Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

iiiiiiiiiiiiiMiiiiniiiiiMiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniMiHiiiiMiiiiiiiitiiiiiiMiiiiiMiiiiiiniiiiiiHintniiiiiiiitiiinMiiHiiiiiiiiiiiiiiiiniifiiiiiiiiiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimiiiii D Í6t>. április 3. TOLNA MEGYEI JíEPÜJSÍG 5 Belép és csak az olvasónak Látogatás a Kísérleti Orvostudományi Tíz emelet tudomány. A Kí­sérleti Orvostudományi Kuta­tó Intézetben vagyunk. Nép­szerűén „KOKI” — Budapest szívében épült az Üllői úton. Csupa üveg, csupa beton. Iga­zi nagyvárosi toronyépület. Kívül-belül korszerű, minden feltételt biztosít a kutatások­hoz. A gyógyszerek hatása Suhan az automata gyorslift. Hirtelen fékez. Nyílik az ajtó. A gyógyszerkutatási osztály vezetője fogad: — Tessék, néz­zen körül. Az állatkísérleti laborban teljes az üzem. Égnek a műtő­lámpák, állatok fekszenek mély álomban a műtőaszta­lon. Nyakukról, szívük tájé­káról különféle vezetékek ágaznak az elektromos re­gisztráló berendezésekhez. — Macskák, — mondja az asszisztens. — Kísérletre elő­készítve, a mellső és hátsó lá­buknál rögzítve. A vénában injekciós tű. Ezen keresztül jut a ható­anyag az állat vérkeringésé­be. Figyelik, jegyzik reakciói­kat. Gép regisztrálja a vér­nyomást, mesterséges légzéssel tartják fenn a tüdő működé­sét. A gyógyszerkutatási osztály alapvető feladata a már is­mert vegyületek hatásmódjai­nak vizsgálata, és bizonyos el­méleti elgondolások alapján, új vegyületek előállítása. Min­den gyógyszer hatóanyaga hasznos tulajdonságok mellett különböző káros hatásokat is tartalmaz. A cél a kísérletek folyamán a károst egyre in­kább kiküszöbölni. A laboratóriumban üvegcső­ben dobog egy kutyából ki­operált szív. A szerkezet mes­terségesen biztosítja a termé­szetes élettani körülményeket, megfelelő hőmérsékletet és tápanyagot. Ilyen módszerrel megvizsgálhatják, hogy az egyes szervek hogyan reagál­nak a legkülönbözőbb ható­anyagokra, illetve külső fizi­kális behatásokra. A lábunk mellett idegesen futkározik egy kis korcs ku­tya. — Kísérleti anyagot fecs­kendeztünk intravénásán az érrendszerébe — mondja a kí­sérletet végző orvos. — Hfjaz anyag izgatószer, és mosT a hatást várjuk. — Milyen eredményt szeret­ne? — Amilyet az állat produ­kál. Azután abból levonom a következtetéseket, és még sok egyéb kísérlet után kezdhe­tünk eredményről beszélni. A lebecsült patkány Itt mások a törvények, mint mondjuk a matematikában. Nem olyan határozottak az Kutató Intézetben igenek és a nemek. Itt na­gyobb a „szórás”. — Melyik állat a legalkal­masabb kísérletezés céljaira? — A vizsgálandó problémá­tól függ. Minden kísérlethez más-más állat szükséges. Bi­zonyos alapkísérlet-sorozatok- ra mégis elsősorban fehér' egeret és fehér patkányt hasz­nálunk. Könnyen injekciózha- tók, jól kezelhetők, rendkívül szaporák, és ami nem utolsó szempont, aránylag olcsók. Érdekes, hogy az olyannyira „lebecsült” patkány központi idegrendszeri reakciója meny­nyire hasonlít az emberéhez. — Sok szerre egészen más­ként reagálnak az állatok, mint az emberek. A morfin pl. megnyugtatja az embert, de a macska dühödt rohamot kap tőle. Néha éber állatokon is folytatunk kísérleteket, ege­reken és patkányokon. Némely fertőzéses betegség kórokozóinak vizsgálatára és hatásának lemérésére igen jól megfelel a tengeri malac, mert könnyen fertőződik. Ezért ten­geri malacokon igen gyakran folytatnak allergiavizsgálato­kat. Elbúcsúzunk. A műtőaszta­lon az egyik kísérleti macska közben befejezte földi pálya­futását. Ha nem is önkéntes alapon — áldozatot hozott az emberiségért. Az élő sejt megtapadt A morfológiaosztályon min­denütt mikroszkópok. A kü­lönleges eszközökkel nemcsak látni lehet a parányi sejteket, de még a súlyukat is meg­mérhetik. Ez a „súly” a < gramm sokmilliomod része. Az osztály feladata feltérké­pezni a sejteket, mindent megtudni róluk. Vizsgálni re­agálásukat a különféle anya­gokra, és a fizikai behatások­ra. A mikrofotográfia segítsé­gével rögzítik a kísérleti fo­lyamatokat és azok eredmé­nyeit. A sejtmag akkorára na­gyítható, mint egy alma! Izgalmas kísérletsorozat fog­lalkoztatja az osztály minden tudományos munkatársát. A kísérleti állatra halálos dózisú röntgensugarat bocsátanak. A sugarak szétroncsolják a csontvelő sejtjeit. A besugár­zás után azonnal egészséges állat ép csontvelősejtjeiből intravénásán bizonyos meny- nyjséget juttatnak a szervezet­be. Eredmény: a lépben több esetben megtapadtak az élő sejtek, növekedni kezdtek és osztódtak. Igazolódott, hogy bizonyos feltételek között az élők pótolják az elhalt sejte­ket. Most már az a feladat, hogy ennek dinamikájáról, ho­gyanjáról megszerezzék a szükséges ismereteket. A radioaktív zsír A kórélettani osztályon azt vizsgálják, milyen szerepet játszik a nyirokkeringés az anyagcsere szempontjából fon­tos különböző kémiai anya­gok szállításában. A jelenlegi vizsgálatokkal éppen arra akarnak választ kapni, hogy a zsírral megetetett kutyák emésztőrendszeréből hová és hogyan jut el a zsír. Hogy a zsír útját követhessék, a zsírt radioaktívvá tették és a mű­tőben megkezdett kísérlet az izotóplaboratóriumban folyta­tódik. Itt vizsgálják meg. hogy a különböző szervek, illetve azok nyirka tartalmaz-e jel­zett zsírt. Néhánv ajtóval odébb a hormonális mirigyek működé­sének törvényszerűségeit ke­resik. Szeretnék megtudni, hogy a környezethez való al­kalmazkodásban oly fontos szerepet játszó, a borsónál alig valamivel nagyobb agy­alapi mirigyhez hogyan jutnak el az ingerek. Hogy világo­TUlillllllllllliliUlliilllllihoo.t .........•iüiUlitiiilllllllllllllllllllllllllllillilllUUIIItllllllllllliMtllllt llllllllllllllllllllllll C supa üveg, csupa beton sabb legyen: ha a szervezetet hideg, vagy fájdalom, vagy bármely behatás éri, a köz­ponti idegrendszer reakciója mellett különösen fontos az agyalapi mirigy hormonelvá- lasztása. Az a kérdés, hogy ezek a megterhelő behatások milyen pályákon érik ei az agyalapi mirigyet. A hajszál egy gerenda A kilencedik emelet az ál­latház. Ha á kísérők nem je­leznék, külső jelekből észre sem lehetne yenni. Nerp. érez-, ni kellemetlen szagot, az el­szívó berendezések biztosítják a friss levegőt. A ketreceknek sokezer lakó­ja van: egerek, kutyák, macs­kák. Néhány majom is elkel­ne, de túl drága. Minden ál­latot pontosan megjelölnek: ápolóik szinte „személyesen ismerik őket. Á kis fekete korcskutya, amelyik az izgató szert kapta délelőtt, most ér­kezik vissza, láthatóan meg­nyugodva, csak mintha társai idegesítenék egy kicsit. Rezgésmentes vasbeton to­rony. Bent az épületben. A falaktól teljesen elszigetelve. A precíziós műszerek szobái így pontosan egymás fölé ke­rültek és méréseik pontossá­gához képest a hajszál egy gerenda. Becsukódik mögöttem az aj­tó. Egy napig jártuk az inté­zetet, kerestük, kutattuk ér­dekességeit. Megismerni ezt a tudománykomplexumot — lai­kusnak — lehetetlen. Mégis, mindaz, amit láttunk a laikus számára is érdekes. Irta és fényképezte: Regős István Intravénásán juttatják a szervezetbe a vizsgálandó anyagot íme az egyik kísérleti alany iiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiimmiiiiiiiiiiiuiii

Next

/
Oldalképek
Tartalom