Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

1886. február 16. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Anglia másik arca Russel mozgalmának néhány vonása Pozitív változás az egyszerű angolok gondolkodásában Az angol békemozgalom egyik legtekintélyesebb, és támogatóit tekintve is legnagyobb ágazata a Bertrand Russel féle atombomba- ellenes mozgalom. Alkalmam volt találkozni Ralph Schoenman úrral, Bertrand Rus­sel békealapítványának igazgató­jával. Ö egyben az idős béke­harcos és filozófus személyi tit­kára is. Állandóan járja a vilá­got, konferenciákat szervez. Sze­rencsére látogatásom idején ép­pen otthon tartózkodott. A vele folytatott beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy valamelyest meg­közelítő képet alkothassak a moz­galomról. A Russel-féle mozgalom vonal- vezetése önálló, s sokban külön­bözik más békemozgalmaktól. Alapvetően az atomháború, az atombomba elleni mozgalom. Tö­rekvései közé tartozik azonban a náci bűnösök elítélése, valamint a faji megkülönböztetés elleni harc is. Fő célja mégis mindenek­előtt a nukleáris veszély elhárí­tása és a béke megőrzése. Nyil­vánvaló tehát: tevékenységük középpontjában jelenleg a viet­nami probléma áll. A saját ere­jükkel is hozzá kívánnak járulni az USA elszigeteléséhez, a köz­vélemény-formáláshoz. Támogatják a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és nem­csak szimpatizálnak az amerikai agresszió áldozataival, hanem ki­fejezetten azt kívánják* hogy A City of London; sok hasonló utca van a Cityben, az üzleti élet központjában, ahol nappal közel másfél millió ember dol­gozik. éjszakára csak a házmesterek és az éjjeliőrök marad­nak győzzenek is, például Vietnam­ban. Lord Russel meghívta a Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba­dj tási Front képviselőjét Ang­liába, a hatóságok azonban a ví­zumot megtagadták. De újra és újra követelik a vízumot, s nem mellékes, hogy ezzel harminc munkáspárti képviselő szintén egyetért. Elsősorban a nyugati országok értelmiségével vannak kitűnő összeköttetések. Nem eléggé köz­ismert például az, hogy 11 kü­lönböző ország békemozgalmai­val állnak szoros kapcsolatban, így például a Május 2. mozga­lommal az USA-ban, a Szabadsá­got Vietnamnak mozgalommal a Fülöp-szigeteken a svéd ..Viet­nami Szolidaritási Bizottság”-gai és még sok olyan csoporttal és szervezettel, amelyek hasonló cé­lokért küzdenek. Együttműköd­nek olyan csoportosulásokkal, amelyekkel nem mindenben ér­tenek egyet, így például baloldali csoportokkal is, jóllehet, ők nem mennek olyan „messze”, mint ezek a csoportok. Olyan kérdé­sekben is széles körű az együtt­működés, mint a nyugatnémetek atomfegyverekhez juttatása elleni küzdelem, vagy mint a multila­terális atomhaderő felállítása el­leni tiltakozás. A Russel-féle atombomba­ellenes mozgalom jó ideig össze­egyeztethető volt a munkáspárt vonalával. Nyilván az eddigi vi­szony átértékelését jelenti az a tény, hogy Lord Russel a közelr múltban nyilvánosan széttépte munkáspárti tagsági könyvét. A Tower Bridge; az áthaladó hajók előtt felhúzzák A „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz felhívja Szekszárd város és környéke lakosságának figyel­mét, hogy 1966. íebr. lö-től a Garay tér 2. ép Széchenyi u. 67. alatti vállalóhelyiségeinket a következő helyekre helyeztük át. MÉRETES VÁLLALÁS: Széchenyi u. 38. (volt totó-lottó iroda helyiségében), ahol mérték utáni megrendeléseket és lábbelifejeléseket vállalunk. JAVÍTÓ szolgáltatásaink új vállalóhelyisége Szekszárd. Táncsics Mihály u. 2. (volt KlOSZ-helyiség, korábban Kléz.li- féle üzlethelyiség). Értesítjük megrendelőinket, hogy a korábban leadott ja­vításokat is a fenti helyeken kaphatják meg. (133) Aligha volt olyan kérdés a szuezi vita óta, amely úgy meg­rázta volna az angol fiatalokat, mint a vietnami háború. Jellem­ző az aktivitásra, hogy például a középiskolák olyan nagy tömege érdeklődik és kér tájékoztatást e kérdésről, hogy nem tudnák ele­gendő előadót biztosítani. A sú­lyos bombázások, a koncentrációs táborok felállítása Dél-Vietnam- ban, a mérges gázok alkalmazása, és az a tény, hogy kórházakat és iskolákat is bombáznak, minőségi változást hozott létre a tömegek gondolkodásában. Az amerikaiak hosszú időn át nem vették figye­lembe a vélemények e minőségi változását, legutóbbi látványos „békeoffenzívájuk” azonban — mely porhintés volt csupán — azt bizonyítja: ha a lényegben nem is történt változás, a látszatra már kénytelen többet adni az Egyesült Államok, mert — ahogy Angliában — mindenütt erősödik a tiltakozás a szennyes vietnami agressziója ellen. BOROS BÉLA Következik: Látogatás egy angol „közvélemény-gyár­ban”. MIT MOIMD A ^ ? a temetkezési segéllyel kapcsolatban Tóth Jánosaié bonyhádi lakos te­metkezési segéllyel kapcsolatos ta­nácskérő levelére a következőket vá­laszoljuk: A termelőszövetkezeti tagság szociá­lis szolgáltatásokra irányuló igényei részben társadalombiztosítási jellegű intézményeken keresztül, részben az állami költségvetést terhelő támoga­tás, részben pedig a szociális-kulturá­lis alap terhére megállapítható segé­lyek formájában nyerhetnek kielégí­tést. A temetési segély ez utóbbi cso­portba tartozik. Az 1960. évi 8. és 18. számú tvr-rel módosított és kiegészített, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetről szóló 1959. évi 7. sz. tvr. 36. §-a a követ­kezőképpen rendelkezik: ,,A tsz fel nem osztható szövetkezeti alapot, ve­tőmag- és takarmány alapot, továbbá szociális-kulturális alapot köteles lé­tesíteni. A szociálisc-kulturális alap rendel­tetése, hogy a tsz — a jogszabály szövege szerint — ebből az alapból segélyezze a betegség miatt kereső- képtelenné vált tagjait, a szülő nő­ket és a törvény szerint nyugdíjban nem részesíthető öreg, vagy megrok­kant tagokat. Bölcsődét, napköz* ott­hont, könyvtárat létesítsen és kielé­gítse a tagság egyéb kulturális és sportigényeit”. A szociális-kulturális alapból tehát, folyósítható temetési költség is. A termelőszövetkezet alapszabálya hatá­rozza meg most már, közelebbről, hogy a tsz mennyiben kíván hozzá­járulni a temetési költségekhez. A tsz-ek részére kiadott minta­alapszabály pl. idevonatkozóan a kö­vetkező szöveget tartalmazza: „Teme­tési segély címén a tag halála ese­tén az igazolt temetési költségekhez... munkaegység értékével járulunk hoz­zá.” Azt természetesen mi nem tud­juk, hogy az a termelőszövetkezet, amelynek az ön édesapja tagja volt. alapszabályában miként rendezte ezt a kérdést. Ha a tsz alapszabálya a fent említett mintaalapszabályhoz ha­sonlóan rendelkezik, úgy a temetési segélyt a tsz ki fogja fizetni. Ha az alapszabály idevonatkozóan rendelke­zést nem tartalmaz, úgy a tsz-től te­metési segély nem követelhető. Javasoljuk tehát, hogy tekintse meg a bonyhádi Dózsa Népe Tsz alap­szabályát és annak rendelkezésétől függően forduljon a tsz vezetőségé­hez, illetve közgyűléséhez. Dr. DEÁK KONRAD A mezőgazdasági könvvhőna|> KÖNYVEIBŐL I PATKÓS ISTVÁN — PONGRÁCZ KÁLMÁN — VELEZ DEZSŐ: Az állattartás munkafolyamatainak gépesítése A szerzők kutatási eredményeik alapján tisztázzák az állattartás gé­pesítésének célkitűzéseit, ismertetik a felhasználásra kerülő gépek és be­rendezések főbb típusait, majd be­hatóan taglalják az egyes ágazatok: a szarvasmarha, a sertés, a baromfi és a juhtartás, illetve a halhústermelés munkafolyamatainak leggazdaságosabb gépesítési lehetőségeit. Anyaguk tárgyalása során elsősor­ban nem a különböző gépek szerke­zeti felépítésével foglalkoznak, ha­nem a termelési technológiába való célszérű beállításukkal. Munkájuk a termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok vezetői számára hasznos se­gítségül szolgál. GOND A IRÉN: Értékes kincsünk az istállótrágya A könyv sok találó fényképpel, tö­mör, érdekes szöveggel hívja fel a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagságának figyelmét az Istálló trágya a gazdaságon belül megtermelt szer­ves anyag, hulladék gazdaságos fel­használására, s annak fontosságára. Nem elégetni kell a kombájnszalmát és alászántani a kukoricaszárat, ha­nem aim ozásra kell fölhasználni, egy­részt mert kevés az alom, másrészt mert a szerves trágya sosem elég. Nem a bálázott szalma eladásával kell a kiosztásra kerülő pénzmennyi­séget növelni, hanem a kellően meg­trágyázott föld termékének értékesí­tésével. A szerző bizonyítja azt is. hogy természetesen mindehhez meg­felelő szaktudás is szükséges. Az ismertetett mű a Mezőgazdasági Kiadó szakkönyvpályázatán dicséret­ben részesült. CSIKVÁRI LÁSZLÓ: A házinyúl, nyérc és nutria egészségtana A könyv bevezetéseként anatómiai és élettani alapismereteket közöl, majd a tartás és takarmányozás kér­déseivel, higiénéjével foglalkozik. Is­merteti a házinyulak vizsgálatának módját, az általános megelőző állat­egészségügyi szabályokat, majd a há­zinyúl, nyérc és nutria leggyakoribb baktériumok, véglények, spirochéták. vírusok, gombák okozta fertőző be­tegségeit, a nem fertőző betegsége­ket, a bőr, a szervek parazitás be­tegségeit, a betegségek megelőzésé­nek és orvoslásának módjait. A könyvet állatorvosok, állat- tenyésztők, laboratóriumokban dolgo­zó szakemberek egyaránt igénybe ve­hetik ismereteik bővítésére, de kis- tenyésztők megtalálják benne a mun­kájukat elősegítő legfontosabb egész­ségügyi tudnivalókat. A világ könyvterniésének negyede szovjet kiadvány Moszkva, (MTI). „A rádió, a televízió, a film nem csökkentette a könyv szerepét a kultúra fej­lesztésében” — jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén N. A Mihajlov, a szovjet sajtóügyi bi­zottság elnöke. Mihajlov idézte az UNESCO adatát, amely szerint a világ könyvtermésének egynegyede a Szovjetunióban jelenik meg. A szovjet kiadók a múlt évben 77 ezer különböző könyvet és brossú- rát bocsátottak az olvasók rendel­kezésére 1 273 000 000 példányban. A Szovjetunió általában a könyv­kiadásban, de az idegen nyelvek­re lefordított művek száma te­kintetében is az első helyen áll a világon. Négyszer annyi lefor­dított mű jelenik meg a Szovjet­unióban, mint az Egyesült Álla­mokban és kilencszer- annyi, mint Angliában. A szovjet sajtóügyi bizottság vezetője elmondotta, hogy a szov­jet nyomdák közel 200 000 embert foglalkoztatnak. Az országban 40 000 könyvüzlet működik, s megközelíti a félmilliót a társadal­mi könyvterjesztők száma Mihajlov részletesen beszámolt a szovjet könyvkiadás terveiről, egyebek között kijelentette, hogy megkezdik a 200 kötetes „világ- irodalmi könyvtár” kiadását. • • Összetört szemétgyűjtők Bonyhádon nincsenek megyét- rázó botrányos esetek. Ha valakit egyik-másik italboltban képen tö­rölnek, vagy visszaadja, vagy el- ódalog. Embere válogatja. Persze azért néha akad, aki a pohár fe­nekére mélyebben néz, és ilyen­kor garázdálkodik, erősnek érzi magát. Nem nagyon, csak egy ki­csit. Nemrégiben az egyik bányász többet ivott húsz cseppnél, és erős­nek érezte magát, olyannyira, hogy a község főterén lévő sze­métgyűjtő ládákat fogadásiból ki­döntögette,.. Persze másnap, rö­vid nyomozás után az illetékesek megtudták, hogy ki erősködött az éjszaka. Derék bányászunk — a munkahelyén soha nem volt rá még panasz — saját költségén, sajátkezüleg reperálta meg a sze­métgyűjtőket. A büntetésben ta­lálunk egy olyan vonást, illetve a büntetés olyan hatásos nevelő módszerét, melynek alkalmazása nyilván másutt is meggondolásra késztetné a garázdálkodókat. No, persze a garázdákat el is kell ezért fogni... — Pí — i

Next

/
Oldalképek
Tartalom