Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

1966. április 16. TOLVA MEGYFT NÉPÚJSÁG 3 Ahol az asszonyokra alapoznak A megye legtöbb közös gazdaságában a kézi munkaerőt a nők adják A megye legtöbb termelőszövetkezetében immár évek óta a nőit és a traktorosok a közös gazdálkodás legfőbb támaszai. A bonyhádi járás bányászlakta községeire általában az a jellemző, hogy a férfiak eljárnak dolgozni és otthon a feleségek foglalkoz­nak a mezőgazdasági munkákkal. Más községekben az üzemekben dolgozó férfiakat az utóbbi években az Otthoni munkában szintén az asszonyok váltották fel. Szinte valamennyi közös gazdaságra az a jellemző, hogy a növényápolást, a kertészkedést, a baromfi- tenyésztést ma már kizárólag az asszonyokra alapozzák. Ez évben is főleg rajtuk múlik, a termelési tervek sikeres teljesítése. Az aláb­biakban négy termelőszövetkezeti vezető nyilatkozik a nőtagok és családtagok munkájáról, helytállásáról. közmegbecsülésnek örvendenek. Jellemző erre. hogy jóval a terv­tárgyaló közgyűlés előtt, a ter­melőszövetkezet elnöke, külön asszonygyűlésen beszélte meg ve­lük az idei termelési programot. Merk Dezső, a tsz főagronómusa elmondotta, jelenleg a tennivaló­kat tekintve, eddig még tartották az ütemet, nincs semmi lemara­dás, semmi késés. A főagronómus kiemeli a bur­gonyaültetés gyors és jó minő­ségben való lebonyolítását. „120 holdon termelünk az idén burgo­nyát, az ültetést négy nap alatt végezték el az asszonyok és a lányok, úgy, hogy ezt a munkát már él is felejtettük.” Gyulajon, amikor a szükség megkívánja, 250 asszony mozgó­sítható. A tsz-ben kiváló az együtt­működés, a brigádok között, va­lamint a tagok és a vezetők kö­zött. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a kukoricavetést 700 holdon néhány nap múlva befejezik. Je­lenleg nagy erővel a kalászosok vegyszerezését végzik. Az 1800 hold kalászosból április 15-ig 1200 holdon fejezték be a vegyszere­zést. «Sietni kell, ä meleg idő hatására ugyanis egyre rohamo­sabban szökik szárba a gabona, pótolhatatlan veszteségek szár­mazhatnak tehát a késésből. Mi a vegyszerezést úgv szerveztük, hogy ezt a munkát először az erősebb gabonatáblákon kezdtük, a gyengébben beállt növényzetei pedig későbbre hagytuk. Néhány nap múlva még így is végezni akarunk a kalászosok vegyszere­zésével” — mondotta Merk Dezső főagronómus. Aparhant, Búzavirág Tsz Ebben a közös gazdaságban 1965-ben mind a növényermesz- tés, mind az állattenyésztés te­rén kiváló eredményeket értek el. A tsz vezetői minden alkalom­mal hangsúlyozzák, hogy a ter­vek túlteljesítésében tavaly nagy része volt a női dolgozók helyt­állásának. Kerekes Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke most is dicsérő szavakkal szól az apar- hanti Búzavirág Tsz asszonyai­ról és leányairól. — A kora tavaszi munkákat si­keresen végeztük el. A burgonya válogatását, a trágya téregetését az asszonyok csinálták. Elmond­hatom, hogy a termelőszövetkezet mindig számíthat rájuk. Egyelőre ezekben a napokban sajnos gon­dot okoz munkát biztosítani. Többször érdeklődnek, de kény­telenek vagyunk türelemre inteni őket. Egy, másfél hét múlva meg­kezdődik a répa munkája, s az az igazság, hogy az asszonyok, a családtagok alig várják ezt a na­pot. A növényápolás idején állan­dóan 350-en, négyszázan munkál­kodnak a határban. A terület az idén is fel van, illetőleg fel lesz osztva családokra. Egy-egy csa­ládra két hold kukorica, egy hold répa, fél hold napraforgó, 200 négyszögöl burgonya jut. Ezen a kimért területen a növényápolást és a betakarítást jóformán ki­zárólag a családtagok végzik el. — Megemlíteném még a 25 ta­gú kertészeti brigádunkat. Szor­galmuk, munkaszeretetük párat­lan. Kivétel nélkül lányok és asz- szonyok alkotják a kertészeti bri­gádot, — mondotta Kerekes Fe­renc tsz-elnök. Gyulaj, íjbarázda Tsz A Búzavirághoz hasonlóan, a gyulaji Ujbarázda Tsz is az el­múlt két évben került a jók kö­zé. Ebben a közös gazdaságban az asszonyok nagy tiszteletnek és Medina. Béke Tsz — A mi asszonyaink ugyanúgy, mint a múlt évben, az idén is kifogástalan szorgalommal dol­goznak. Csak győzzünk nekik munkát adni. Nem válogatnak Az árvizes és vizes területeinken tavaly őszről megmaradt a kuko­ricaszár. Ök vállalták most ennek a letakarítását, a terület rendbe' hozását. Emellett a gyümölcsös ben, a kertészetben, minden ese dékes munkát megcsináltak. 66 hold burgonyát termelünk. Az ül­tetést az asszonyok végezték el. A két női munkacsapat valóság­gal lelke a termelőszövetkezet­nek. Rájuk van alapozva a het- venholdas szárazföldi kertészet is Tóth Jolán, Kiüti Ferencné, Bek- li Gyuláné, Éveli Istvánná és még sokan mások, a közös munkát kora tavasszal kezdik és késő ősszel hagyják abba, — így nyi­latkozik Ruzicska Alajos, a Béke TsZ főagronómUsa. Béta, November 7 Tsz A közelmúltban a bátai No­vember 7 Tsz vezetői tapaszta latszerző úton Baranya megyében a Bolyi Állami Gazdaság Bárl Baromfitenyésztő Telepén jártak Abban állapodtak meg az ottani vezetőkkel, hogy a November 7 Tsz néhány tagja Sáriban sajá­títja majd el a nagyüzemi ba­romfitenyésztés csínját-binját. EZ év őszén ugyanis a bátai Novem­ber 7 Tsz-ben a negyvenezer fé­rőhelyes baromfikombinát első részlegei megkezdik működésü­ket. S akik majd Báriba tanulni mennek, azok kivétel nélkül nő­dolgozók. Több üzemágban ebben a kö­zös gazdaságban is, a nők „ural­ják” a terepet. Tavaly például 79 600 pecsenyecsirkét állított elő és adott el a tsz, jórészt az asz- szonyok munkájával. A nemrég telepített százholdas őszibarac kosban az idén jóformán kizáró­lag asszonyok dolgoznak. Száz­három hold burgonyát, két és fél nap alatt szintén ők ültettek el. Papp Imréné, Szimler Andrásné, B. Tóth Mihályné, Lukács Jó- zsefné tavaly ötszázon felül szer­zett munkaegységet. Ök, és még igen sokan, 1966-ban azon ver­sengenek, hogy kinek lesz leg­több munkaegysége. Sz. P. iezni magukat a tanulóévekre. A szerződéskötés valóban elkö­telezettséget jelent, és ezért ért­hető bizonyos szempontból, hogy vonakodik a gyengébb keresetű szülő is állami támogatással biz­tosítani a továbbtanulási lehető­séget fiának, vagy lányának. Az elkötelezettség jó és rossz oldalai ismertek: A vágyak és a lehetősé­gek sajnos, nem mindig egyeztet­hetők össze. Magasabb fizetés, la­kás és egyéb gondok megoldásá­ban, a lehetőségekhez képest tá­mogatják a fiatal szakembereket De a kapott lakás olykor vizes- falú, és a fizetés lassabban emel­kedik, mint azt az új életet kezdő ember igényei diktálnák. A leg­nagyobb gond mégis, hogy hova kerül a végzett egyetemista? Mert a kis községbe legalább annyira kell a tanító, mint a vá­rosokba. Ki kerüljön a pusztákra? Igaz-e, hogy az elhelyezkedésben a társadalmi ösztöndíjjal végzett hallgatók vannak hátrányosabb helyzetben? Példákon keresztül adjunk Vá­laszt a legutóbbi kérdésre. Dom­bóváron már megszerették, és megtalálta a helyét a fittel gyógy­szerész, Mód László. Jól érzi ma­gát Dunaföldváron Tóth György a fiatal mezőgazdasági szakember. Az idén két tanárnő végez, közü­lük az egyik Szekszárdra, a má sik Mözsre kerül. De ugyanígy sorolhatnánk a példákat, ame­lyek bizonyítják, hogy az ösztön­díjasok semmivel sincsenek hát­rányosabb helyzetben, mint azok, akik anyagi lekötöttség, függés nélkül végzik az egyetemet. Mindezek ellenére, jelenleg a tanácsi apparátusban a hiányzó szakemberkérdés megoldása gon­dot jelent. Közismert, hogy az űzetnek, vállalatok jobban datál­ják a végzős hallgatókat, talán ennek tudható be, hogy erősebb a szívóerejük. Egyetlen eredőre mégsem vezethetjük vissza a szak­ember-ellátottság kérdését, mint ahogy a megoldását sem várhat­juk egyedül az ösztöndíjasoktól. Hiányzik az eddig leírtakból, hogy a szakmaszeretet, a hivatás- tudat milyen szerepet játszik az egyetemi, vagy főiskolai hallga­tóknál, úgy az elhelyezkedésben, mint a szerződéskötésben? Bízunk abban, hogy csak az írásból hiányzik, és az anyagi érdekeltség elsőrendű szem előtt tartása csak töredékesen jellemzi a jövő szak­embereit. Moldovai) Ibolya Vendéglátóipari tanulók versenye A Tolna megyei Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója a tanu­lók részére versenyt írt ki. Esze­rint a különböző szakmák tanulói — szakácsok, cukrászok, felszol­gálók — évfolyamonként verse­nyeztek a vállalat legjobb ta­nulója címért. A tanulságos ver­seny első helyezettjeit pénzjuta­lomban részesítették, a legjobban vizsgázó Vanya Katalinnak két­heti üdülésre szóló beutalót és ehhez zsebpénzt adott a vállalat vezetősége. /# Tojás gyár" épül Bátán Gabonatenge r hullámzott, vagy kukoricaszárat zizegtetett a szél korábban a pusztának ezen a részén, a Bátaszék— mohácsi út mellett. Most azon­ban már épületek sorai emel­kednek ki a tájból. Építő em­berek mozognak, szorgoskodnak itt is, ott is. A bátai November 7 Tsz ré­szére negyvenezer férőhelyes „tojásgyárat” épít, húszmillió forintnál több költséggel az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez három részből: baromfinevelő, azon­kívül tojótelepből, valamint a két telepet ellátó közös létesít­ményekből: ivóvíztárolóból, ag- regátor- és hidroforházból, transzformátorból, továbbá szol­gálati lakásokból áll majd. A baromfinevelő-telephez két jércenevelő, egy csibenevelő­ház, két alom- és takarmány- tároló, külön irodaépület, szo­ciális rendeltetésű helyiségek­kel, öltözőkkel, zuhanyozóval, s a tűzrendészethez való víz­tárolóval tartozik majd. A tojó­telepen is külön iroda- és szo­ciális épület, tojástároló és osz­tályozó, egy alom- és takar­mánytároló-épület, valamint nyolc, egyenként ötezer férő­helyes tojóház lesz. Mindkét telepen gondoskodnak meg» felelő egészségügyi, állatorvosi rendeltetésű helyiségekről. Az új épületek nagyrészénél — négy tojóház kivételével —, a felmenő falazások már el­készültek, Több helyütt a külső és a belső vakolást végzik. A nevelőházaknál szorgos munká­ban találtuk Tröszt Vendel ötszörös szocialista brigádját Az épület belsejét alakítgatták, lapátolták a földet. A megye határain túl ismertek a brigád tagjai. Mohácson, Szekszárdon és másutt is új épületek emel­kedtek munkájuk nyomán. Szorgalmasan dolgoztak az ácsok is. A tűző tavaszi Nap niár megizzaszt ja az építőket, s rá­veti a születő új épületek fém­vázának árnyékát a szántó­földre. Egyik felvételünk egy leendő tojóházról készült. Az építke­zés vezetői a tervrajzokat egyeztették. Felettük még kék­lik az égboltozat, de már vas- bordák tetőrácsai borulnak a csaknem száz méter hosszú épületre. Talán nem is olyan sokára, ötezer tojótyúk népesíti be csupán ezt az egy csarno­kot. Képzeletben már látjuk, amint futószalagon gurulnak a tojások százai a gyűjtőkbe Addig, azgnban eltelik még némi idő. Szívesen lefény­képezzük majd azt is. Az ember pezsdülő életet te­remt a kihalt tájon, új munka- lehetőséget. S nemcsak a bá­«w*- ------______, í nfűk, hanem az ország is gya­rapodik az új tojásgyárral. (-s -6) Bakó Jenő felvételei A szekszárdi járás borversenye A szekszárdi járási borver­senyt csütörtökön tartották és tegnap értékelték a bormintákat. Általános tapasztalat, hogy az 1965-ös termés gyenge minőségű. Földművesszövetkezeti gépjárművek szemléje A Tolna megyei földművesszö­vetkezetek összes gépjárműveit, teher- és személygépkocsit, külön­leges járművet és nagymotorokat tavaszi szemlére bocsátották áp­rilis 13-án. A szemlebizottság tag­jai, a rendőrség és a SZÖVOSZ szakemberei, és szom­szédos megyék szövetkezeti jár­művek karbantartásával foglal­kozók jónak értékelték a Tolna megyei gépjárművek ínűszaki ál­lapotát. Különösen a hőgyészi fmsz-től érkezett járművek álla­pota kapott sok dicséretet. A szekszárdi vásártéren több mint nyolcvan járrhűvet vizsgáltak fe­lül Ott voltak a szemlén a MÉK járműveivel is, amelyek műszaki állátHVát ugyancsak jónak érté­kelték. Kisebb hibás ízű borok kise- lejetezése után 53 mintát bírált a két nyolctagú bizottság: negy­ven fehér és tizenhárom vörös bor mintáját. A díjazottak legjobbjai: a fe­hér borok versenyében első Wer­ner Mihály (Bátaszék) Bánáti riz- ling bora, 1964-es évjáratú, 17.71 pontot kapott, második Zöld Gyula (Szedres) Szürkebarátja 17,2 ponttal, harmadik özvegy Bogár Andrásné (Decs) OlasZriZ- ling, 16,46 pont. A vörös "borok közül első díjat kapott a báta- széki Solymosi Balázs 17,09 pon­tos Kadarkája, második a decsi Uj Élet Tsz Kékfrankos bora 17,08 ponttal és harmadik öz­vegy Varga Jánosné (Öcsény) Ka­darka, 16,25 pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom