Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
4 \ TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19G6. feSriiSr T. ÁLLATORVOS—IRO A termelőszövetkezetek egészségügyi felelősei a dunaújvárosi tanfolyamon nagy figyelemmel, érdeklődéssel hallgatták dr. Kováts Jenő megyei főállatorvos előadását a különböző állatbetegségekről, arról, hogy azok hogyan terjedhetnek át az emberre is. A főorvosból rutinos előadó beszélt; váratlan, érdekes fordulatokkal, közbeszőtt történetekkel újra és újra felélénkítette a hallgatókat. Látszott róla hogy nemcsak egyszerű tájékoztatót akar adni, hanem annál többet; tanítani. Tanítani, mert a főállatorvosi állást nem csupán az állategészségügyi hálózat irányítójának tekinti. Azt a nézetet vallja, hogy az orvosnak, állatorvosnak együttesen kell szolgálni a falu egészségügyét. Szolgálni, gyakorlattal, szóval, tollal. Igen, tollal, mert sok leendője között arr/x is szentelt időt, hogy könyvet, kisregényt írjon. — Az ötletet tulajdonképpen a Medicina Kiadó pályázata adta. És úgy sikerült, hogy a beérkezett ötvenkét mű közül a harmadik díjat nyerte könyvem, amelynek címe: A falu orvosai. És az is serkentett, hogy annak idején, a középiskolában először magyarszakos tanárnak készültem — mondja. A kisregény tulajdonképpen saját munkáját illusztrálja, az alaphangot az a küzdelem adja meg, amelyet idestova húsz év óta folytat a falu egészségügyi kultúrájának emeléséért. — Göcsejben kezdtem a munkát, lM6-ban. Nagyon szép vidék, sajátos arculatával, jellegzetes népével. Néhány hónappal előttem került az orvos is a faluba. Mi voltunk az úttörők. Kicsit hangzatos talán, hogy azt mondom, úttörők voltunk. De előttünk nem volt orvos azon a környéken. A gyógyító a javasasszony volt, és nekünk lépten-nyomon bizonyítani kellett, hogy az orvos tanácsa, a gyógyszer többet használ, mint a ráolvasás, vcigy a szenes víz. Külön harcot kellett vívnunk azért, hogy a beteg emberhez, állathoz minket hívjanak. — Tíz község tartozott akkor a körzetünkbe, és csupán háromba vezetett kövesút. Más jármű hiányában parasztszekéren jártuk ezeket a községeket az orvossal. Együtt látogattuk a betegeket is, ismertük egymás gondját-baját. Lényegében tehát ebből a gyakorlatból született meg ez a kisregény, amelynek mondanivalója tulajdonképpen az állatról emberre terjedő betegségek elleni küzdelem. — És ahogyan az élet ezt a témát adta, úgy produkál újabbakat és újabbakat. A kiadó is újabb könyveket vár, mert az egészségügyi felvilágosításban is újabb témák adódnak. Szinte világprobléma az állatról emberre átterjedő betegségek leküzdése. Állandóan nő az országok közötti turistaforgalom. A magyar turista gyönyörködve szemléli a velencei Szent Márk tér galambseregletét, eteti őket, közben rá sem gondol, hogy esetleg fertőzést hoz magával. Az előző évszázadokban, évek alatt terjedt egy-egy járványos betegség egyik földrészről a másikra. Most, a technika, a közlekedési eszközök fejlődésével órák alatt el lehet vinni a ragályt. Az orvos, az állatorvos most már nem elégedhet meg csupán a gyógyítómunkával, a megelőzést, a védekezést kell előtérbe helyezni. Együttesen kell tanítanunk, nevelnünk az embereket. — Tehát van téma, amely újabb könyvek írására ösztönöz? — Igen. Természetesen idő is kell hozzá. Mert nem kevés az elsődleges tennivalónk, hiszen nekünk kell megteremteni a körülményeket az állattenyésztés fejlesztéséhez, amelyhez sokszor nem a nyolc-, de a tizennyolc órás napi munkaidő is kevés. De ehhez azért kell a könyv is... BI. Kétéves a megyei Idegenforgalmi Hivatal Jövőre megrendezik a „Szekszárdi szüreti hetet(t vonzóerőt jelentenek az idegen- forgalom számára. A múlt évben több "javaslat készült az idegenforgalom fejlesztésére, amelyeket megtárgyaltak az Országos Idegenforgalmi Hivatallal is. Javasolták, hogy a Fadd- dombori területet fejlesszék fel és ott egy camping-, illetve turista- szállót építsenek. Ennek részletes megtárgyalását erre a félévre tűzték ki. A dombori telepítés kialakulásával egyre nagyobb igény jelentkezik a horgászásra. Helyes volna megvizsgálni, hogy a faddi holt Duna-ág milyen formában alakítható ki horgászterületnek ? A MÉSZÖV már intézkedett a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek megtervezésére. A terület gyors betelepítés^ megkívánja, hogy a lehetőség szerint az építési munkálatok még ebben az évben megkezdődjenek. Ebben az esetben a vendéglátóipari egység már jövőre üzemelhet; A megyei Idegenforgalmi Hivatal az említetteken kívül a jövőben hozzáfog a borjádi „Petőfi-méhes* környezetének kialakításához, mivel a kivitelezés formailag és tartalmilag egyaránt megnyerte a látogatók tetszését. Minél előbb szeretnék bekapcsolni a „kisme- gyeházával” együtt a megye idegenforgalmába. A hivatal javaslatot tett a simontornyai az ozorai és a dunaföld , ári várak restaurálására is, valamint a sárközi, a Kapos menti és a völgységi napok négyévenkénti megrendezésére. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a hivatal javaslatára jövőre megrendezi a Szekszárdi szüreti hetet, melyre az előkészületeket ebben az évben megkezdik; A szekszárdi vendégek a szálláshelyek hiánya mellett gyakran teszik szóvá a kiskereskedelem hiányosságait és kisebb mértékben ugyan, de a vendéglátóipari egységeknél is felvetik. A belső kulturáltság, az üzletekben sok helyen nem megfelelő, többet kellene tenni érdekében. Sokat kellene javítani a kiskereskedelemben levő higiéniai állapotokon is. A fiatal intézmény rövid munkálkodása alatt sokat tett a megye idegenforgalmának szélesítése terén. A kezdeti lépések sikeresek voltak, az itt járt vendégek megelégedve távoztak. Most már csak arra van szükség, hogy az illetékes szervek az eddiginél nagyobb támogatásban részesítsék a megye idegenforgalmi Hivatalát, hogy néhány év múlva minden igényt kielégítve távozhassanak bel- és külföldi turistáink. <FM) A megyei Idegenforgalmi Hivatalt 1964 februárjában hozta létre a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Munkájában csupán kétéves múltra tekinthet vissza, az ország egyik legfiatalabb intézménye. A hivatal megalakulásával lehetővé vált, hogy a megyébe irányuló idegenforgalom szervezett körülmények között történjen, mert a tapasztalat azt mutatja, nemcsak a tradícióval rendelkező területekre érkeznek belföldi és külföldi turisták, hanem szívesen keresik fel az ország más tájait is. A hivatal első és legfontosabb feladatai közé tartozott, hogy megszervezze a turisták fogadását és egy-egy alkalmas területet a célnak megfelelően alkalmassá tegyen. Fel kellett mérni, tovább ápolni és a munkában hasznosítani a megye történelmi, irodalmi, művészeti, politikai és gazdasági hagyományait, nevezetességeit. Ezek a feladatok nagy munkát jelentettek a hivatal dolgozói számára, de dicséretükre válik, többé kevésbé megoldották. Megteremtették a feltételeket a bel- és külföldi vendégek számára, hogy a megye nevezetességeivel megismerkedjenek. Programot dolgoztak ki az egyénileg és csoportokban érkezők számára, elősegítették elszállásolásukat, étkeztetésüket, gondoskodtak szakképzett idegenvezetőkről. Kétségtelen, hogy a megyei Idegenforgalmi Hivatal megalakulása óta eltelt időben minden feladatnak nem tudott a szükséges mértékben eleget tenni, mivel az idegenforgalom szervezése elsősorban az eddig elhanyagolt előfeltételek biztosításával kezdődött. A hivatal munkáját megnehezítette a kezdeti időszakban, hogy 1964 szeptemberéig helyiséghiányban szenvedtek és ez lehetetlenné tette a szervezőmunkát, elsősorban pedig a vendégekkel való foglalkozást. Érmek ellenére a hivatal beosztottai nem pihentek megszervezték megalakulásuk jtán azonnal a fizetővendég-szolgálatot. 30—35 szobát tartottak fenn és így részben biztosították a Szekszárdra érkező vendégek elhelyezését. Különösen jelentős volt ez, mert a városban más elszállásolási lehetőség nem állt rendelkezésre. Az első évben már 5451 vendégnapot szolgáltattak, ízzel pedig bevételi tervüket túlteljesítették. A bevételi oldalról iiiiiiiiMiimiimiimiiiiiimmimiiiiimmiiiiiiiiimiiiimimiiimiiiiiiiiiiiii Sárközi Gyula: a Ette iái rejtéli — 28 — „Rendes kis asszonyka — gondolta jóleső érzéssel. — Lám, lassan húszéves házas leszek, de Vica még mindig olyan, mintha csak tegnap vettem volna el. Csak az a nagy kár, hogy nem tudott gyerekekkel megajándékozni. Persze, nem tehet róla. Előfordulnak ilyen esetek. Pedig, ha másként van, akkor most talán már kisunokát hintáztathatnék a térdemen... Hja...” — sóhajtott egyet és megszaporázta lépteit. És már újra a gyilkosságon járt az esze. Kilenc óra sem volt, amikor már ott állt a boncolóteremben, a kőasztal előtt. — Nos, — nézett rá Kránitz doktorra, felhúzott szemöldökkel, ahogy akkor szokta, ha fontos választ vár. Az orvos befejezte a boncolást és átadta helyét az intézet boncolóorvosának. — Ügy, ahogy mondtam: meggyilkolták! — felelte Kránitz doktor és lehúzta gumikesztyűjét. — Vízbefojtották. A halál fél 6 körül állott be. — Kéjgyilkosság? — Kizárt dolog. A hüvely érintetlen. — Hát akkor féltékenység, vagy bosszú műve? — Holtbiztos! Kóródi, bár hosszú nyomozói pályafutása alatt sok hullát látott, szépet és csúnyát egyaránt, boncoláson nem szívesen statisztált. Olyankor mindig úgy érezte, tótágast áll a gyomra. Most is, ahogy nézte a még holtában is szép Zára iné tetemét, hirtelen azt érezte, hogy gyomra ki akar szaladni a száján. Gyorsan elfordult. . — No, mi az? Tán megbabonázott? — kérdezte tréfásan dr. Kránitz. — 29 — — Nem, öregem. Nem és nem bírom megszokni — nyögte ki nagy nehezen a szavakat Kóródi, miután mély sóhajtásokkal visszafojtotta hányingerét. — Pedig már öreg róka vágyók a szakmában. — Én meg már azt hittem, hogy téged is levett a lábadról. Lám, ezt a nagystílű kurtizánt még a halál is tiszteli. Nem tudta elcsúfítani. Igazi szerető volt... — Köszönöm az effajta szépséget. Nem kérek belőle — mondta Kóródi sápadtan. — Igyál egy kis vizet. — Itt? Soha!... No, de hagyjuk az én gyomromat. Térjünk a tárgyra. Tehát mikor történt a gyilkosság? — Fél hat körül. Vízbefojtották, mint már említettem, de úgy látszik, túlságosan lefoglalt a gyomrod és nem hallottad... Most már csak az a kérdés, hogy ki a tettes? — A tettes? — kérdezte Kóródi elgondolkozva. — Ha minden jól megy, már meg is van. A gyanúsítottak talán már türelmetlenül várnak rám a kapitányságon! — Mi az, máris többen vannak? — lepődött meg az orvos, és egy pillanatra abbahagyta a kézmosást. — Négyen, öregem! — felelte Kóródi némi diadallal a hangjában. — Az első számú' természetesen a Ficsur, vagyis Ács Ferenc mérnök, aki már csak Ficsurként kerül be a bűnügyi krónikába. Simkó néni jól eltalálta ezt az igazi alvilági nevet,.. Ficsurt látták bemenni Zárai- néhoz. — 30 — — És ki a másik három? — kérdezte dr. Kránitz. — A második egy Jutka nevű hölgy, Ács úr menyasszonya, aki levelében életveszélyesen megfenyegette Zárainét, ha nem hagy fel Ácscsal. Féltékenység! Bosszú, öregem! Egy szerelmes nő bosszúja! És egy szerelmes nő mindenre képes... A harmadik egy bizonyos Skurek úr, aki KÖZÉRT-vezető. Valószínűleg sikkasztott, vagy lopott Zárainé miatt. A nő kisegítette, de Skurek úr nem tudta visszafizetni a kölcsönt. Zárainé feljelentéssel fenyegette meg. Skurek beijedt és megfenyegette Zárainét. A negyedik egy Zsiga nevű gyárigazgató. Szintén szerető, akit a szépasszony dobott, miután, jól lefejte! Aztán azzal zsarolta, hogy illetékes helyen felmutat bizonyos fényképeket. Nos, ehhez szólj hozzá! Szép kis galeri, mi? — Egy csokorra való! — jegyezte meg Kránitz doktor és befejezte a mosakodást. — Itt légy okos, Domokos! — mondta Kóródi és néhány bejegyzést csinált a noteszébe arról, amit az imént az orvostól hallott, majd így folytatta: — A temetési engedélyt kiadhatod! Én viszont elballagok, doktorkám. Muszáj egy kis szíverősítőt nyelnem erre a megszokhatatlan statisztálásra! — s indult a nehéz vasajtó felé. Ám félúton megállt, mint akinek eszébe jutott valami. — Nem tartasz velem egy fél deci cseresznyére? Jó kecskeméti! és a szolgáltatott vendégnapok számából vizsgálva a hivatal munkáját, megállapítható, hogy már az alakulás évében jelentős forgalmat bonyolítottak le. Az igényeket azonban még így sem tudták megfelelően kielégíteni. A tapasztalat szerint a kielégítettség mintegy 65—70 százalékos volt, A szobák számát átmenetileg sikerült növelni és ehhez 1965-ben hozzájárult a Garay-szálló is. A problémákat még így sem sikerült teljes mértékben megoldani, bár ebben az évben a szolgáltatott vendégnapok száma már 9266 nap volt. Jelenleg épül a turistaszálló, amely enyhít majd a nehézségeken. Befejezési határideje: 1966. április 30. A rendelkezésre álló férőhelyek telítettsége mutatja, hogy Szek- szárd város szállásférőhelyeinek további növelése a turistaszálló elkészülése után is indokolt. Az elmúlt évben egyetlen csoportos igényt sem tudtak kielégíteni, pedig volt bőven jelentkező. Ezeket a nehézségeket csak új szálloda építésével lehet megoldani. Az elmúlt év elején háromhónapos tanfolyam keretében 32 idegenvezető tett szakvizsgát, őket az Országos Idegenforgalmi Hivatal idegenvezetői igazolvánnyal látta el; Az elmúlt esztendőben számos külföldi érkezett megyénkbe rokoni, baráti látogatásra. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy a Budapest—Mohács—Eszék fő közlekedési út a megyén keresztül vezet, kapcsolódik a Szekszárd —siófoki útvonalhoz. A nemzetközi kapcsolatok bővítésénél reálisan számolhatunk azzal, hogy a Baranya megyei határátkelő-helyekről az említett utakon számottevő forgalom bonyolódik le. A tervbe vett Sió-árvízkapu megépítésével, illetve a Sió szabályozásával könnyű lesz a Balatont vízijárművel megközelíteni, a Dunán át. Ez ugyancsak jelentős szempont, mivel a 123 km hosszú Sió-csatornából 98 km vezet át a megye területén. Ebinek érdekében feltétlen indokolt a vizes területeink kihasználása, hiszen a megyét a kelet felől lehatároló Duna és a nagy kiterjedésű holt ágai határolják. Nem lehet arról szó, hogy a megye adottságait a régi tradícióval rendelkező területekkel, vagy azok forgalmával összehasonlítsuk, de a felsoroltak feltétlenül
