Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

IMtfS. április 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 fjwálílonyi Béla: APA ÉS FIA ír A Sarohin-féle hadseregben szolgált. Ez volt a Mali- novszkij- és a Tolbuchin- tront érintkezésének fő biztosítéka. Elit hadsereg volt, harckocsikkal és rohamlövegakkel és mindig a kritikus ponton vetették be.'»Már maga mögött tudta Dobrudzsát és a Brassói szorost. Később délre fordultak, átkarolták a Bánátot és a Bácskát és valahol Újvidék kö­rül csoportosultak ismét, újabb támadáshoz. Irány: Mohácp, Béta- szék és Szekszárd. Úgy megtanulta ezeket a hely­ségneveket, mint egykor az ábc-t. Sohasem felejtette el, hogy létezik Magyarországon Tolna, Mözs, Sze­derkény és Kaposvár. Pedig öreg volt már. Legalábbis a tanuláshoz. Előbb vonult be a hadseregbe, mint a fia. A tüzéreknél szolgált a második világháborúban is, csak. úgy, mint az elsőben. A Zavjalov- féle harckocsizókat biztosították a kurta csövű tarackokkal. Ütegpa­rancsnok volt és úgy jelentettek neki, hogy: — Törzsőrmester elvtársi Az ütegállást kiépítettük! Szép, koeákos bajusza volt. Ko­romfekete és sűrűn tömött. Azzal ugrasztották a zászlóaljnál, hogy biztosan suvickolja esténként Bár a haja lenne ilyen kormos színű, de az ősz mán Akkor kezdett őszülni, amikor Borodinóban' — ahol a családjával lakott — le­égett a házuk. Borzalmas éjszaka volt. Azt mondta akkor fájdalmá­ban, hogy ennél szörnyűbb már nem is jöhet az ő életében. Pedig jött! Az ütegállást igen takarosra csi­nálták, mér innen a Dunán, vala­hol a véméndt lankák tövében. Volt idejük, mert nem álltak szo­ros érintkezésben az ellenséggel. Várták az Ardermekből átdobott 6. német páncélos hadsereg kibon­takozását. A felderítők remekeltek; Pontosan ismerte a frontparancs­nokság, hogy Batina—Mohács— Szekszárd térségében kell majd felfogni a páncélosok rohamát. — Csak szépre fiúk! — mondita az ütegnél. A katonái a frissen hányt mellvédet gondosan kirak­ták gyep téglákkal. Békeidőben sem végeztek ennél szebb munkát a nagygyakorlaton. — Szépre fiúk! Ma szemlét ka­punk a frontparancsnokságtól Azt már csak ügy — magában — gondolta hozzá, hogy megint vala­mi tejfeles szájú tisztet küldenek ki az üteghez, aki elbírálja az ütegállást, pedig valójában még azt se tudja, hogy mi az az igazi háború. A törzsbelieket sohasem szívlelte. Ez már benne maradt az első világháborúból. Úgy tartotta, hogy azok csak szómkukacok. Csak azt tudják, hogy ennyi, meg ennyi zubbony, kapca, töltény és más semmit. — Szépre fiúk! — és megállt a mellvéd legmagasabb pontján. Onnan nézte napóleoni pózban bi­rodalmát. Előtte az üteg, szilánkok karcolták össze az öreg ágyú paj­zsát. Jobbra a futóái'ok, négy Z- betűt is leír, mire a bunkerhoz ér az ember. Balra a lőszer, nyolc ládával. Most vételezték a zászló­aljnál. Húsz ládával kért, nyolcat megkapott. És szidta újra a tör­zset a tisztjeivel. Hát ez az 5 ütege, ahol korlátlan úr. Egy tüzér lépett hozzá: ,— Törzsőrmester elvtárs! Jobb­ról elöljáró! Az üteg személyi állománya fel­sorakozott. Jegorov törzsőrmester végignézett legényein, aztán a kö­zeledő tiszt elé indult. Megállt előtte feszes vigyázz-ban, a nád ilyen egyenes, ha szél se reizdül. Jelentett. Katonásan és hosszan, ahogy belérögződött a hosszú ka­tonáskodás alatt. Az őrnagy félbeszakította. — Hagyja, édesapám! Hagyjuk a f naságokat. Hogy élnek itt? Az öreg nem mozdult. — Őrnagy elvtárs! Megvagyunk. A fia elmosolyodott ennyi ka­tonás fegyelem láttán. Odalépett az öreghez, átölelte széles vállát, megcsókolta hidegtől piros arcát. Erőszakkal megfordította az üteg felé és vonta magával, mint sze­relmes a lányt, aki még ellenke­zik, de már erőt vett rajta az ér­zelem. N — Mondtam már, hogy nem va­gyok kíváncsi a jelentésére. Igaz, hogy ellenőrizni küldtek, de tu­dom, hogy itt minden rendben van; — Tessék megnézni! Üteg! A iüveghez! Oszolj! i C sák akkor engedett fel az öreg Jegorov, amikor az őrnagy fia mindent meg. szemlélt. Gyors szemle volt, de ka­tonás hangulatban. Vezényszó, kérdés, pattogó válasz. Hol az el­lenség? Tőlünk nyugatra, Kapos­vár térségében vonul fel és Pécs— Harkány felé bontakozik ki. Mi­lyen a harci szellem! Őrnagy elv­társ, kitűnő. Csak előre mehetünk! Mikor ettek utoljára? Reggel, ke­nyeret és szalonnát. Elég volt a reggeli? A katona annyit eszik, amennyi van, amennyit a gébé­től küldenek. Körülbelül ennyi volt a szemle és közben saz őrnagy megvizitólta a tarackot. — Rendben, minden rendben! Az apa és fia a bunkerba vonult. Itt már családias volt a beszélge­tés, de nem családi dolgokról, ha. nem folytatták az örök vitát a törzs és a ,frointszolgálat06ok kö­zött. — Nem szeretem őkét, te ezt tu­dod — mondta az Öreg a fiának — azt hiszik, hogy mi itt nem ért­jük a dolgunkat. Pedig ha egyszer nekem azt a parancsot adják, hogy ezen « völgyön nem jöfeet át egy Tigris sem, akkor azt én végrehaj­tom, vagy megdöglöfc. Akkor mi­nek még külön vizitálni. Az üteget rám bízták, én* harcolok vele. — Azért a törzsben is értenek valamihez, apám! Az öreg legyintett, bizalmatla­nul, lagymatagon. — Térképet csinálni, persze, az is kell, nem mondom, de adjanak nagyobb önállóságot az ütegnek. — Ha csak ez kell, de azéirt a hadseregben nem lehet anarchia. A parancsnokok azért vannak, hogy parancsoljanak... — Közben nem tudják, hogy melyik a löveg eleje, melyik a há­tulja — vágott vissza az öreg. — Túlzás, apám, eltúlozza a dol­got. mert ellenszenvesek magának a törzsbeliek, mert azok hátul van. nak. Persze csak maga szerint. Ha pedig előrejönnek, akkor szidják, hogy már megint a nyakukon vannak. Az isten se tudna eliga­zodni a dolgokon. Később, hosszú hallgatás után hozzátette: — Vagy talán azt akarja monda­ni, hogy én se tudom, melyik a löveg eleje és melyik a hátulja? Az öreg felnézett. — Hát te se a frontszolgálaton nevelkedtél. Gimnázium után be­soroztak, tiszti rangot kaptál és szépen haladtál, nem 'mondom, mert őrnagy vagy és eszed is van hozzá, de a háborút mégiscsak itt csinálják az ütegnél, a vonalban. — Szóval engem is lenéz! — Azt nem mondtam... — és folytatni akarta, hogy ő á front- katona eszével gondolkodik és él, de nem tudta kifejteni, amit gon. dőlt, mert egy tüzér jelentette. — Erős tüzérségi tűz jobbról. A szazadparancsnok riadót rendelt el. Várható az ellenség — Riadóóóó! többi már a szokásos volt. A figyelőből kapták az ele­meket. Az irányzó átvette és beállította a célzó műszert Je­gorov a löveg farától jobbra állt — Kész.? — Kész. — Akkor ... Az ellenséges cél­pontra tűz! — Tűz — ismételte a tüzér és elrántotta a zsinórt Az ütegállás megremegett. A figyelőből jött a válasz. He­lyesbítőnek. A becsapódás a cél­ponttól balra öt méterre volt. Az őrnagy félretolta az irányzót és beült a helyére. — Kész? — Kész. — Az ellenséges oólpontra tűz! — Tűz: A figyelőből vidám káromkodás érkezett a dróton. „Felfordult egy Tigris. Adom a másik adatait.” Jegorov, az öregebb kivette a zsinórt a tüzér kezéből. Maga nyi­totta, zárta a lövegajtót. A katona töltött, az őrnagy Jegorov a fi­gyelő adatai szerint emelte a csö­vet, a törzsőrmester Jegorov vette a tűzparanosot. — Tűz! Újabb vidám káromkodás a te­lefonban. „Prínia. fiúk. ki az irányzótok?’* Nincs válasz. Helyette Jegorov őrnagy enge­délyt kér a törzsparancsnokságtól, hogy az ütegnél maradjon. Úgy látszik, itt bontakozik ki a néme­tek egyik fő támadási iránya. Mi­kor helyére teszi a tábori telefont, az öreg Jegorov félrehúzza. — Ezt nem teheted fiam, neked a tözsnél a helyed. Jegorov őrnagy ellép az öregtől és hangosan mondja, hogy hallja az egész üteg: — Én itt most nem a fia vagyok, hanem a törzsparancsnokság kép­viselője. Maradok! Attól kezdve nem váltottak szót. Egész beszélgetésük csak pa­rancsszavakból, vezényszóikból állt A németek hátráltak. Jött a parancs, hogy üldözni kell őket, nehogy csoportosuljanak és újra támadjanak. Az ütegállást el­hagyták. Vagy két kilométert tol­ták a löveget, aztán újabb tűzpa- rancsot kaptak. Két Tigrist a „másvilágra küldtek” és mentek tovább előre. Akkor elhallgatott a figyelő; — Kilőtték! — Majd én előremegyek, — mondta az őrnagy és megindult a drót mentén. A zt még látta Jegorov törzs- őrmester, hogy a távoli bo­zótban helyet keres magá­nak. A távcsővel jól kivette, hogy most emeli fel a hallgatót a tá­bori telefonról. A többit csak sej­tette és később tudta meg a való­ságot. Jegorov őrnagy tűi gyorsan tűnt el a figyelőben. A telefon megszólalt, de a törzsparancsnok- ság jelentkezett. — Vigyázz! Német páncélos éke­lődött be az ütegek vonalába és már két figyelőnket kilőtte. A második figyelő Jegorov őr­nagy volt. Csak másnap szóltak az öreg­nek, amikor elcsendesedett a sze­derkényi tankcsata. Elhívták a törzshöz. Cigarettával kínálták, ér­deklődtek az egészsége felöl ós csak hosszú kerülővel közölték: A fia elesett! Az öreg felugrott, aztán vissza­zuhant a székre és nem jött hang a száján; Csak a forró könny­cseppek sűrű folyama szántott vé­gig borostás arcán, A temetést másnapra tervezték, de elhalasz­tották egy nappal, mert először Pécs elfoglalását kapták feladatul. Csak amikor itt elcsendesedett minden, akkor került sor- Jegorov őrnagy temetésére. Az öregnek már elapadt a könnye, de megjött a hangja. Egyre csak hajtogatta félhangosan: — Minek vitatkoztam vele, mi­kor úgy is neki lett igaza, neiká lett igaza;-. . i A radioaktív sugárról Kaptuk az alábbi torokat: „Tisz­telt Négyszemközt! Mostanában so­kat hallani, újságokban, képeslapok­ban lehet olvasni a radioaktív su­gárzásról. Nagyon kérem, ha van rá mód, szíveskedjék a sugárzás­ról írni". A rádiumot és radioaktív elemeket a gyógyászatban és az iparban nagy területen alkalmaznák. Például vilá­gító tárgyak készítéséhez., fémötvö­zetek. átvilágításához radioaktív ele­meket használnak. A radioaktív suga­rak azáltal hatnak az emberi szer­vezetre, hogy a szövetekben módosít­ják a biokémiai folyamatokat, egyes sejtek elfajulnak, elpusztulnak és megváltozik a sérült szövetek, szer­vek működése. A radioaktív sugarak­ra legérzékenyebbek a vérképző szer­vek, emésztőszervek, a nemj szervek és a bőr. A radioaktív sugarak sokáig maradnak a szervezetben és igy elő­fordulhat, hogy például a vérképző szervei: megbetegedése csak néhány év múlva jelentkezik. A radioaktív sugárzás hatására, helyi vagy általá­nos tünetek kíséretében heveny vagy idült, egészségkárosodás fejlődik ki. A legjellegzetesebb tünetek: gyenge­ség, fáradtság érzete, az úgynevezett sugárcsömör, étvágytalanság, hányás, fehérvérsejtszám kezdeti emelkedése, majd csökkenése, bőrszárazság a bőr berepedése, fekély- és rákképződés. A bőrön és egyes szervekben vérzé­sek. A szemen hályog képződik, a nemzőképesség csökken, a szervezet ellenálló képessége gyengül és mind­ez .elősegíti g* íepőző j,-Melegségek fellépését. A radioaktív sugárzás okozta betegségek megelőzésére fon­tos az előzetes és az időszakos or­vosi vizsgálat, mert ilyen munkára nem alkalmazhatók fokozottan sugár- érzékeny szervezetű egyének. Májzsugorodás idézünk egy olvasónk leveléből: „Legyen szives megírni, hogy mi­lyen betegség a májzsugorodás? Igaz, hogy a túlzott alkoholfogyasz­tástól lehet azt megkapni?” A máj zsugorodása, elsősorban hu­zamos és rendszeres alkoholfogyasz­tás következménye. Mint további oki tényező a luesz (vérbaj) s a tuber­kulózis említendő meg, amelyek mel­lett talán a maláriának is jut némi szerep a betegség előidézésében. Ál­talában minden kémiai vagy fertőző ok, amely károsítja a májsejteket, részes lehet a májkeményedés létre­hozásában. A máj lényegesen, néha felével kisebb. Feltűnően tömött, ke­mény felületen egyenetlen, kisebb- nagyobb (kölesnyi, borsónyi) kiemel­kedések láthatók. Tünetek: Kezdet­sze. A betegek nem ritkán maguk is észreveszik, a has szokatlan tér­fogatát. valamint azt is, hogy a has megnövekedésének arányában mind kifejezettebb gyengeség áll elő, hogy a nagy has a lélegzést is korlátozza. Ha a hasűri folyadék jelentős, akkor lassankint az alsó végtagok duzzanata is kifejlődik: a beteg előbb-utóbb ágyba kerül. A lassan, de állandóan fokozódó hasűri pangás az amúgy is hiányos táplálkozást tovább csökken­ti. A hasűri folyadékgyillem lebocsáj- tása mind gyakrabban válik szüksé­gessé. Általában elerőtlenedés, való­ságos elsorvadás, máskor fokozott aluszékanyság (somnolentia); majd eszméletlenség, a közelgő vég előjelei, amely rendszerint; a betegség kez­detétől számított két-három év múl­va szokott bekövetkezni. Számottevő fájdalmak általában nem szoktak elő­fordulni; néha azonban igen heves epekőkólikára emlékeztető fájdalmak­kal találkozunk, más esetekben, máj- körüli gyulladás idéz elő nem na­gyon heves, néha a légvételekkel összefüggő fájdalmat. Némely májkeményedés (májzsugo­rodás) betegség során sárgaság és hasvízkór lép fel. Sokszor igen nagy­fokú lehet a sárgaság és sokszor Igen nagy mennyiségű lehet a hasüregben felgyülemlett folyadék is. A sok has­űri folyadék légzési zavarokat szo­kott előidézni. A betegség előrehala­dáséval mind gyakoribbá válik a has csapolásának szükségessége. Borter­mő vidéken lakunk. A mértékletesség igen szép erény­Elhidegülés a házastársak MTt»víV>41 között Egy 55 éves férfi hosszú, panaszom leveléből egy-két gondolatot le­írunk. ötvenöt éves. jó ember, megérté férj, aki szereit feleségét. Feleségével szemben hirtelen fri­giddé vált. Emiatt egész házasélete feldúlt, állandóan veszekednek. Ta­nácsunkat kéri, mert nagyon sze­retné, ha a régi békés megértés visszatérne családi életébe. Kedves Olvasónk! Hozzánk intézett kérdésére a megfelelő, g önt , kielé­gítő választ megadni nem könnyű. Jelenlegi állapota lehet egy más be­tegség részjelensége, lehet hormon­zavar, vitaminhiány, fertőző baj, al­koholizmus, stb. Legtöbbször ideges alapon szokott fellépni, de megfelelő orvosi beavatkozásra elmúlik. Azért azt tanácsoljuk, hogy sürgősen ke­resse fel kórházunk idegosztályát. Feleségét is vigye magával vizsgálat­ra. Reméljük a megfelelő oki gyógy­kezelés bevezetésével, a megértés és a szeretet visszatér családi életébe. A márciusi hó megszépíti-e az arcot ? ben ártalmatlannak látszó tünetek jelentkeznek; mint például a rossz szájíz, étvágytalanság, melyekhez ké­sőbb puffadás, a bélmüködés rendelle­nességei, szélbántalmak járulnak. A betegek étvágytalansága részben ta­lán a szeszes italok fogyasztása által okozott gyomorbél-huruttal függ ösz­,,Igaz-e, hogy aki márciusi hóval mosakodik annak szép lesz az ar­ca, különösen a bőre lesz finom; bársonyos? szeretném tudni, hogy van-e ebben valami, vagy csak egy­szerű babona? A választ nagyon kíváncsian várjuk. Több fiatal leány’’. „A márciusi hó megszépíti-e az ar­cot? ...” Ezt a jó hangzású mondást mi is hallottuk hajdanában a jó „öre­gektől”. A mái ismereteinkkel és lelki adottságainkkal nehezen tudjuk elképzelni, hogy a csúnya arcú és bőrű leány egy márciusi havas mo­sakodástól, egycsa pásra megszépül­jön, s arcbőre bársonyos finomságává váljon. Az tény, hogy a maszatos arcú apró lányok, ha a hóban meg­mosakodtak, menten széppé, de in­kább tisztává váltak. A babonáknak rendszerint komoly hátterük van. Lányoknak szokták mondani: „Ne törd el a tükröt, lámpaüveget, meri hét évig nem mész férjhez”. Hasznos babona, mert a kárt igyekszünk el­kerülni. Manapság az orvostudomány, a bőrgyógyászok és kozmetikus or­vosok hűtéssel, sőt a bőr fagyasztásá­val igyekeznek a bőr hibáit korri­gálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom