Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
1966. április 21. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 5 A VÁLASZTÁS ELMARADT AZZAL KEZDŐDÖTT a konfliktus, hogy az igazgatói tilalom ellenére március 28-án elmentek a kollégista lányok a moziba. Nem akarjuk eltúlozni és leegyszerűsíteni sem az esetet, de bizony nehéz gondok szülőanyja lett az a nap. A kollégisták a történteket napokig nagy izgalommal tárgyalták. Noha a legtöbb lánynak tetszett a dolog, mégis, érezték, hogy valami hiba történt. Talán mégsem kellett volna az igazgatói engedély hiányában moziba mennünk? De viszont önkormányzati napon engedélyezte azt a diáktanács, amikor ez jogukban állt? — érvelt így másik. Ellentétes érzések között hánykolódtak, bár az igazságnak tartozunk azzal, hogy a diákok lényegében helyeselték azt, amit tettek. Elvégre virtus és önérzet is van a világon! — némelyikük ki is mondta, még hetek múltán is. Arról már kevesebb szó esett, hogy miért nem tettek előzőleg rendet az élelmiszer-szekrényekben (holott erre több felszólítást is kaptak) és hogy a diáktanács titkára meg nem engedhető hangon beszélt az igazgatónővel. Még feszültebbé vált a hangulat a szekszárdi Bezerédj utcai leánykollégiumban két hét elteltével. Hogy mi váltotta ezt ki? A diáktanács közölte a hetvenöt kollégista lánnyal, hogy hétfőn, április 18-án este hét órakor közgyűlést tartanak számukra. Uj diáktanácsi titkárt kell választa- niok, mert László Rozi, jelenlegi titkáruk lemond funkciójáról. Bizony, a nevelőknél hiányzott a meggondoltság és a tapasztalat, az igazgatónő hallgatott a frissiben kapott tanácsra, amikor le akarták váltatni a diáktanács titkárát. Mint a nyüzsgő méhkas, olyan volt a kollégium ezekben a napokban. Találgatták a lányok, hogy miért mond le a mindannyi- uk bizalmát élvező Laci? (Sajátos tréfával a László vezetéknévből Lacit kreáltak és ez polgárjogot nyert, így becézik titkárukat.) Eleinte hem értették a lemondást. Majd azt hangoztatták: „Ujtázódott aztán az is, az önkormányzati demokrácia tiltja, hogy fegyelmi lefolytatása nélkül válasszanak új titkárt. Nem lehet üres forma az önkormányzat. TANULSÁGOS kötetlen beszélgetés folyt arról, meddig terjedhet a diáktanács hatásköre? A beszélgetés során fény derült arra is, mennyi minden megvalósításra vár még a szocialista címet viselő kollégium diáktanácsának munkájában. A tanács tagjai nem tudták, nem ismerték kellően tennivalóikat. Utána még hálásak is voltak Dosz- kocs Jánosnak, a másik kollégium igazgatójának, javaslataiért. Összeült a diáktanács nyolc tagja, hogy megbeszéljék és elbírálják a történteket. Döntés előtt alaposan megvizsgálták, kinek mi a felelőssége, mi volt az indokolt döntésükben, mennyiben és kit terhel mulasztás? Dicséretükre váljék, hogy egyhangúan elismerve megállapították; a diáktanács testületileg felelős azért, mert a tilalom ellenére elmentek a moziba. Mennyiben és miért felelős a titkár, László Rozi? A kérdésekre válaszolva, titkárunk a visszatartott sírástól kissé reszkető hangon mondta el: „Tudom én, hogy tiszteletlen, cinikus és engedetlen voltam'’. Az egész diáktanács egyetértett abban, hogy a diák— tanár kapcsolata nem lehet paj- tási. hanem kijár a pedagógusnak a kötelező tiszteletadás. Hozzátennénk, hogy emellett lehet, sőt kell is, hogy meglegyen a tanár és diák közt a szoros, közvetlen, szinte baráti kapcsolat. Hosszasan vitatták titkáruk erősségeit és gyengéit is. Sok szó esett ezen a délután itt arról, hogy László Roziban bíznak diáktársai (indokolták is, hogy miért), jó szervező, tettre- kész, őszinte magatartású ember. Amint őt hallgatja az ember, annyit mindenesetre meg tud állapítani, hogy nem tanárszomo- rító típus ez a tizenhét éves, karakterisztikus egyéniségű kislány. Az esetről beszélve, a nevelők is elmondották — azok a nevelők akikben a jó szándék és felsőfokú iskolái felkészültség megvan, de egészen fiatalok lévén, még tapasztalatlanok a kollégiumi munkában —, hogy a diáktanács titkárával eddig semmi probléma nem volt, csak a moziügynél volt tiszteletlen. MEGHOZTA DÖNTÉSÉT a diáktanács: László Rozit, a diáktanács titkárát az igazgatóval szemben tanúsított helytelen magatartásáért és tiszteletlenségéért szóbeli figyelmeztetésben részesítik, de ő maradjon továbbra is titkáruk. Az estére tervezett közgyűlés helyett, egy órával korábban röpgyűlést hívtak össze a kollégiumban. Amikor a diáktanács a hetvenöt kollégistával közölte saját határozatát és az indokolást, viharos és megkönnyebbült tapssal válaszoltak a lányok, így fogadták a bejelentést. Lezárult hát ez a furcsa konfliktus. „Tanulságos lesz ez ^mindnyájunknak!” — így tettek pontot az elmérgesedett ügy végére. Az őszinte és részletekbe menő beszélgetés után most már világosabban látja ez az agilis diáktanács is, hogy az önkormányzat nagyon is sokoldalú feladatot jelent, a diákdemokrácia jogokat és kötelességeket egyaránt tartalmaz. Tapasztalatunk szerint, a történtekből, az ügynek így történt teljes és végleges lezárásából tanultak a kollégium diákjai és nevelői egyaránt. Igaz, hogy közben néhány könnycsepp is hullott, de talán ez is bizonyítja, hogy komolyan veszik: saját hibáiból is tanulhat az ember és kell is tanuljon. SOMI ÉENJAMINNÉ CÍMZETT : « Kicsit hangzatosnak tűnik a cím, még akkor is, ha az ország legnagyobb üzemi csarnokában, a Dunai Vasmű hideghengerművének gépei között hangzik el a kijelentés: — A mi termékeinket már a fél világ ismeri.,. A pontosság kedvéért tegyük hozzá: a hengermű munkásai és vezetői fél világ alatt a következő államokat értik: Francia- ország, Hollandia, Német Szövetségi Köztársaság, Szovjetunió, Svédország, Ausztria, Dánia, Görögország, Jugoszlávia, Columbia, Lengyelország, Izrael, Románia és természetesen Magyar- ország. A műszaki alakulatok és az általános műveltség ra megválasztjuk, őt választjuk meg”. Ebben egyebek közt talán szerepe volt annak is, hogy kissé ludasnak érezték magukat is a történtekért, hisz „Laci” az 5 érdekükben, az ő kérésükre cselekedett úgy, hogy az engedélyt aláírta. Az estére hirdetett közgyűlés előtt, délután egynéhány tagú bizottság kereste fel a leánykollégiumot. Nevelőkkel és diáktanács- csal egyaránt közölték, hogy rendezni kell az elmérgesedett helyzetet, helyre kell állítani a helyes diák—tanár viszonyt. Itt tiszllőa-'ás a humanizmusról „A szocialista humanizmus és a kereszténység humanizmusa” címmel tartott előadást a dombóvári középiskolai fiúkollégiumban április 19-én Hársing László, a Budapesti Műszaki Egyetem filozófiai tanszékének adjunktusa. Az előadás „a vallás és az ateizmus története” tanfolyam keretében hangzott el, melyen a kollégium és a két dombóvári középiskola KISZ- vezetői vettek részt. A magas színvonalú előadást másfél órás vita követte. A KÖZELMÚLTBAN egy műszaki egység harcgyakorlatát mutatták be a sajtó képviselőinek, majd azt követően az alakulat harci eszközeit, munkagépeit. Maga a gyakorlat nagyon impozáns volt: az. ahogyan a tizennyolc- húszéves fiatalok urai voltak a gépeknek, a harci technikának. Ha a gyakorlat mozzanata úgy kívánta, szükség volt a fizikai erőre, de sokkal inkább szükség volt az ügyességre, a szellemi felkészültségre. Mindmáig is tantárgy minden fokú katonai kiképzésen, ahogyan a szovjet hadsereg a második világháború folyamán a folyami átkeléseket végrehajtotta. Pedig az akkoritól hol tart már a műszaki technika? És a műszála csapatok feladata nem csupán az átkelések előkészítése, biztosítása, hanem például adott esetben megfelelő ivóvíz biztosítása egész seregtesteknek, frontszakaszoknak sugárfertőzött területen megfelelő közlekedési utak építése, más fegyvernemek részére, vagy sugár- szennyezett területek felderítése, mentesítése. A húsz év előtti technikát össze sem lehet hasonlítani a maival; Mert akkor a műszaki alakulatoknál elsődleges követelmény a fizikai erő volt. Ma pedig egy-egy, az iskolapadból alig, hogy kikerült fiatalra sok százezres értékeket bíznak, azok kezelését rövid hónapokon belül tökéletesen el kell sajátítani. így manapság a fizikai erő mellett egyre inkább a szellemi fel- készültség kerül előtérbe, A sorköteles fiataloknak rádiókiképzésben, gépkocsiivezetésben, vegy- védelemben a honvédelmi sport- szövetség nyújt bizonyos előképzést. Ám, ha történetesen egy fiatal meg is szerzi a gépkocsivezetői képesítést, a műszaki alakulatoknál sok esetiben csak éppen alapképesítésként használhatja fel. Az alakulat speciális járműveinek vezetése egy átlagos gépkocsi- vezetőnél nagyobb képzettséget követel. Ami nem is annyira fizikai, mint szellemi felkészültséget jelent. A néphadsereg rendelkezik például olyan speciális, úszó gépjárművekkel, amelynek kezeléséhez két vezető kell. Két olyan úgymond „Ikertestvér”, akik hajszálnyi pontosan tudják együtt irányítani a maguk járművét, csak úgy tudják a harcfeladatot végrehajtani. Hasonló a követelmény azoknál a nehéz munkagépeknél, amelyek bonyolultabb, nehezebb munkát végeznek, mint a polgári életben, munkában használt földmunkagépek. Vanhak például olyan gépek, amelyek kezelését csak másodéves katonák végzik. , Tehát alapvető követelmény, hogy a bevonuló, tizennyolc-húsz éves fiatal rendelkezzék azzal az átlagos műveltséggel, amely képessé teszi arra, hogy a különböző eszközök kezelését rövid időn belül elsajátítsa. Elképzelhető volt például húsz évvel ezelőtt, hogy négy fiatal katona, egy parancsnok irányításával néhány perc alatt negyven méter hosszú hidat állítson össze? Nem. Vagy az, hogy adott műszaki alakulaton belül is kimondottan csak vegyésztechnikusokra, vagy vízügyi technikusokra van szükség? Nem. Pedig a korszerű harci technika adott esetben ilyen képzettségű fiatalokat követel. NEM VÉLETLEN éppen ezért, hogy a fegyvernemi tiszti iskolákra is csak érettségizett fiatalok jelentkezhetnek. Éspedig nem úgy, hogy a legrosszabb esetben, ha máshova nem vették fel, hát jelentkezik tiszti iskolára, hiszen az is szakmát ad, vagy egyszakos tanári képesítést. A felvétel feltétele ma már a középiskolai bizonyítvány, de úgy, hogy elsősorban a jeles, és jórendű tanulók jönnek számításba. De a sorkatonai szolgálatnál is előny az iskolai végzettség. A kiegészítő parancsnokságokon szolgálatot teljesítő tisztek a megmondhatói, milyenek most az igények. Tízegynéhány évvel ezelőtt még megfelelt a követelményeknek az is, aki éppen csak írni- olvasrai tudott. Ma már a nyolc általános a minimum az igényeknél — de igaz az is, hogy manapság örvendetes jelenség, hogy a bevonuló fiatalok közel harminc százaléka középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Tehát a honvédségnél alkalmazott technikai eszközöket, berendezéseket, gépeiket gyorsabban megismerik, azok kezelését könnyebben elsajátítják. ELSŐDLEGES követelmény tehát a szellemi felkészültség, az általános műveltség. De mindamellett ma is szükség van a fizikai erőre, felkészültségre is. Ugyancsak a sorozások jó tapasztalata, hogy a mostani tizennyolc évesek egészségesebbek, erősebb fiziku- múák, mint a régebbi húszévesek. Viszont, érdekes tapasztalatként mondotta el egyik műszáki egység parancsnoka, hogy a középiskolák, ból kikerülő fiatalok felsőteste gyengébb, mint például az ipari tanulóké. Tehát a középiskolai testnevelés keretében arányosabban kellene fejleszteni a fiatalok fizikumát; Ugyanez a parancsnok mondotta el, hogy az MHS-ben korszerűbb képzést kellene nyújtani a fiataloknak, hogy még jobb felkészültséggel kerüljenek a hadseregbe. így kevesebb időt kellene fordítani az alapkiképzésre, és több jutná a technika megismerésére, kezelésének minél tökéletesebb elsajátítására, alkalmazására. Mint a polgári életben, az iparban, a mezőgazdaságban, a gazdasági élet különböző területein egy. re nagyobb képzettségű szakemberekre van szükség, ugyanez a követelmény áll á hadseregre nézve is, akár a műszaki alakulatóknál, akár a többi fegyvernemnél. BOGNÁR ISTVÁN
