Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
1966. április 16. TOLVA MEGYFT NÉPÚJSÁG 3 Ahol az asszonyokra alapoznak A megye legtöbb közös gazdaságában a kézi munkaerőt a nők adják A megye legtöbb termelőszövetkezetében immár évek óta a nőit és a traktorosok a közös gazdálkodás legfőbb támaszai. A bonyhádi járás bányászlakta községeire általában az a jellemző, hogy a férfiak eljárnak dolgozni és otthon a feleségek foglalkoznak a mezőgazdasági munkákkal. Más községekben az üzemekben dolgozó férfiakat az utóbbi években az Otthoni munkában szintén az asszonyok váltották fel. Szinte valamennyi közös gazdaságra az a jellemző, hogy a növényápolást, a kertészkedést, a baromfi- tenyésztést ma már kizárólag az asszonyokra alapozzák. Ez évben is főleg rajtuk múlik, a termelési tervek sikeres teljesítése. Az alábbiakban négy termelőszövetkezeti vezető nyilatkozik a nőtagok és családtagok munkájáról, helytállásáról. közmegbecsülésnek örvendenek. Jellemző erre. hogy jóval a tervtárgyaló közgyűlés előtt, a termelőszövetkezet elnöke, külön asszonygyűlésen beszélte meg velük az idei termelési programot. Merk Dezső, a tsz főagronómusa elmondotta, jelenleg a tennivalókat tekintve, eddig még tartották az ütemet, nincs semmi lemaradás, semmi késés. A főagronómus kiemeli a burgonyaültetés gyors és jó minőségben való lebonyolítását. „120 holdon termelünk az idén burgonyát, az ültetést négy nap alatt végezték el az asszonyok és a lányok, úgy, hogy ezt a munkát már él is felejtettük.” Gyulajon, amikor a szükség megkívánja, 250 asszony mozgósítható. A tsz-ben kiváló az együttműködés, a brigádok között, valamint a tagok és a vezetők között. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a kukoricavetést 700 holdon néhány nap múlva befejezik. Jelenleg nagy erővel a kalászosok vegyszerezését végzik. Az 1800 hold kalászosból április 15-ig 1200 holdon fejezték be a vegyszerezést. «Sietni kell, ä meleg idő hatására ugyanis egyre rohamosabban szökik szárba a gabona, pótolhatatlan veszteségek származhatnak tehát a késésből. Mi a vegyszerezést úgv szerveztük, hogy ezt a munkát először az erősebb gabonatáblákon kezdtük, a gyengébben beállt növényzetei pedig későbbre hagytuk. Néhány nap múlva még így is végezni akarunk a kalászosok vegyszerezésével” — mondotta Merk Dezső főagronómus. Aparhant, Búzavirág Tsz Ebben a közös gazdaságban 1965-ben mind a növényermesz- tés, mind az állattenyésztés terén kiváló eredményeket értek el. A tsz vezetői minden alkalommal hangsúlyozzák, hogy a tervek túlteljesítésében tavaly nagy része volt a női dolgozók helytállásának. Kerekes Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke most is dicsérő szavakkal szól az apar- hanti Búzavirág Tsz asszonyairól és leányairól. — A kora tavaszi munkákat sikeresen végeztük el. A burgonya válogatását, a trágya téregetését az asszonyok csinálták. Elmondhatom, hogy a termelőszövetkezet mindig számíthat rájuk. Egyelőre ezekben a napokban sajnos gondot okoz munkát biztosítani. Többször érdeklődnek, de kénytelenek vagyunk türelemre inteni őket. Egy, másfél hét múlva megkezdődik a répa munkája, s az az igazság, hogy az asszonyok, a családtagok alig várják ezt a napot. A növényápolás idején állandóan 350-en, négyszázan munkálkodnak a határban. A terület az idén is fel van, illetőleg fel lesz osztva családokra. Egy-egy családra két hold kukorica, egy hold répa, fél hold napraforgó, 200 négyszögöl burgonya jut. Ezen a kimért területen a növényápolást és a betakarítást jóformán kizárólag a családtagok végzik el. — Megemlíteném még a 25 tagú kertészeti brigádunkat. Szorgalmuk, munkaszeretetük páratlan. Kivétel nélkül lányok és asz- szonyok alkotják a kertészeti brigádot, — mondotta Kerekes Ferenc tsz-elnök. Gyulaj, íjbarázda Tsz A Búzavirághoz hasonlóan, a gyulaji Ujbarázda Tsz is az elmúlt két évben került a jók közé. Ebben a közös gazdaságban az asszonyok nagy tiszteletnek és Medina. Béke Tsz — A mi asszonyaink ugyanúgy, mint a múlt évben, az idén is kifogástalan szorgalommal dolgoznak. Csak győzzünk nekik munkát adni. Nem válogatnak Az árvizes és vizes területeinken tavaly őszről megmaradt a kukoricaszár. Ök vállalták most ennek a letakarítását, a terület rendbe' hozását. Emellett a gyümölcsös ben, a kertészetben, minden ese dékes munkát megcsináltak. 66 hold burgonyát termelünk. Az ültetést az asszonyok végezték el. A két női munkacsapat valósággal lelke a termelőszövetkezetnek. Rájuk van alapozva a het- venholdas szárazföldi kertészet is Tóth Jolán, Kiüti Ferencné, Bek- li Gyuláné, Éveli Istvánná és még sokan mások, a közös munkát kora tavasszal kezdik és késő ősszel hagyják abba, — így nyilatkozik Ruzicska Alajos, a Béke TsZ főagronómUsa. Béta, November 7 Tsz A közelmúltban a bátai November 7 Tsz vezetői tapaszta latszerző úton Baranya megyében a Bolyi Állami Gazdaság Bárl Baromfitenyésztő Telepén jártak Abban állapodtak meg az ottani vezetőkkel, hogy a November 7 Tsz néhány tagja Sáriban sajátítja majd el a nagyüzemi baromfitenyésztés csínját-binját. EZ év őszén ugyanis a bátai November 7 Tsz-ben a negyvenezer férőhelyes baromfikombinát első részlegei megkezdik működésüket. S akik majd Báriba tanulni mennek, azok kivétel nélkül nődolgozók. Több üzemágban ebben a közös gazdaságban is, a nők „uralják” a terepet. Tavaly például 79 600 pecsenyecsirkét állított elő és adott el a tsz, jórészt az asz- szonyok munkájával. A nemrég telepített százholdas őszibarac kosban az idén jóformán kizárólag asszonyok dolgoznak. Százhárom hold burgonyát, két és fél nap alatt szintén ők ültettek el. Papp Imréné, Szimler Andrásné, B. Tóth Mihályné, Lukács Jó- zsefné tavaly ötszázon felül szerzett munkaegységet. Ök, és még igen sokan, 1966-ban azon versengenek, hogy kinek lesz legtöbb munkaegysége. Sz. P. iezni magukat a tanulóévekre. A szerződéskötés valóban elkötelezettséget jelent, és ezért érthető bizonyos szempontból, hogy vonakodik a gyengébb keresetű szülő is állami támogatással biztosítani a továbbtanulási lehetőséget fiának, vagy lányának. Az elkötelezettség jó és rossz oldalai ismertek: A vágyak és a lehetőségek sajnos, nem mindig egyeztethetők össze. Magasabb fizetés, lakás és egyéb gondok megoldásában, a lehetőségekhez képest támogatják a fiatal szakembereket De a kapott lakás olykor vizes- falú, és a fizetés lassabban emelkedik, mint azt az új életet kezdő ember igényei diktálnák. A legnagyobb gond mégis, hogy hova kerül a végzett egyetemista? Mert a kis községbe legalább annyira kell a tanító, mint a városokba. Ki kerüljön a pusztákra? Igaz-e, hogy az elhelyezkedésben a társadalmi ösztöndíjjal végzett hallgatók vannak hátrányosabb helyzetben? Példákon keresztül adjunk Választ a legutóbbi kérdésre. Dombóváron már megszerették, és megtalálta a helyét a fittel gyógyszerész, Mód László. Jól érzi magát Dunaföldváron Tóth György a fiatal mezőgazdasági szakember. Az idén két tanárnő végez, közülük az egyik Szekszárdra, a má sik Mözsre kerül. De ugyanígy sorolhatnánk a példákat, amelyek bizonyítják, hogy az ösztöndíjasok semmivel sincsenek hátrányosabb helyzetben, mint azok, akik anyagi lekötöttség, függés nélkül végzik az egyetemet. Mindezek ellenére, jelenleg a tanácsi apparátusban a hiányzó szakemberkérdés megoldása gondot jelent. Közismert, hogy az űzetnek, vállalatok jobban datálják a végzős hallgatókat, talán ennek tudható be, hogy erősebb a szívóerejük. Egyetlen eredőre mégsem vezethetjük vissza a szakember-ellátottság kérdését, mint ahogy a megoldását sem várhatjuk egyedül az ösztöndíjasoktól. Hiányzik az eddig leírtakból, hogy a szakmaszeretet, a hivatás- tudat milyen szerepet játszik az egyetemi, vagy főiskolai hallgatóknál, úgy az elhelyezkedésben, mint a szerződéskötésben? Bízunk abban, hogy csak az írásból hiányzik, és az anyagi érdekeltség elsőrendű szem előtt tartása csak töredékesen jellemzi a jövő szakembereit. Moldovai) Ibolya Vendéglátóipari tanulók versenye A Tolna megyei Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója a tanulók részére versenyt írt ki. Eszerint a különböző szakmák tanulói — szakácsok, cukrászok, felszolgálók — évfolyamonként versenyeztek a vállalat legjobb tanulója címért. A tanulságos verseny első helyezettjeit pénzjutalomban részesítették, a legjobban vizsgázó Vanya Katalinnak kétheti üdülésre szóló beutalót és ehhez zsebpénzt adott a vállalat vezetősége. /# Tojás gyár" épül Bátán Gabonatenge r hullámzott, vagy kukoricaszárat zizegtetett a szél korábban a pusztának ezen a részén, a Bátaszék— mohácsi út mellett. Most azonban már épületek sorai emelkednek ki a tájból. Építő emberek mozognak, szorgoskodnak itt is, ott is. A bátai November 7 Tsz részére negyvenezer férőhelyes „tojásgyárat” épít, húszmillió forintnál több költséggel az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez három részből: baromfinevelő, azonkívül tojótelepből, valamint a két telepet ellátó közös létesítményekből: ivóvíztárolóból, ag- regátor- és hidroforházból, transzformátorból, továbbá szolgálati lakásokból áll majd. A baromfinevelő-telephez két jércenevelő, egy csibenevelőház, két alom- és takarmány- tároló, külön irodaépület, szociális rendeltetésű helyiségekkel, öltözőkkel, zuhanyozóval, s a tűzrendészethez való víztárolóval tartozik majd. A tojótelepen is külön iroda- és szociális épület, tojástároló és osztályozó, egy alom- és takarmánytároló-épület, valamint nyolc, egyenként ötezer férőhelyes tojóház lesz. Mindkét telepen gondoskodnak meg» felelő egészségügyi, állatorvosi rendeltetésű helyiségekről. Az új épületek nagyrészénél — négy tojóház kivételével —, a felmenő falazások már elkészültek, Több helyütt a külső és a belső vakolást végzik. A nevelőházaknál szorgos munkában találtuk Tröszt Vendel ötszörös szocialista brigádját Az épület belsejét alakítgatták, lapátolták a földet. A megye határain túl ismertek a brigád tagjai. Mohácson, Szekszárdon és másutt is új épületek emelkedtek munkájuk nyomán. Szorgalmasan dolgoztak az ácsok is. A tűző tavaszi Nap niár megizzaszt ja az építőket, s ráveti a születő új épületek fémvázának árnyékát a szántóföldre. Egyik felvételünk egy leendő tojóházról készült. Az építkezés vezetői a tervrajzokat egyeztették. Felettük még kéklik az égboltozat, de már vas- bordák tetőrácsai borulnak a csaknem száz méter hosszú épületre. Talán nem is olyan sokára, ötezer tojótyúk népesíti be csupán ezt az egy csarnokot. Képzeletben már látjuk, amint futószalagon gurulnak a tojások százai a gyűjtőkbe Addig, azgnban eltelik még némi idő. Szívesen lefényképezzük majd azt is. Az ember pezsdülő életet teremt a kihalt tájon, új munka- lehetőséget. S nemcsak a bá«w*- ------______, í nfűk, hanem az ország is gyarapodik az új tojásgyárral. (-s -6) Bakó Jenő felvételei A szekszárdi járás borversenye A szekszárdi járási borversenyt csütörtökön tartották és tegnap értékelték a bormintákat. Általános tapasztalat, hogy az 1965-ös termés gyenge minőségű. Földművesszövetkezeti gépjárművek szemléje A Tolna megyei földművesszövetkezetek összes gépjárműveit, teher- és személygépkocsit, különleges járművet és nagymotorokat tavaszi szemlére bocsátották április 13-án. A szemlebizottság tagjai, a rendőrség és a SZÖVOSZ szakemberei, és szomszédos megyék szövetkezeti járművek karbantartásával foglalkozók jónak értékelték a Tolna megyei gépjárművek ínűszaki állapotát. Különösen a hőgyészi fmsz-től érkezett járművek állapota kapott sok dicséretet. A szekszárdi vásártéren több mint nyolcvan járrhűvet vizsgáltak felül Ott voltak a szemlén a MÉK járműveivel is, amelyek műszaki állátHVát ugyancsak jónak értékelték. Kisebb hibás ízű borok kise- lejetezése után 53 mintát bírált a két nyolctagú bizottság: negyven fehér és tizenhárom vörös bor mintáját. A díjazottak legjobbjai: a fehér borok versenyében első Werner Mihály (Bátaszék) Bánáti riz- ling bora, 1964-es évjáratú, 17.71 pontot kapott, második Zöld Gyula (Szedres) Szürkebarátja 17,2 ponttal, harmadik özvegy Bogár Andrásné (Decs) OlasZriZ- ling, 16,46 pont. A vörös "borok közül első díjat kapott a báta- széki Solymosi Balázs 17,09 pontos Kadarkája, második a decsi Uj Élet Tsz Kékfrankos bora 17,08 ponttal és harmadik özvegy Varga Jánosné (Öcsény) Kadarka, 16,25 pont.
