Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

4 TOLVA MFGYFT NfiPÜJSÄG 1966. április 3fl. Új kertésztechnikusok Tolna Sok az adminisztráció a Népbolt Vállalat boltjainál A hagyományokban gazdag ker_ tészeti termelés Tolna megyében a felszabadulás után nagy fejlő­désit ért el, de ezzel a fejlődéssel a szakemberképzés nem tartott lé­pést. A megyének kertészeti tech­nikuma nincs, kertészeti szakikö­zépiskolái most vannak kialaku­lóban. így kertészeti nagyüzemei fejlődéséhez a szakemberellátás csak részben biztosított. Ennek mielőbb] gyors pótlása a fejlődés következetes fenntartása érdeké­ben indokolt és szükséges. A kertészeti technikumi levele­ző oktatás egyik legfontosabb célja, hogy olyan kertészeti dol­gozók továbbképzésével erősítse mezőgazdasági nagyüzemeinket, akik már több éves eredményes termelési gyakorlattal, jó szerve­zőkészséggel rendelkeznek. Ezek a dolgozók rendszeres technikumi tanulásuk során megismerkednek a nagyüzemi termelés elméleti és gyakorlati eljárásaival és az ezt megalapozó politikai-gazdaságtani ismeretekkel. Nem egy esetben bebizonyo­sodott, hogy a levelező hall­gatók az új ismereteket már tanulmányaik végzése közben képesek eredményesen alkal­mazni a gyakorlati termelés­ben. Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága felismerte az adott hely­zetben ennék az oktatási formá­nak jelentőségét. Javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium’ Szakoktatási Főigazgatósága uta­sította a bajai Bereczki Máté Kertészeti Technikum igazgatósé, gát, levelező tagozatát, hogy Tol­na megyében kertészeti techniku­mi levelező (kihelyezett) osztályo­kat szervezzen; A Hazafias Népfront Szekszárd járási bizottságának eredményes támogatásával Hajdú István tit­kár személyes és aktív közremű­ködésével. 1962 januárjában Szekszárdon megkezdte működé­sét az első kihelyezett: techniku­mi levelező osztály. Az osztály hallgatói a második évben Mándi Gyulának, a megyei tanács művelődési osztályvezető­jének és Horvai Árpád gimnázi­umi igazgatónak fáradhatatlan segítségével már a gimnáziumiban végezhették tanulmányaikat. A levelező tagozat később rátért a heti egynapos oktatásra, a dél­előtti oktatást a városi művelő­dési házban biztosították. A köz- műveltségi tantárgyakat a gimná­zium tanárai tanítják. A gimná­zium gazdag szertári anyagának felhasználásával a legkorszerűbb oktatási követelményeknek meg­felelően végzik oktató munkáju­kat. Az iskolapadokba több éves szünet után visszatért mezőgazda­sági dolgozóknak a tanulás, és az évenként megismétlődő kétszeri osztályvizsga nagy erőpróbát je­lentett. A hallgatók átlagos élet­kora meghaladta a 40 évet. Ezek a hallgatók mindennapi munkájuk megyében mellett rendkívül; akarással és kitartással igyekeztek a tanulás kötelességének eleget tenni. A ta­gozaton tanító tanárok értékelik a hallgatók megfeszített munkáját, újabb és újabb módszereket ke­resnek ahhoz, hogy munkájukat megkönnyítsék. Ennek ellenére a hallgatók közül többen lemorzso­lódtak. A lányok közül sokan férj­hez mentek, voltak olyanok, akik munkahelyet változtattak, sokan betegségük miatt kényszerültek tanulásukat megszakítani. Akad­tak olyan dolgozók is, akik ideig­lenesen kénytelenek voltak meg­szakítani tanulmányaikat, de kö­zülük sotkan visszatértek, és az alsóbb osztályokban folytatják ta­nulmányaikat. Beigazolódott tény, hogy azok a hallgatók, akik első, vagy második év után morzsolód­tak le, nem jelen-tettek népgazda­ságunknak felesleges kiadást, mert \ tanulmányaik során szerzett ismereteiket már képesek a termelésben gyümölcsöztetni. Az oktatásban nagy tőkét, a hall­gatók számára pedig kikapcsoló­dást és tapasztalatszerzési lehető­séget jelentettek az évenként két. szeri belföldi és egyszeri külföldi tanulmányutak. A hallgatók többségének dicsé­retes kitartása, akaratereje az osz­tályban tanító tanárok lelkiisme­retes munkája alapján Baján a Bereczki Máté Kertészeti Tech­nikumiban, megtartott képesítő vizsgán a következők szereztek kertésztechnikusi képesítést: Fog. lein Ferenc, Gadó József, Horváth József, Kilián Györgyné, Horváth János, Péter István, Régi Ferenc és Szikora Károly. Közülük Fög- lein Ferenc jelesen „érett”, év­folyama legjobb tanulójának bi­zonyult. Az a feladat, amelyet a bajai Bereczki Máté Kertészeti Techni­kum levelező tagozata Tolna me­gyében, az iskola tanárai számára idegen környezetben oldott meg, nagy erőpróbát jelentett. Jelen­leg a Tolna megye területéről be­iratkozott hallgatókkal Szekszár­don négy osztály működik: Az első kihelyezett osztályban szerzett tapasztalatok alapján remélhető, hogy a következő években több hallgató szerzi meg Tolna megyében a ker­tésztechnikusi képesítést. A levelező tagozat tanárainak így is büszkeség az a tudat, hogy saját megyéjükön kívül is aktí­van hozzájárultak oktató-nevelő munkájukkal szocialista mezőgaz­daságunk megerősítéséhez, fejlő­déséhez. Suchy György a bajai kertészeti technikum tanára E hónap elején a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya a Tolna megyei Népbolt Vállalat vezetői és nagyobb boltegységek vezetői jelenlétében részletesen elemezte a vállalat tevékenysé­gét, problémáit, meghatározta a további legfontosabb tennivaló­kat. Részletesen foglalkozott az igazgató és helyettesei vállalat- irányító munkájával, a kollektív vezetés, valamint az egyszemélyi vezetés feladataival. A kereskedelmi osztály több intézkedést tett a bolti adminiszt­ráció csökkentése és a bizonylati fegyelem biztosítása érdekében, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Elő­terjesztést küldött a Belkereske­delmi Minisztériumhoz, hogy a pénztáros nélküli kétszemélyes boltoknál az eladónkénti blokk­összesítő vezetése alól a vállala­tot mentesítsék, valamint a pénz­táros nélkül működő üzletekben napi pénztárjelentéseket ne kell­jen készíteni. A minisztérium a felterjesztéssel egyet értett és a felmentést megadta. Az üzletekben tartott vizsgá­latok során az osztály megálla­pította, hogy az élelmiszerboltok adminisztrációját nagyban meg­nehezíti és többletmunkát okoz az úgynevezett .,művi” szállítók (húsipar, tejipar, sütőipar) el­térő számlázási rendszere. A megkérdezett boltvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a számlázás­sal kapcsolatos teendők elvég­A közlekedési balesetek száma me­gyénkben, sajnálatosan, évről évre emelkedik: a múlt évben 517 baleset történt, 414 személy sérült meg köny- nyebben; súlyosabban; közel másfél millió forint anyagi kár keletkezett és ami pénzben nem fejezhető ki; 22 esetben már a gyors orvosi beavat­kozás sem tudott segíteni. A tragikus esetek okait vizsgálva; megállapít­ható; hogy elsősorban a szabályok be nem tartásából (gyorshajtás; mű­szaki ellenőrzés elmulasztása; ittas vezetés stb.) erednek a súlyos, sok­szor halálos kimenetelű balesetek. A KRESZ-ben jelentős módosítások tör­téntek, ezeket gépjárművezetőink egy része még nem ismeri — a szabá­lyokkal kapcsolatban többek részéről más és más értelmezés alakult ki — ezzel szemben a rendőri és igazság­szolgáltatási szervek egységes gyakor­latot követnek. A Tolna megyei Közúti Baleset­elhárítási Tanács, a megyei rendőr­főkapitányság és a TIT — a főváros és más megyék hasznos példája nyo­mán — továbbképző KRESZ-tanfolya­zése munkaidejüknek körülbelül 25 százalékát veszi igénybe. Ez ügyben is előterjesztést nyújtot­tak be a Belügyminisztériumhoz, amely közölte, hogy az admi­nisztráció csökkentésével egyet­értenek az érdekelt országos szer­vek. Az Élelmezésügyi Minisz­térium viszont olyan feltételeket szabott, amely csak a nagy gé­pesítés koordinált fejlesztésével volna megoldható. A Belkereske­delmi Minisztérium ézért azt javasolta, hogy a tárca szerinti megegyezésig a helyi szervekkel folytatott tárgyalások útján kí­sérelje meg a kereskedelmi osz­tály a leglényegesebb problémák felszámolását. A vizsgálatok során tartott fel­mérések azt mutatták, hogy a Népbolt Vállalat üzleteit sok je­lentéstételi kötelezettség terheli. A szekszárdi 50-es csemegebolt­nak 12 féle, a 24-es vasboltnak 15, a 35-ös műszaki, boltnak llf a 101-es vegyesruházati boltnak pedig 15 féle jelentést kell ösz- szeállítani havonként. A kereskedelmi osztály vezetője a társadalmi tulajdon védelme érdekében intézkedett, hogy a jövőben évenként egy-egy elő­adást tartsanak az üzletek dolgo­zói részére. Az előadások meg­tartására a megyei ügyészséget kérték fel. A kiadott utasítás szerint májusban Szekszárdon, szeptemberben Pakson és októ­berben Bonyhádcm kerül sor ügyész előadók részvételével az előadások megtartására. mot szervez; hogy a gépjárműveze­tők megismerjék egyes esetek igaz­gatásrendészeti, kárfelelősségi; bünte­tőjogi következményeit, s maguk is aktívan közreműködjenek a szabály­talanságok megelőzésében. A tanfo­lyamok május 7-én, illetve 8-án indul­nak a megye 20 helységében; négy egymást követő szombaton vagy va­sárnap a megyei rendőr-főkapitány­ság, a megyei bíróság és ügyészség és a közlekedési tanintézet előadói ismertetik a legfontosabb KRESZ- szabályokat, módosításokat; a közie­ké dó.sí szabálysértéseket, és bűntet­teket; a gépjárművek biztonsági be­rendezéseit, azok hibáinak elhárítását. A tanfolyam részvételi díja 24 fo­rint, melyet az ;,MNB 171 916—924 TIT Szekszárdi számú csekkre kell be­fizetni május 6-ig. A tanfolyam el­végzéséről a résztvevők igazolást kapnak; amelyet a gépjárművezetői igazolványba kell elhelyezni. A tan­folyamok pontos hely- és időbeosz­tását a Népújság május 5-i és 6-i szá­mában közük a rendező szervek. Értesítjük üzletfeleinket, hogy féléves elszámoltató leltárunkat • LENKER-raktárunknál 1966. május 2-án és 3-án tartjuk. Az árukiadás a fenti napokon szünetel. AGROKER, Szekszárd „ (197) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii ............................................................................................................................. T ovábbképző KRESZ-tanfolyamok indulnak a megyében — 22 — AZ ELHÁRÍTÁS SEM MARAD TÉTLEN Henry Crawford kapitány egyáltalán nem volt elragadtatva a munkájától. Az angol kém­elhárító tisztnek az volt a véleménye, hogy a szolgálat többnyire nagyon unalmas. De vég­képp elkeseredett, amikor megtudta, hogy fe­lettesei Gretleybe küldik. Hisz arról lett volna szó, hogy a közeljövőben a csendes-óceáni szigetvilágba utazik, ahol a japán kémek tevé­kenysége ^erősen fokozódott az utóbbi időben. Emiatt az átkozott Gretley miatt most lecsú­szik erről a sok kalanddal kecsegtető útról és talán soha nem jut el abba a romantikus vi­lágrészbe. Csupán annyit közöltek vele, hogy Gretley- ben a nácik igen erős ügynöksége működik és neki azt kell felszámolnia. Igaz, becsületes gondolkodású lévén, gyűlölte a nácikat, nem tudta elfelejteni barátait, akiket a nácik le­mészároltak, de azt sem, amit eddig látott, tapasztalt a náci módszerekből. Az elhárító szolgálat vezetői ismerték Crawford szenve­délyes nácigyűlöletét és éppen ezért küldték Gretley-be. Persze azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a kapitány néhány esetben már bebizonyította rátermettségét ezen a pályán, jóllehet civilben csak építészmérnök volt. Crawford nem ismerte Gretleyt, soha sem járt abban a kis észak-angliai városkában. Öt sem ismerték ott. És ez sem mellékes körül­mény. Főnökei szerint az elhárító az ismeretlen városban könnyebben tudja játszani szerepét és előítéletek nélkül foghat hozzá a munkájához. — 23 — Csupán annyit tudott Gretleyről, hogy ipari városka valahol Észak-Mi dlandsban. Lakossága a háború előtt alig haladta meg a negyven­ezret. Ugyanakkor számos bizonyíték volt arról, hogy Gretleyből az utóbbi időben fontos kato­nai adatok szivárogtak ki. Ez azt mutatta, hogy az ötödik hadoszlop tagjain kívül minden bi­zonnyal ellenséges ügynökség tevékenykedik a környéken. A terep a lehető legmegfelelőbb volt ilyen ügynökség számára. Hisz a városkában székelt a hatalmas Charters Electrical Company, Gretley környékén pedig az ugyancsak óriási Belton-Smith repülőgépgyárban készül az új Super-Ciklon. Ezek betetőzéseképpen a közel­ben tanyázott több vadászbombázó-század, rész­ben a két gyár védelme miatt is. Ha valaki tehát nyitott szemmel és füllel járt a városban, könnyen szerzett értesüléseket, amelyekkel ép­pen eleget árthatott Angliának és a szövet­ségeseknek. A kapitány tudta, hogy az M. I. 5> és a katonai elhárító szolgálat is elküldte em­bereit a városba. Grawford, főnöke ajánlólevelével érkezett Gretleybe. Az ajánlólevél a Charters Művek igazgatójához szólt. Szépen megírt levél volt, de egy szóval sem említette, hogy Henry Craw­ford milyen titkos céllal érkezett Gretleybe. Arról sem volt szó a levélben, hogy Crawford építészmérnöknek mi munkája lehetne egy nagy villamosgépgyárban. Főnöke azt akarta, hogy Crawford az ajánlólevelet rögtön a megérkezése után vigye be a gyárba. Ha azonnal felvennék — 24 — — ami nem valószínű — húzza az időt, alku­dozzon, próbáljon nagyobb fizetést, vagy na­gyobb hatáskört kicsikarni, s míg az igazgató­val folynak a tárgyalások, tartsa a szemét nyitva. Mindez 1942 januárjában történt. Henry Crawford késő este érkezett meg Gret­leybe. Szobát már előre lefoglalt a Lamb and Pole szállodában, a Market-Streeten. Amint le­szállt a vonatról, a szálloda keresésére indult. Kétszer is kért útbaigazítást, míg megtalálta, mert taxit nem kapott az állomáson. A szálloda irodáján kellemetlen meglepetés érte. A kisasszony kerekperec kijelentette, hogy csak két éjszakára kaphat szobát. Crawford meg­próbált érvelni, könyörögni, de amikor látta, hogy hiába erőlködik, feladta a küzdelmet és felment a szobájába. Elég volt egy pillantást vetni a szűk, fűtetlen helyiségre, hogy nyomban megbánja előbbi kar- doskodását. Még a két éjszakát is nehezen fogja tudni átaludni benne. Elhatározta, hogy másnap nekilát, hogy valami emberhez méltó szállást találjon magának. Leszaladt az étterembe. A pincér azzal fogad­ta, hogy szerencséje van, még kaphat vacsorát, mert ha öt percet késik, nem tudta volna már kiszolgálni. De amint megkóstolta az ételt, el­ment az étvágya, az evéstől: olyan volt, mint a csiriz, igazi háborús vacsora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom