Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

6 TOI.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. február 24. cBs^rprjtTT* A (éli spartakiád járási döntőinek eredményei Az elmúlt vasárnap három he­lyen került megrendezésre a téli spartakiád járási döntője, mely­nek részletes eredményeit az alábbiakban közöljük. SZEKSZÁRDI járás A járási TS az asztalitenisz­döntőt a Vörös Lobogó sport- székházában, míg a sakkdöntőt az ifjúsági klubban rendezte. Az asztalitenisz-döntőn hetvenkettő, míg a sakkdöntőn 28 sportoló vett részt. Eredmények: ASZTALITENISZ: Férfi egyéni: 1. Link Ferenc (Tolna), 2. Sáth Sándor (Tolna), 3. Pálinkás János (Tolna). Női egyéni: 1. Gacsályi Rozália (Tengelic-Szőlőhegy), 2. Reiman Eva (Tengelic-Szőlőhegy), 3. Szépy Teodora (Sióagárd). Férfi páros: 1. Sáth—Pálinkás (Tolna), 2. Torma—Szabados (Al- sónána), 3. Schmidt—Holcz (Vár­domb). Női páros: 1. Páli—Szépy (Sió­agárd), 2. Gacsályi—Reimann (Tengelic-Szőlőhegy), 3. Szigli— Beck (Tolna). Vegyes páros: 1. Link—Beck (Tolna), 2. Pálinkás—Szigli (Tol­na), 3. Varga—Páll (Sióagárd). Férfi csapat: 1. Tolna, 2. Sió­agárd, 3. Várdomb. Női csapat: 1. Tengelic-Szőlő- hegy, 2. Sióagárd, 3. Tolna. SAKK: Férfi egyéni: 1. Baranyai La­jos (Tolna), 2. Sipos József (Tol­na), 3. Félix Pál (Alsónána). Férfi csapat: 1. Tolna, 2. Sió­agárd, 3. Bátaszék. Női egyéniben 1. Balogh Anna (Várdomb), Női csapatban: 1. Al­sónána. PAKSI JÄRÄS: A paksi járás sportolóinak járási döntőjére Pakson, a gimnázium­ban került sor, melyen a hely­belieken kívül Dunaföldvár, Kaj- dacs. Bölcske, Madocsa képvisel­tették magukat, örvendetes, hogy több évi szünet után a kajdaesi sportolókról egyre többet hallani. Eredmények: ASZTALITENISZ: Férfi egyéni: 1. Juhász István (Dunaföldvár), 2. Deák Ferenc (Kajdacs), 3. Juhász Béla (Duna­földvár), 4. Schukker Sándor (Paks). Férfi páros: 1. Juhász István— Juhász Béla (Dunaföldvár), 2. Len­gyel István—Deák Ferenc (Kaj­dacs), 3. Tóth István—Pálosi Lász­ló (Paks). Férfi csapat: 1. Dunaföldvár I. (Juhász I., Juhász II., Csík), 2. Kajdacs (Deák I., Lengyel, Deák II.), 3. Paks (Babai, Pálos, Schukker), 4. Dunaföldvár II. (Ba­gó, Kristofics, Tóth). SAKK: Férfi egyéni: 1. Szintai István (Madocsa), 2. Simon Lajos (Bölcs­ke), Férfi csapat: 1. Bölcske (Sza­bó Károly, Glázer Pál, Kovács János, Majrák János), 2. Madocsa (Soós Ferenc, Szabó István, Zsig- mond Ferenc, Törjék István). BONYHÁDI JÁRÁS: A Bonyhádi Járási TS a körzeti versenyek után február 20-án, va­sárnap rendezte sakk és asztali- tenisz sportágban a járási dön­tőt. Eredmények: ASZTALITENISZ: Férfi egyéni: 1. Ritzel Ferenc (Bonyhádi Vasas), 2. Bertalan László (Bonyhádi Vasas), 3. Új­vári László (Bonyhádi Vasas). Női egyéni: 1. Eisenzehr Kata­lin (Bonyhádi Vasas). Férfi páros: 1. Ritzel—Bertalan (Bonyhádi Vasas), 2. Faludi—Si­mon (Lengyel), 3. Petz—Fábián (Rakasd). Vegyes páros: 1. Bertalan—Eisen - zehr (Bonyhádi Vasas). Férfi csapat: 1. Bonyhádi Va­sas (Ritzel, Bertalan, Újvári), 2. Lengyel, 3. Rakasd. SAKK: Férfi egyéni: 1. Jenczer János (Nagymányok), 2. Müller György (Izmény), 3. Forral Imre (Kis- dorog). Női egyéni: 1. Lenner Viktomé (Bonyhád). Férfi csapat: 1. Bonyhád (Plank, Szafcsák, Benács, Lengyel), 2. Má_ za-Szászvár, 3. Grábóc. Női csapot: 1. Bonyhád (Frank. Kozma, Nyerges, Kercsóh). Félévenként a sportköri A dombóvári sportköri vezetők részére a Dombóvári járási TS és a községi tanács közös megbeszé­lést tartott. Ezen többek között részt vett Bánhelyi Béla. a köz­ségi tanács vb-elnöke, akj hosszú éveken át maga is aktív sportoló volt. Elmondta, hogy figyelemmel kísérik a sportkörök munkáját és igyekeznek a vezetőket a lehető­ségekhez képest támogatni. Mint mondotta, meg kell szüntetni a sportkörök közötti széthúzást, so­vinizmust arra kell törekedni, hogy valamennyi egyesület — egy­mással a legnagyobb megértésben — eredményesen szerepeltesse szakosztályait, versenyzőit. A sportköri vezetők közül töb­ben elmondták problémáikat, ész­revételeiket. így például Németh Vilmos, a kesztyűgyári sportkör elnöke területet kért a leendő gyár mellett, ahol társadalmi munkával kézilabdapályát építenének. Erre a célra 500 munkaórát ajánlott fel a fiatalok nevében. Lencse Károly, a Vörös Meteor Sportkör elnöke arról panaszkodott, hogy a föld­megbeszélés vezetőkkel művesszövetkezeteknél a vezetők nem mindig nézik jó szemmel, ha a beosztott sportgyűlésre megy és ezért ahol csak lehet gáncsoskod- nak. Elismerőleg szólt a sportkör természetjáróiról, asztaliteniszező­iről és a már hagyományossá vált kispályás labdarúgó-bajnokságban részt vevő játékosaikról. Kormos László, a Spartacus Sportkör el­nökhelyettese elsődleges feladat­ként említette meg, hogy a sport­körök között ki kell alakítani a jó kapcsolatot, s egymást minden­ben segíteni kell. Ezen fáradozik jelenleg a Spartacus is, hogy a DVSE-vel a kapcsolat tovább mé­lyüljön és ehhez várják a vasuta­sok megértését is. A megbeszélés az említetteken kívül még sok érdekes témát ho­zott felszínre, melyet a jövőben igyekszenek megoldani. Bánhelyi Béla hasznosnak értékelte a meg­beszélést és mint mondotta, a jö­vőben is félévenként a járási TS- sel közösen a sportköri vezetők­kel megbeszélést tartanak az idő­szerű kérdésekről, feladatokról. MEGJEGYZÉSEK Több rugalmasságot Az időjárás sokszor megtréfálta a szurkolókat, sportolókat egy­aránt. Tavaly például a bajnoki rajtra havazott. Az idén ezzel szem­ben már annyira kellemes az idő­járás, hogy vasárnaponként bajno- ki mérkőzéseket játszhatnának a csapatok. A megyebajnokság 18 létszámra történt felemelése miatt, 34 vasár­napra van szükség a fordulók leját­szására. Ezenkívül le kell játszani az MNK-mérkőzéseket is, ami 3—4 hetet vesz igénybe, még az eset­ben is, ha egyetlen csapatunk sem szerepel úgy, mint például Bonyhád az elmúlt években. önkéntelenül felvetődik a kérdés, nem Lehetne foglalkoztatni a csa­patokat? Igaz, hogy a megyebajnok­ság március 13-án kezdődik, de esetleg az utolsó fordulót már már­cius 6-án lehetne lejátszani. (Azért az utolsó fordulót, mert ha az első fordulóval kezdenénk, zavart okoz­na az ellentétes sorsolások miatt.) Ha nem a megyebajnokságot, ak­kor az MNK-mérkőzéseket kellene lejátszani a hátralévő, üres vasár­napon. Kár kihasználatlanul hagyni a jó időt, ugyanakkor november végén, december elején, esőben, hó­ban kell játszani labdarúgóinknak. Csak a labdarúgó-szövetségnek kellene egy kicsit rugalmasabban alkalmazkodni az időjáráshoz. Ha segítik az új elnököt... Megyénkben talán egyetlen köz­ségben sem okozott olyan problé­mát a sportköri elnöki tisztség be­töltése, mint Döbröközön. A járási TS-elnök, a járási pártbizottság és a község vezetőinek kérésére Gajcsi János vállalta a Döbröközi Termelő­szövetkezeti Sportkör elnöki tisztét. Az elmúlt hetek munkája azt iga­zolja, hogy az új elnök szeretne jó munkát végezni, fellendíteni a köz­ség sportját. Ezt a tervet, felada­tot azonban a sportkör elnöke egye­dül nem tudja végrehajtani. Fel­tétlenül szükséges, hogy munkájá­ban az egész község, de elsősorban a tanács és a termelőszövetkezet tá­mogassa. Az ígéret mindkét részről elhang­zott, és most már a tetteken a sor, ha ez így lesz és segítik az új el­nököt munkájában, Döbröközön is­mét megélénkül a sportélet, ami majd az eredményekben is meg­mutatkozik. Javulás várható Kurdon... A sportköri vezetőségválasztások óta eltelt idő alkalmas volt az új vezetők bebizonyítsák rátermettsé­güket. Így történt ez Kurdon is, ahol Gombik Ferenc sportköri el­nök és helyettese, Rapp József máris élénk tevékenységet fejtettek ki, és ennek eredményeképpen fel­lendülőben a község sportja. Az új vezetőség a közgyűlés után már két elnökségi ülést tartott. Ezen összeállították az elnökség és a sportkör idei munkatervét. Ebben legfontosabb feladatként a szakosz­tályok további erősítését, a tömeg­sportmunka kiszélesítését és a he­lyi OSN megrendezését jelölték meg. A községi tanács részéről Tóth Jó­zsef vb-elnök míg a termelőszövet­kezet részéről Horváth János fö- agronómus segítik a sportvezetőket, hogy munkájuk eredményes legyen. Ennek érdekében mindketten fel­ajánlották az anyagi támogatást fc a sportkörnek. A szakosztályokban máris meg­kezdődött a munka. Lőrincz Gyula, az asztalitenisz-szakosztály vezető­jének irányítása mellett megrendez­ték a községi asztalitenisz-versenyt. Ugyanez jellemzi a többi: a labda­rúgó-, sakk- és kézilabda-szakosz­tályt is. Valamennyi szakosztályban a vezetők önállóan dolgoznak, a sportköri elnökség elvi irányítása alapján. A fentiek mind biztosítékot ad­nak arra, hogy Kurdon további ja­vulás várható. Hét ország energetikai műve A „MIR“ kitűnően kiállta a próbát Prágában, a Jugmann utca 29. szám alatt van a hét országot — a Német Demokratikus Köztársa­ságot, Lengyelországot, Csehszlo­vákiát, a Szovjetuniót, Magyar- országot, Romániát és Bulgáriát — egyesítő „MIR'’ nemzetközi energetikai rendszer elosztóköz­pontja. A központ 1963. január óta végzett munkájával jelentő­sen elősegítette a tagállamok vil- lamosenergia-ellátását. Lássunk egy példát A Német Demokratikus Köztársaságban erős havazás kezdődött; megne­hezítette a szállítást a köztársa­ság fő útvonalain és feltartotta a hőerőművekbe irányuló szén­szállítmányokat. Az üzemek és a gyárak megszokott munkája veszélybe került. A prágai disz­pécserközpont utasítást adott: kö­zöljék az észak-csehországi erő­művel, hogy villamos energiájá­nak egy részét adja át az NDK déli területeinek. Hasonló, ren­delkezés ment telefonon Varsó­ba és Budapestre. A testvéri országok távvezeté­keinek egyesítése következtében sokszorosára nőtt a közös ener­getikai bázis; fokozódott az energiaellátás stabilitása. Ha az említett országok közül vala­melyikben rongálódás következik be — pl. valamelyik turbina üzemképtelenné válik —, azonnal számíthatnak a segítségre. A nemzetközi energiarendszer lehetővé teszi azt is, hogy bizo­nyos határmenti területeket a szomszéd ország legközelebb fekvő áramforrásaiból lássanak el, ami komoly megtakarítást jelent. Az együttműködés különösen nagy segítséget jelent azoknak az államoknak, amelyek nem ren­delkeznek kellő energiaforrások­kal. Stetke csehszlovák mérnök, a „MIR” nemzetközi energiarend­szer igazgatója elmondta: „Nyu- gat-Európában vannak olyan szervezetek, amelyek szintén ren­delkeznek közös energiarendszer­rel. Vannak átfogó rendszerek az Egyesült Államokban is. De ott az áramcsere célja kizárólag a profit. A mi szervezetünkben szintén a külkereskedelem elvein alapul a kölcsönös segítség, de nem ez a legfontosabb. A mi rendszerünk célja: a lehető leg­előnyösebben kihasználni a fö­lösleges energiakapacitást és se­gítséget nyújtani a testvéri or­szágoknak. Még nem fordult elő. hogy ne siettünk volna az idő­leges áramhiányban szenvedő te­rületek segítésére”. A „MIR” nemzetközi energia- központ szíve a diszpécserszoba. A kapcsolótáblákon sorra felvil­lannak a jelzőlámpácskák, ame­lyek a villamos energia átadását regisztrálják. Mindenütt mérő­műszerek, telexgépek és telefo­nok, amelyek közvetlen összeköt­tetést jelentenek az egyes orszá­gok alközpontjaival. A központ többi helyiségében dolgoznak azok, akik a többi el­osztó állomás munkáját figyelik, biztosítják a zavartalan összeköt­tetést, összeegyeztetik az erőmű­vek javításának határidejét és terveket állítanak össze a „MIR” nemzetközi energiarendszer fej­lesztéséről. JOZEF PULCER A% első olajvezeték Szibériában Végéhez közeledik a 436 kilométeres Saim-Tyumeny-i első szibériai olajvezeték építése. Már csak 12 kilométer van hátra, de ott a legnehezebb a munka: a mocsaras szakasz 40 fokos hidegben sem fagy be. Repülők siettek az építők segítségére: hatalmas „MI— 6” helikopterek óriási nyalábokban szállítják közvetlenül a he­gesztés színhelyére a csöveket. Az első szibériai olajvezeték építői végső rohamra indulnak az utolsó kilométerekért, s közben tőlük több száz kilométernyire keletre, már megkezdték a második, 1008 kilométer hosszú Uszty— Bálik—Omszk vezeték építését. Nyáron a folyókon különböző épí­tőanyagot és berendezéseket szállítottak oda: lakókocsikat, trak­torokat, exkavátorokat és más gépeket. Szibéria olajban leggazdagal|b övezetei a Tyumeny-i területen, vannak, ezek kiterjedése másfél millió négyzetkilométer. Ezt a gigantikiLS térséget több ezer folyó szeli át; megszámlálhatatlanul sok a tó, a mocsár és az erdő. Az elmúlt években a geológusok tízmilliárd tonna-számra fedezték föl a kőolajat és trillió köbméte­rével a földgázt. A fúróberendezések százait állították munkába a járhatatlan bozótban, s a tajga folyóinak partján telepek és váro­sok épülnek. A munka arányainak érzékeltetésére megemlíthetjük a napi átlagot: a Tyumeny-i területen 24 óra alatt összesen mintegy ezer méternyi fúrást hajtanak végre. A Saim-Tyumeny-i olajvezeték. A vezetéképítéssel mind messzebb jutnak észak felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom