Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

1966. március 26. TOLNA MEGYEI NÉPŰJS/tG 3 HALSZAPORÍTÁS lombikban Sok irányú a te­vékenysége a tol­nai holt Duna-ág Partján berende­zett kísérleti telep­nek. Vizsgálják itt a halak táplálko­zását, holtág-hasz­nosítási kísérlete­ket folytatnak, ku­tatják a halállo­mány optimális minőségi összeté. telét, a mennyisé­gi fokozás lehető­ségeit, új halfogó. eszközökkel kísér, léteznek. Ha azon­ban rangsort lehet felállítani a kü­lönféle kutatási, kísérletezési témák közt, bizonyára az első helyre kerül­ne a szaporodás­biológiai kérdések vizsgálata, a mes­terséges megter­mékenyítéssel kap­csolatos kísérletek, új módszerek ki­alakítása. Az már régen el­döntött kérdés, hogy a vizek halállományának fenntartásához, szaporításához nem elegendőek a természeti fel­tételek. Száz-kétszáz évvel ezelőtt, amikor a folyók még nem voltak szabályozva, gátak közé szorítva, nem volt szükség az ember „be­segítésére”, ma azonban kipusz­tulna a halállomány a mestersé­ges szaporítás nélkül. A különböző halfajok közül a csuka elsőként kezdi meg az ívást, néha már a jég alatt elszórja az ikráit. Most itt, a Gödöllői Kis­állattenyésztési Kutatóintézet tol. nai kísérleti telepén is „ő” az el­ső. Csukaikraszemek százezrei kavarognak az áttetsző műanyag­ból készített sátorban oldalt sora­kozó „Zuger”-üvegekben. A víz állandóan áramlik. Mozog a sok ikra, itt mesterségesen teremtet­ték meg a legmegfelelőbb körül­ményeket, amelyek a folyók, vagy inkább állóvizek sekélyebb ré­szében uralkodnak. — Igyekszünk másolni a ter­mészetet — mondja Sárfy Ede te­lepvezető. — Az edényekben a holt ág vize áramlik, a hőfoka is megfelel a kintinek, a műanyag­sátor átengedi a napfényt. A meg­termékenyített ikra természetes körülmények között fejlődik, ér­lelődik, majd ha eljön az ideje — már csak egy-két óra van hátra — kikel. Azonban a természetes környezetből csak a hasznos ele­meket vettük át. A víz a holt ág vize, de előzőleg huszonöt má- zsányi koksz-szűrőn vezettük ke­resztül és medencében üllepítel- tük. Aztán a szabadban az ikrát a hullámzás veri, béka és hal pusztítja, gombabetegségek tize­delik. Itt, ezekben az üvegekben védve van mindettől. A szabad­ban a hímsejteknek — az apa­hal megtermékenyítő-anyagának — egy-másfél perc áll rendelke­zésre, hogy egyesüljön az ikrával, különben mozgásképtelenné vá. lik. A mi karbamidos kezelésünk­A fehér szemek a rosszak, ezeket le kell szívatni. A sárga — majd később barna — szemekből kis csuka lesz. Két üvegben f már nem csukaikra van, hanem ragadozó ón. Paksról hozták, a paksi halá szók fogták az ívó önöket. Egyik másik üvegben alig látni fehér ikraszemeket. — Pedig az idén nagyon gyen­ge a csukáivás. Az időjárás nem a legkedvezőbb, ezért nem egy­szerre ívnak a halak. Nehéz így összeszedni megfelelő mennyisé gű anyagot — mondja a telep vezető. Paksról és Bajáról hozzák a csukákat, „megfejik” őket, majd visszakapják a halászok. Van azonban itt is tenyészállománya a telepnek. Ezekkel kísérleteznek Célszerű lenne ugyanis valami­képpen szabályozni az ívást. Hogy az akkor következzék be, amikor a tenyésztő akarja. Ma még csak ott tartanak, hogy a halászok ál­tal kifogott ívó halak ikráit ter­mékenyítik, keltetik. így aztán előfordul, hogy éretlen, vagy tűi érett az ikra. A dr. Jacaó Imre tudományos kutató által kikísérle­tezett hipofizálással — hipofizis- injekciózással — szinte „magren delhető” az ívás, „kézből” lehet kel — dr. Woynárovich Elek egye­temi tanár módszere — ez az idő tízszeresére nő. Tehát nagyobb a megtermékenyülési arány, még nagyobb a kelési hányad. A sza­bad vízben már jónak mondható, ha az egy anyaállat által lerakott száz-százhatvanezer ikra közül egy ezreléknyi kel ki és növekszik fel. Nálunk a százötvenezerből százezer, sőt ha minden jól megy, akár száznegyvenezer is. Mint eb­ben, a hármas Zuger-üvegben. Itt nagyon jó kelési arányt várunk... Az üvegekben kavarog az ikra. párosítani a halakat. Ha ezt együtt alkalmazzák a V. Tóth János ál tál Gödöllőn kialakított haljelö­léssel, már nem a véletlenen mú­lik a halak „párválasztása”, ha nem a kutató tudatosan párosít­hatja a legjobb tulajdonsággal rendelkező egy ed eket, meg lehet valósítani a halak törzskönyvezé­sét. Mintát veszünk az egyik Zuger- üvegből. A pár szem ikra mik­roszkóp alá kerül. Jól megfigyel­hető mindegyikben a kis csuka, szíve élénken ver. Itt az idő, ki lehet helyezni az egyes üveg tar­talmát a tegnap feltöltött előneve­lő medencébe. Előkerülnek a szi- taszövet-keretek, néhány óvatos mozdulat és a százezernyi hal to­jás, mindegyikben egy induló csukaélettel — a medence sekély vízébe kerül. A víz tele plank­tonnal, a kis csukák amint fel­szívták szikzacskójukat, már táp­lálkozhatnak. Egy hónap múlva az akkor már három-négy centis „csukácskák” a nagy vízbe kerül­nek. Lehet, hogy itthon, de az is, hogy valamelyik szomszéd or­szágban. J. J. . Tanácskozás a Gyönki Gépállomáson A Tolna megyei gépállomások vezetői, szakemberei pénteken ta­nácskoztak a Gyönki Gépállomá­son a január elsejével bevezetett szakosított rendszerű gépjavítás tapasztalatairól. Ezen belül meg­vitatta a cseregépjavítási rend­szer bevezetésének eredményeit is. Az elmúlt téli idényben egy-egy gépállomáson már csak meghatá­rozott típusú erőgépek javításával foglalkoztak, hogy könnyebb le­gyen az anyagellátás, jobban tud­ják biztosítani a speciális szakem­bereket és szalagszerűen végezhes­sék a munkát A tapasztalatok, amint a tanácskozáson megállapí­tották, igien kedvezőek. Ugyanaz­zal a munkaerővel azonos idő alatt 120-szor több gépen tudtak nagy­javítást végezni, mint tavaly. Rá­adásul a gépjavítás minősége is jobb volt az előző évinél. Ezt üzem közben állapították meg, mert mi­vel ez évben korán kitavaszodott, a gépeket nem a gépállomás! ud­varokban vizsgálták felül, mert azok már kint a határban dolgoz­tak, s ott kereste fel őket a szemle­bizottság. A cseregépjavítással való kísér­letezésnek az a lényege, hogy a tsz-ek, ha javításra viszik trakto­rukat, azonnal kapnak helyette egy ugyanolyan típusút üzemképes állapotban. Ezt kezdetben némi idegenkedéssel fogadták a tsz-ek, nem is volt megfelelő géppark a cseréhez, de mivel a gépállomások megteremtették a gyors csere fel­tételeit, így ez a módszer ma már egyre közkedveltebb. Kétszeresére növelik a boltberendezések gyártását Hétfőn tartották a Tolnai Asz­talos és Mázoló Ktsz tagjai 1965. évi munkájukat értékelő közgyűlé­süket. Kitűnő hangulatban, a jó termelési eredmények tudatában ünnepeltek a ktsz dolgozói. A múlt évben ugyanis túlteljesítették a tervet, a munka minőségi mutatóit is a tervezettnél jobb mértékben érték el. így kerülhetett sor 84 ezer forint osztalék kifizetésére. Az idén, — a Tolna megyei ktsz- ek mindegyikében — az asztalos- és mázolókollektíva sem kapott szigorúan előírt terveket. Az ön­állóság lehetővé teszi, hogy a már eddig is gyártás alatt levő termék­ből — amennyiben megrendelés van — többet adjanak a rendelők­nek. így az idén, várhatóan min­den megrendelést ki tudnak elégí­teni. Évek óta a Fémipari és Sze­relő Ktsz-szel kooperál az asztalos és mázoló és ezt az idén is foly­tatják. A két ktsz a külföldön is híres televízió-szervizasztalt közösen gyártja. A boltberendezések, ame­lyek az ország minden részén meg­találhatók, ugyancsak nagy tétel­ben szerepelnek az idei gyárt­mánylistán. A kis szövetkezet kol­lektívája úgy határozott, hogy idén hat és félmillió forint értékű mun­kát végez. Az univerzál szerviz- asztalból és a boltberendezésekből megkétszerezik a termelést. A ter­melés ilyen nagyarányú növelését a két szövetkezet jó együttműkö­dése teszi lehetővé. Bátaszék legöregebbje 100 éves Bensőséges ünnepség a születésnap alkalmával Bátaszéken fiatalok, öregek egyaránt jól ismerik a falu leg­idősebb asszonyát Müller Já- nosnét, aki csütörtökön ünne­pelte 100. születésnapját. Sajnos Müller néni a neve­zetes napot csak az ágyban tud­ta ünnepelni, mivel három hét­tel ezelőtt megbetegedett. Le­vette lábáról a tüdőgyulladás, melyen a három hét alatt két­szer esett át. Szellemi frissesé- ge még így sem hagyta el. Ágyban fekve is minden dél­előtt elolvassa a napi sajtót és rádióból reggeltől estig tájéko­zódik a világ eseményeiről. Hetven-nyolcvan évvel ezelőtt megtörtént dolgokra is világo­san emlékszik, legkedvesebb olvasmányai közé a természet­tudománnyal foglalkozó köny­vek tartoznak. Érdekli az atom­korszak, az űrhajó. Betegsége előtt még tevékenyen dolgozott a háztartásban. Takarított, fő­zött, frissesége bámulatos volt. Csütörtökön délután meg­jelent a lakásán a tanács, a pártbizottság, a nőtanács, a KISZ és az úttörőszervezet kép­viselője. Bensőséges kis ünnep­ségen emlékeztek meg születé­sének 100. évfordulójáról. Az úttörők szavalattal, a többi szervek pedig virágokkal és édességekkel kedveskedtek a nénikének. Együtt ünnepeltek a társadalmi szervek képvise­lői és a népes család. Müller Jánosné meghatódva köszönte ■ meg a jókívánságokat és az ajándékokat. Kifizették a nyereségrészesedést a szekszárdi műszergyárban A Mechanikai Mérőműszerek Gyára új szekszárdi üzemében tegnap került sor az 1965. évi eredmény után járó nyereség- részesedés kifizetésére. Bár a szekszárdi üzem a múlt évben még nem gazdálkodott nyereség­gel — a felfutás időszakában a termékegységre jutó termelési költségek rendszerint magasabbak a normálisnál — mégis kaptak a dolgozók nyereségrészesedést. Ez tehát elsősorban az anyavállalat dolgozóinak érdeme, a vállalat, ugyanis jelentős — terven felüli — nyereséget ért el. A kifizetett nyereségrészesedés tíz napi munkabérnek felel meg és összesen száztízezer forintot tesz ki. Á költészet napja 1966 Kulturális életünk tavaszi ünnepei sorában csendes önérzettel jelenti be magát a magyar költészet: április 11-e minden évben a vers, a költészet iránti figyelem jegyében zajlik szerte az országban. Kirakatokban, könyv­tárak bemutató polcain megjelennek tavaszi verseskötetpk; a rádióban legjobb előadóművészek közvetítik költőink szavát: a felelősség, a kül­detésvállalás, az eszméltető igény okos mondanivalóit. Ma már több százezres közönség számára a vers, jelenkorunk legjava költészete útnak indító, erkölcsöt, eszmét sugárzó ta­pasztalatot a legnemesebb emberi tö­rekvések jegyében. Jóleső érzés arra gondolni, hogy e nap ünnepélyessége, a kétoldalú fi­gyelem minden lényeges feltétele megvan a mi társadalmunkban. A fel­adat az, hogy folytatva az eddigi munkát, minél több ember számára fedjük fel a költészet igazi küldeté­sét. Legyen a költészet napja a szo­cialista haza „kiművelt emberfőinek’* továbbsugárzó, együttes vállalkozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom