Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

1SÖ6. április 1*.

TOLNA MFGYEI NtiPtiJSAC

9

Negyvenezer óra közöttük

N

incs kilincs. Egyik ajtón sincs kilincs. Itt mindig minden zárva van. Amikor a csengetésre kitárul az ajtó, felmérem a látványt. Tizenkét év körülinek vélem a pánt- likás hajú, varkocsos kislányokat, akik körben lejtik a táncot, fogva egymás kezét. „Körben áll egy kislányka” — éneklik vékony cérnahangjukon. Amint később kiderül, ezek a kislányok húsz év körüliek, az intézet ápoltjai között nincsenek tizennyolc éven aluliak. Az értelemnek ezek a hajótöröttjei testileg is fejletlenebbek.

Mennyire érdekli őket minden! Jött valaki, azonnal abbahagyják a játékot. Esemény ez az életükben, és azonnal, mint kiscsirkék az anyjuk köré, csoportosulnak Tincsi néninél. Az egyik, miközben ragaszkodva nézi és kezét simogatja, alig hallhatóan motyogja: • ő az én anyósom. Kibontakozik közülük, akit keresek, majd mosolyogva mondja: Az anyós ilyen ..menyecskére” nem is panaszkodhatna. Egyikőjük még utána kiáltja: „Ugye, nem megy el még egészen tőlünk?”. A válasz megnyugtató: „Visszajövök mindjárt’.

Kettős rács mögött élnek itt a zárt osztályon ezek az emberek: egyiket ők építik a lelkűk köré, a másikba a társadalom zárja a testüket. Élőhalottak? A közvélemény így tartja számon őket. Itt ezt a kettős rácsot próbálják az orvosok és ápolónők meleg bánásmóddal, szórakozási lehetőséggel megkönnyíteni. Egyiket feloldani, a másikat elviselhetőbbé tenni törekszenek. És gyógyítanak. Amint tapasztaljuk, nem is kis sikerrel jár törekvésük.

A napokban a betegek valahogy megtudták, hogy az osztály vezető nővére nyugdíjba megy. Nem mondták meg nekik, de ők észrevették, amikor az halkan tanítgatta utódját arra, mit, hogyan tegyen, ezen az osztályon mi a legfontosabb. Ennek az eseménynek bizony nem örültek a női osztály betegei. Frissiben még azok is elhagyták magukat, akiket korábban erősebb tartásúaknak ismertek. Azóta nem ritka a szemrehányás: hiába szoktatott engem? Mégis iithagy? Ez a ragaszkodás megnehezíti Tincsi néni nyugalomba vonulását.

Sajátos kis társadalom ez. Miközben élik egyformának tűnő napjaikat, azok mégsem teljesen egyhangúak, mert az ottani dolgozók próbálják színesíteni életüket. Tincsi néni szabad idejében is elég sokat bejár, velük együtt rtézi a televíziót. A minap verekedést láttak egy filmben. Egyikük kisvártatva hangos szóval szólította a vezetőnővért, igazságtevést kérve: jöjjön gyorsán, nővérke, ne hagyja őt bántani. Az április 22-i tavaszi bál lesz most nagyobb esemény náluk. Igazi zenekar húzza nekik, (g muzsikát az egyik kőműves és ápoló szolgáltatja), málna és keksz is lesz. Amikor kifelé megyek, az udvaron a munkaterápiás Éva néni éppen a gondnokot invitálja báljukra. A bál is hozzátartozik gyógyításukhoz.

Több mint negyvenezer órát töltött köztük a tizenhét esztendő alatt Szajkó Istvánná, szüle tett Nagy Krisztina. Tincsi néninek ismeri őt mindenki a kórházban, de nemcsak ott, hanem a városban is. Sokan távoztak gyógyultan tőlük, ezrekre tehető azoknak a száma, akik itt, tizenhét esztendő alatt megfordultak. Náluk az ápoló tényleg nem hagyhatja magára betegeit, egyetlen percre sem, itt a szolgálat szellemiekben is elejétől végig állandó munkát igényel. Nem is hagyják magukra őket. Nemcsak azért, mért tilos, de betegeik is igénylik, legyenek velük. Ezeknek az embereknek egymás és főként az ápolók a társaság, kicsit ők is kötik össze őket a külvilággal.

Na, meg a látogatók. Amikor látogatási nap van, a hozzátartozók összeülnek az orvossal, méginkább az ápolónővel, és mint az iskolában a nevelő és szülő, megbeszélik közös gyámoltjuk helyzetét, fejlődését, egyéniségét. Eleinte külön meg kell nyerni a hozzátartozókat is,

akiket riaszt az, hogy nincs kilincs, zavar o tilalom. A nővérek betegeikkel együtt örülnek a látogatóknak és különösen annak, ha valaki gyógyultan távozik tőlük. Gyakran kell vigasztalni azokat, akiket soha nem látogat senki.

A főorvos, azt mondja, hogy régi munkatársé nak, Tincsi néninek benne van szíve-lelke a gyógyításban, sajnálja, hogy most elveszítik őt. Így lehet igaz, mert itt a kezelések mellett a megfelelő bánásmód is döntő lehet a gyógyulásnál. Ök, az ápolónők vannak leghosszabb ideig, szinte jóban-rosszban együtt velük. Mintaszerű betegápolói, gondozói munkájáért Szajkó Istvánná 1960-ban kapta meg a minisztertől az ..Egészségügy kiváló dolgozója” címet.

Ittlétem során nem tudok szabadulni a gondolattól, Benedek István: Aranyketrec című könyvének „főnökasszonya” jár az eszemben Sokan rettegéssel, félelemmel gondolnak ezekre a betegekre.

— Nem félek én tőlük, nem találok itt veszélyt — mondja Tincsi néni. — Ezeknek az embereknek megrendült, elborult a tudatuk. Ha meg tudjuk nyerni őket, nincs okunk félni tőlük. Meg kell ismerni lelkivilágukat, még magánéletüket is, és szeretettel, na meg állandó törődéssel is gyógirítunk. Még szépíteni is tudjuk életüket. Nagyon-nagyon ragaszkodóak ám: Természetesen határozottságra is szükség van — mondja. Azt mondják, ha szabad idejében bemegy az adminisztrációt elvégezni, mindig tárva van az ajtaja.

A helyes módszereket nem lehetett könnyű megtalálni. Sok apró megfigyelés, tapintat kellett hozzá. Mondják, hogy Szajlcóné kifinomult érzékével azt is meg tudja mondani betegeiről hogy kivel volt, vagy lesz baj, kivel kell külön foglalkozniok. Ehhez — azt hiszem —, még o lélek rezdüléseit is ismerni kell.

Nehezen válik meg munkahelyétől és főként betegeitől. Amikor erről beszélgetünk, meglepetésemre, könnyezni kezd ez az erős lelkű asz- szony. Amint mondja, sok minden érte őt az életben (két gyermekkel maradt özvegyen, beteges szüleit is támogatnia kellett), de neki o betegeivel soha nem volt semmi baja. Örömeit, gondjait, mindig tőlük kapta, ez volt a legfontosabb. Igyekezett megaranyozni a „ketrecet'1, hogy otthont nyerjenek az otthontalanok. Mindig készülnek az ünnepekre, karácsonykor kö- rülállják a fenyőfát, húsvétra piros tojást kap nak a betegek „és akkor annyira, de annyira tudnak örülni!”. Szomorúságot csak az okozott neki, ha esetenként sikertelenséggel zárultak terveik, melyeket ,a betegek gyógyítására, azok életének megkönnyítésére szőttek.

A

mint beszélgetünk a kis előszobában, az egyik munkaterápiás férfibeteg a zár ral küszködő ápolónőnek siet segítségére, gyorsan ki is nyílik az ajtó. Tincsi néni oda szól a fiatalembernek: — Hiába, látom ügyet ember vagy! — Az mosolyogva■ nyugtázza a< elismerést.

Huszonkilenc esztendeig teljesített szolgálatot a megyei kórházban Szajkó Istvánná, és ebből tizenhét évet a zárt-osztályon... Első kórházi munkanapja 1937. április 15-e volt. Soha nem késett el, soha nem hiányzott. Nyugdíjazás előtti utolsó munkanapja 1966. április 17-e, vasárnap. Ez az egyszerű ember igazán áldozatos nehéz poszton teljesített szolgálatot. A nagy- nagy gyámolításra szoruló, torzult lelkű embereket óriási, kifogyhatatlan türelemmel, csaknem két évtizeden át ápolta áldozatosan, szinte nyu galom nélkül. A betegek Tincsi nénije nagy szívű ember, huszonegy éve kommunista.

Kilép most ebből a sajátos világból, hogy unokáit és nyolcvanegy éves édesanyját gyámolítsa A melegszívű asszony fájó szívvel hagyja ott betegeit, de búcsúzásakor és a pihenés napjaim is elkíséri őt azoknak ragaszkodó szeretete ét. munlcatársóinak becsülése.

SOMI BENJAMINNÉ

Befejezés előtt a thüringiai (NDK) Ohra völgyzárógát kőtöltésének építése. Az 55 méter magas és 250 méter hosszú töltés építéséhez egymillió köbméter kőzetet használtak fel

Delirium trémensx

Kaptuk, az alábbi sorokat: Tisztelt Négyszemközt! Szíveskedjék megírni, hogy alkoholistákkal kapcsolatban olyan sokat emlegetett deli- rium trémensz, kiment a divatból? Onnan gondolom, hogy ezeket a betegeket az elmegyógyintézetekbe szállítják, s ott gyógykezelik. A választ köszönettel \?árja egy olvasójuk.

A delirium trémensz idült iszákosig alapján hevenyen kifejlődő elme- bántalom, amelynek tünetei lelki téren, a tudat elborulása, látási és tapintási érzékcsalódások, testi téren a durvahullámú remegések (tremorok) és a bő verejtékezés. A delirium trémensz különösen a pálinkaivók betegsége. Férfiaknál sokkal gyakoribb, mint nőknél. Már négy-hat évi rendszeres pálinkaivás folytán, is kifejlődhetik, míg egyszeri lerészegedés után, ha a beteg különben nem Iszik, sohasem fordul elő. Minden különösebb terheltség nélkül is előfordul. Keletkezésében az alkoholokozta máj működési és anyagcsere-zavarok játszanak nagy szerepet. A betegséget rendesen alkalmi okok váltják ki, amelyek közül a tüdőgyulladás a leggyakoribb. A, statisztikák szerint, a delirium trémenszben szenvedő betegek közül minden hetediknek tüdőgyulladása van. Kiválthatják a betegséget más betegségek; mell- hártyagyulladás, hörghurut, gyomor- bántalmak, fertőző betegségek, különösen az influenza. Más esetben koponyasérülések és más sebzések. Heves lelki Izgalmak is kiválthatják. A nagy hőség elősegítheti a deliriu- mok kitörését, mert a betegség többnyire a nyári hónapokban/-lép föl. Egy nagyobb mennyiségű alkohol- fogyasztás is lehet közvetlenül kiváltó ok. Keletkezésének pontos magyarázatát adni nem tudjuk. Általában az a felfogás áll előtérben, hogy a Gzervezetben a hosszas alkoholélvezés folytán anyagcsere-zavarok támadnak és mérgező anyagok halmozódnak fel. A betegség toxikus (mérgező) jellegét heveny kezdet, a gyors lefolyás, a reszketés és a nagyfokú izzadás is bizonyítják. A betegség rendszerint hirtelen tör ki, egy-két napig tartó előjelek után. Ezekben a napokban, a beteg különösen esténkint és éj- szakánkint fél, szorong, futó árnyakat, szaladó apró állatokat lát. Alvása rossz. Álomképei igen elevenek. A kibomlott betegségben a tudat borult. A világ ingereit a beteg csak fogyatékosán fogja föl. Saját személyét illetően tájékozott, különben nem. Figyelmét csak rövid időre sikerül felkelteni. Tömeges látási és bőrérzési hallucinációi vannak.

A hangulata izgatott, a beteg retteg, nyugtalanság mellett élénk aa arcjátéka. A nyelvben, fejben, kezekben rendkívül élénk, durvahullámú remegések és erős izzadás, tűnnek fel. Alig alszik a beteg valamit. Kóros tünetei a sötétben is csendben fokozódnak. Néha ideggyulladás és pupil- tazavar is előfordul. A vizeletben fehérje és májbántalomra utaló anyag sokszor kimutatható. A betegség, ha szívgyengeség vagy szövődmény ha Iáit nem okoz, 3—7 nap alatt gyógyul. A gyógyulást, hosszú, mély álom szokta bevezetni. Aki egyszer szenvedett delirium trémenszben, ha ismét iszik, nagyon könnyen visszaesik. Az ismétlődő deliriumok gyógyulási kilátásai egyre rosszabbak.

Klimax

Tisztelt Négyszemközt az orvossal.

tem. A gyakran rámjövö höhullá moktól igen sokat szenvedek. Tulajdonképpen mi ez? Betegség? Van-e segítség? Szíves válaszukat 46 éves jeligére kérem.

A klimax, népiesen változókor, a szexuális funkciók korral bekövetkező csökkenése, majd megszűnése, ki-, ßebb nagyobb panaszokkal karöltve. Élettani folyamat. A nőkben a peteérés s ezzel a fogamzási képessé? megszűnése a2 alapvető és legfontosabb változás. Az állapot általában a negyvenhét év körül következik be. Ez a változás kora, amely érrendszeri, menstruációs és pszichés zavarokkal járhat. Ezzel magyarázható az önre törő hőhullámok megjelenése. Ha az állapot fiatalabb korban következik ber úgy klimax prekoksz- ról beszélünk. (Korai klimax). Van egy átmeneti klimaxos jelenség, amely a rossz táplálkozás, háborús szenvedés, stb. közben áll be. de utána még visszatér a normális szexuális ciklus.

Tünetek: fejfájás, szédülés, gyengeség, a már említett hevülések, vér-« nyomásemelkedés, elhízás. Az elhízás főleg a has és a csípőtájék zsírpárnáinak megnövekedésében nyilvánul meg. Gyógykezelés: a tünetek hosz- szabb-rövidebb idő múlva spontán visszafejlődnek. A tüneti gyógykezelésen kívül kiváló petefészek-kivonatok (hormonok) állnak rendelkezésünkre. Kedves Olvasónk! Forduljon orvoshoz, aid panaszait a szükséges gyógykezelés bevezetésével meg fogja szüntetni.

Melyik alkohol okoz leginkább májzsugorodást?

Kérdezi az alábbiakban egy borkedvelő olvasónk: Tisztelt Négyszemközt az orvossal. A múlt vasárnap rovatukban olvastam a májzsugorodásról írt cikküket. Megtanultam, hogy ezt a betegséget, az alkohol fogyasztása okozza. A cikkíró azt elfelejtette megírni. hogy a sokfajta alkohol közül, melyik az ártalmasabb a májzsugorodás létrehozásában.

Kedves Olvasónk! Valóban nem osztályoztam — cikkemben — az egyes italokat ártalmassági , szempontból- Nagyon sok mindent nem Írtam meg az alkoholnak, a szervezetre vonatkozó ártalrhasságáról, pedig azok publikálását magam is fontosnak tartottam. Nem írtam az alkoholnak az idegrendszer, a vesékre, a légzőapparátusra, a gyomor bélhuzamra, a nemi életre vonatkozó romboló hatásáról, a vérlceringési szervek, különösen a szív-nagyfokú mérgezését okozó tulajdonságáról. A szellemi életre vonatkozóan mindenki tudja s nap mint nap látja, hogy az éveken áx folytatott szesszel való visszaélés esetén, a szellemi képesség nagyfokban csökken, a normális érzés elvész, csendes butaság fejlődik ki. Ha mindezeket meg akarnám írni, az hosszú heteket venne igénybe. Viaszom: az alkoholt különböző élvezeti cikkek formájában fogyasztja az emberiség. A sör 2—8 százalék, az asztali borok 5—7 százalék, a pecsenye borok és pezsgők 8—12 százalék, az égetett borok 15—16 százalék, a likőrök 35—45 százalék, a konyak és pálinka 45—50 százalék, a rum 50—70 százalék alkoholt tartalmaznak. Természetes, hogy a töményebb szesz ártalmasabb. A 3—5 deci pálinkával több szesz kerül a szervezetbe, mint a könnyű sörrel és borral, mégha li- terszámra fogyasztják is. A tömény szeszekben levő aromás anyagok

Változókorban élő asszony vagyok, (amylalkohol, fuzli, absynt-olaj, stb.) Négy gyermeket szültem. Egész éle a .szesz mérgező hatását még fokoz- temben egészséges, munkabíró nő zák. Kedves Olvasónk! Azt megírtam, voltam. Most, hogy a változókor- hogy a máj zsugorod ás leginkább púba kerültem, megvan zavarva éle Unkafogyasztó emberek betegsége.