Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
I960, március 4. TOLVA MEGYEI VEpOJSAG 3 VJ MÓDSZERV PROGRAMOZÁS az építővállalatnál MI KELL AHHOZ, hogy egy felmenő falazat elkészítése előtt, ténő — kiszámítása, majd az ösz- építkezés határidőn belül befeje- még kevésbé lehet például a cse- szeegyeztetés a többi építkezéssel, ződjék és minőségileg is kifogás- repezést beütemezni közvetlenül a kapacitással, tálán legyen? — Mindenekelőtt az alapozás után. A különféle jó szakemberek, megfelelő meny- nyiségű és minőségű anyag, gép, pontos kivitelezési tervek, megfelelő időjárás. Mindez azonban nem elég. Mert hiába a sok jó kőműves, ács, kubikos, és hiába van meg a többi feltétel is, ha nem jó a szervezés, akkor sokat kell ácsorogni munka nélkül az embereknek, az anyag pont akkor hiányzik, amikor éppen be kellene építeni. Az építkezés program, ja — a különféle technológiai tevékenységek összehangolása, gondos egyeztetése — legalább olyan fontos, mint a többi. Ha pedig egy vállalat egyidőben több helyen is építkezik — már pedig az építővállalatok kivétel nélkül ilyenek — akkor meg különösen fontos a helyes programozás, az egyes építkezések különféle „eseményeinek” összehangolása. Hogy a határidőket is be tudják tartani, a kapacitásokat is mindig egyenletesen tudják kihasználni. Nem fordulhat elő például, hogy az egyik hónapban száz kőművesnek tudjanak munkát adni, a másikban pedig ötszázra legyen igény. Nem lehet az anyagszállítást, ami fél, .vagy negyedévre kell, egy hónap alatt lebonyolítani, hanem állandóan kell leterhelni a szállítókapacitásokat. Úgy kell tehát az egyes építkezéseken a munkát, anyagszállítást, gépi munkát megszervezni, hogy a vállalat, vagy az építésvezetőség rendelkezésére álló eszközöket végig egyenletesen használják fel, emellett az egyes építkezések is határidőben elkészüljenek. A programozás súlya, fontossága iparáganként különböző. Ahol a gyártmányösszetétel ritkán változik, hosszú időn át azonos terméket, vagy termékeket állítanak elő, nem nagy szerepe van a programozásnak. De ahol a termékek gyakran változnak, ott komoly felkészültséget és sok munkát igényel a gyártási program el. készítése. És ha a program nem jó, súlyos zavarok keletkezhetnek. Az építőipar is ebbe a csoportba sorolható. Hiszen itt még a viszonylag kisebb építkezéseken is több tucat technológiai tevékenység fordul elő, ezek egy része egymással párhuzamosan is „futhat”, soknak azonban megvan a szigorú sorrendje. Például nem lehet belső vakolást végezni a élet követelményeihez, ha azokat nem dogmaként kezelik, hanem leszűrik a kellő gyakorlati tanulságokat, s ezek szerint ahol kell, változtatnak, módosítanak. Ha figyelmen kívül hagytuk volna ezt a szükséges rugalmasságot, óhatatlanul a dogmatizmus felé csúsztunk volna. Senki nem vitathatja, hogy a reform célkitűzései annak idején nagyon időszerűek, szükségesek és jók voltak. Mindezt azóta a gyakorlat is beigazolta, és jelenleg sincs szükség a reform megreformálására. De közben a középiskolai oktatásnak egyes formái, az a bizonyos öt plusz egy, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket minden tekintetben. Máris megszületett a szákközépiskolák megteremtésének gondolata, ami már eleve mutatja, hogy az illetékesek megszívlelték a gyakorló pedagógusok tanácsait, leszűrték a kellő tanulságokat. Olyan magasszintű gyakorlati képzést igyekszenek megteremteni, ami minden bizony- nyál tökéletesebb, s általánosabban alkalmazható lesz az eddigi próbálkozásoknál. munkák összehangolása, még egy építkezésen is nehéz, hát még ott, ahol egyidőben több, különböző kezdési és befejezési határidejű, különböző nagyságú építkezést kell szervezni Az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat új rendszerű programozásra tértek át az idén. A vállalat üzemgazdasági osztálya az É. M. Építésgazdasági és Szervezési Intézet közreműködésével olyan programozási rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a vállalat gazdaságos működésének irányítását és az így elért eredményeknek rövid időszakonkénti értékelését. A múlt év végére elkészítették valameny- nyi áthúzódó építkezésre az új programot, hasonlóképpen az idén induló munkákat is az új rendszerű program alapján kezdik meg. A PROGKAMOZÄSI MUNKA alapja az építkezések kivitelezési tervdokumentációja. Először vázlatos ütemtervet készítenek, majd a költségvetési adatokat — gépi feldolgozás céljára — kódjelekké, kódszámokká alakítják át. Ezeket a kódjeleket lyukszalagon rögzítik, majd a budapesti számító- központban egy Elliot 803-as elektronikus számítógéppel kiszámítják az összes szükséges adatot. A gép az ÉKN (építési költségvetési normák) alapján technológiai tevékenységenként kiszámítja többek közt a szükséges szak- és segédmunkás munkaórát, anyagszükségletet, gépórát, a költségnemenkénti költségeket. Közben elkészül a hálódiagramm, amely a különféle technológiai tevékenységek, események kapcsolatát, összefüggését ábrázolja. Leolvasható róla, hogy hogyan következnek egymás után a különféle munkák, melyikek „futhatnak” párhuzamosan, a számítógép által produkált adatokat beépítik ebbe a hálódiagrammba — ekkor már az egyes műveletek időtartama is megállapítható. Ezután következik a „finomítás”, a kritikus út — az egymás után kővetkező műveletek munkanapszükségletének összeadásából torI I A középiskolás végzettség általánossá tétele része az általános középiskolai problematikának. Itt mindenekelőtt a szerkezeti arányokat kell megváltoztatni éppen a szakközépiskolai rendszer kiépítésével. A gimnáziumok viszonylag szűkebb körben, elsősorban az egyetemi, főiskolai oktatás megalapozásaként működnek, ugyanakkor erőteljesen kiszélesedik a szakközépiskolai képzés. A technikumok megszűnnek, a technikusi képzés a szakközépiskolákban kezdődik, s a termelőüzemekben fejeződik majd be. Ha az eddigi értelemben vett középiskolai hálózatra alapozzuk a középszintű képzettség általánossá tételét, semmiképpen sem érjük, érhetjük el a kellő célt — s erről is a reform végrehajtásának első évei győztek meg bennünket — hanem főként az adminisztratív érdeklődésű végzős fiatalok száma szaporodik. Márpedig ez semmiképpen sem kívánatos. A cél az. hogy a magasabb szintű képzés elsősorA MOST MEGKEZDETT szekszárdi negyven személyes bölcsőde hálódiagrammja például — az alapásástól a takarításig — harminc technológiai műveletet ábrázol. Az első a földmunka, amihez 14 kubikos 26 napi munkája kell, négy ács pedig hat napot dolgozik. A kettes számú tevékenység az alapozás, hat kubikos húsz napi és három kőműves 10 napi munkája. Ezután már kétfelé ágazik a háló, a hármas, négyes és ötös üzemmel egyidőben folyik a hatos is, a földvisszatöltés. Később már öt-hatféle tevékenység is folyhat egyidőben. Itt már a diagramm kidolgozásánál korrekciót végeztek. Eredetileg a 13-as ütemmel, a hidegburkolat készítésével egyidőben kezdték volna a külső mélyépítési munkákat. Azonban az utóbbinak az átfutási ideje 81 nap lett volna, a belső munkák azonban csak ötvenegy napot vettek igénybe. Átadási határidőig tehát nem készülhettek volna el a külső mélyépítési munkákkal. így ezt előbbrehozták és a tizedik ütemnél, a belső vakolás megkezdésével egyidejűleg indítják. így biztosítható, hogy egyszerre történjék meg a befejezés. Azelőtt is készültek ütemtervek az építkezéseken. A vonalas ütemterv még most is ott látható az építésvezető, művezetői irodákban. Ezek azonban nem pontosak, jóformán teljesen becslések alapján húzzák be a vonalakat az coyes rubrikákba. Éppen ezért nem is lehet számonkémi betartásukat. Az új módszerű programozásban is van még némi szerepe a vonalas ütemtervnek, azonban ennek tartalma már más, a kidolgozott hálódiagramm alapján készül, pontos számításokkal, az egyes technológiai tevékenységek munkaidő-szükségletének pontos felmérésével. A Paksi Konzervgyár rekonstrukciója lesz az első olyan építkezése a vállalatnak, ahol már véglegesen elhagyják a vonalas ütemterveket és teljesen a hálódiagramm alapján szervezik a munkát. J. ban a termelésben realizálódjék, s ez jobban összhangban van magával a reform alapeszméivel is. Lemondunk tehát a középiskolai képzettség általánossá tételéről? Szó sincs róla, csak ezt igyekszünk jobban a termelés, a gyakorlati élet szolgálatába állítani. Elsősorban a szakközépiskolai hálózatot kell elterjeszteni, ami már magában is meglehetősen nagy anyagi kihatással jár, s természetesen időt vesz igénybe. A számszerű középiskolai képzésben a gyorsabb ütemű előrelépést erre lehet majd építeni. Tehát jobban meg kell alapozni a fejlesztést, reálisabb feltételeket kell hozzá megteremteni, s ezért nem időszerű ma arról beszélni, hogy pár éven belül általánossá tesszük a középiskolai képzést... Inkább kicsit várni, lassúbb ütemet diktálni, s jobban ügyelni a minőségre! Mert ma már megengedhetjük magunknak, hogy a minőségre tegyük a hangsúlyt. Nem sürgetnek bennünket olyan tényezők, amelyek 15—20 évvel ezelőtt napirenden voltak. Boda Ferenc AKIKET KIEMELTEK Az ember kiöregszik belőle Nándori Lajos I-et Békés megyéből vetette ide a sors, a Dunántúlra. Beszédében tökéletesen őrzi 17 év után is az alföldi tájak világát, de az Alföldet soha meg nem látó- gatja. Dunakömlődön még 1949-ben megalakították a közös gazdaságot, ő is belépett, mint alapító tag és azóta a közösben dolgozik. Tizenegy évig kocsis volt, akkor átadta a lovakat másnak. — Az ember kiöregszik belőle — mondja. A kocsisságból kiöregedett, de a munkából nem. Tavaly 579 munkaegységet szerzett a feleségével együtt, ez 33 000 forint évi keresetet jelent. Csaknem hatvanéves fejjel érte el ezt az eredményt. Életfelfogása a szorgalom. „Mindig akad munka, ha az ember utánamegy”. Most a téli időben is mindennap dolgozik, bár egyébként kertészeti gyalogmunkás, leginkább a „dohányosokkal” van egy brigádban. Rendkívül csendes, szelíd ember, de nem visszahúzódó, inkább beszédes. Munkás életének már csaknem felét az 6j, modem körülmények között élte le, és ez mindenképpen meglátszik rajta. Öltözetében nem is emlékeztet a régi parasztemberre: feltűnően jó zakót visel, fekete csizmanadrágot és gumicsizmát. Deres haja rövidre van vágva. Beszélgetési témája kizárólag a szövetkezet, a közös munka, a szövetkezeti emberek, történetek, a maga eredményei, a munkája. Az elnököt különösen becsüli, már csak azért is, mert tizenhatodik éve az ő elnöke, vagyis az első évet kivéve együtt dolgoznak, de még egy rossz szavuk nem volt egymással. — Becsültük egymást — mondja. — Én a munkát szorgalmaztam mindig, nem elégedetlenkedtem, nem volt rá okom. Egyetlenegy esztendőben fizetett kevesebbet a szövetkezet, de akkor is csak azért, mert gyenge lett a termés. Ha az ember rendesen dolgozik, meg beosztja, mindig van elég. Felújították a házukat, padlóztatták a szobákat, más nagyobb kiadásuk nemigen volt. A moszkvai útra sem kell sokat költeni. Csak a zsebpénzt fizeti Nándori Lajos /., a saját zsebpénzét. A Szovjetunióba utazik egy 10-es csoporttal Dunakömlődről, április elején. A szövetkezettől kapják ajándékba ezt az utazást, életüknek talán legnagyobb élményét. Keveset utazott életében. Az volt az első, amikor idejöttek Békésből, aztán háromszor járt Pesten, egyébként jóformán még Paksra sem megy. A budapesti utak közül az egyik „hivatalos” utazás volt, kitüntetést vett át az Elnöki Tanács elnökétől. Kétszer a mezőgazdasági kiállítást nézte meg. Amikor szólt neki az elnök, hogy akar-e utazni Moszkvába, nem lepődött meg, csak annyit felelt: meg kellene beszélni az asszonnyal, de ő most Endrődön van látogatóban. Mivel azonban nem lehetett várni a jelentkezéssel, döntött egyedül: természetes, hogy megy. Neki ez már természetes, tizenhetedik éve szövetkezeti tpg. (gemenczi) TERÜLJ. TERÜLJ ASZTALKÁM ? A kis faluban már nagyon várták az új szakembert. Hogyne várták volna, hiszen szükségük volt rá a termelés érdekében. A mezőgazdasági üzem azért juttatta számára az ösztöndíjat, hogy hozzájuk térjen vissza. Készülődtek fogadására. Nemcsak meleg szívvel, tárt karokkal várták, hanem egy vadonatúj, két szoba konyhás, fürdőszobás lakással is. Miután még tanulmányainak folytatása közben megnősült a fiatalember, feleségére is gondoltak, körülnéztek, hogy számára milyen munka- alkalmat tudnának biztosítani. A régi kis település apró, besüppedt házacskáiban többen tervezgették, majd jobban megy a munka, ha megérkezik az, akit várnak. Nem mintha nem lett volna még szakember a községben, a gazdaságban, de csak jobb az, ha üzemmérnökük is van, mert az ő nagyüzemük már megköveteli azt is. A gépállomás szépen, a divatnak megfelelően festtette ki, az új lakást. A takaros családi házban ragyogott minden. Ez aztán a vonzó lakás, különösen itt, ebben a községben! Megjött, végre megjött. Bemutatják neki az új lakást, örömtől dagadnak a szivek. Várják az elismerő szavakat, az elégedettség kifejezését. A fiatal házaspár végigjárja a helyiségeket, körülnézik az új otthont, majd a fiatalember nyomatékkai, bizony erős éllel, érdesen szóvá teszi: — Angol WC miért nincs a lakásban? Legyen. Az igazgató nagy türelemmel, higgadtan válaszol: — A többieknek ugyan nincs, — nekem se —, de meg-' lesz. A fürdőszobához angol WC is jár, ugye? ■ Gondolkozzál azonban azon Laci, hogy mi is kérünk tőled valamit. Azt kérjük, hogy a munkád végzése során törekvésre törekvéssel válaszolj. Ez az, amit mi is elvárunk. — fejezi be csöndesen. H. E.
