Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
1966. március 27. TOLVA MEGYEI NÉPÜJSÁÖ 5 A nép kasszájára senki ne spekuláljon Közel másfél esztendeje áll perben az állammal Dévényi László bonyhádi lakos. Államosított hétszobás háza miatt pereskedik. Ez az ügy már meglehetősen régóta húzódik, különböző fórumokat megjárt, sok embert foglalkoztatott. Többen találgatják, vajon most hogy végződik ez a per, kap-e Dévényi László a közösség pénzéből kártérítést és mennyit? HÉTSZOBÁS HÁZ 28 EZERÉRT! Mintegy másfél évtizedesek az előzmények. Kezdődött azzal, hogy 1948 nyarán Dévényi László megvásárolta Bonyhádon a Perczel Mór utca 49. szám alatti hétszobás házat, dr. Eisenberg Dénestől. A vevő akikor Mecseknádasdon volt sömagyke- reskedő és textiles. A szerződés szerint a vételár 28 ezer forint volt. Miért ilyen olcsó, szinte potom áron vették ezt a nagy épületet? Ennek oka elsősorban az lehetett, hogy a gazdát cserélt házban a bonyhádi szülőotthon működött A községi tanács anyakönyvébe 1947 decemberében vezették be a szülő, otthonban elsőiként világra jött újszülöttet. M.ár ez a vásárlás is kissé meglepő. Ki vesz meg egy szülőotthont? Miért, md okból és mi célból? Be akar költözni? A paksia- métából is kitűnik. Dévényiék is elmondják, hogy ők soha nem lak. ták az épületet A szülőotthon miatt, a tanács kissé hosszadalmas huzavona után 1951 októberében kisajátítási eljárást indított meg, azonban fizetségre már nem került sor. A néhány hónap múlva, 1952 februárjában megjelent törvény alapján államosították az épületet, kártalanítás nélkül állami tulajdonba került. A telekkönyvbe bevezették az államosítás tényét. A volt tulajdonos, Dévényi László tudomásul vette ezt, nem rekla. máit. Nem kórt semmit, még bérleti díjat sem, a néhány éves használatért az államtól. Közben telt, múlt az idő. A volt tulajdonosék csendben voltak, egészen 1957-ig. Akkor jelentkeztek először, kérték vissza az államosított házat. Kérelmüket törvényes alapon utasították el. Nem hallattak magukról ismét hosszú időig. Más ürüggyel kezdtek 1964-ben. Ekkor már KÁRTALANÍTÁST KÖVETELTEK, mivel szerintük kisajátították a házukat. Mi volt hát valójában a véleményük? ötvenhétben államosításnak, hatvannégyben kisajátításnak vélték? Addig miért nem kereskedtek? Ne jogosítson fel senkit arra a törvényesség biztosítása és védelme, hogy azt visszájára fordítsa és kijátssza! Lehet azt tenni, hogy ugyanazon ügyben valaki egyszer az államosítás ellen, másszor pedig a kisajátítás ellen emel szót hatóságainknál? Vagy tán közben rájöttek Dévényiék arra, hogy az államosítás térítés nélküli, a kisajátításinál pedig nagy összegű hasznot húzhatnának kártalanítás címén? MEGINDULT A PER. Mit kértek ekkor Dévényiék? Kérték az ingatlannak az 1964-es házárak szerinti teljes forgalmi értékét, annak kifizetését. Nem volt pedig üres az épület sem korábban, sem akkor. A járásbíróság által felkért szakértő a házat 312 ezer forint értékűnek tartotta. Hol van már ez az összeg az eredeti 28 ezer forinttól? Elutasította a járásbíróság a felperest, elévülési indokkal. Fellebbeztek Dévényiék. A megyei bíróság tanácsa 1965-ben olyan végzést hozott, hogy az ügyet visz- szaadja a járásnak. Most a Legfelsőbb Bíróságon van a tetemes vizsgálati anyag. Remélhetőleg rövidesen, megfelelően és véglegesen lezárják ezt a hosszan tartó, időt és energiát rabló pereskedést. Szocialista rendszerünk lehetővé teszi, hogy a régebben vagyonos emberek is beilleszkedhessenek, munkát találjanak nálunk. Dévényi Lászlónak és családjának is volt erre lehetősége, éltek is vele. A családfő a bonyhádi ktsz-ben dolgozik, fiuk az egyik üzemben. Aki becsületesen dolgozik, a munkája szerinti megbecsülés is kijut neki. Nincs azonban rendjén az, ha valaki visszaél a lehetőségekkel és vérszemet kapván, a közösség rovására követelődzik. Elgondolták, hogy államunk százezreket adományoz majd számukra? Úgy vélték, hogy régi vágyuk teljesítésére most nyílik lehetőség? Ha volt is huzavona korábban ez ügyben, ne lehessen ok ezeknél az embereknél ez arra, hogy az államot egyéni gazdagodásuk forrásának tekintsék. TALÁN VISSZATÉRT A SPEKULÁCIÓK VILÁGA?! Elharapódzott az utóbbi években a fondorkodás, az illetéktelen nyerészkedés. Például Zombán. Tenged icen és másutt is, egyesek megpróbálkoztak az államosított javak miatti hosszú lejáratú bérletekkel. Tanácsainkat, bíróságainkat a jogos igények mellett sokszor a jogtalan követelésekkel is lekötik; Nem tudjuk, mit szólnának Dévényiék és a hozzájuk hasonlók, ha a jogtalan pereskedések, vizsgálatok költségeinek számláját meg kéne téríteniük? Biztosan meggondolnák, hogy újrakezdjék-e; Nagyobb határozottságra és körültekintésre van szükség a túl merész, jogtalan követelésekkel szemben. Úgy zárják le ezeket az ügyeket, hogy az senkit ne kecsegtessen az újrakezdésre. Somi Benjáminná Meghívó a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja 1966. március 31-én de. 9 órakor tartja évi rendes köz- (küldött) gyűlését Szekszárdon, a BM-klub nagytermében, Széchenyi u. 66. sz. alatt. Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. Az 1965. évi mérleg és eredmény jóváhagyása 4. Hozzászólások. 5. Határozathozatal. 6. Egyéb bejelentések, javaslatok, indítványok. Ezúton hívjuk fel központunk valamennyi tagszövetkezetet, termelőszövetkezeteket és földművesszövetkezeteket, hogy a küldöttgyűlés munkájában tevékenyen vegyenek részt. Kérjük, hogy a tagszövetkezetet a vezetőség megfelelő szinten képviselje (elnök, főkönyvelő, főagronómus). \ mérleg- és eredménykimutatás a mai naptól a köz- (kül- 'ött) gyűlés napjáig a MÉK Széchenyi u. 62. sz. alatti helyi- . .' "ében hivatalos órák alatt megtekinthető. ' 7. útiköltséget a központunk megtéríti. MÉK Igazgatóság (105) Több száz könyv és diafilm várja a szekszárdi gyerekeket a jól felszerelt megyei könyvtárban. Ott- jártunkkor is nagy volt a forgalom és örömmel szemléltük a fiatalok önfeledt érdeklődését > A sportember. mesefilmek Jól megfontolja ez a kisfiú, mit visz haza, éppen ezért egy kicsit „beleolvas” a könyvbe. Nehéz a választás. Ez a két kislány is valószínűleg erről beszélget. Foto: Bakó Jenő
