sugarak azáltal hatnak az emberi szervezetre, hogy a szövetekben módosítják a biokémiai folyamatokat, egyes sejtek elfajulnak, elpusztulnak és megváltozik a sérült szövetek, szervek működése. A radioaktív sugarakra legérzékenyebbek a vérképző szervek, emésztőszervek, a nemj szervek és a bőr. A radioaktív sugarak sokáig maradnak a szervezetben és igy előfordulhat, hogy például a vérképző szervei: megbetegedése csak néhány év múlva jelentkezik. A radioaktív sugárzás hatására, helyi vagy általános tünetek kíséretében heveny vagy idült, egészségkárosodás fejlődik ki. A legjellegzetesebb tünetek: gyengeség, fáradtság érzete, az úgynevezett sugárcsömör, étvágytalanság, hányás, fehérvérsejtszám kezdeti emelkedése, majd csökkenése, bőrszárazság a bőr berepedése, fekély- és rákképződés. A bőrön és egyes szervekben vérzések. A szemen hályog képződik, a nemzőképesség csökken, a szervezet ellenálló képessége gyengül és mindez .elősegíti g* íepőző j,-Melegségek fellépését. A radioaktív sugárzás okozta betegségek megelőzésére fontos az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálat, mert ilyen munkára nem alkalmazhatók fokozottan sugár- érzékeny szervezetű egyének. Májzsugorodás idézünk egy olvasónk leveléből: „Legyen szives megírni, hogy milyen betegség a májzsugorodás? Igaz, hogy a túlzott alkoholfogyasztástól lehet azt megkapni?” A máj zsugorodása, elsősorban huzamos és rendszeres alkoholfogyasztás következménye. Mint további oki tényező a luesz (vérbaj) s a tuberkulózis említendő meg, amelyek mellett talán a maláriának is jut némi szerep a betegség előidézésében. Általában minden kémiai vagy fertőző ok, amely károsítja a májsejteket, részes lehet a májkeményedés létrehozásában. A máj lényegesen, néha felével kisebb. Feltűnően tömött, kemény felületen egyenetlen, kisebb- nagyobb (kölesnyi, borsónyi) kiemelkedések láthatók. Tünetek: Kezdetsze. A betegek nem ritkán maguk is észreveszik, a has szokatlan térfogatát. valamint azt is, hogy a has megnövekedésének arányában mind kifejezettebb gyengeség áll elő, hogy a nagy has a lélegzést is korlátozza. Ha a hasűri folyadék jelentős, akkor lassankint az alsó végtagok duzzanata is kifejlődik: a beteg előbb-utóbb ágyba kerül. A lassan, de állandóan fokozódó hasűri pangás az amúgy is hiányos táplálkozást tovább csökkenti. A hasűri folyadékgyillem lebocsáj- tása mind gyakrabban válik szükségessé. Általában elerőtlenedés, valóságos elsorvadás, máskor fokozott aluszékanyság (somnolentia); majd eszméletlenség, a közelgő vég előjelei, amely rendszerint; a betegség kezdetétől számított két-három év múlva szokott bekövetkezni. Számottevő fájdalmak általában nem szoktak előfordulni; néha azonban igen heves epekőkólikára emlékeztető fájdalmakkal találkozunk, más esetekben, máj- körüli gyulladás idéz elő nem nagyon heves, néha a légvételekkel összefüggő fájdalmat. Némely májkeményedés (májzsugorodás) betegség során sárgaság és hasvízkór lép fel. Sokszor igen nagyfokú lehet a sárgaság és sokszor Igen nagy mennyiségű lehet a hasüregben felgyülemlett folyadék is. A sok hasűri folyadék légzési zavarokat szokott előidézni. A betegség előrehaladáséval mind gyakoribbá válik a has csapolásának szükségessége. Bortermő vidéken lakunk. A mértékletesség igen szép erényElhidegülés a házastársak MTt»víV>41 között Egy 55 éves férfi hosszú, panaszom leveléből egy-két gondolatot leírunk. ötvenöt éves. jó ember, megérté férj, aki szereit feleségét. Feleségével szemben hirtelen frigiddé vált. Emiatt egész házasélete feldúlt, állandóan veszekednek. Tanácsunkat kéri, mert nagyon szeretné, ha a régi békés megértés visszatérne családi életébe. Kedves Olvasónk! Hozzánk intézett kérdésére a megfelelő, g önt , kielégítő választ megadni nem könnyű. Jelenlegi állapota lehet egy más betegség részjelensége, lehet hormonzavar, vitaminhiány, fertőző baj, alkoholizmus, stb. Legtöbbször ideges alapon szokott fellépni, de megfelelő orvosi beavatkozásra elmúlik. Azért azt tanácsoljuk, hogy sürgősen keresse fel kórházunk idegosztályát. Feleségét is vigye magával vizsgálatra. Reméljük a megfelelő oki gyógykezelés bevezetésével, a megértés és a szeretet visszatér családi életébe. A márciusi hó megszépíti-e az arcot ? ben ártalmatlannak látszó tünetek jelentkeznek; mint például a rossz szájíz, étvágytalanság, melyekhez később puffadás, a bélmüködés rendellenességei, szélbántalmak járulnak. A betegek étvágytalansága részben talán a szeszes italok fogyasztása által okozott gyomorbél-huruttal függ ösz,,Igaz-e, hogy aki márciusi hóval mosakodik annak szép lesz az arca, különösen a bőre lesz finom; bársonyos? szeretném tudni, hogy van-e ebben valami, vagy csak egyszerű babona? A választ nagyon kíváncsian várjuk. Több fiatal leány’’. „A márciusi hó megszépíti-e az arcot? ...” Ezt a jó hangzású mondást mi is hallottuk hajdanában a jó „öregektől”. A mái ismereteinkkel és lelki adottságainkkal nehezen tudjuk elképzelni, hogy a csúnya arcú és bőrű leány egy márciusi havas mosakodástól, egycsa pásra megszépüljön, s arcbőre bársonyos finomságává váljon. Az tény, hogy a maszatos arcú apró lányok, ha a hóban megmosakodtak, menten széppé, de inkább tisztává váltak. A babonáknak rendszerint komoly hátterük van. Lányoknak szokták mondani: „Ne törd el a tükröt, lámpaüveget, meri hét évig nem mész férjhez”. Hasznos babona, mert a kárt igyekszünk elkerülni. Manapság az orvostudomány, a bőrgyógyászok és kozmetikus orvosok hűtéssel, sőt a bőr fagyasztásával igyekeznek a bőr hibáit korrigálni.
