Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
TOI.KA MW5YFI NfiPÜJSÄG 1966. április 27. Töisb sportpályára van szükség! Az MTS legutóbb kiadott statisztikai összesítő jelentése értelmében 1966. január elsején 997 843 sportegyesületi tagot számláltak Magyarországon. Ha figyelembe is vesszük, hogy ezek egy része nem sportol rendszeresen, mégis az adat jelzi: a magyar sportmozgalomnak hatalmas igényeket kell kielégítenie. A szakosztályi tagok száma — ugyanennek a statisztikai jelentésnek az adatai szerint — megközelíti a félmilliót, s igen sokan vannak, akik nincsenek szakosztályban, de élnek a sportolási alkalmakkal. Ezzel szemben a hivatalosan nyilvántartott sportlétesítmények száma 10 796 — országosan. A gyakorlatban ezeknek az adatoknak az összevetése azt jelenti: sportpályáink az esetek túlnyomó többségében túlzsúfoltak; A vidéki városok általában pályagondokkal küzdenek, a versenyek, a mérkőzések megrendezése is problémát okoz, nem is beszélve az edzések tartásáról. Az ismertetett adatok minden szónál jellemzőbben tanúsítják, hogy sportmozgalmunk fejlődésének egyik alapvető gondja a sportlétesítmények szaporítása. Elsősorban nem annyira nagy, a közönség tömegeit befogadó pályákra van sürgősen szüksége a mozgalomnak, hanem úgynevezett kis létesítményekre, amelyek megfelelnek az edzések igényeinek és alkalmat adnak az alapfokon sportolók tömegeinek a versenyzésre. A sportmozgalom költségvetése nem teszi lehetővé, hogy a szükséges pályák kizárólag állami támogatással épüljenek. Szükség van a társadalmi hozzájárulásra is. Felismerték ezt a helyzetet a sportolók is és az utolsó évtizedben országos mozgalommá fejlődött a sportpályák társadalmi úton történő építése. 1965-ben például az' iskolai, az üzemi, és a falusi sportegyesületek körülbelül 15 millió forint értékű sportpályát építettek — elsősorban társadalmi munkával. (Az MTS 3 millió forintot fordít évente a társadalmi pályaépítési akció támogatására.) A társadalmi pályaépítési akció nagyarányú kifejlődését azonban gyakran gátolják különböző akadályok. Leginkább azzal veszik el az építők kedvét, hogy alig készült el egy-egy pálya máris igénybe veszik más célokra. Tudunk például arról, hogy az egyik vidéki üzem sportszerető dolgozói háromszor építették fel társadalmi munkában .kézilabda- pályájukat, s azt — az üzem terjeszkedése címén — mindig más célra használták. De nem ritka, hogy a sportpályát raktárnak, a tornatermet magtárnak veszik igénybe, sőt — horribile dictu — az is előfordult már, hogy az egyik falu pályáján társadalmi munkából, közadakozásból épített öltözőbe családokat telepítettek be. Hasonló esetek bizony gyakran előfordulnak. Pedig szigorú rendelkezések óvják a sportlétesítményeket. Ma is érvényben van a Minisztertanács 1080/1954 számú rendelete, amely kimondja, hogy „ ... az igénybe vett sport- létesítménnyel azonos, sportcélokra alkalmas sportlétesítmény építéséről tartozik gondoskodni ... az igénybevevő ...”. és „ . .. a régi létesítményt az addig használó csak az újonnan épült létesítmény műszaki átvétele után köteles átadni...” Ezt a rendelkezést azonban sokszor nem tartják be különböző „fontosabb érdekekre” hivatkozással. Pedig a rendelet mindenféle áthágása — törvénysértés. Sajnos megtörténik az is, hogy a sportlétesítmény társadalmi építői — mohó sportolási vágyukban — nem járnak el kellő körültekintéssel, nem választják meg kellő gonddal az építendő sporttelep helyét. Legutóbb például többször előfordult, hogy már javában tartott az építkezés, a sportszerető emberek több tízezer forint értékű munkát végeztek, mikor kiderült: az építést abba kell hagyni, mert a városrendezési terv a területet más célokra jelölte ki. A város és községrendezési tervek kialakításánál gyakran megfeledkeznek a sportolási igényekről, s amikor eszükbe jut, hogy ebben a tekintetben is intézkedni _ kell, akkor a sportpályát már csak nehezen megközelíthető, távoli helyen tudják megépíteni. Az ilyen intézkedések pedig úgyszólván lehetetlenné. teszik a sportot, hiszen a dolgozó ember, a tanuló fiatal a munkája, illetve a tanulása mellett nem tud órákat fordítani a sportpálya meg-1' közelítésére. Az egyik nagy szocialista városunk egész sportéletét csaknem megbénította az az intézkedés, amely a sportlétesítményt a város szívétől 5 kilométerre helyezte át. A sportmozgalom ma még fejlődőképes a jelenlegi létesítmény- helyzet közepette is. De holnap talán a létesítményhiány a fejlődés gátjává válik. Ezért óriási jelentőségű, hogy a sportszerető emberek városon és 'falun szorgalmazzák a hiányzó létesítmények megépítését, kezdeményezzék a társadalmi áldozatkészség igénybevételét, őrködjenek a törvényes rendelkezések betartásán, de mindenekelőtt — körültekintően, gondosan készítsék elő a társadalmi pályaépítéseket. ARDAI ALADÁR Nagyobb fegyelmet! Az elmúlt hetekben a sportköröktől egymás után érkeztek a jelentések: Nem érkezett meg a játékvezető, vagy nem érkezett meg a partjelző. Előfordulhat, hogy a gépjármű meghibásodik, de mindent nem lehet ezen a címen elkönyvelni. Az április 17-i fordulóban — minden bejelentés nélkül — öt játékvezető maradt távol, a labdarúgó-mérkőzésekről. Vagy szükség-játékvezetőnek kellett a mérkőzést levezetni, vagy egy játékvezető kénytelen volt két mérkőzésen működni. egymás után. Vasárnap is a Stakes—Dalmand felnőtt- mérkőzésre a kiküldött játékvezető nem érkezett meg. Az ifjúsági mérlcőzés befejezése után , a felnőttmérközést is ugyanaz a játékvezető vezette. Ez fizikai, sőt, szellemi túlterhelést is jelent a játékvezetőnek, és így érthető, hogy bizony előfordul téves ítélet. A sportköri vezetők joggal kérik: a játékvezetőknél is legyen fegyelem. Az eddiginél sokkal nagyobb fegyelem! A bonyhádi járási röplabda-bajnokság sorsolása A Tamási Termelőszövetkezeti Sportkör labdarúgócsapata vasárnap Simontornya ellen 2:1 arányban győzött és ezzel megszerezte idei első győzelmét. A csapatot 430 szurkoló bíztatta a győzelemre, mely ezúttal eredménnyel járt. A megyei TS megbízásából a bonyhádi járási röplabda-szövetség rendezi az összevont röplabda- bajnokság nyugati csoportját. Ebben a bonyhádi járás csapatain kívül, a dombóváriak is részt vesznek. A bajnokság sorsolása: Május 8.: Izmény—Dombóvár, Mórágy—Cikó, Lengyel—Tevel. Május 15.: Cikó—Lengyel, Dombóvár—Mórágy, Máza—Izmény. Május 22.: Mórágy—Máza, Lengyel—Dombóvár, Tevel—Cikó. Május 29.: Tevel—Dombóvár, Máza—Lengyel, Izmény—Mórágy. Június 5.: Lengyel—Izmény, Tevel —Máza, Cikó—Dombóvár. Június 12.: .Máza—Cikó, Izmény—Tevel Mórágy—Lengyel. Június 19.: Tevel—Mórágy, Cikó—Izmény, Dombóvár—Máza. Az egyesületek mindössze három női csapatot neveztek a bajnokságba: Cikó, Lengyel és Dombóvár. A három csapat a következő időpontban mérkőzik egymással: Május 15.: Cikó—Lengyel. Május 22.: Lengyel—Dombóvár. Június 5.: Cikó—Dombóvár. Gól? — Nem! Felvételünk a Szekszárdi Petőfi—Nagydorog mérkőzésen készült. A nagydorogi kapus a léc alól üt ki egy labdát. Annak ellenére, hogy a kapus teste a gólvonalon belül volt, a játékvezető — nagyon helyesen nem ítélt gólt, mert a labda jiem jutott túl teljes terjedelmével a gólvonalon. Már csak az Öregfiúk veretlenek Szekszárdon a városi kosárlabda-bajnokság hétről hétre izgalmas és színvonalas mérkőzést hoz. Az elmúlt fordulóban a GELKA a Műszergyártól 21:39 aráriyú vereséget szenvedett, míg az Öregfiúk csapata a Gimnáziummal szemben is megőrizte veretlenségét és 49:39 arányú győzelmet aratott. így az öregfiúk csapata az egyedüli veretlen a város kosárlabda-bajnokságban. A bajnokság állása: 1. öregfiúk 5 5 — 280:147 10 2. Gimnázium 6 3 3 199:189 9 3. Közg. Techn. 6 3 3 215:191 9 4. Petőfi iii 5 3 2 137:137 a 5. Honvéd 5 4 1 264: 95 8 6. Műszergyár 5 1 4 105:266 6 7. GELKA ti — 6 102:316 6 Kézilabda N B II. Csak egy pontot szerzett a két NB Il-es csapatunk A vasárnapi forduló kevés sikert hozott NB Il-es csapatainknak. A Tolnai Vörös Lobogó női csapata Tatabányán súlyos verenget szenvedett, míg a Simontor. nyai BTC otthonában csak döntetlent tudott kiharcolni a Lőrinci Fonóval szemben. SIMONTORNYAI BTC— LŐRINCI FONÓ 13:13 (9:5) A Jól kezdett a si- mon tornyai csa- ■BuBpPwk pet. ami gólokban III is megmutatkozott I -B ^ W és a félidő közepén * 1|pb W már öt góllal ve* zettek. Az első fél. * I * idő második részében már kiegyensúlyozottabb lett a játék, de a félidő végén így is négy Cserháti az öt góllal vezetett a gól szerzője hazai csapat. A második félidőben megváltozott a játék képe. A simontomyaiak teljesen visszaestek. A Lőrinci Fonó ezzel szemben feljött és egymás TATABÁNYAI BÁNYÁSZ— TOLNAI VÖRÖS LOEOGÓ 12:5 (6:3) Tatabányán 200 néző előtt találkozott a két csapat. A tolnai lányok csak az első negyedórában voltak egyenrangú ellenfelek a hazai csapattal szemben. 2:2-es mérkőzésállás után két perc alatt három gólt kaptak a tolnaiak és ez megpecsételte a csapat sorsát. A II. félidőben a tatabányaiak teljesen kezükben tartották a mérkőzés irányítását és könnyedén aratták nagyarányú győzelmüket. A tolngi lányok nem tudták hozni eddig nyújtott jó formájukat. Sorozatos labdaeladások és erőtlen támadásszövések jellemezték játékukat. A játékosok fáradtan mozogtak és ez intő a jövőre nézve: távoli mérkőzésekre már előző nap kell elutazni, mert hosz- szú utazás után nem várható más eredmény. Eredmények után érte el góljait. A mérkőzés végére a simontomyai csapai örülhetett a döntetlennek is. A simontomyai csapat biztos győzelmet engedett ki kezéből a második félidőben, amikor a játékosok kissé fölényesen, a győzelem biztos tudatában léptek pályára. A simontomyai gólokat Cserháti (5), Szabó, Temesvári, Sándor és Dégi (2—2) szerezték. A bőrcscsapatbó] csak Szabó játéka érdeme] dicséretet, A megyei labdarúgó-bajnokság B eredményei: Keleti csoport: Tengalic—Dunaföldvár 1.1. Ifjúsági: 1:5. Dunaszentgyürgy—Sió- agárd 3:3. Ifjúsági: 0:2. Kr.nacs— Gerjen 2:1. Ifjúsági: 5:1. Decs— Bölcske 1:2. Ifjúsági: 1:2. Szedres —Öcsény 3:2. Ifjúsági: 5:0. Sz. Dózsa II.—Báta 11:0. Ifjúsági: 1:2. Nyugati csoport: Székes— Dal- mand 3:1. Ifjúsági: 2:1. Cikó— Gyönk 3:2. Ifjúsági: 4-0 '-V.akály —Bonyhádi Petőfi f• "júsági: 7:0. Zomba—Ozoia ifjúsági: 3:3. Győré—Iregszemcse 1:1. Ifjúsági: 1:1. Y \
