Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
liJßß. március 15. TÖT,NA MECYET NPPŰ.TSAG 5 i CIRKUSZ... CIRKUSZ... CIRKUSZ Látogatás az ország egyetlen artistaiskolájában (Tudósítónktól.) — Artista akarok lenni — mondotta Pistike anyukájának. Hiába volt minden kapacitálás, a kisfiú ragaszkodott elhatározásához. — Artista akarok lenni — hajtogatta és nem volt mit tenni, intézkedni kellett. Az intézkedés nem volt egyszerű. Ki kellett menni a nagycirkuszba és meg kellett kérdezni: I Hogyan lehet valaki artista ? — Egyszerű — volt a válasz. — El kell menni a budapesti Gorkij fasor 3-ba és ott majd megmondják a többit. Anyuka fogta a Pistikét és kigyalogolt a Gorkij fasorba. Ott a nagytemplom mellett a 3. szám alatt megtalálták a táblát. Állami Artistaképző Iskola. Hatalmas kert közepén egy magas épület. Az udvaron két magas vasállvány. Közötte trambulin és kötéllétra. A deszka végén légtornászszerszá- mok, másik oldalon szintén. Alatta háló, ha netalán leesne valaki. Egyelőre az udvaron senki sincs; Csöngetni kellett a zárt ajtón. Pistike anyukájával egy nagy teremben találta magát. A terem közepén egy bácsi állt előtte, sorban csupa fiatal fiú és leány. Mind tornatrikóban. A gyakorlat bukfenccel i. „dődött, majd előre-hát- ra szaltóugrással végződött; Ezután egy- és kétkerekű kerékpárokon s-águldoztak a teremben egymás „ m a fiúk, lányok, s azután fel a gyűrűre, s egymást követve mutatták be a gyűrűs gyakorlatokat. Rövid tréning után kezdődött a légtornászok munkája — kezdetben alig néhány méterre a földtől. A gyerekek a legnagyobb komolysággal végezték gyakorlatukat, majd újra akrobatika következett. Csak ezután került sor Pistikére, illetve anyukájára: — A fiam artista akar lenni, tanácsért jöttünk. Mi a teendő? — kérdezte Anyuka, — Hát először is orvoshoz menni, aki majd megállapítja, hogy a fiú egészséges és az idegei rendben vannak. Ha megfelel, az esetben el kell jönni a felvételi vizsgára, majd aztán beírjuk; Melyik iskolába jár a kisfiú? — kérdezte az iskola igazgatója, Baross Imre, aki maga is tornászbajnok, majd Európa-szerte ismert artista volt. A Práter utcai általánosba járt. Ha felvesszük a kisfiút, az esetben be kell iratkoznia az Állami Balettiskola általános iskolájába. Délelőtt itt tanulja a szakmát — mondotta az igazgató — délután meg iskolai tanulmányait végzi. így lett Pistikéből híres artista. Jelenleg, mint légtomász, az egyik legismertebb magyar artistatrupp tagja. Eddig a történet, |j De míg eljutott Pistike az artistapályán, hogy István legyen belőle, rengeteg kínlódás, munka maradt a háta mögött. A mindennapi megerőltető gyakorlat, gimnasztika, a testedzés minden formája, szertorna, akrobatika, fegyelmező és testerősítő mutatványok százai és jó tanulás. Ezek voltak az artistapálya mérföldkövei, ami azt jelenti, hogy nem minden ment ilyen egyszerűen, ahogyan azt egy kis cikkben elmondjuk. Sokszor gondolt a Pisti és a többi Pista a sok Lilivel és Ilussal együtt, hogy nem megy tovább! Nem bírják a megerőltető gyakorlatokat és mellette még elvégezni az általános iskolát, sőt legtöbb esetben a középiskolát is. Sokan ki is maradtak, de azért évenként maradt az iskola 50 főnyi létszáma, mert mentek is, de jöttek is olyan fiatal fiúk és leányok, akiket elkápráztatott a színpad, illetve a cirkusz varázsa. A csodálatosan színes ruhák, a fel- morajló és zúgó tapsvihar és az ünneplés. Nagy ára volt az ünneplésnek és a tapsnak. Mögötte 6—8 esztendős kemény munka, szinte mindennapos gyakorlás, soha el nem lanyhuló akarat és erőfeszítés. Teljes testi-lelki felkészülés és nem egyszer játék az élettel, mert nincs mindig háló a 20—30 méter magasban szaltózó artista alatt. Baross Imrével, az Állami Artistaképző Intézet igazgatójával beszélgetünk. — Iskolánk 1950 decemberében alakult — mondja; — Azóta képzőnk ki művelt és gyakorlott artistákat, akik megbecsült dolgozói az artistatársadalomnak; Hírük ma már túlszárnyalta a határokat és az európai, valamint a tengerentúli kontinensek államaiban is megbecsült. A magyar artisták I a legkiválóbbak között vannak szerte a világon, mert sokoldalúak és felkeltik a közönség érdeklődését. Ma már nem nevezünk artistának olyat, aki egy számot betanul és úgy járja a világot. A mai modern artista világszerte sokoldalú, tehát széles skáláját nyújtja a cirkuszművészetnek. Igaz, ehhez sok esztendei tanulás és műveltség szükséges. A mai artista intelligens, olvasott, több nyelven beszél és tisztában van a társadalmi élet nehéz problémáival is. Az újak majdnem kivétel nélkül érettségizettek, tehát iskolázottak. A mai bohóc tisztában vau a lélektannal is, mert a nevettetés művészete megköveteli az emberismeretet és a műveltséget. A porond hősei, a cirkusz művészed között nem egy Grock, Gerard, vagy egy Kio érte el a nagyközönség megbecsülését, hiszen olyasmit nyújtottak a cirkuszi körben, a manézsban, ami sok évtized komoly tanulmányának, gyakorlatának eredménye. Míg egy medvét, fókát, tűzkarikán átugró oroszlánt, vagy tigrist lehetett szerepeltetni a cirkuszok porondján, addig sok-sok mindent meg kellett tanulnia a cirkuszok hősednek. A műlovaroknak és a vadállatok szeli dítőinék meg kellett ismerni az állatok, a lovak, kutyáik, vagy vadállatok életkörülményeit, ösztöneit, hibáit és indulatait. Az a néhány perces jelenet, produkció tehát, amit || a cirkusz hősei bemutatnak, ma már nem a nagy- közönség alantas ösztöneinek megnyilvánulásait jelentik, hanem egy magasabb kultúrát, amit azonban nem szavakkal, hanem tettekkel mutatnak be a oirkuszok színes világában. A cirkusz az ókorban indult és beláthatatlan ideig tart; Az artisták is mindinkább kifinomultabb produkciókkal lépnek a közönség elé és nagyobb, kiforrottabb produkciókat nyújtanak a nagyérdemű közönségnek. Nyelvük nemzetközi és mindenki által érthető. És az a sok Pistike, akik gyermekkoruktól kezdve állítják ezt a nagy varázzsal telített világot, nem egyszerűen jutnak el, minden munka és energia nélkül a nagyközönség elismeréséig, az áhított tapsviharig. i < Zsolnai László Az öt Loretta. A sok nemzetközi sikert aratott artistaesoport külföldi utazása előtt Idénynyitás Palánkon A múlt hét elején megindultak a gépek a téglagyárakban, megkezdődött a nyersgyártási idény. Amikor a téglagyárakban a nyersgyártást tervezik, általában március 15—16-i indulással számolnak. Az elmúlt években nem lehetett betartani ezt a kezdési határidőt, csaknem mindegyik esztendőben március 20—25-e körül lehetett kezdeni a nyersgyártást, így aztán a második negyedév adósággal kezdődött. A kezdési határidőt az idén is korrigálni kellett, de nem elhalasztani, hanem előrehozni egy héttel. A rendkívüli enyhe februári időjárás bátorította fel a téglagyáriakat a korábbi kezdésre. Időben el tudták végezni a gépek, berendezések téli nagyjavítását, fel tudtak készülni az idénynyitásra. A szekszárd-palánki gyárban már a hónap elején megtartották a gépek próbajáratását, így a múlt hét elején már indulhatott az üzemszerű termelés. Mire az eredetileg tervezett kezdési határidő elérkezett, — ma reggelre — már közel negyedmillió nyers tégla áll a szárító- szinekben. Az első negyedévi terv félmilliót irányoz elő, a múlt héten 208 ezer készült. És a negyedév végéig hátra van niég tizenöt munkanap. Munkában a bagger Serényen dolgozik a lerakóbrigád Lendítőerő a szocialista brigádmozgalom Dunaföldváron, két termelőszövetkezetben a szocialista brigád címért küzdő három női csoport közül kettő érte el és kapta meg a szocialista brigád megtisztelő címét, A Virágzó Termelőszövetkezet kertészeti és az Alkotmány Termelőszövetkezet növénytermesztő női brigádja mind a termelőmunkában, mind pedig a szocialista nevelésben élenjár. Joggal érdemelték meg a szocialista brigád cím viselését. A hozamokban és a munkaegységben túlteljesítették eredeti vállalásukat. Közülük néhány asz- szony az általános iskola VII.— VIII. osztályának tanulója, részt vesznek az olvasómozgalomban, esetenként közösen járnak el művelődni, szórakozni is. A helyi vezetők szerint, a szocialista brigádok tagjai előtt nincs lehetetlen feladat, zokszó nélkül vállalják és elvégzik a nehezebb és úgynevezett kényesebb munkát is, jó minőségben és időben. Követőik is vannak. A Virágzó Termelőszövetkezet növénytermesztő női brigádja tovább küzd a nemes cím elnyeréséért. Emellett megkezdte az állatgondozók női csoportvezetője, Ferenczi Jánosaié is az agtitációs-szervező munkát, hogy a zömében férfi állatgondozók is alakítsanak náluk is szocialista brigád't. küzdjenek ezért a megtisztelő címért. /
