Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

1966. március 5. TOLIVÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG Egyszerűbb és gyorsabb lett a vámeljárás Március 1 -gyei lépett életbe az új jogszabály — A megyei export-, importszállítmányok ellenőrzésének tapasztalatai A Vám- és Pénzügyőrség mint egységes testület 1964-ben a volt Vámőrség és Pénzügyőrség össze­vonásával jött létre. Ettől az idő­ponttól kezdődően a vámigazgatá­si feladatokat az egyesített szerv végzi. Az összevonás lehetőséget adott egyes testületi közép- és al­sófokú szervek egyesítésére, ön­állóságuk növelésére. így szűntek meg a belterületi vámhivatalok és a munkát a középfokú szer­vek, a területileg illetékes vám- és pénzügyőri szakaszok vették át. A megyében tehát a Vám- és Pénzügyőrség Tolna megyei Pa­rancsnoksága. Az előző időszakban a vállala­tok, üzemek export-, illetve im­portszállítmányainak vámellen­őrzése nehézségekbe ütközött, eléggé körülményes volt. A me­gye egyik része a pécsi, a másik része a dunaújvárosi, a harmadik pedig a kaposvári vámhivatalhoz tartozott. Ha például a Tolnai Selyemgyárba külföldről vagon érkezett, értesíteni kellett a duna­újvárosi vámhivatalt. Megvárták, amíg a járőr megérkezik és csak ezután kezdhettek hozzá a vagon kirakásához. De nemcsak Tolnán fordult elő hasonló eset, hanem a megye többi vállalatánál is. Tavaly augusztus óta megváltozott a helyzet. Az export-, importszállítmányok vámkezelését a vám- és pénz­ügyőri szakaszok intézik. Azo­kat a megyébe címzett, külföld­ről érkezett szállítmányokat, me­lyek nem egyneműek, nem egy­könnyen áttekinthetők, nem a határállomásokon ellenőrzik, ha­nem a helyszínen. A címzettnek kötelessége az illetékes vám. és pénzügyőri szakasznak 24 órán belül bejelenteni a szállítmány érkezését. Innen azonnal kiszáll a járőr, aki mennyiség, fajta és minőség szerint átveszi az árut, majd osztályozza és az ered­ményt az illetékes külkereskedel­mi vállalatoknak megküldi. Augusztus óta a Tolna megyei Parancsnokság szervei közel ezer vámellenőrzést végzett a vállala­toknál. Az ellenőrzések során na­gyobb hiányosságok nem fordul­tak elő. Megtörtént viszont az, hogy a vámáru megérkezését a címzett nem jelentette be a terü­letileg illetékes vám- és pénz­ügyőri szakasznak. Az ilyen mu­lasztás sérti a vámjogszabályt, és szabálysértési eljárást von maga után. r Ez év március 1-gyel életbe lépett az új vámjogszabály, amellyel jelentősen megnöveke­dett az alsó- és középfokú szer­vek hatásköre. Az eddig miniszté. riumi szinten gyakorolt hatáskö­rök egy része március 1-gyel a megyei parancsnoksághoz került. Az új vámjogszabály a külkeres­kedelmi export és import árufor­galomra vonatkozó vámeljárás gyorsabbá tételét szolgálja, de nem becsülendő le az az egysze­rűsítő eljárás sem, amely az ál­lampolgárok ügyeinek intézését is gyorsabbá teszi. A rendelkezések a megye dol­gozóinak nagy részét érintik. A külföldi rokoni látogatások mér­téke az utóbbi években megnőtt és ezért nem lényegtelen, hogy az utazók kellő tájékoztatást nyer­jenek a vámszabályokkal kapcso­latosan. Eddig az utasjegyzékek kiállításánál nehézséget okozott annak eldöntése, hogy a maguk­kal hozott külföldi tárgyak hazai értéke 4000 forinton alul van-e, vagy azt meghaladja. Ezért a jövőben a külföldön vett, vagy ajándékképpen kapott tárgyak mindegyikét tételesen fel kell so­rolni az utasiegyzékben az ár megjelölése nélkül. Annak eldön­tése, hogy a hozott, vagy aján­dékba kapott áru vámmentesen kezelhető-e, vagy vámot kell-e fizetni -utána, a vámkezelő -(pénz­ügyőr feladata. Egyszerűsítették a nászajándé­kok vámmentes kezelését is. Az új jogszabály szerint vámmentesség­re akkor van lehetőség, ha a megajándékozott az eredeti — a házasságkötés alkalmával kiállí­tott — házassági anyakönyvi ki vonatot bemutatja. Az új jogszabály a vámkezelhető áruk mennyiségi keretét a személyi szükséglet mérvéhez igazította és az eddigi fajtánként! mennyiségi kereteket általában a felére csökkentette. Ezt a gyakorlatban úgy kell ér­telmezni, hogy amíg a jogszabály szerint egy-egy utas az engedé­lyezett értékkereten belül például két felsőkabátot, négy öltönyt, 32 méter ágyneműszövetet, vagy 12 pár harisnyát hozhatott be .vám­mentesen, március 1-től 1 felső­kabát, 2 öltöny, 16 méter ágyne­műszövet, illetve 6 pár harisnya vámmentes kezelése kérhető. Nem változott az úi jogszabályban az engedély nélkül behozható áruk értékkerete, amely a behozott áruk belföldi forgalmi értékét véve figyelembe, egyéni útlevél­lel utazóknál 8000 forint, cso­portos útlevéllel utazóknál pedig változatlanul 2000 forint marad Nem illeti meg a kedvezmény azokat a kiskorúakat, akik szü­leik, hozzátartozóik útlevelével utaznak. Érinti a lakosságot az új jog­szabály jogorvoslati intézkedése is. A vámkezelés ellen irányuló fellebezések és panaszok eddigi központi ügyintézését ugyanis az új jogszabály- a vám­kezelést végző szerv székhelye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőrségi parancsnokság ha­táskörébe utalja. Jgy az ügyek egy részének elintézési ideje lénye­gesen megrövidül, és a jogorvos­latot keresők is lakóhelyükhöz közelebb fekvő szervnél intézhe­tik ügyeiket, a postán érkező ajándékcsomag és a személv«*4p- kocsi-ügyek kivételével. F. M. Megvalósításra váró tervek a bonyhádi járásban Elkészült a bonyhádi járás köz­ségfejlesztési terve. Nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a járási és vettek fel a pártba. Később olyan bizalmat kaptam, amiről nem tu­dok meghatódás nélkül beszélni. Megválasztottak községi párttit­kárnak. Közben mezőgazdasági pártiskolát végeztem, s úgy hírlett, más beosztásba kerülök. Az 1959- es esztendő történelmi forduló volt a falu életében. Tengelic lakossága falugyűlésen mondta ki, hogy ter­melőszövetkezeti községgé alakult. Ezen a gyűlésen szó volt arról is, hogy maradjak a tsz-ben, s a tu­dást, amit az iskolán szereztem, itthon hasznosítsam. Természete­sen maradtam. ÚJABB BIZALMAT KAPOTT ezután Horváth elvtárs, a párt- szervezet titkára. Megválasztották tsz-elnöknek. — Sok álmatlan éjszakám volt az elnökség kezdetén — vall ne­hézségeiről. A szövetkezeti alap, amit a milliomosság súlyos teher­ként rakott rá, recsegett, ropogott. A tagság jövedelme alacsony volt. Alikor döbbentem ná, milyen óriási nehézségek előtt állok, de mindig az volt előttem: a falu népe bi­zalmat szavazott, hűségesnek kell lennem azokhoz, akik bíztak ben­nem. Munkám a tsz-elnökséggel gazdasági területre tevődött, s eh­hez kapcsolódott további mozgal­mi munkám. A párt nevelte Horváth elvtár­sat. Eszmét, perspektívát a párt adott neki. Ezért vállalta, merte vállalni a jelen és a jövő közös terheit. Amikor elfárad, a párttól kap erősítést további munkájához, amit mindig szívesen fogad. SOKSZOR KELLETT BIZONYÍ­TANI az elmúlt évek alatt és Ten- gelicen bizonyítottak. A tsz sokat fejlődött. — Amióta Horváth elvtárs az elnökünk, javult a helyzet — mondják elégedetten a tsz-tagok. Horváth elvtárs viszont szerényen beszélt az eredményekről. Nem magának, a közösségnek tulajdo­nítja azt, ami van. Az ő érdeme — mint mondja — annyi, hogy szavára hallgatnak az emberek. — Olyan segítséget kaptam a vezetőség, a tagság részéről, hogy az embernek kedve volt dolgozni. A mi üzemünk, a falu, házaival, határával. Naponta együtt va­gyunk a munkában, a gondban, örömben, a pihenésben, szórako­zásban. Olyan ez, mintha a gyári munkás bent lakna az üzemében, ahol dolgozik. így élünk mi együtt a közösségben, ismerjük egymás gondját, baját, örömét. És van va­lami, ami nekem személy szerint is örömet jelent, röviden el tudom mondani. Jó érzés látni, hogyan fejlődik az emberekben a köteles­ségtudat, és mint szilárdul meg bennük a létbiztonság. Tengelic alkalmas arra, hogy az emberek szorgalmas munkáját, fejlődését mérni lehessen. így dolgozunk mi egymással — egymásért. Pozsonyi Ignácné községi vezetők a járdaépítésnek, mely 17 810 négyzetmétert tesz ki, bekötő utat építenek 1850 méteres szakaszon, de villanyhálózat bő­vítésére is jelentős beruházást fordítanak, összesen 4320 méteres szakaszon. A vízvezeték-hálózatot pedig 5050 méterrel szeretnék bő­víteni. A tervben megtalálható buszvárótermek építése, mélyfura- tú kutak létesítése Bonyhádion, Majoson, Bátaapátin, Zombán! vagy olyan szociális létesítmény, mint Zombán a népfürdő és Bonyhádon a köztisztasági fürdő létrehozása., Aparhant, Győré, Zomba, Felsőnána pedagógusla­kás építéséhez ad nagy össszeget. Bonyhádon 4 pedagóguslakás épí­téséhez 240 000 forinttal járulnak hozzá. A kulturális igények kielégíté­sére Nagymányokon korszerűsí­tik a mozihelyiséget — széles­vásznú film használatához —, 376 ezer forintért. Orvosi ellátásra, rendelők és lakások felújítására és karbantartására Cikón és Ké- tyen 434 000 forint, míg Grábócon és Kismányokon 45 000 forintot fordítanak. Győrében és Zombán az egészségház felújítására 210 000 forintot, a közvilágítás korszerű­sítésére, higanygőzlámpák fel­szerelésére Aparhant, Nagymá- nyok és Győré fordít nagyobb összeget. Az ötéves községfejlesz­tési tervben a járásban mintegy 30 millió 57 ezer forintot használ­nak fel, a lakosság részéről pedig 10 millió 206 000 forint értékű társadalmi munkát terveznek. Lucska András levelező _____________________________________________3 fi szakosított gépjavítással hiánytalanul felkészülnek a megye gépállomásai a tavaszi munkára A mezőgazdasági gépek téli javításának ideje lassanként le­jár, hamarosan kezdődnek a gépszemlék. Sőt, néhány termelőszö­vetkezetben a szekszárdi járásban már meg is tartották a szem­lét a napokban. Tájékoztatást Igazgatóságától, hol tartanak a mások a téli nagyjavításokkal, szemlékre, a tavaszi munkára. Frank Károly 1 gépészmérnök, az igazgatóság munkatársa el­mondotta, hogy bár a feladat nagy volt, nincs elmaradás a gépjavításban, sikeresen végez­ték az egész megyében. Kitűnő­en bevált a szakosított javítás, ezzel a módszerrel gyorsabb és lényegesen jobb is a javító mun­ka, mert elősegíti és ösztönzi a minőségi munkát. A szakosított gépjavítást 1965-ben kísérletkép­pen alkalmazták, két gépállomás kivételével. A szakosított javítás azt jelenti, hogy egy-egy állo­máson csak egy-két géptípus, esetleg háromféle erőgép javítá­sával foglalkoznak és a gépállo­mások, illetve javító állomások kooperálnak egymással. Az idei év elején az összes állomásra ki­terjesztették a szakosított javí­tást^ és nagyrészt ennek köszön­hető, hogy igen jól haladtak egé­szen mostanáig, s minden re­mény megvan arra, hogy sem késedelem, sem sok utójavítás nem lesz március tizediké után. — Több szempontból előnyös a szakosítás — mondta Frank Károly —. Kisebb raktárkészlet­tel oldható meg a munka, a tech­nológiái fegyelem jobban betart­ható és könnyebben át lehet te­kinteni az egész javítási rend­szert. Ezenkívül könnyebb itt helyben az alkatrészgyártás és a használt alkatrészek felújítása. Végül pedig nagyon sokat számít az is, hogy kevesebb univerzális képzettségű szakemberre van szükség, betanított szerelőmunká­sok is el tudják végezni az egyes részfeladatokat. — Az 1964—65-ös gépjavítási szezonban (december, január, február) 357 erőgépen végeztünk nagyjavítást. Az idei szezonban, február végéig már 475 erőgép nagyjavítása megtörtént, ez 33 százalékos növekedést jelent a termelékenységben, az előző sze­kértünk a Gépállomások Megyei gépjavító állomások és gépállo- kellőképpen felkészülnek-e a zonhoz képest. A minőség javí­tása érdekében mindenütt beál­lítottak függetlenített hibafelvé­telező és anyagmozgatót, meg jól képzett végátvevőt, tehát aki a kijavított gépek minőségét ellen­őrzi. — Uj premizálási rendszerrel, anyagi ösztönzéssel ugyancsak elősegítettük a téli gépjavítást, tehát a főszezon munkájának eredményességét. Minden hónap végén adnak prémiumot az állo­máson. Sajnos, alkatrészproblé­ma ebben az évben is adódott, de felújítással és új alkatrészek gyártásával, továbbá előrendelés­sel lényegesen csökkentettük a tényleges hiányt Az alkatrész- gyártás és felújítás megyénkben különösen a Gyönki Gépjavító Állomáson, a Várdombi Gépjaví­tó Állomáson és a Tamási Gép­javító Állomáson folyik. De ezen­kívül még sok hasonló tevékeny­ség található máshol is. Az elő­rendelést az AGROKER-nél már tavaly október elején beadtuk, így amit lehetett, kellő időben megszereztünk. Megemlítem, hogy az alkatrészhiány főleg a magyar gyártmányú erőgépeknél tapasztalható. — A tavasszal szükséges mun­kagépek javítása befejeződött. A szövetkezetek gépeinek kijavítá­sa szintén megtörtént a teljes műszaki kiszolgálással hozzánk tartozó szövetkezetek gépparkjá­ban. A munkát azzal is szeret­nénk könnyíteni, segíteni, hogy a javítóteret még 2500—3000 négyzetméterrel akarjuk bővíteni, és többet fordítunk szociális lé­tesítményekre. A szemlékben ter­mészetesen segítjük a járási ta­nácsokat: a szövetkezetekben megtartandó gépszemléken a gép­állomások szakemberei bizottsá­gi tagok lesznek az egész megyé­ben. G. Már a kivitelezési terveken dolgoznak Bővítik a Bonyhádi Cipőgyárat Huszonhárommillió forintos be­ruházással bővítik, korszerűsítik a Bonyhádi Cipőgyárat. A be­ruházási programot már elfogad­ták, jelenleg a kivitelezési tervek készülnek a Könnyűipari Terve­ző Irodánál, az építkezésnek 1967. tavaszán kell megindulnia, a gyár kapacitását mintegy más- félszeresére növelő rekonstruk­ció 1968. második felében feje­ződik be. A gyárban már évekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket a bővítésre, korszerűsítésre, nem mostanában vetődött fel először az elgondolás erre, azonban csak a harmadik ötéves tervben ke­rülhet sor a megvalósításra. Most vált ugyanis időszerűvé a Duna Cipőgyár Il-es üzemének, a bu­dapesti Ifjúsági Cipőgyárnak megszüntetése, illetve kitelepíté­se a fővárosból. Természetesen ezúttal csak a kapacitás „áttele­pítéséről” van szó, a gépek ke­rülnek Bonyhádra, a létszámról már a bonyhádi gyárnak kell gondoskodnia. A tervek szerint egy nyolcvan méter hosszú, huszonegy méter széles, három szintes épületet emelnek, amelynek legalsó szint­jén kap helyet az aljaüzem, a második és harmadik szinten pe­dig a tüzöde és a szabászat. Je­lenleg két párhuzamos szalag fut, az új épületben már három sza­lagot tudnak elhelyezni, ez ered­ményezi a kapacitás 50 százalék­kal való emelését. A jelenlegi aljaüzem épülete már nagyon elavult, több helyen kell alátámasztani és legkésőbb 1968-ra mindenképpen le kellett volna bontani. Most az új üzem­épület elkészülte után kerül sor a lebontására és helyébe majd egy korszerű üzemi konyhát és éttermet építenek. A tüzödei és szabászati szalagok áthelyezése következtében felszabadult helyi­ségeket a szociális létesítmények bővítésére használják fel. A gyárban már készítik elő a bővítés személyi feltételeit is. Ezt szolgálja többek közt a múlt év őszén beindult kihelyezett cipőipari technikumi osztály is. A tervek szerint 380 fővel nő a gyár dolgozóinak létszáma a re­konstrukció befejezése után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom