Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

1966. március 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 A ... Apróhirdetések ... Az apróhirdetés díja: szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. Értesítjük ügyfelein­ket, hogy a szappan­zsiradék átvételét április hó 15-tel befejezzük, míg szappant április 30-ig adunk ki. Tm. Szesz és- Udítőitalipari V., Szek­szárd. (260) Mély gyermekkocsi el­adó. Cím a kiadóban. (252) Az alsónyéki Dózsa Népe Mg. Tsz. nagyobb mennyiségű jó minőségű kukoricaszárat kíván el­adni. Érdeklődni lehet: Alsónyék. 2-es telefon­A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres gyakorlott gép- és gyorsírót azonnali belé­péssel. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 13., személyzeti vezető­nél. (265) Eeladó 17 méter hosz- szú, 7 méter .széles tiszta tégla épület, palatetővel, csatornával ellátva. Épület bontásához enge­dély van. Cím: Kistor­más, Kossuth L. u. 15. (270) ‘’"Vállaljuk: Április 1-től fehérnemű, valamint ágynemű javítását rövid határidővel a szekszár­di Patyolat Vállalat. Mártírok tere 24. (271) Rózsa, kardvirág, gyö­nyörű újdonságok, dísz­cserjék, ribizli, egres. Árjegyzéket díjmentesen küldök. Szállítás postán. Székely, Budapest, III., Vörösvári 18. (84) Lovas kocsi, egyes ló­szerszám, széna, kukori­ca, 4 méteres cement vályú eladó. Szekszárd; WElNßtsG AZT HISZI HA/WIS fYYO/WON JAK, PEDIG csap: Késs/E JÖTT. K/BÉKEL ElCHAAAMAtá íAKÁ' i'A VAL. SÍEAp. ß EU EGY SZOBÁT S A CrPESZUEK ÁLCÁZOTT /WEGFIGYELŐ ÁJJEL - UAPPAU JiaBVWtoLf Tasit JA A KJÖfZfJ Tlé/KET... Hogy otthon is jobban éressék magukat... Elöregedik a falu. Amelyik tsz- ben statisztikát vezetnek, az rend­szerint. arról ad számot, hogy a tagok zöme 50—60 éves. Húsz év körüli fiatal alig akad, munka­erejének teljében lévő 30 év kö­rüli férfi ritka, mint a fehér holló, a nyugdíjasok száma vi­szont néhol majdnem akkora, mint a rendszeresen dolgozó ta­goké. A falusi fiatalok, mihelyt elvégzik az iskolát, megpróbál­nak valahova elhelyezkedni* jó­formán mindegy, hogy hova, csak az ne mezőgazdaság legyen. Hét­főn hajnalban ott van valameny- nyi a buszmegállóknál, vasútállo­másokon, hogy elutazzék munka­helyére, s szombatig ne is lássa faluját. Közben keresi az alkal­mat, hogy meg is telepedjen va­lamelyik városban, vagy legalább­is annak szélén, hogy a falu csak gyermekkori emlékeiben marad­jon meg. Nem új keletű probléma. A felszabadulás után szinte tár­sadalmi mozgalommá vált a fa­lusi fiatalok városba való özön- lése. Különböző agitációs brigá­dok járták a falvakat, pusztákat, s egyik a középiskolába tobo­rozta a fiatalokat, a másik vala­melyik nagyüzem részére, a har­madik az építőiparba. Most utó­lag belegondolva, nagyon szük­séges is volt ez az ország vér­keringésének gyors megélénkíté- séhez, kiterebélyesítéséhez. Ké­sőbb, az ötvenes évek elején az egészségtelen gazdaságpolitika ösztökélte arra az embereket, hogy faluról városba vándorolja­nak. Zömmel most is a fiatalok mentek, s ekkor plántálódott el bennük valami olyasfajta nézet .— amit aztán a következő kor­osztályok is átvettek —, hogy iga­zán érvényesülni csak a városban, az iparban lehet. Ezt követően, 1956 után, amikor kezdtünk ren­des kerékvágásba lendülni, meg kellett volna változni ennek a helyzetnek, de a fiatalok elözön- lóse tovább tartott. Alapvető közéleti témává vált, hogy mit kellene tenni ennek ellensúlyozá­sára, mert a mezőgazdaság sem nélkülözheti a munkáskezet a nagyarányú gépesítés ellenére sem. Volt aki abban látta a A Termelőszövetkezetek Épí­tőipari Vállalkozása, Szek­szárd, Rákóczi u. 85. Telefon: 24—95. Termelőszövetkezetek, tsz-tagok, földművesszövetke­zetek, tanácsok (kőfa) részé­re vállalja: építőipari munkák tervezését és kivitelezését. (269) megoldás kulcsát, hogy a falvak­ban is modern szórakozási, mű­velődési lehetőségeket kell meg­teremteni, mint ami a városok­ban van, s akkor jobban érzik magukat otthon is a fiatalok, nem vándorolnak el. Épült is jó né­hány, szebbnél-szebb művelődé­si otthon, városinak is beillő presszó, étterem, de sem egyik, sem a másik nem tudta a falu­ban marasztalni a fiatalságot, azaz nem hozott gyökeres válto­zást. Említésre méltó változás akkor következett be, amikor a termelőszövetkezetek kezdtek megerősödni, s biztos, legalább jó közepes színtű jövedelmet, megélhetést biztosítani. Ennek hatására már jó néhány fiatal visszatért a faluba. Nem egyszer írtunk — természetesen örömmel — arról, hogy a paksi járás egyik, vagy másik. községébe 20— 25 fiatal tért vissza az iparból, s lépett a tsz-be. De viszont az is igaz, hogy ez sem oldott meg minden problé­mát. Ezzel megváltozott. megjavult ugyan a reális alap, amely szerint visszavárják, s igyekeznek otthon marasztalni a fiatalokat, de minden jel arra mutat, hogy ez sem elég. A me­zőgazdaságban még mindig meg­lehetősen nagy a technikai, tech­nológiai elmaradottság, s a meg­figyelések szerint ez ilyen szem­pontból is kedvezőtlenül hat. Ér- tényben például ahány általános iskolát végzett fiatal fiú otthon maradt, vagy visszament a falujá­ba, s a termelőszövetkezetet vá­lasztotta, mind olyan munkát vállalt, ahol már a technikáé a fő szerep. Életrevaló a póri példa Van egy másik dolog is, ami­ről eddig kevés szó esett, de egy-két helyen már úgy látszik erre is felfigyeltek. Páriban Sik­lósi János párttitkár, s egyben tsz-főagronómus, Pápszi József tanácselnök és Baka István is­kolaigazgató összedugták fejüket, s éppen most, a továbbtanulási jelentkezésekkel kapcsolatban új módszert vezettek be. Célja a falu, illetve termelőszövetkezet fiatalítása, lényege pedig az, hogy egy nagyon emberi módszerrel kívánják megkedveltetni a tsz-t a fiatalokkal, azaz próbálják el­érni, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat otthon, oda nőj- jenek a közösséghez, felelősséget erezzenek a „mi falunk” terme­lőszövetkezetéért. A nyolcadikos, tehát a végzős fiatalokat beosz­tották a termelőszövetkezet egyes üzemágaiban meghatározott na­pokra ugyanúgy munkára, mint­ha már tagok lennének. Az ál­lattenyésztésben a gyermekek ugyanúgy megjelentek a hajnali órákban munkára, mint a tagok Az első látszatra semmi külö­nös nincs ebben, de ha mély eb­ijen szemléljük, nagyon sok benne a fantasia. A gyermek, a pályaválasztás előtt álló gyermek közvetlenül látja, hogy otthon, saját falujában is számítanak rá, s a felnőttek biza­lommal vannak irántuk, nem va­lami alantas munkára szánták, hanem egyenrangú munkásként veszik és várják őket. Ez pedig nagy vonzóerő. A felnövő gyer­meket semmi sem keserítette el sohasem jobban, minthogy — néni pedagógus lévén a felnőttek töblü sége — nyálas szájú, „szaladj ide, szaladj oda” gyermeknek vették még akkor is, amikor hé1 ha jobban dolgozott, mint néme­lyik felnőtt. Tehát van egy olyan szempont is, hogy segíteni kell a gyermek felnőtté válását éppen a felnőt- tes bizalommal, munkába foga­dással. Persze, ez sem csodaszer, de a sok egyéb mellett ez is hoz­zátartozik ahhoz, hogy a gyer­mekek jobban érezzék magukat otthon, s otthon is jobban el tud­ják képzelni jövőjüket, BŐD A FERENC A fuvarszervezés j\| a má( szinte az egész vi- lágon tudományos módon történik. Nem egy államban, pél­dául a Szovjetunióban, a fűtő­anyag és az építőanyag szállítá­sának jelentős részét számító­gépek segítségével tervezik, és e nyomán bonyolítják le. Mi a tu­dományos eszközök felhasználá­sától, de az igazán gazdaságos fuvarozástól is távol vagyunk még. Azonban sokat lehet tenni, hogy a mostani körülmények — fuvareszközök, út és áruösszetétel viszonyok — figyelembevételével a leggazdaságosabban oldjuk meg a nem kis feladatot. Hazánkban, szűkebb értelem­ben Tolna megyében szép hagyo­mányai vannak a gazdaságos fu­varozásnak, amellett, hogy né­hány olyan esettel is találkoz­tunk már, amelyet az „elfuva- rozás" klasszikus eseteinek mond­hatunk. Szóljunk ezekről néhány szót, mert a helyes módszerek értékelése csak ezek nyomán vá­lik érzékelhetővé. Ilyen ügy volt, amikor Adony- ból szállítottak egy vonatnyi só­dert Bajára, vasúti kocsikban. Holott Baján is van sóderkiter­melés. de ha minden kötél sza­kad, a vízi szállítás ebben az esetben olcsóbb lett volna. Nem kerül a feledés homályába az sem, amikor a szekszárdi 11. AKÜV kocsijai a szekszárdi állo­másról gyékényesi kavicsot szál­lítottak'Gerjenbe, egy építkezésre és a kocsik vissza Gerjenből hoz­tak. kavicsot a szekszárdi építke­zésekre: Történt persze, amikor téglagyárból téglagyárba szállítot­tak téglát. Még ma is gyakorlat, hogy a hidasi brikettüzemből Bonyhádra vasúton érkezik a szén... Mindezek mellett több­ségben azok az esetek találhatók, amikor a fuvaroztató törekszik a gazdaságosságra és a fuvarozók — AKÖV és MÁV — Ha leg­jobb megoldást tudják alkal­\ megyében legnagyobb fu- " varozással foglalkozó cég a íll-es AKÖV. ÉS elmondhatjuk, immár hosszú évek tapasztalata alapján, hogy Tolna megyében a közúti fuvarozást jól látják el az AKÖV dolgozói. Igaz. ma már olyan szakembergárda fejlődött a nagy feladatokhoz, amely még komolyabb megpróbáltatásokat is hibátlanul képes megoldani. Pe­dig az elmúlt évben sok nehéz próbájuk volt. Emlékezzünk csak a nagy dunai árvízre. Tolna me­gyéből is küldtek a Győr kör­nyéki árvizekhez kocsikat, amíg a Duna Tolna megyei szakaszán veszélyeztetett időben több mint száz kocsi segítette a munkát, És hol tartunk ma? A helyzet kedvező. Szerencsénkre a tél nem okozott különösebb áruvisszatar­tást, a mindössze egy hónapra te­hető rossz idő kevés volt ahhoz, hogy annyira összetorlódjék a munka, hogy most, a tavaszi áruszállítás megindultával nehéz­ségeket okozna. A tervezett mó­don történik az építőanyagok ki­szállítása. Nagyon helyes mód­szert alkalmazott idén is az AKÖV a szállíttatókkal meg­beszélte az egész évi programot. A MÁV és a közúti fuvarozás kapcsolata az utóbbi években annyira termékennyé vált. hogy a munkakapcsolaton is túl van, nem egy vonatkozásban. A vasút és az AKÖV emberei a hivatalos időn túl is figyelemmel kísérik egymás munkáját. így lehetőség van, az érkezések időbeni értesí­tésére, az áru elfuvarozáSára, a vagon igénylésére. \ 7. idén nagy feladatok előtt állnak a fuvarozó vállala­tok. Lényegében a járműpark nem bővül. Gondosabb munkával lehetséges a megnövekedett fel­adatok elvégzése. Egyedül majd az őszi terményszállítási kam­pány okoz gondot. Addig azon­ban van idő arra, hogy a múlt évi tapasztalatok hasznosításával eredményesen készüljenek fel és végezzék majd el a terményszál­lítást. — PÍ — Szekszárdi Építőipari Szö­vetkezet vállal műanyag fal­burkolat, PVC padló és kép­keretezést rövid határidővel. Megrendeléseket a szövetke­zet telephelyén. Szekszárd Rákóczi u. 15. sz. alatt lehet leadni. (174) A TÖ/WEGGY/L/COS ^PPEEL KÉSI ISTÁLLÓ jÁB AU TATCAA-t'r, A/WT HOZZ/ VÁGAT CAAfUJ- BETOPPAN/ PETETZ EL!TIK VAGYOK. /y /VUCö'OßA IDŐK / O&E fZ. - jTX//ZAA0A/vroFÚnrzE fl i> / TT MA/ Hooa AA.AÁZ/<A . késő es PEfZGCEL. ia KÖvé/3 A számon. (253) nőt, férfi- és gyermek- Kossuth u. 49. se. (245)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom