Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-19 / 66. szám

1966. március 19, TOLNA MEGYEI NßPtJSÄG 3 Hegyei növényvédelmi napok A házi gyümölcsösök gondozása — Újabb növényvédő szerek és növényvédelmi eljárások Pénteken folytatódott az elő. adássorozat és tanácskozás Szek- szárdon, a városi művelődési ház­ban, a megyei növényvédelmi na­pok keretében. Ezúttal nem szö­vetkezeti szakemberek, hanem földművesszövetkezeti igazgatósági elnökök, felvásárlási vezetők, a MÉSZÖV, a MÉK dolgozói, szak­emberei vettek részt a tanácskozá­son. Három előadás hangzott el: a gyümölcsösök növényvédelme, amit dr. Tóth György egyetemi adjunktus tartott, ehhez kapcsoló­dott dr. Pál Józsefnek, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjének előadása a háztáji gyümöicsösker- tek és szórványgyümölcsösök gon­dozásáról, növényvédelmének megszervezéséről és dr. Konkoly Istvánnak, az AGROTRÖSZT fő­osztályvezetőjének az újabb nö­vényvédő szerekről és eljárásokról megtartott előadása. Rendkívül lényeges kérdést fe­szegetett a SZÖVOSZ főosztályve­zetője, amikor annak szükségessé­gét hangoztatta, hogy a házi kertekben és úgyneve­zett szórványgyümölcsösökben meg kell szervezni a növény­védelmet: akár a régi hegyközségekhez ha­sonló módon, akár szakcsoportok­ba való tömörüléssel, de minden­képpen csoportosulással, összefo­gással. Annál is inkább, mert ha­zánkban óriási területet tesznek ki ezek a gyümölcsösök: a kert­ként nyilvántartott területnek ez a 63 százaléka. A szőlőnek is 67 szá­zaléka a házi, illetve zárt kertek­ben, háztáji gazdaságokban van. Az ország lakossága felének ellá­tását adja a háztáji gyümölcs. A házi'kertek állapota nagyon rossz, sok a kiöregedett fa. Ezek a kár­tevők fészkei. Az a baj, hogy a szervezetlen védekezést súlyosbítja a kor­szerű permetezőgépek hiánya. Az előadó javasolta, a felújítást a nagyüzemek segítségével végezzék el. A gyümölcsszaporító anyagot a földművesszövetkezetek forgal­mazzák, megyénkben is 60 ezer gyümölcsfacsemete áll rendelke­zésre az idén. Várható, hogy Deb­recenben korszerű, műanyag per­metezőgépet gyártanak hamarosan, nagy mennyiségben. Tolna megyé­ben különösen sok a tennivaló a hegyközségek és szakcsoportok szervezésében, mert az országos helyzethez viszonyítva nagy az el­maradottság. Az újabb növényvédő szenek és növényvédelmi eljárások ismerte­tésével kapcsolatban az AGRO­TRÖSZT főosztályvezetője, dr. Konkoly István elmondta, hogy a fejlődés igen nagy: Magyarországon 1950-ben 27 millió forint értékű növény­védő szert használtak fel, 1965-ben pedig már 720 millió forint értékűt. A felszabadulás előtt 15 növény­védő szert használtak, jelenleg mintegy 200 van forgalomban. Mi­vel a rovarkártevők hozzászoknak a mérgekhez, szükséges mindig újabb vegyszerek előállítása. A vegyszeres gyomirtás is rohamosan fejlődik. A DDT tartalmú szereket lassanként kivonják a forgalom­ból, mert felhalmozódik és veszé­lyes az emberre, helyettük főként a Lindán tartalmú szereket és egyebeket alkalmaznak. Az egyes helyeken tapasztalható rézgálic- vásárláoi láz indokolatlan, mert az idén több kerül forgalomba és a vele azonos hatású szőlőpermetező szeneket is megkapják a gazdasá­gok. A kétnapos tanácskozás szakfil­mek vetítésével zárult. G. J. MEG3EGYZES Kilencvenhét beutaló A napokban összesítették a múlt évi szakszervezeti üdültetés tapasztalatait. Sok ezer szakszervezeti tag, sok­sok gyermek töltött a múlt évben felejthetetlen napolcat az ország legszebb üdülőiben. Sokszor mondottuk, hogy a kedvezményes üdültetésben a legjobb dolgozókat kell részesíteni. És a jelentkezők kö­zött szigorú mércét kell felállítani, ki érdemli meg? Az el­múlt évben a szakszervezeti bizottságok helyesen döntöt­tek, a legjobb dolgozókat küldték üdülni. Sajnos, a múlt évben 97 beutaló megsemmisült. Ugyanis az SZMT-től hiába küldték ki az alapszervezetek időben a beutalókat, hogy szervezzék, mozgósítsák, kiadják a jegye­ket, az összes jegy három százaléka megmaradt, 97 dolgozó nem ment üdülni. Az elveszett jegyek térítési értéke 21 000 forint, amelyet az alapszervezetek kifizettek. Az állami és szakszervezeti támogatást is az elveszett jegyek értékéhez kell számítani, a teljes érték így 90 000 forintot tesz ki. A felhasználatlan jegyek az üdüléssel kapcsolatos, he­lyenként tapasztalható gyenge propagandamunkára utalnak. Nyilván a helyiipari és városgazdálkodási szakszervezetben elveszett 13 beutaló, a bőrösöknél 10, a MEDOSZ-nál 15, a vasutasoknál 15 jegy is ezt bizonyítja. Megengedhetetlen, hogy a beutaló jegyek ilyen nagy mennyisége maradjon ki­használatlan. A szakszervezeti alapszervezetek, megyei bi­zottságok úgy látszik, nem gondoltak arra, hogy a meg­maradt jegyeket más szakmák alapszervezeteiben szívesen hasznosították volna. — Pj — Mérlegzáró közgyűlés a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben Prantner József Szekszárdon Prantner József, az Állami Egy- intézeti, valamint a Gabonafel- házügyi Hivatal elnöke, megyénk vásárló és -Feldolgozó Vállalat országgyűlési képviselője pánté- dolgozóinak közös pártnapján tar­ken a szekszárdi Szabadság Tsz-be tott előadást az időszerű kérdé- látogatott, délután pedig a pénz- sekről. NDK-beli tsz-elnök megyénkben A Hazafias Népfront megyei bizottsága vendégeként pénteken délelőtt megyénkbe érkezett Hans Joachim Giese közgazdász az NDK Neuenhofe-i Ernst Thäl­mann termelőszövetkezetének el­nöke. A német vendéget a népfront­irodán Hunyadi Károly megyei titkár üdvözölte. Rövid eszme­csere után látogatást tett a ven­dég a Palánki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban, ahol szakmai megbeszélést folytatott az intézet hallgatóival és tanárai­val. Délután Hans Joacim Giese a pálfai Egyetértés Termelőszövet­kezetben találkozott a szövetke­zet vezetőivel szakmai megbeszé­lésen. Este nagyszabású magyar —NDK estet rendeztek tisztele­tére, amelyen Bolvári Józsefné megyénk országgyűlési képvise­lője volt az ünnepi szónok. Ma délelőtt NDK-beli vendé­günk a majosi Aranykalász Ter­melőszövetkezetet látogatja meg, ahol az ottani szövetkezeti veze­tőkkel és tagokkal folytat esz­mecserét. A mérlegzáró küldöttgyűlés résztvevői elfogadták a beszámo­lót. Mindenki a tizenöt évvel ez­előtt megtartott mérlegzáró köz­gyűlésre gondolt, amikor néhány szövő, hímző, rojtozó asszony megalakította a Sárközi Népmű­vészeti és Háziipari Szövetkeze­tét. Azóta gyökeret vert a szövet­kezeti gondolat, évről évre sza­porodott a taglétszám. Tizennégy községben, 560 tagja van a szö­vetkezetnek. A többség bedolgo­zó, huszonnégyen az elmúlt év­ben történt bővüléssel, a közös műhelyben dolgoznak. Hosszú és küzdelmes út áll mögöttük. Egyszerűbb, ha a fej­lődést a számokon keresztül ér­zékeltetjük. 1965-ben a termelési érték 3 millió 600 ezer forint volt. jelenleg több mint hatmillió forint. Amikor kezdték, hazai piacra ter­meltek. Az export néhány évvel ezelőtt indult. Jelenleg egymillió 200 ezer forint értéket képvisel az a szőttes, hímzés, amit export­ra szállítanak. A szocialista or­szágok mindegyikével, a nyugati államok közül 12 országba szállít a népművészeti szövetkezet. ; A tagok tisztában vannak és büszkék is eredményeikre, hisz együtt nőttek a szövetkezettel. Sárköz községeiben jelentős he­lyet foglal el a szövetkezet mér­legzáró közgyűlése, amelynek külön patinát ad, hogy Sárköz nép­művészetének hagyományai im­már úgy mennek át a köztudatba, hogy munkájukkal, művészetük­kel a magyar népművészet tekin­télyét védik és szolgálják. A szö­vetkezet fejlődésével együtt, a tagok is fejlődtek. Mások, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt voltak. Tudatosan dolgoznak a szövetke­zet felvirágoztatásáért és a piaci keresletnek megfelelően tervez­nek. 1965-ben 77 szőttesféleség ke­rült bemintázásra. Ebből 29 cikkféleség exportra készült. Hímzésből 81 árufeleséget mu­tattak be, ebből 74 cikket exportáltak az elmúlt évben. A tagok szorgalma, jó gazdasá­gi eredményeket hozott a szövet­kezetnek és a tagoknak. Az egy tagra jutó termelési érték 18 300 forint volt az elmúlt évben. így a kifizetésre kerülő nyereségré­szesedés 214 500 forintot tesz ki. A műnk a versenyben jó eredményt elérők jutalmazására 30 600 fo­rint lett felhasználva. A szövet­kezet vezetősége őszintén feltár­ta a nehézségeket, és ismertette a fejlődés távlatait. A szövetke­zet előtt álló feladatokat, a ter­mékek iránti érdeklődés, a növek­vő idegenforgalmi feladatok szab­ják meg. Ez év márciusáig már 74 szőttes és 37 hímzett áru került bemintázásra, bár várható, hogy az idén az exportrendelések érke­zése szeszélyesebb lesz, mint az előző években. A mérlegzáró küldöttgyűlésen az elmúlt évi munkaverseny eredményeit is értékelték. Százhuszan vettek részt a munkaversenyben, s közülük 26-an pénz-, illetve tárgyju­talmat és dicséretet kaptak. Hét dolgozó ez alkalommal kapta meg a Kiváló dolgozó címet és oklevelet. A szövetkezet több mint ötszáz nőtagja nevében a küldöttgyűlés résztvevői felemelték tiltakozó szavukat az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, s kö­vetelték, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya haladéktalanul szüntesse be Vietnam terrorbom­bázását, vonuljanak ki Dél- Vietnam területéről. Bízzák a vietnami népre annak eldöntését, hogyan akar élni. Megkezdték a napraforge és a lencse vetését (regszemcsén Az Iregszemcsei Kísérleti Ál­lami Gazdaságban megkezdték a napraforgó. és a lencse vetését. Az olajosnövény magját 141 hol­don, a vetőmagnak termesztendő lencsét pedig 41 holdon teszik földbe. Pénteken zömében befe­jezték a dugvány maghozórépa ültetését, s nagy iramban foly­tatták a negyven holdnyi komló, valamint a kertészetben a gyü­mölcsfák metszését. Elvégezték az összes fej trágyázás! munkákat, és a küllőskapákkal megkezdték az őszi kalászos vetések ápolását; a 700 holdnyi őszi vetésben átlag­ban negyven holdnyit művelnek naponként. Befejeződött a tavasza simítózás is. A gazdaságban elvetették a ta­karmányrépát, s már kél a mák, valamint a 203 holdon elvetett borsó. Felvételi beszélgetések a középiskolákban Megkezdődtek a felvételi be­szélgetések, amelyeket a művelő­désügyi miniszter rendelkezése alapján azokban a gimnáziumok­ban és szakközépiskolákban tar­tanak, ahol túljelentkezés van. A helyes és igazságos kiválasz­tást segítő beszélgetéseket április 10-ig mindenütt lebonyolítják. A középiskolai felvételeknél az a törekvés, hogy megfelelő arány­ban legyenek képviselve az ipar­ban, a mezőgazdaságban dolgozó szülők arra érdemes gyermekei, s a műveltségi vagy anyagi szem­pontból hátrányos helyzetben élő családok egyetlen tehetséges gyer­meke se maradjon ki a tovább­tanulók sorából. (MTI). Felújították a gyártótereket — 90 000 szőlőoszlop az idei programban Idénynyitás előtt a paksi betonáruiizemben A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat paksi betonáruüzemében a téli hónapokra mindig leállnak a termeléssel. Ilyenkor a beton még kötés előtt megfagyna, nem lehetne jó minőségű betonelemeket előállítani. Ezért a következő idényre készülnek fel, elvégzik a gépek javítását, az esedékes fel­újítási munkákat és nagy mennyi­ségű vasbetonszerelést készítenek elő. Néhány nap múlva — a „hiva­talos” tavasz első napján, hétfőn megkezdődik a gyártási idény a paksi telepen. A mostani felkészü­lés azonban nagymértékben külön, bözött a korábbiaktól. Most ugyanis nemcsak a szokásos kar­bantartásra került sor, hanem an­nál jóval többre. Az üzem idei programja több, mint húsz százalékkal — kere­ken kétmillió forinttal — na­gyobb a tavalyinál és ezt a tervet plusz létszám nél­kül, sőt a tavaly iniái mintegy 20 fővel alacsonyabb létszámmal kell teljesíteni. Ennek a termelékeny­ségnövelésnek az előfeltételeit te­remtették meg a télen. Százötvenezer forintos költséggel felújították a gyártó-„placcokat”. Ezek az elmúlt években már na­gyon elhasználódtak, felületük egyenetlen volt, emiatt gyakori volt a minőségi kifogás a termé­keknél. Felhasználva a szokatlanul enyhe februári időjárást, a hónap közepén megkezdték a gyártóterek lebetonozását és éppen végeztek vele addig, míg megjött a márciu­si „tél”. Szerkesztettek új gyártó­eszközöket is, ezekkel sikerült úgy megváltoztatni a technológiát, hogy a betonáruknak kevesebb rázkódást kelljen „kiállniok” és a dolgozók is mentesüljenek a leg­nehezebb fizikai munkáktól. Ter­melékenységnövelést és minőség- javulást várnak az új gyártóeszkö­zöktől. Az új idényben az üzem fő terméke a 300-as vasbeton sző­lőoszlop lesz. A környékbeli tsz-ek, állami gaz­daságok tehát közelről, kis szállí­tási költséggel szerezhetik be a szőlőtelepítéshez szükséges vasbe­ton oszlopokat. A tavalyi mennyi­ségnek több, mint kétszeresét, ki­lencvenezer szőlőoszlopot állítanak elő az idén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom