Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
7 YOLVÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. március 25. Hídverés a Dunán A piros jelzésű csapatok a kékek üldözése közben elérték a szentendrei Duna-ágat. A cél: átkelés a folyón, az „ellenség” visz- szaszorítása és megsemmisítése. Az átkelés a pontonos zászlóalj segítségével történik. Olyan hidat kell építeniök, amely az 50—60 tonnás súlyú legnehezebb harci járműveket is elbírja. Minderre két és félóra időt irányzott elő a parancsnok. Az egységek nagy izgalommal készültek első nagyszabású harcgyakorlatukra. Hiszen alig néhány hónapja még az iskolapadokban, az üzemek munkapadjai mellett, vagy a földeken dolgoztak, tanultak a fiatalok, akik most, mint a néphadsereg harcosai vizsgáznak kiképzésük eddigi eredményeiről, felkészültségükről. Felröppennek a rakéták, megkezdődik a gyakorlat. Tüzérségi tűz zúdul a jobbparton állomásozó „ellenség” egységeire, röviddel azután lánctalpas úszó gépkocsik szállítják át az első harcosokat. Géppuskatűz támogatása mellett leugrálnak a járműveikről és megtisztítják a terepet az aknáktól. Zászlójelzés, feldörögnek a balparton a pontonokat szállító járművek motorjai és óramű pontossággal megkezdődik a hídépítés. Három különböző helyen bocsátják vízre a súlyos pontonokat A napsütött arcú, úszómellénynyel felszerelt fiatalok keményen dolgoznak. Mindenki tudja a feladatát. Feszülnek a kötelek, az izmok, hangzanak a vezényszavak. A parancsnokság rádióadói veszik, adják és továbbítják az utasításokat. Félóra múlva „összeáll” a három hídtag és megkezdődik az összeillesztési manőver. Lassú méltósággal „állnak” egymás mellé a hídtagok, percek múlva már csavarozzák egymáshoz a hossztartó gerendákat. Felkerülnek a pallók, a kötélkorlát, elkészült mindkét oldalon a feljáró és máris kész a híd: 1 óra és 25 perccel az első ponton vízrebocsátása után. A harcosok felsorakoznak, vállukon a géppisztolyok. Megindulhatnak a járművöt a hídon. A vizsga fényesen sikerült. Folytatódhat az „ellenség” üldözése. A partról nemcsak sajtó képrógépek, a hídverő gépjárművek, amelyekkel perceken belül építhetnek hidakat kisebb folyókon, érkötőn, a legnehezebb hadijárművek számára is. Ugyancsak bemutatták a harckocsik vízi- szállítására alkalmas önjáró kompot. > Hídvető harckocsi. Kisebb folyók áthidalására alkalmas. Lebocsátja a hidat és máris haladhatnak tovább a járművek CMTI-fotók — Friedmann Endre felvételei) viselői figyelhették a nagyszerű harcgyakorlatot, hanem — ezúttal első ízben — ott voltak a pedagógusok is, a tegnapi diákok, mai harcosok nevelői. Megelégedetten állapíthatták meg: volt tanítványaik a haza megvédésére kész és alkalmas férfiakká serdültek. Tapasztalataikról pedig büszke örömmel számolhatnak be pedagógustársaiknak és mai tanítványaiknak. A harcgyakorlatot bemutató követte, amelyen felsorakoztak a műszakiak korszerű technikai eszközei, az indukciós aknakuta- tók és aknarakók, árokásó és fúNéphadseregünk műszaki alakulatai emberileg is, felszerelésben is kiállták a próbát. GÁTI ISTVÁN Események sorokban A dél-vietnami szabadságharcosok két zászlóalja csütörtökre virradó éjjel támadást intézett a dél-vietnami kormányhadsereg 5. hadosztályának egy páncélos egysége ellen, amely Saigontól 29 kilométernyire északra, Phu Cuong tartományi székhely köze lében táborozott. A szabadságharcosoknak sikerült behatolni a tábor védelmi körzetén belül, s az ellenfelek között heves harcok folytak egy órán át A harcokba beavatkozott a tüzérség és a légierő is. A felszabadító erőknek egy másik támadása a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen irányult a kambodzsai, határ közelében, Saigontól körülbelül 240 kilométernyire észak-keletre. Feszülnek az izmok, feszül a kötél, építik a hidat A Brutyó János vezetésével a VDK-ban tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttséget március 24-én fogadta Ho Si Minh elnök. A közel kétórás beszélgetés szívélyes, baráti légkörben folyt le. A delegációt elkísérte dr. Pehr Imre, hazánk Hanoi-i nagykövete. Sukarno cáfolta a lemondásáról keringő híreket Mint ismeretes, az AP hírügynökség szerdán azt a tendenciózus hírt röppentette fel (Singapore-i keltezésű jelentésében), hogy Sukarno elnök lemond vagy külföldre távozik. Szerdán este viszont bebizonyosodott e hír valótlansága. Sukarno elnök megjelent a pakisztáni nagy- követség fogadásán és itt rögtönzött angol nyelvű beszédében cáfolta meg eSeket a feltételezéseket, tagadta a betegségéről szóló ,híreket és tagadta, hogy „a Fü?op-szi- geteken politikai menedékjogot kért”. Erről a diplomáciai fogadásiról a djakartai rádió is részletes beszámolót közölt. Sukarno hosszú iAl óta először jelent meg a nvilv ' i előtt és váratlan megjelen-ó-ít az AP úgy értékeli, hogy az, elnök kifejezte vágyát: meg akarja tartani pozícióját. A katonai vezetők ugyanakkor fenn akarják tartani a legalitás látszatát, tehát azt a benyomást keltik, hogy Sukarnót nem fosztották meg minden hatalmától. Az elnök nyomatékosan hangoztatta: „Még mindig Indonézál elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka és az indonéz forradalom vezetője vagyok”. A nyugati hírügynökségek indonéz híreinek megbízhatatlanságáról tanúskodik az is, hogy már napok óta többször is jelentették a Kínai Népköztársaság nagykövetének hazautazását. Mint a Reuter legújabb hírében közli, a djakartai kínai nagykövet jelen volt a pakisztáni ünnepi fogadáson, sőt néhány szót is váltott Sukamo elnökkel. Dmitrij Mityerev professzor, a Szovjet Vöröskereszt elnöke táviratban közölte Csien Hszin- csunggal, a Kínai Vöröskereszt elnökével, hogy az irányítása alatt álló szervezet a Kínai Vöröskereszt útján orvosságokat és vitaminkészítményeket küld a földrengés sújtotta Hopej-tartomány lakóinak. * A Rudé Právo, a CSKP központi lapja pénteki számában részletesen ismerteti Lubomir Strougalnak, a Központi Bizottság titkárának a CSKP KB ülésén elhangzott referátumát az új irányítási elvek bevezetéséről a csehszlovák mezőgazdaságban. * Csütörtökön este Moszkvába érkezett lord Chalfont, a leszerelési kérdésekkel foglalkozó angol külügyi államminiszter. A repülőtéren Vaszilij Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese fogadta. Az AP szerint Chalfont négyna- i pos moszkvai tartózkodása alatt leszerelési kérdésekről fog megbeszélést folytatná. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva- tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének tájékoztatóját a Román Szocialista Köztársaságban folytatott baráti tárgyalásokról. A Minisztertanács megvitatta az Állami- és Kossuth-díj bizottság .javaslatait az Állami díj, a Kos- suth-díj, továbbá a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze és érdemes művésze címek adományozására, s határozatokat hozott. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének beszámolóját a téli és tavaszi árvíz- és belvízvédekezésről, s határozatokat hozott a károk helyre- állítására. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentése a többi között a következőket tartalmazza. A belvíz 557 ezer holdat borított el, ebből a bevetett terület 121 ezer, a szántóterület pedig 152 ezer hold volt. A belvíz több település mélyebb fekvésű részét- is veszélyeztette, jelentős mezőgazdasági és épületkárokat okozott, különösen a tanyavilág vályog- épületeiben. A megemelkedett talajvíz és a belvíz miatt mintegy 1700 lakás ment tönkre, ezenkívül sok lakó-, ipari, és mezőgazdasági épület megrongálódott A belvíz okozta mezőgazdasági- és épületkár 438 millió forintra becsülhető. Szivattyúzás, egyéb belvízvédekezési munkák és a kedvező időjárás hatására a belvízborítás ez. ideig 184 ezer holdra csökkent, ebből 35 ezer hold a szántó- és 19 ezer hold a bevetett terület. Kedvező időjárás esetén ennek túlnyomó része 2—3 hét alatt levezethető és a tavaszi munkák elvégezhetők. A Tiszán, a Túron, a Tárnán, a Zagyván és a Körösök magyar szakaszán levonult árvíz elhárítását a védekezés szervezettségén és a védekezők erőfeszítésén kívül az utóbbi években végrehajtott jelentős töltéserősítési munkák tették lehetővé. Árvízkár összesen mintegy 20 ezer hold területen, főként tanyai településeken keletkezett Az árvízokozta mezőgazdasági és épületkár mintegy 28 millió forint; 149 lakás ment tönkre és több épület megrongálódott A Minisztertanács határozatot hozott a helyreállításhoz szükséges építőanyagok biztosítására, továbbá arra, hogy a tönkrement házakat ne a mély fekvésű vízjá- rásos területeken, hanem magasabban fekvő biztonságos helyeken építsék fel újból. Az újjáépítésre nem alkalmas tanyai épületek helyett a lakóházakat a községek belterületén kell felépíteni, erre a célra a tanácsok megfelelő telkeket jelölnek ki. A megrongálódott és tönkrement épületek mielőbbi helyre- állításához szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek* valamint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok építőrészlegei tevékenyen részt vegyenek a munkában. A Minisztertanács elismerését fejezi ki mindazoknak, akik az eredményes _ védekezésben helytálltak: a vízügyi dolgozóknak, a honvédség, a munkásőrség alakulatainak, a belügyi szerveknek és a védekezésben részt vett lakosságiak; _________ J ohnson levele De Gaulle Az AP amerikai hírügynökség bonni irodája csütörtökön egy olyan forrásra hivatkozva „amelynek rendelkezésére áll a hivatalos szöveg” — közzé tette azt a levelet, amelyet Johnson amerikai elnök küldött március 7-ón De Gaulle francia államfőnek. Ezt a levelet Johnson alig négy órával azután küldte el a francia elnöknek, hogy annak üzenetét elolvasta. Az amerikai elnök levelében — amely afféle „előzetes” volt, s amelyet egy újabb válasz követett március 22-én — védelmébe veszi a NATO-t jelenlegi formájában és nem tesz utalást a szervezet lényeges módosításának szükségességére. Johnson azt fejtegeti, hogy ez a katonai szövetség „nem arra szolgál, hogy háborút csináljon, hárem arra, hogy megőrizze a békét”. Johnson szerint a NATO koncepciója két gondolatra alapozódik: az első az, ha háború törne ki, azt közösen és hatékonyan kellene megvívni, a másik az, ha a szövetség tagjai együtt cselekszenek a közös ügyért a béke idején, nem lesz háború. Az elnök nem válaszol De Gaulle arra vonatkozó megállapításaira, hogy a NATO révén Franciaország belekeveredhet egy olyan háborúba, amelyet nem akar, különös tekintettel egyes tagállamoknak (főleg az USA-nak) a világ más részeiben, elsősorban Ázsiában folytatott háborújára. Johnson hangoztatja, hogy a NATO katonai szervezete és politikai egysége összefügg, az előbbi feloszlatása kételyeket vetne az utóbbira is és azt hangoztatja, hogy ez „felháborítaná azokat, akik a nyugat megosztottságában reménykednek”. Míg De Gaulle levele rámutatott, hogy a világ- politikai helyzet megváltozott és azok az okok és veszélyek, amelyek a nyugatiak szerint indokolták a NATO létrehozását, ma már nem állnak fenn. Johnson elnökhöz azt állította, hogy a jelenlegi stabi litás éppen a NATO eredménye és ha a közös erőfeszítések csökkennek, megrendülnek a jelenlegi stabilitás alapjai. Az amerikai elnök ezután kifejti érveit a NATO katonai integrációja mellett. A közös parancsnokságra és stratégiai tervekre azért van szükség, — fejtegeti — mert a katonai szövetségnek tükröznie kell a kor technológiai és stratégiai adottságait. „Megrökönyödést kelt bennem az a vélemény — írja Johnson, —. hogy a szövetséges katonai erők jelenléte francia földön sérti Franciaország szuverenitását.” Utalt arra, hogy az amerikai és más szövetséges csapatok annak idején francia államférfiak jóváhagyásával érkeztek francia földre. Ezzel szemben „egy válság esetén a különálló erők nemzeti tervek alapján megvalósuló független, vagy csak lazán összehangolt akciójára támaszkodni az összes érdekeltek szempontjából veszélyesnek tűnik számomra” — írja Johnson —, s a továbbiakban leszögezi, hogy az Egyesült Államok a másik 13 tagállammal együtt meg akarja őrizni és erősíteni akarja a NATO „elrettentő rendszerét”. Johnson végül célzást tesz arra. hogy a francia kiválást nem tekinti véglegesnek. „Nehezen tudjuk elhinni, hogy Franciaország hosszú időn át távol marad a közös. ügyektől és felelősségektől. Mint régi barátra és szövetségesre, Franciaországra mindig vár majd a hely, ha úgy dönt, hogy ismét vállalja szerepét a vezetésben” — fejeződik be a levél. Mint ismeretes, a francia kormány már az amerikai elnök e levelének ismeretéljen jelentette be, hogy a jövőben kivohja erőit a NATO közös parancsnokságai alól, és 'csak olyan külföldi támaszpontokat engedélyez francia területen, amelyek fölött Franciaország rendelkezhet.
