Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

lí)fiö. március 23. TOLNA 1WEGYET NEPÜJSAí? 5 A lakosság egészségügyi helyzetéről, a túlzott gyógyszerfogyasztásról, az idei kórházépítkezésekről nyilatkozik dr. Szabó Zoltán miniszter A Központi Sajtószolgálat mun­katársa felkereste dr. Szabó Zol­tán eivtársat, egészségügyi minisz­tert, s az olvasókat, a lakosság széles rétegeit érintő néhány kér­dést tett íel neki. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket, s az azokra adott választ, — Hogyan alakult az elmúlt évben a lakosság egészségügyi helyzete? — Talán néhány számadattal jellemezném a lakosság egészségi állapotának alakulását. Az elmúlt évben 1964-hez képest valamivel emelkedett az élveszületések szá­ma, s a csecsemőgondozás továb­bi fejlődésének eredményéként 1965-ben kevesebb 1 éven aluli kisgyermek halt meg, mint 1964- ben. A haláloki statisztikai adatok szerint változatlanul magas volt a szívbetegségekben, a rosszindula­tú daganat miatt s az; agyvérzés következtében elhaltak arányszá­ma. 1965-ben némileg emelkedett 1964- hez képest a táppénzbe vet­tek száma. — Jelenleg 18 896 orvos tevé­kenykedik az országban, vagyis 10 ezer lakosra 18,6 orvos jut; köztudomású, hogy ez nemzetkö­zileg is jó arány. Egy óv alatt csaknem háromezerrel emelkedett a szakképzett egészségügyi közép­káderek száma, és ezzel nőtt a szakképesített dolgozók aránya 1965- ben 52 új orvosi körzetet szerveztünk, mintegy napi ezer órával emelkedett a szakorvosi munkaórák, és másfél ezerrel a gyógyintézeti ágyak száma. To­vább folytattuk a rendszeres tü­dőszűréseket; kedvező jel, hogy az felmúlt évben mintegy 3300-zal ke­vesebb új tbc-s beteget vettünk nyilvántartásba, mint 1964-ben. Különösen örvendetes, hogy je­lentősen csökkent a gümőkóros megbetegedés a 14 éven aluli gyér. mekek között. Egy esztendő alatt csaknem ezerrel szaporították az állandó bölcsődei helyeket, s a . korábbinál több körzeti gyermek- orvos tevékenykedett. Mintegy 70C fővel több lett egy év alatt a szo­ciális otthonok befogadóképessé­ge is. — Ezek az adatok is mutatják, hogy az elmúlt évben is tovább javult a lakosság egészségügyi helyzete, ellátottsága. — Szinte minden kor­nak megvan a maga jel­j legzetes betegsége. Nap­jainknak egyik legálta­lánosabb tünete a sok neurotikus panasz. Mi a véleménye erről, minisz­ter elvtársnak? — A neurózisok nem nevezhe­tők korunk betegségének. Erre az elnevezésre inkább tarthatnak számot pl. a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetege­dések. A neurózisok gyakoriságá­ról elterjedt vélemény részben abból származhat, hogy a külön­böző eredetű neuro-vegetatív pa ■ naszokat a közvélemény neurózis­nak fogja fel. — Ezzel nem azt kívánom bi­zonyítani, hogy a neurózis nem gyakori, hiszen elég sole problé­mát nyújtó megbetegedés. Úgy gondolom azonban, helyes, ha a valóságos helyére soroljuk a be­tegségek sorában. Okai közt egyéb­ként leggyakrabban a különböző testi és lelki túlterhelés, az egyén­nek önmagával vagy környezeté­vel kialakult konfliktusai szere­pelnek. — A sajtóban és más nyilvános fórumokon is. mételt bírálat érte az abortus^-r -ttságok te­vékenységé . Hogyan íté­li ezt meg, s ballhat­I nánk-e valamit a terhes­gondozás helyzetéről? — Az elmúlt évben több új vizsgálatot vezettünk be azzal a céllal, hogy tovább emeljük a terhesgofidozás szakmai színvona­lát. Szélesebb körűvé tettük a ve­szélyeztetett terhesek kórházi ápo­lását és kezelését is. Tavaly — néhány járás kivételével — már az egész ország területén végez­tek RH és ABO vérvizsgálato­kat. Mind több vérkicseréléses transzfúzióval sotk újszülöttet le­hetett megmenteni az életnek; or­szágosan egy évben már mintegy 600 ilyen -jellegű transzfúziót al­kalmazunk. Városokban és min­denütt, ahol arra mód nyílik, vér. képvizsgálatok, valamint bel­gyógyász- és fogászati szakvizsgá­latok egészítik itt a terhesvizsgála­tokat. A magas színtű és hatékony terhesgoncipzás szempontjából, az egészségügyi szervek közvetlen szakmai munkája mellett, nem közömbös azonban az sem, hogy milyfen a lakosság általános és egészségügyi kultúrája: helyes, céltudatos és eredményes felvilá­gosító, nevelő tevékenységet fej­tünk-e ki? Különösen fontos ez a tevékenység a tanyavilóg még mindig nagyszámú lakói, — a&z- szonyai, leányai — felvilágosítása, nevelése érdekében. — Mind az egészségügyi dolgo­zók és szakszervek, mind a tár­sadalmi szervek hatékony felvilá­gosító és nevelő munkája nagy­ban segítheti az abortuszbizottsá­gok tevékenységét is, különösen, ha ezek meggyőző ténykedése is tovább javul. A kettő együttes hatásának eredményeként bizo­nyára egyre több olyan, az abor­tuszbizottságokat felkereső terhes lesz, aki végül is nem terhessége megszakítása, hanem éppen meg­tartása mellett dönt. — Elharapózott és szin­te „divattá” vált hazánk, ban a mértéktelen gyógy­szerfogyasztás. Mi erről a véleménye? — A mértéktelen, helyesebben a, túlzott gyógyszerfogyasztás vi­lágjelenség. A gyógyszerfogyasz­tás hazánkban ugyancsak évek óta növekvő tendenciát mutat. A gyógyszertárak forgalma az utób­bi évben 320 millió forinttal emel. kedett, és összértéke megközelí­tette a 2,5 milliárd forintot. Sok összetevője van e jelenségnek. A korszerű, hatékony gyógyszerek száma évről évre gyarapodik. Az orvosok, a betegek hatékony és mielőbbi gyógyulása érdekében, bőven élhetnek a gyógyszerek gazdag változatában adott terápiás lehetőségekkel. Előfordulhat per­sze az is, hogy adott esetben cél­szerűen és megfontoltan rendelt, kevesebb számú gyógyszer hatá­sosabb1 lehet, mint a már felesle­gesen sok. Egyéb más okok mel­lett bizonyára közrejátszik a túl­zó gyógyszerfogyasztásban és a felesleges halmozásban a társada­lombiztosítás keretében szolgálta­tott gyógyszerek nem jelentős té­rítési összege is. A túlzott gyógyszerfogyasztás megszüntetése és a gyógyszerekkel való okos takarékosság megvaló­sítása érdekében szintén nagyon sokat tehet a célszerű, hatékony felvilágosítás és nevelés. Mind az egészségügyi, mind a társadalmi szervek ez irányú munkájában sok még a javítani és tennivaló. •— Hallhatnánk-e vala­mit arról: mivel gyara­podik 1966-ban a ma­gyar egészségügy? — 1966-ban több olyan egész­ségügyi intézmény beruházása folytatódik vagy fejeződik be, amelyek építése a második ötéves tervben kezdődött el. 1966-ban átadjuk rendeltetésének az egyik legnagyobb egészségügyi beruhá­zás első fázisaként a pécsi 400 ágyas klinikai tömböt Elkészül az idén és megkezdi működését a 400 ágyas orosházai kórház is. A szombathelyi és az egri egészség- ügyi gyermekotthonok elkészülte lehetővé teszi, hogy bennük már ebben az évben 250—250 gondo­zásra szoruló fogyatékos gyerme­ket helyezhessünk el. Átadásra kerül a salgótarjáni közegészség­ügyi, járványügyi állomás és a kecskeméti gyógyszerraktár is. — Mind jelentőségükben, mind pedig méretükben nagy egészség- ügyi építkezések is megkezdőd­nek ebben az esztendőben. Hozzá­kezdenek a váci, a ceglédi, az aj­kai új kórházak építéséhez, a za­laegerszegi kórház bővítési mun­kálataihoz. Megkezdődik a komá­romi, a sárvári rendelőintézet; a kaposvári KÖJÁL; az ürömi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi szo­ciális otthon; a Gyógyáru-érté­kesítő Vállalat raktára, a debre­ceni gyógyszerraktár építése is. Tovább folytatják a salgótarjáni, karcagi, hatvani, siófoki, kazinc­barcikai, dombóvári kórházak be­ruházási munkálatait, a nyíregy­házi kórház bővítését — Végül azt kérdez- ' nénk meg, hogyan érin- I tette a bérrendezés az egészségügyi dolgozókat, s mit vár miniszter elv­társ a nagyobb anyagi I megbecsüléstől? — Február elsejével az egész­ségügyi intézményekben mintegy 56 ezer dolgozó, az egészségügyi vállalatoknál pedig több mint 5 ezer dolgozó kapott béremelést. Rendeztük az ügyeleti díjakat is. — Biztos vagyok abban, hogy a nagyobb anyagi megbecsülés még jobb munkára serkenti az egész­ségügyi dolgozókat, s tovább ja­vul és szilárdul a munkafegyelem is. — A béremelés hatására biz­tosan csökken majd a kórházak­ból az elvándorlás, mindenek­előtt a nővéreké és szakmunká­soké akik közül, ennek előtte, so­kan hagyták el munkahelyüket, így sokkal inkább biztosított, hogy mind szilárdabb törzsgárda ala­kuljon kí az egészségügyi intéze­tekben is. Azt, hogy ennek mind a betegellátás, mind az intézetek műszaki és kisegítő működtetése szempontjából milyen jelentősége van. bizonyára nem kell hangsú­lyoznom — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. 11. fc. Szocialista brigádok a termelőszövetkezetben Két brigád nyerte el a báta- széki Búzakalász Termelőszövet­kezetben a szocialista brigád cí­met. A közösség közgyűlésen döntött a versenybe korábban beneve­zett három brigád munkájának értékeléséről és a cím odaítélésé­ről. A nyolc főnyi sertéshízlalóból szerveződött, ..Egyetértés” nevű brigádnak és az ugyancsak nyolc főnyi, „Ut a kommunizmusba” elnevezésű növénytermesztési komplexbrigádnak adták meg a szocialista brigád cím viselésének jogát. A tehenészek és fejők „Össze­tartás” nevű brigádjánál úgy döntött a közgyűlés, hogy meg kell dicsérni őket szorgalmas, jó munkájukért, azonban a szocia­lista brigád címet a tervteljesítés elmaradása miatt nem ítélték meg. Húszezer forint megtakarítás A Bonyhádi járási Építőipari tanak meg az anyagfelhasználás» Ktsz március 21-én, hétfőn tar- norma maradéktalan betartásá- totta soros évi taggyűlését, ame- val, valamint importanyag meg- lyen megvitatták és elfogadták takarításával. Az építőipari ktsz az 1966. évi akcióprogramot. A dolgozói március 22-én. kedden ktsz dolgozói többek között vál- vietnami műszakban dolgoznak, lalták, hogy ebben az évben a a bonyhádi társasház-építkezésen hagyományos takarékossági moz- napi keresetüket befizetik a viet- galomban 20 ezer forintot takarí- nami hazafiak támogatására. Sárközi kerámia műhelyek épülnek Szekszárdon Keuámiaüzemel rendezett be be Szekszárdon a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat a tégla­gyárak volt központi műhelyében. Ebben egyrészt virágcserepeket égetnek és hordozható, s beépített cserépkályhákhoz csempéket gyár­tanak főleg. A kályhákat a lakos­ság megrendelésére rövid időn be­lül fel is építik a lakásokban. Másrészt díszes — köztük mo­dern vonalú és sárközi motívum ú — kenámiatárgyakat formáznak és égetnek ki villanykemencében, a híres fazekas: idős Tamás József­nek, a népművészet mesterének az irányításával. A Népművészeti Tanács által zsűrizett, választékukban a hagyo­mányos sárközi bokályöktól, fali­tányéroktól kezdve a modern asz­tali kombinált készletekig és a fél­méteres nagyságú padlóvázákig 41 féle különböző kerámia kiválaszt­ható. Ezekből a szép, művészies tárgyakból megfelelő helyiség hiá­nya miatt eddig aránylag keveset készíthettek, a tavasszal azonban elkészül már a kerámiaüzem két csővázas mű hely csarnoka, s azután már külföldi megrendeléseket is vállalhatnak. Tízmillió tojástöbblet Tolna megyében Tolna megyében egy közepes nagyságú falu baromfi-törzsállo­mányának megfelelő, harminc- négyezer Nick Chick és Shaver fajtájú tojóhibridtyúkok szerződé­ses tartására nyílt lehetőségük az fmsz-társulásokon belül az idén a háziasszonyoknak és olyan dolgozó nőknek, akiknek arra helyük van. Ezek a tyúkok egy idényben 240— 260 tojást tojnak. Tavaly tizen­nyolcezer tyúktól hárommillió to­jást adtak közfogyasztásra, az újabban leszerződöttektől pedig hétmillió többlettojást várnak az idei és a jövő évben. Ugyanis ezek­kel háztájin is kívül, kiegészítő gazdaságként olyanok foglalkoz­nak, akik máskülönben nem tarta­nának baromfit: háziasszonyok, agronómusfeleségek, sőt tisztvise­lőnők is. Az eddig parlagon he­vert padlásokat, pincéket, ólakat, istállókat és minden elképzelhető helyet kihasználva, az fmsz segít­ségével, intenzív, belterjes mód­szerrel: önetetőkkel és -Hatókkal, táptakarmányozással tartják el a bőven tojó hibrideket. A szekszárdi „Törekvés" társu­lásban az idén már csaknem 70 asszony szerződött, s négyen-öten közösen is nevelnek tyúkokat. A társulásnak 43 ezer forint közös pénzalapja van, s abból tovább­fejleszti a baromfitartást, így pél­dául korszierű szelepes önitatókat vásárol és ezeket szétosztja a ta­gok között. A képernyő előtt Néma tanúk A tárgyaló ügyész kérdése: Élőfordult-e olyan eset. Iwgy az ülető megtagadta a jutalom visszaadását? Bojtor: Ez ellen egy esetben sem volt tiltakozás. .. A párbeszéd idézet a televízió ma este 21 óra 25 perckor bemutatásra kerülő Néma tanúk című dokumentumfilmjéböl. Anyagát a Pamutszövő Vállalat, illetve a vállalati összevonás után az 1963. nyakán megalakult Pamuttextil Műveknél tör­tént társadalmi tulajdon elleni bűntett és egyéb visszaélések szolgáltatták. Az alkotók — Kende Márta rendező, Koós Béla szerkesztő és Molnár Miklós operatőr — azokat a körülmé­nyeket vizsgálták és boncolgatták, amelyek talajul szolgál­hattak egy ilyen, éveken át tartó bűncselekmény-sorozat el­követéséhez. A dokumentumfilmnek három főszereplője van. Bojtor Gábor az1 igazgató-főkönyvelő, aki egyes kiválasztott munka­társaknak külön jutalma kát osztogat, olyan feltétellel, hogy annak egy részét visszakapja ő maga. Róna Ernő, volt vezér- igazgató, aki egy kis különpénzzel gyorsítja meg a sürgős munkát, s erre kér „valami elszámolt pénzt”. Es a harmadik főszereplő, a néma tanú, aki a következőket vallja: — En a kollégáimnak beszéltem ezekről a szóbeszédekről. De hát konkrétum hiányában bizonyítani én sem tudtam. .. Mindig négyszemközt zajlott le az ilyesmi... Ha ő azt mond­ja, hogy nem így történt a dolog, hát biztos, hogy nem nekem fognak igazat adni, és hát még a legkevesebb, hogy kirúgnál: a vállalattól, hogy ilyen rágalmakat merek az igazgató- főkönyvelő elvtársra szórni. A Néma tanú című dokumentumfilmet a Legfelsőbb Bíró­ság ítéletének közlése után egy rövid hozzászólás-sorozat fe­jezi be. A film alkotói 180 munkást hívtak össze, s miután előttük a filmet levetítették, a következő kérdést tették fel: Lehetünk-e némák, amikor a közösség ügyéről van szó. és mit kell. tenni, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő?

Next

/
Oldalképek
Tartalom