Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
1966. február 16. TOf.N'Ä MFGYFÍ NÉPÚJSÁG 5 KÉT PORTRÉ a tolnai szövetkezetből A tehenész 40 ezer forintja Egy nappal a zárszámadás után beszélgettem Schmidt Józseffel, a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet egyik tehenészével az iroda előtti folyosón. A pénzét már megkapta, mind a 20 ezer forintot, illetve összesen 40 ezret, mert az előlegek is kitesznek húszat. Egy sor kicsi fenyőfa mellett álltunk, amiket nagy deszkacserepekbe ültettek és visszahoztak a teremből a zárszámadás után. Ünnep volt itt is a közgyűlés, mint évek óta mindig. Nagyon jól kerestek a tolnai szövetkezeti tagok. Átlagosan 10 órai munkáért egy-egy napon 96 forint jutott, mindent felszámítva. Schmidt József egy évvel ezelőtt jött a szövetkezetbe, állami gazdaságból. Egymaga kereste meg a 40 ezer forintot. Azt mondja: egész évben dolgozott, csak egyetlen napot nem. Akkor az történt, hogy kimaradt előző este valami mulatságon és nem tudott felkelni. A többiek dolgoztak helyette. Bútort vesznek és televíziót. Amikor Összekerültek a feleségével, jóformán semmijük sem volt. Vettek egy menyasszonyi ruhát, meg egy férfiöltönyt vőlegényruhának, Az állami gazdaságban néhány év alatt keresett annyit, hogy nagyjából összeszedték magukat, de csak most kezdődik az élet, mióta szövetkezeti tag. Kastélyban laknak, kint az Aranykalász Tsz gyümölcsöse mellett néhány más családdal. Nagyon nagy a szobájuk, hétszer hetes és nem győzik bútorozni. A kastély- épület egyébként az állami gazdaságé, a gerjenieké, de nincs probléma azzal, hogy ő most tsz- tag. A gazdaság dolgozód közül is laknak néhányan „tsz-házban”. Szóval szépen kialakult minden. De ezután jön még csak az élet jobbik része. Uj tehénistállót épített a szövetkezet, s azt teljesen berendezik gépekkel. Valószínűleg Schmidt József lesz az egyik fejő. Fehér köpenyben kezeli majd a fejőgépeket. Mivel felnőtt a gyerekük, iskolába megy, dolgozhat az asszony is. A gyümölcsösbe szeretne járni. * A tehenész, aki még csak 26 esztendős, igen szereti azt a vidéket, ahol lakik. Különösen gyümölcséréskor kellemes, hajnalban tele van a környék almaillattal. Zsóka szőlője Zsóka kertészmérnök az Aranykalász Tsz-ben, Pestről került ide. Teljes neve Koháry Erzsébet, de becézik. Megszerették a tagok és a kollégái egyaránt. Mielőtt idejött volna, aggódtak, mire mennek egy pesti lánnyal, aki bizonyára tűsarkú cipőben jár állandóan. De a lányt is marasztalták a főiskolán. Egyik professzora aggodalommal figyelmeztette, milyen sors várhat rá, ha tsz-be kerül. De ugyanez a professzor bíztatta kis idővel később, hogy feltétlenül menjen el a szövetkezetbe, amikor Koháiy Erzsébet megmutatta az Aranykalász Tsz elnökhelyettesének levelét. A bürokráciamentességért, a pontosabb ügyintézésért NEB-vizsgólat indul februárban Február közepétől az ország tíz megyéjében vizsgálat indul a NEB Közgazdasági önálló Osztályának kezdeményezésére, dr. Beér János, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi kara profesz- szorának vezetésével. Ellenőrzik a tanácsok és más államigazgatási szervek működésének egyik fontos területét: Ho-_ gyan foglalkoznak a dolgozók pa- | naszaival és egyéb ügyeivel? Megyénkben Szekszárd városára, a paksi és a szekszárdi járásra terjed ki a vizsgálat, amelynek egyik fontos szempontja az lesz, hogy a gyors és pontos ügyintézéshez minden területen biztosították-e a feltételeket? Hivatalos teendőik elintézésére menynyi időt kell fordítani a dolgozóknak? Ahhoz, hogy pontos kép alakuljon ki a megvizsgált területekről, arra is szükség van, hogy ellenőrizzék, milyen munka előz meg egyes határozatokat? Ezekben a határozatokban pontosan rögzítsék a tanúk véleményét, szakértők tapasztalatait, és indoklásukban térjenek ki minden fontos bizonyítékra. Közöljék az érdekeltekkel, hogy milyen módon fellebbezhetnek, ha sérelmesnek találják a meghozott intézkedést. Betartják-e mindenhol a harmincnapos ügyintézési határidőt, s ha nem, milyen okok játszanak közre annak elmulasztásában? Az említett kérdéseken kívül még néhány fontos részletre tér-1 jed ki a széles körű vizsgálat. Befejeztével pontos képet kapunk i az elmúlt évről, megtudjuk, hogy milyen változások következtek be az 1964-es évhez viszonyítva. SUl került-e meggyorsítani, pontosabbá tenni az ügyintézést, a dolgozók érdekeinek figyelembevételével? Reméljük, mindenütt a legmesszebbmenőkig támogatják ezt az értékes vizsgálatot, amely sok hasznos tapasztalattal jár majd. — Nagyon kedves levelet írt nekem. Megírta a gazdaság helyzetét, adatait és hogy mi vár engem Akikor már kijelölték a szőlőtelepítés helyét és én azzal kezdhet tem a munkát, hogy szőlőt telepítettem a tolnai határ futóho- mokjám. Azt mondják, ennek a területnek egyik része legelő volt, de két birka nem élt meg rajta, olyan rémes volt. — Tolnán azelőtt egyáltalán nem ültettek szőlőt? — Nagyüzemit nem. Csak kis parcellákon lehet találni szőlőket. — Ha semmi gyakorlattal nem rendelkeztek itt az emberek ebben a munkában, tehát a szőlő- művelésben, hogyan boldogult velük? — Sokat kellett dolgozni az igaz, másfél hónap alatt nyolc ki lót fogytam. De tanítottam az embereket, munka közben és főleg utána, amíg vártuk a teherautót, körém gyűltek, beszéltem a szőlészeti ismeretekről. A telepítéskor volt olyan nap, hogy 130- an voltunk, összesen száz hold lesz a szőlő, eddig 78 holdat telepítettünk. A terv szerint modem szőlőfeldolgozóit és pincét építenek nálunk nagy beruházással, a szőlőterület közepén. Az idén kialakítunk egy komplett brigádot is, amelyik állandóan itt dolgozik. Koháry Erzsébetnek sok a munkája, ő irányítja a szövetkezet növényvédelmét is. Sőt időnként segít az adminisztrációban, különösen zárszámadás és tervkészítés előtt. Megtanult Tolnán motorkerékpárt és gépkocsit yezetni. Vett egy Pannóniát, azzal jár a homokon. Maga is csodálkozik, hogy egyszer se bukott fel. Azelőtt el sem tudta képzelni ezeket a dolgokat, egyszerűen csak arra várt, hogy dolgozhasson a képesítésének megfelelően: Százan végeztek azon az évfolyamon és úgy hallotta, közülük már senki nincs szövetkezetben. Furcsa és tanulságos is lehetne ennek az évfolyamnak a sorsa, ha akár a főiskola, akár I minisztérium utánanézne, miért menekültek el kertészmérnökök a tsz-ekből. De még tanulságosabb Koháry Erzsébet esete, sorsának alakulása. Alkotó munka várta és ő alkotott, tulajdonképpen barátja az egész tagság és egyelőre a világért nem hagyná ott Tolnát, az egykori sivár homokot. i G. J. FIGYELŐ As átlagéletkor harminc év Február 14-én a kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezetben is megtartották a zárszámadó közgyűlést. Fennállása óta ebben a közös gazdaságban talán éppen a mostani évzárás a leg jelentőse ob és talán éppen ez marad meg legemlékezetesebbnek. Nem azért, mert egy esztendő alatt 2700 forinttal nőtt az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem. Másért. Elsősorban és főleg azért, mert pártunk és kormányunk utóbbi időben hozott intézkedései máris kezdik éreztetni a tsz-ben a hatásukat. S a zárszámadó közgyűlés ilyen szempontból akár mérföldkőnek is nevezhető. A napirenden tagfelvétel is szerepelt. Huszonkilencen kérték a közös gazdaságba felvételüket, mindannyian fiatal emberek. A jelentkezők átlagos életkora harminc év. Az a korosztály lépett tehát — ha szabad ezt a kifejezést használni — a kajdacsi Aranykalász Tsz-ben is csatasorba, amelyiket évek óta legjobban nélkülöz a közös gazdaságok többsége. Kedvező jelnek tekinthetjük tehát a kajdacsi eseményeket, annál is inkább, mert az idei zárszámadásokra több tsz-ben az a jellemző, hogy fiatalokkal erősödik az üzem. Erről beszélgettek a hivatalos rész lebonyolítása után a kajdacsi tsz-tagok is. Egyebek között elmondották, tulajdonképpen nincs abban semmi meglepő, hogy huszonkilenc fiatal akarja a jövőben a tsz-ben megtalálni a megélhetését. Egyebek között már csak azért sincs ebben semmi meglepő, mert eddig az Aranykalász Tsz-ben mindössze nyolc tsz-tag kapott családi pótlékot. A jövőben, még az idén, a rendelkezés hatálybalépése nyomán százhúsz tag jogosult majd családi pótlékra. A tsz-tagok még emlékeznek Rév Andrásnak, a járási pártbizottság első titkárának arra a néhány évvel ezelőtti kijelentésére, hogy majd még fognak ide is visszajönni a fiatalok. Mondogatják is, hogy a pártbizottság első titkárának igaza lett. S annak csak örülni lehet, hogy igaza lett. A talajvíz miatt több ház megrongálódott Szekszárdon Több hír jelent meg már lapunkban is arról, hogy a belvíz, illetve a talajvíz következtében megrepedeztek a házfalak. Sőt, a Zrínyi utca 5. szám alatti épületből alig tudták kimenteni az értékeket. Éppen ezért megkérdeztük a városi tanács vb-elnö- két, Császár Józsefet és főmérnökét, Hegyi Ferencet, hogy mi is az általános helyzet. A kialakult helyzetről Császár József egyebek között a következőket mondotta: — Eddig mintegy 50 épületrongálódással kapcsolatos bejelentés érkezett hozzánk. A bejelentők sorra azt panaszolták, hogy a hóolvadással párhuzamosan megrepedeztek a falak. Sajnos, több épület olyan állapotba került, hogy a családokat ki is kellett költöztetnünk. A legtöbb bejelentés a város mélyebben fekvő, régebbi településeiről érkezett, de megrongálódott egy épület a Bocskai utcában is. Tapasztaltunk rongálódást nem régén készült kőépületnél is. Minden esetben megtettük a szükséges intézkedéseket. Gondoskodtunk a lakók ideiglenes elhelyezéséről! 17 épületet pedig aláducoltattunk, hogy megelőzzük a balesetet. Hasonló dolgokkal a jövőben is kell számolnunk, ezért lépéseket tettünk újabb átmeneti lakások építésére. Sajnos, városunk lakóépületeinek jelentős hányada any- nyira elöregedett, hogy azoknál fokozatosan ugyancsak rongálódások következhetnek be, s nem tudni, hogy a lakókat melyik pillanatban kell kiköltöztetnünk: Ä statisztikai felmérések szerint a lakóházak 50,4 százaléka 1900 előtti építésű. Ugyanez az ország más járási jogú városaiban csak 30,2 százalékot tesz ki. Hegyi Ferenc főmérnök a következőket mondotta: — A korábbi években is elő szokott fordulni rongálódás hóolvadás után. Most több van a szokottnál, ami azzal magyarázható, hogy az ősszel rendkívül sok eső hullott, de utána sok volt a hó is, és a nagy tömeg gyorsan olvadt el. Ezáltal a talaj átnedvesedett, feljött mindenütt a talajvíz, s ez könnyen vezet elsősorban a régi építésű házaknál rongálódáshoz. Sajnos, sok még a tömés-, illetve vályogfal is a városban, amihez az itteni talaj nem is volt a legkedvezőbb, ezért most könnyen rongálódnak. A be jelentéseket sorra felülvizsgáltuk műszakilag, hogy időben lehessen intézkedni. Most, hogy napokon át napsütéses, szeles idő volt, csökkent az épületrongálódások száma is. Meglehetősen sok pincét elöntött a talajvíz. A talajvizet számos helyen szivattyúzással próbálták eltávolítani. Ezzel kapcsolatban fel kívánjuk hívni a figyelmet egy nagy veszélyre. A szivattyúzás a gyengébb alapzaté épületeknél könnyen vezethet balesethez. Ugyanis könnyen kimosódhat az alapzat. Éppen ezért csak megfelelő műszaki felülvizsgálat után tanácsos a vizet kiszivattyúzni a pincékből. Várakozó állásponton Édesanyánk özv. Kelemen Józsefné elhunyta alkalmából az összes rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik temetésén való részvétükkel együttérzésüket fejezték ki, és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton fejezzük ki hálás köszönetün- ket gyermekei, és unokái nevében Péterfi család (144) r'ilHj
