Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

A 1966. március 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s A malacok felnevelési veszteségének csökkentése a termelőszövetkezetekben Termelőszövetkezeteinkben a közelmúltban zajlottak le a zár­számadó közgyűlések. A négy ter­melőszövetkezet közül, melyek­ben az állategészségügyi teendő­ket látom el, csak egy, a váraljai Alkotmány Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezeit dicsekedhetett azzal, hogy malacait elfogadható eredménnyel nevelte fel a múlt évben. A többi termelőszövetke­zetemben — és a kollégáimmal való beszélgetésem alapján meg­állapítható, hogy megyénkben még jó néhány termelőszövetkezet­ben — komoly veszteségek árán tudják felnarelmi a malacokat. A malacfelnevelés körüli hiányossá­gok nagy része az egyes termelő­szövetkezetekben szinte meg­egyező. A tapasztalható hiányos­ságok alapján, az eredményesebb felnevelés céljából az alábbiak fi­gyelembevételét látom szükséges­nek ahhoz, hogy a felnevelési veszteségeket a gazdaságok mi­nimálisra csökkenthessék: Mindenekelőtt a vemhes kocák helyes előkészítésére hívom fel a figyelmet. Termelő- szövetkezeteim vemhes kocáit ko­catáppal etetik. Égyik termelő- szövetkezetemben, ahol az elmúlt években a vemhes kocák kondí­ciója mindig kielégítő volt, ta­valy jó néhány közülük, a malacok leválasztásáig, táppal való etetés ellenére, súlyosan lesoványodott és kettő közülük súlyos anyagfor­galmi zavarok következtében el­hullott, kettő pedig kényszer- vágásra került. Ez felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a gazdaságok nem elégedhetnek meg a gyári keveréktakarmányok puszta fel- etetésével, hanem a kocák szük­ségleteit felmérve, azokat ki kell egészíteni. A vemhesség utolsó heteiben, függetlenül attól, hogy táplálékuk mennyi vasat tartal­maz (Urbányi szerint) nyomelem tartalmú vassókat kell takarmá­nyukba keverni, az egyéb szem­pontból is helyesen összeállított, avagy kiegészített takarrftányba. Ellés előtt néhány nappal (3—5 nap) a kocák alá bőven almoz­zunk, mert a hideg padozaton könnyen kaphatnak tőgygyulla­dást. A kutricákat alaposan ki kell tisztogatni, ' fertőtleníteni. Közvetlen az ellés előtt, 20—30 centiméterre szecskázott alomszal­mával kell bealmozni, így az agyonnyomás veszélye csökkent­hető. A kocákat fertőtlenítő fo­lyadékkal le kell tisztítani, (szá­molva a fiaztató levegőjének meg­felelő hőmérsékletével) tőgyét tisztára kell mosni és szintén le­fertőtleníteni. Ugyancsak ekkor, tiszta törlőruhát, meleg vizet, szap­pant, mosdótálat, a köldökzsinór elvágásához ollót, a fertőtlenítés­hez pedig jódot kell elkészíteni. Az ellésnél a koca megszokott gondozója legyen jelen, kezét ala­posan mossa meg, tiszta munka­köpenyt vegyen fel. Az újszülött állatot száraz ruhával szárítsa le, majd a malacok szájából és orrá­ból a nyálkát távolítsa el. A köl­dökzsinórt hat centiméter tá­volságban, fertőtlenített ollóval vágja el és a köldökcsonkot jód­dal fertőtlenítse. A fialás után a kutricát alaposan ki kell taka­rítani, a magzatburkot, az elhul­lott magzatokat, a köldökzsinór­darabokat ki kell hordani és friss, száraz alommal bealmozni. Ha a koca nyugtalan, vagy a legutóbbi ellés után malacait felfalta, akkor az újabb ellésnél a malacokat le- szárítás és a köldök megfelelő el- . látása után a koca alól azonnal el kell szedni. Ellés után a kocát 5—6 óra múlva meg kell itatni. A fiazta- tóban zajjal, lármával, kiabálás­sal a rendet zavarni nem szabad. A koca emlőjét, naponta fertőt­lenítő oldatba mártott kendővel le kell törölni. A malacokat a hálástól számított egy-másfél óra múlva meg kell szoptatni, mert amennyiben 2 óra után kapják meg a föccstejet, gyakran hasme­nést kapnak. A leggyengébb mala­cokat az elülső csecsekhez kell ráírni, mivel ezekben van a leg­több tej. A malacok minél előbb kapják meg a vasat és furazoli- dont tartalmazó készítményt, me­lyet „Hemogén” és „Colifurán” néven hoz forgalomba a Phylaxia, az anémia és hasmenés megelőzé­se céljából. A kutricákban az al­mot naponként cseréljük. A malacok tápanyagszükségletét a tíz napon túl a tej már nem fe­dezi és ezért az ötödik naptól kezdve pörkölt, vagy zúzott árpát, zúzott kukoricát, borsót, hántolt zabot adjunk eléjük néhány ma­rokkal, miután mésszel, foszforral és konyhasóval azt megfelelően kiegészítettük (Futor, Foszkál, konyhasó). A malacok kezdetben nagyon kevés takarmányt fo­gyasztanak (12 malacból álló alom 4 hetes korban 0,5 kilogramm da­rát fogyaszt), ezért kezdetben ne tegyünk sok takarmányt eléjük, mert azt csak elpocsékolják. A malac anyja mellett hamar meg­tanul enni, s így egy-két nap után úgy helyezzük el a malacok vá­lyúit, hogy azok bármikor hozzá­férhessenek, s a kocák tovább már azokból ne ehessenek. Nyá­ron ez kifutóban könnyen meg­oldható. Ősztől tavaszig pedig úgy kell megoldani, hogy három kut- rica közül a középsőt üresen hagyva, azt kétfelé kell rekesz- teni. A szomszéd kutricák felől átjárást kell biztosítani a mala­cok számára és ebben a középső kutricában helyezzük el a takar­mányt és az ivóvizet. Amennyi­ben a malacok nem malactápot kapnak, hanem a fent említett takarmányok egyikét, vagy keve­rékét, akkor azt vitaminokkal is ki kell egészíteni, melyet külön­böző módon juttathatunk a ma­lacoknak (vitamin kiegészítésé­hez vegyük igénybe a Phylaxia készítményeit)'. Kiegészíthetjük to­vábbá a malacok takarmányát csíráztatott árpával, vagy reszelt sárgarépával. Az etető- és itatóedényeket ál­landóan tisztán kell tartani és naponként fertőtleníteni. Etető- vályúnak megfelel a gyalult desz. kából készült, alacsony szélű vá­lyú, melyből naponként két alka­lommal a benne hagyott eleséget ki kell szedni (azt nagyobb álla­tokkal fel lehet etetni) és friss eleséggel megtölteni. Az a jó gon­dozó, aki minél több takarmányt meg tud etetni a malacokkal. A malacok itatására a termelőszö­vetkezetekben fordítják a legke­vesebb gondot, pedig ennek el­mulasztása is oka lehet többek között a hasmenésnek. Az itató­vályú vagy ónozott bádoglemez­ből, vagy műanyagból legyein. A fiaztató levegőjének hőmér­sékletére, páratartalmára, az ár­talmas gázok koncentrációjára is figyelemmel kell lennünk. A téli hónapokban a fiaztaitókat fűteni kell. Az optimális hőmérsékletet, amennyiben három-négy fiaztató épült egymás mellé, Heating- rendszerű kályhával gazdaságos biztosítani. A fűtés megoldható továbbá egyéb típusú kályhákkal, nádtetős-szerfás fiaztatóban pedig infralámpák segítségével. A mű­anya alatt 12 napos korig 25—27 Celsius fokot kell biztosítani, 12 nap után már 20 Celsius fok is elegendő. A 6—10. naptól szok­tassuk fokozatosan a külső leve­gőhöz a malacokat. Az optimális páratartalmat és az állatok szá­mára friss levegőt, megfelelő szel­lőztetéssel, ahol arra mód van, szellőztető berendezésekkel kell biztosítani. A fiaztatók legyenek teljesen huzatmentesek. Az elválasztás fokozatosan tör­ténjék. öt-hat nappal a válasz­tás előtt csökkentsük a koca ta­karmányadagját, korlátozzuk ivó­vízfelvételét. Ezzel egyi dobén csökkentsük a napi szoptatások számát úgy, hogy a hatodik na­pon már csak egyszer szoptassunk. A malacok a választás után 15— 20 napig még eredeti kutricájuk- ban maradjanak, majd ezután ke­rüljenek hizlaló szállásokba. Meg kell óvnunk az elhullástól és fel kell nevelnünk azokat az árva malacokat is, melyeket any­juk nem tud táplálni, mert egyál­talán nem termel tejet, vagy tőgy- gyulladása van, vagy mert a há- tulsó csecsek nem termelnek, s így az alom egy része nem jut anyatejhez. E malacokat tehén­tejjel kell felnevelnünk. Higítani a tehéntejet nem szabad! A te­héntejbe, a könnyebb emészthető­ség kedvéért, literenként 2,5 gramm citromsavat (kereskedés­ben beszerezhető) kevés vízben feloldva, jól összekeverünk. Az első három itatáskor ajánlatos li­terenként 2 gramm keserűsét is belekeverni. A tej gümőkórmen- tes tehéntől származó és friss le­gyen. A tej hőmérséklete az első négy nap 38—40 Celsius fok le­gyen, majd fokozatosan 20—22 Celsius fokos tej itatására kell rátérni. Az így elkészített tejet lapos itatóedényekben adjuk az árva malacoknak. A cuclin ké­részül történő itatás rendkívül munkaigényes, ezért nagyüzemek­ben nem alkalmazható. Az árva malacokat műanya (infralámpa) alatt neveljük fel. Háromhetes kor után abrakot is juttatunk (leg­jobb a granulált malactáp). E ma­lacok vas vitamin ellátásáról és ivóvízszüfcségletéről se feledkez­zünk meg. Négyhetes kor után már kizárólag malactápot fo­gyaszthatnak. Röviden fel kell hívnom még a figyelmet a malacokat ért stressz-hatásokra, azok ártalmas voltára és az elle­nük való védekezésre. Stressz-ha- tás alatt értjük azokat a káros be­hatásokat, amelyek az állatok ter­melőképességének hatékonyságát csökkentik, de még betegségeket nem okoznak. E stressz-hatások közül egyesek nem küszöbölhetők ki, ilyen például a ivartalanítás. További stressz-hatások, melyek a malacokat érik: rossz higiéné, has­menés, hideg padozat, nyirkosság, paraziták, gyógyszerek alkalmazá­sa, toxikus anyagok, kevés itató, vagy etető, túlszopás, étvágytalan­ság, vízhiány, táplálékhiány, fé- regűzés, betegség, hiányos szellőz­tetés, túlhevülés, megfázás, sérülés stb. Fenti ártalmas hatások kikü­szöbölésére minden eszközt fel kell használni. Ártalmait csök­kenthetjük a Phylaxia által előál­lított Erra—6 nevű készítménnyel. A fentiekben kívántam a ter­melőszövetkezetek állattenyésztői­nek és állatgondozóinak segítséget nyújtaná ahhoz, hogy malacaikat minél kisebb veszteséggel, minél jobb eredménnyel nevelhessék fel. Ezek megvalósításához nagyobb összegű beruházásira nincsen szük­ség, csupán jó szakmai felkészült­séggel rendelkező állattenyésztők­re, becsületes állatgondozók lelki- ismeretes munkájára. dr. Acsády Gyula körzeti állatorvos KISZ-esküvő Dec sen A decsi tanácsházán Blaskovits Walterné anyakönyvvezető előtt fogadott egymásnak örök hűséget Kardos Mánia szekszárdi és Szauer László decsi lakos. Az ifjú pár az úttörők díszsora között vonult a virágokkal és sárközi szőttesekkel feldíszített asztal elé, ahol a bol­dogító „igen” elhangzása után az anyakönyvvezető mondott az ifjú párnak hasznos tanácsokat. Utána Teleki Éva, a KISZ-szervezet tag­ja szavalattal, Szommer János KISZ-titkár pedig beszédben kö­szöntötte őket. Kiss János KISZ- tag szavalata zárta be a látványos esküvőt. Sotkó János Kulturális élet a MÜM-iskolában Mozgalmas, színes a kultúráiét a szekszárdi ipari tanuló-iskolában. Dittert Jenő irányításával a szín­játszók, szavalok, népi táncosok és a zenekar tagjai lelkiismerete­sen készülnek a tavaszi kulturális seregszemlére. Az elmúlt években mindig eredményesen szerepeltek az ipari tanulók ezeken az orszá­gos bemutatókon. A mostaniak sem akarnák lemaradni. Szabad délutánjaikat feláldozva igyekez­nek öregbíteni iskolájuk hírnevét; A színjátszók a „Tüske” c. szín­művel, a szavalok fiatal magyar költők verseivel, a táncosok há­rom néptánccal készülnek. Bár a lelkes kis gárda tagjai többen vi­déki bejárók, és a váltott műszak is nehezíti felkészülésüket, mégis bizakodó a hangulat. Az igazság­hoz hozzátartozik még az is, hogy több vállalat nehézséget állít a próbán való megjelenés elé. Addig is többször szeretnének fellépni, ha erre több mód és alkalom kí­nálkozna akár a városban, akár a megye közeli helyein. K-y Dicséret illeti őket Sok évi pangás után megkezdő­dött az úttörőmunka Szekszárd- Szőlőhegyen. Nemrég sikeres jel­mezbált tartottak, amelyen a leg­szebb jelmezeket könyvjutalom­ban részesítették. A mintegy 100 iskolás részvételével megtartott bál bevételét nyári táborozásukra fordítják; Az elmúlt hetekben naponta megjelentek Horváth Józsefné és Kun Rozália idős néniknél taka­rítani, vizet hordani, fát vágni. Ki­váló eredményt értek el emellett a vasgyűjtésben is, melynek legak­tívabb résztvevői Juhász István és Weimert Ferenc pajtások. Tervük szerint népi tánccsoportot és szín­játszó csoportot is alakítanak. Hazafi József r Uttörőfarsang József-pusztán Szorgos úttörőélet folyik a mi kis iskolánkban, — írják a Szek- sz.árd József-pusztai iskola Mókus őrsének tagjai. Vidám farsangi es­tet rendeztünk színdarabbal, nép­tánccal, magyar és cigánydalokkal, jelenetekkel. Bálunkhoz a talpalá- valót a szülői munkaközösség ze­nekara játszotta. Bevételünkből Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei székháziban gyülekeztek megyénk református és evangélikus lelkészei, valamint körzeti prédikátorai, hogy meg­hallgassák Garamvölgyi István közgazdásznak „Gazdasági irányí­tási rendszerünk reformjáról’’ szóló előadását. tavasszal Dunaújvárost fogjuk meglátogatnál Mór ágy i tudósítások Befejeződött a pártoktatás Mó­rágyon. Az időszerű kérdések cí­mű előadássorozaton a párttagok mellett a pártonkívüliek is részt vettek. A tanfolyamot Szentes Pál, a bonyhádi járási pártbizottság munkatársa vezette; * Kiránduláson vettek részt az ál­talános iskola tanulói; Az alsó­tagozatosok Szekszárdra látogat­tak, ahol megtekintették a Balogh Ádám múzeumot, és a város más nevezetességeit. A felsőtagozatos pajtások a Rákóczi Tsz területén telepített málnásban segédkeztek. Ök ugyanis azt tervezik, hogy ha­marosan Pécsre látogatnak. L. A. Új kezdeményezés a bonyhádi járásban Március 5-én 150 fiatal lépett a „felnőttek” sorába. Személyi iga­zolványukat a cip>őgyár kultúrter­mében vették át. A 150 16 éves „felnőtt” tiszteletére rövid, bállal egybekötött kis ünnep>séget ren­deztek, a KISZ-szervezet közre­működésével. Szabó Lajos Szülői értekezletet tartott az MHS tamási járási elnöksége a gépkocsizó-istkolában. A szülőket gyermekeik előmenetele és maga­tartása mellett tájékoztatták ar­ról is, hogy vizsgájuk már márci­usban lezajlik, fontos, hogy ko­molyan készüljenek rá. Szabó István Nők napján műsorral kedveskedtek a szekszár­di Garay gimnázium orosz szak- körös és tánccsoportos tanulói Tol­nán a meghívott szovjet vendégek­nek, akik kölnivel, zselével viszo­nozták a megemlékezést, és el­mondták, hogy náluk olyan nagy ünnep a nemzetközi nőnap, hogy ezen a napon munkaszünetet tar­tanak. Fazekas Jolán Korábban mint tavaly A Dalmandi Állami Gazdaság 366 hold területein 25 halastó­ba az enyhe időjárás korai be­köszöntésével az elmúlt évihez vi­szonyítva 30 nappal előbb helyezte ki a tenyész- és ivadékhalakat. Az idei évi terv szerint egy-egy halastóban 366 került kihelyezés­re, holdanként összesen 54 900-at helyezett ká a halászat. Dr. Csigó Ferenc halászati felügyelő szerint az új módszer bevezetésével a ki­helyezési naplókat megrövidítették. Kihelyezéskor az ivadékot nem ol­tották, miint a múlt években, ha­nem egy héttel a kihelyezés előtt tetrával etették a halakat. Míg a múlt évben az oltással naponta csak 30 000-et tudtak kihelyezni, az etetéssel ez évben napi 120 000- et helyezték ki. Nemcsak, hogy megrövidítették a napok számát, hanem 10 000 forint munkabért is megtakarítottak. A nagy érdeklődéssel hallgatott ismertetőt számos felszólalás kö­vette, mely felszólalások főleg a gyakori árleszállítás és a társa­dalmi munkaráfordítás összefüg­gésével, valamint a gazdaságosság állandó fokozásának szükségessé­génél foglalkoztak. Szabó Mátyás Protestáns papok tájékoztató megbeszéíése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom