Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
7 TO LKA MEGVET NfiPtJSÄG 1968. március 15. Változatlanul zavaros a helyzet Indonéziában Sukarno is házi őrizetben van Djakarta (MTI). Nyugati távirati irodák, valamint japán lapjelentések megerősítik dr. Su- bandrio, volt indonéz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter letartóztatásának hírét. Nyugati források úgy tudják, hogy Subandriőt és Sukamo elnököt a Djakartától 64 kilométernyire fekvő bogori nyári palotában tartják házi őrizetben. Ugyancsak Bo- gorba gyűjtötték össze az indonéz kabinet 26 letartóztatott tagját. Közöttük van — a Reuter jelentése szerint — dr. Chairul Saleh miniszterelnök-helyettes; az AP szerint Achmadi dandár- tábornok, tájékoztatásügyi miniszter, Sumardjo alsóoktatásügyi miniszter, továbbá a villamosipari és a postaügyi miniszter is. Ugyancsak az AP jelenti, hogy letartóztatták Ali Sastroamidjojót. a befolyásos indonéz nemzeti párt vezérét. Habár a letartóztatott személyiségek pártállása különböző, a nyugati hírügynökségek szerint valamennyien hívei voltak annak a haladó kül- és belpolitikai irányzatnak, amelyet a Sukarno-kormány követett, mielőtt a tábornokok, a Szeptember 30-a akcióra hivatkozva, lesújtottak a baloldalra. Josimasa Abe, a Jomiuri című japán napilap djakartai külön- tudósítója elmondja, hogy vasárnap viszonylag nyugalom volt a fővárosban. A lap úgy tudja, hogy Suharto és Nasution, akik urai a helyzetnek, szombat óta A fagy egyelőre nem sokat árt Az őszi vetések megerősödtek — A kajszi virágbimbója visszahúzódott A végig enyhe február után sajnos ismét téliesre fordult az idő, sőt, eléggé erős fagyokat jósol a meteorológia. Valószínű kedden hajnalra is már erősen lehűl a levegő mindenütt. Mivel a növények vegetációja megindult, és már virágbimbó is kialakult például a kajszibarackfákon, s néhol tavasziak keltek ki, aggódva figyeli mindenki a fagyveszélyt. Tájékoztatást kértünk Somorjai Sándortól, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főagronó- musától és Farkas Dénes megyei főkertésztől, mennyit árthat a fagy ebben a különleges helyzetben. Somorjai Sándor azt mondja: az őszi gabonavetésekben'aligha tesz kárt, mert nagyon szépen megerősödtek mindenütt. Legfeljebb színváltozást okoz majd a fagycsípés, de utána regenerálódik a növény, tehát ettől a fagyos fordulattól még lehet jó termés gabonafélékből. A tavaszi vetések közül igen kevés kelt még ki, ugyancsak nem tud bennük kárt tenni a hideg, a kevés borsó ami kibújt, elbírja a fagyot. Ha veszély lenne is, később csak a fagyzugos helyeken lehet, általában a vizek mellett, a Duna, a Kapos és a Sió völgyében és a homokos részeken, ahol erősebb a kisugárzás. A mezőgazdasági osztály főkertésze úgy tudja, virágba borulás még nincs a gyümölcsfákon, ezért jelenleg nem okoz gondot a levegő erős lehűlése. Felhívtunk telefonon tegnap délután két gazdaságot, a tenge- lici Petőfi Termelőszövetkezetet és az Alsópéli Állami Gazdaságot. A tengelici kajszibarackosban valóban nem történt még vi- rágfakadás, Alsópélen pe'dig a már kifejlődőben lévő virágbimbók visszahúzódtak a hűvös idő hatására, az elmúlt napokban, mielőtt kifeslettek volna. A gazdaság szakembereinek tapasztalata szerint ilyen állapotban mínusz öt-hat fokot is kibír a kajszibarack virágbimbója. Bíztató a helyzet, szerencsére nincs ok olyan aggodalomra, amekkora tapasztalható lépten-nyomon. Az is igaz, hogy a nagyüzemi gyümölcsösök főként domboldalakon húzódnak, tehát kevésbé fagyveszélyes helyen, mint sok házi kert és szőlő gyümölcsfái, nem is beszélve a mély völgyekről, ahol megtelepszik a hideg. Hétfőn hajnalban már csípős fagy volt az Alsópéli Állami Gazdaság központi majorjában, ropogott a jég az udvaron az emberek lába alatt. G. J. tanácskoznak a 20—30 főre leszűkítendő új kormány megalakításáról; a kabinetben állítólag helyet kap Adam Malik külkereskedelmi miniszter is, ő Su- bandrio tisztségét foglalja el. Suharto alakít kormányt? Djakarta (MTI) Az indonéz szárazföldi hadsereg egyik lapja, a Djiwa Prokalamasi hétfőn arról adott hírt, hogy Sukamo elnök nevében Sularto hadseregügyi miniszter alakít ideiglenes kormányt, amelynek a jelenlegi száz helyett huszonöt tagja lesz, és katonai személyek is részt fognak benne venni. A djakartai lap nem közli, hogy Suharto mikor akarja ösz- szeállítani kormányát. Washingtonban mind ez ideig nem hangzott el hivatalos nyilatkozat Suharto tábornok indonéziai hatalomátvételéről, a kormánytisztviselők azonban, a sajtó megállapítása szerint „nehezen tudják titkolni örömüket”. Az Egyesült Államokban abban reménykednek, hogy Suharto, hangzatos antiimperialista megnyilvánulásai ellenére, kész lesz együttműködni majd Amerikával. Nagy reményeket fűznek az új indonéz rezsim antikommunista magatartásához is. Ülést tartott a KISZ szekszárdi járási bizottsága Tegnap délelőtt a KISZ szekszárdi járási bizottsága kibővített ülést tartott, melyen megjelent Somi Benjamin, a párt megyei bizottságának titkára, Tóth József, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint a járás tő- megszervezeteinek vezetői. A járási vb. március 9-én megtárgyalta a KlSZ-alapszervezetek akcióprogram-készítésének tapasztalatait. Eeszámolót készített a járási bizottsági ülésre, melyben elemezte a KISZ építő tevékenységét, valamint az alapszervezeti tervezéseket. A beszámolóhoz többen hozzászóltak és azt a vita közben számos jó javaslattal egészítették ki. Sajnálatos dolog, hogy a bizottsági ülésre több vállalattól és üzemtől a bizottsági tagokat nem engedték el. Békegyűlés Madocsán Szombaton Madocsára látogatott el Prantner József az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. A délután folyamán elbeszélgetett a község vezetőivel a falu életéről, problémáiról. Este a művelődési házban békegyűlésre jöttek össze a község dolgozói. Kiss Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd utána Prantner József tartott ünnepi beszédet. Beszédében a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzettel foglalkozott; Megemlékezett a Vietnami szolidaritási mozgalomról. A békegyűlésen a járási pártbizottság munkatársai, Tóth Imre és Gyurieza Imre is jelen voltak. Prantner József előadása után a helybeli általános iskola kultúr- csoportja műsorral szórakoztatta a község dolgozóit; Magyar—német baráti est Györkönyben Vasárnap délelőtt 34 tagú német nemzetiségi kultúrcsoport érkezett Sopronból Györkönybe. A község dolgozói fogadták a vendégeket, tiszteletükre ebédet adtak. Ezután Sárábólják a a cukorrépát Megyénkben javában folynak a tavaszi munkák. Többfelé már vetik a cukorrépát, A sárpilisi Uj Március Tsz-ben hétfőn hat fogatos géppel vetették a cukorrépát. A szövetkezetben befejezték a borsó, a tavaszi árpa vetését, előkészítették a lucemaföldeit. A bátaszóki Búzakalász Tsz-ben hétfőig mintegy száz holdon tették földbe a cukorrépa magját a tervézett. 240 holdnyiból. Ott is befejezték több mint háromszáz holdon a kora tavasziak: a tavaszi árpa, a fajta- és takarmányborsó és a vöröshere vetését, sőt a tizenhárom holdon jól kikelt mákot már sarabolják a szövetkezet asszonyai. mákot, vetik megyénkben Az eső sokat használt a földeknek, a kisdorogi Március 15. Tsz- ben szépen kel a zöldborsó, s ebben a szövetkezetben túl vannak a fej trágyázáson, most a műtrágyát szórják. Másfelé is erősítik a talajt, a' koppányszántói Március 15 Tsz-ben például hétfőn öt vontatóval és tíz fogattal trágyázták á földeket, a köiesdi Petőfi Tsz-ben szintén trágyát hordtak és szántottak. A dun-aföldvári tsz-ek közös vállalkozásában megkezdték 326 hold szőlő nyitását, mintegy nyolcvanon. Az idén 140 holdnyi csemegeszőlő fordul termőre, jö- • vőre pedig már háromszáz hold. a kultúrcsopon tagjai a falu különböző házadban pihenték ki az utazás fáradalmait. Este hét órakor, az előadás kezdetére már telt ház volt a művelődési házban. Mintegy négyszázan voltak kíváncsiak az ismert együttes műsorára; A magyar-— német baráti esten részt vett Sza- bópál Antal, a megyei tanács Vb~ elnöke. Rév András, a párt paksi járási bizottságának titkára és Wild Frigyes, a Magyar—Némea Baráti Társaság főtitkára. Az ünnepséget Farkas István, a párt községi bizottságának titkára nyitotta meg. Wild Frigyes ünnepi beszéde után került sor a kultúrműsorra. t A 34 tagú együttes felejthetetlen estet rendezett a község dolgozói számára. Német nemzetiségi táncaikkal nagy sikert arattak, de méltián nyertek elismerést magyar és cigánytáncaikkal. Több énekszám is szerepelt műsorukban. A jól sikerült magyar—német baráti est után nagyszabású bált rendeztek a művelődési házban, melyein reggel négy óráig mulattak Györ- köny község dolgozóit A szocialista nemzeti egységről Amikor az MSZMP VIII. kongresszusának előkészítő téziseiben, majd pedig a kongresszuson felvetődött a szocialista nemzeti egység gondolata, az új politikai fogalom nem mindenütt talált megértésre és egyetértésre. Az ezzel kapcsolatos problémák jó része azóta — vitákban, cikkekben — tisztázódott, bár még mindig nem elég széles körben. A jobb megértés érdekében mindenekelőtt két alapvető tényezőt kell figyelembe vennünk. Az egyik a nemzeti gondolat; a nemzeti egység gondolatának történelmi háttere, mondhatnánk előtörténete. A másik: társadalmunk mélyreható átalakulása a szocializmus építése során. Az első kérdéshez: tudvalevő, hogy népünk történetében a (helyes, haladó, vagy hamis, reakciós irányú) nemzeti érzületnek, nemzeti tudatnak mély, még' a tulajdonképpeni nemzeti lét kialakulását megelőző időre is visz- szanyúló gyökerei vannak. Ugyanez elmondható a nemzeti egység jelszaváról is. Üjra, meg újra felbukkant az a török, majd az osztrák elnyomás elleni harc során is, de ugyanakkor e jelszavak nem egyszer a széles néprétegek megtévesztését, a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálták. Az uralkodó osztályok a nemzeti egység eszméjét a társadalmi haladás hívei ellen használták fegyverül. Elég. ha az utolsó száz évre. s raon belül különösen a Horthy-rendszer íyen jellegű gyakorlatára utalunk. Ennél azonban jelentősebb a nemzeti egység eszméjének pozitív múltja. Utalunk itt a XVIII. századi szabadságtörekvésekre, valamint az 1848-as forradalomra ás szabadságharcra, amikor a nemzeti egység eszméje a társadalmi haladást szolgáló összefogó erő szerepét töltötte be. A második világháború alatt a nemzeti egység jegyében jött létre a különböző pártok, politikai irányzatok háborúellenes antifasiszta együttműködése. A felszabadulást követően hirdetett nemzeti egység tartalma a termelés megindítása, az újjáépítés, a közélet demokratizálása volt. Egy igen lényeges elvi szempontra már itt indokolt rámutatni. Arra, hogy osztálytársadalomban a nemzeti egység csak viszonylagos és átmeneti lehet, illetve lehetett, mert kizsákmányolókat és kizsákmányoltakat alapvető, kibékíthetetlen ellentét választja el egymástól. Ha időnként, létre is jött ilyen egység, az egy idő múltán elkerülhetetlenül felbomlott. Más a helyzet a szocialista társadalomban. Itt — a szocializmus alapjainak lerakása után —, a társadalom egyes csoportjait már nem állítják egymással szembe, merőben különböző érdekek, kibékíthetetlen ellentétek. Ezért kimondhatjuk, hogy a nemzeti egység fogalma csak a szocializmus építésének körülményei között nyerheti el teljes értelmét: valóságos nemzeti egység csak a szocialista társadalomban valósulhat meg. Nem véletlen, hogy a súlyos társadalmi-politikai harcok évei után a nemzeti egység most újra a politikai kérdések előterébe került. Ennek öbjektív, társadalmunk fejlődésében rejlő oka van, ez pedig a társadalmunk szerkezetében végbement átalakulás, amelyet röviden úgy szokták összefoglalni, hogy a népgazdaságban, a szocialista termelőviszonyok osztatlanul uralkodóvá váltak, befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Milyen kihatással van ez a társadalom belső szerkezetére? Mindenekelőtt: ez idő alatt eltűntek az ország gazdasági, politikai életéből a kisebb és nagyobb kizsákmányolok: nagybirtokosok, tőkések, az elnyomógépezet őket kiszolgáló, közülük kikerült vezetőivel együtt. Ugyanakkor a korábban kizsákmányolt osztályok vették át a hatalmat és szám-» szerűen is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az állami iparban foglalkoztatott munkások száma például a2 1949. évi 414 ezerről 1964-ig 987 ezerre nőtt. Ezen belül pedig jelentősen emelkedett a nagyipari munkások aránya, azé a rétegé, amely a munkásság történelmi hivatása szempontjából a legjelentősebb. Ma — (szemben a háború előtti, mintegy 25 százalékkal) — arányuk az összmunkásságon belül 70 százalék. A mezőgazdasági keresők 92,5 százaléka a szocialista szektorban dolgozik. Az ún. önállók száma jelentősen lecsökkent: eltartottakkal együtt mintegy 100 ezer főre. Ez a réteg is megtalálta helyét a szocializmust építő társadalomban. Szólni kell az értelmiségen belül végbement változásokról is. Az új értelmiség mintegy fele munkás- és parasztszármazású, s jelentős részük, értelmiségi eredetű. Olyan rétegekből származnak tehát, amelyek közvetlen érdeke a szocialista építés. A régi értelmiségbe „friss vér” áramlott. Megszűnt e réteg egy részének „ösz- szenőttsége” a régi uralkodó osztályokkal. Az értelmiség fontos, megbecsült alkotóeleme társadalmunknak. A munkásosztály mellett az egyetlen réteg, amely számszerűen is növekszik: 1949ben a népesség 8 százaléka, 1962- ben 14 százaléka volt értelmiségi. A változások sajátos, a szocialista társadalomra jellemző fejlődési irányról tanúskodnak. Ez: a végletes, poláris ellentétek eltűnése, a társadalom egyes részeit azelőtt — (és részben még most is) — elválasztó különbségek csökkenése; idegen szóval; homogenizálódás. Ez a folyamat homlokegyenest eltér a tőkés társadalom mozgási irányától. Ez a törvényszerű folyamat a legfőbb objektív alapja a nemzeti egység megvalósulásának. Eltérően tehát a korábbi, történelmi példáktól, ahol a nemzeti egység főleg politikai kategória, a különböző, gyakran ellentétes érdekű osztályok időleges összefogását kifejező gyűjtőfogalom volt, — most a termelési viszonyokban gyökerező folyamatról van szó. E folyamat alapja a szocialista társadalom építése, tehát szocialista nemzeti egység kialakulásáról kell beszélnünk. Leszűkítenénk a kérdést, ha csak az objektív folyamatról beszélnénk. A szocialista nemzeti egység nem kis mértékben politikai fogalom is: a szocialista nemzeti egység politikájának gyakorlása a munkásosztály szövetségi politikájának megnyilvánulása. Az, hogy melyik társadalmi osztály mikór, melyik más osztállyal lép szövetségre, sosem véletlen. Főleg a munkásosztály és pártja szövetségi politikájánál
