Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
1966. február 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Olcsóbban — többet DIESELESEK A bátaszéki Búzakalász Tsz idei terveiből AZ IDEI ÉVET új tervezési módszerrel kezdik a termelőszövetkezetek. Ennek keretében nagyobb önállósággal, a maguk adottságainak megfelelően határozzák meg, mit, és hogyan termeljenek. Mit, és hogyan termeljenek a kettős célnak megfelelően; minél több terményt, terméket adni a népgazdaságnak, és nagyobb jövedelmet a tagságnak. A népgazdasági terv a fő célokat határozza meg, így az állatállomány, főleg a tehénállomány növelését. A bátaszéki Búzakalász Tsz idei terve már a közgyűlésen való elfogadásra vár. Az állattenyésztés terve szerint az év végére háromszázas tehénállomány mellett 236 hízó marhát értékesítenek. Az anyakocák száma 240 lesz, és 2300 hízót ad el a szövetkezet. Juhállományuk megközelíti az 1100-at, emellett eladnak 924-et, és 41 mázsa gyapjút. A terv szerint háromnegyedmillió liter tejet fejnek. Az állattenyésztés számai csaknem azonosak az elmúlt évivel — de ebben aiz évben nem is any- nyira a számszerű fejlesztés a fő cél, hanem a következő évek jobb megalapozása. Az elkövetkező nagyobb — mennyiségi és minőségi — fejlesztéshez az idén a takarmányegyensúlyt kell a szövetkezetnek megteremteni. — Az előző években mindig ta- karmánykölcsönre kényszerültünk — mondja Ball Zoltán, a szövetkezet elnöke — az idén viszont annyi takarmányt akarunk termelni, . hogy a kölcsönt lehetőleg Iáküszöbölj ük. — A tervszerűbb felhasználás érdekében a múlt évben már kísérletképpen bevezettük a takarékosságra alapozott bérezést. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az állattenyésztők ésszerűbben gazdálkodjanak a takarmánnyal. A kísérleti istállóban kifüggesztettük a takarmányárakat. így minden tehenész ki tudja számítani, mennyit használt fel, mennyi tejet fejt ki, vagyis, mennyiért állított elő egy liter tejet. A tehenész 40 fillért kap egy liter tejért. A takarmányárban minden tíz fillér változás öt fillért jelent a jövedelemben. Ez a módszer az elmúlt évben bevált, mert a kísérleti istállóban 1,54 forintért állítottunk elő egy liter tejet. Ezt akarjuk bevezetni most a többi istállóban is. A hízómarha-nevelésben is hasonló módszereket akarunk kidolgozni. — Azt is el kell mondanom, hogy ez a módszer bizonyos feszültséget okozott az állattenyésztők és a takarmányfogatosok között. A fogatosok jövedelme attól függ, mennyit szállítanak be, s az az érdekük, hogy minél többet. Az állattenyésztőké, hogy minél kevesebbet vegyenek át. Hogy meglegyen az egyensúly, a fogatosok bérezésén is változtatunk, mert az érdekeket mindenképpen alá kell rendelni a törekvésnek; az önköltségek csökkentésének. — Hogyan kívánják a takarmánytermő területeket növelni? — Száz holddal növeljük a kukorica vetésterületét, a kender rovására. Nekünk az idén a fő feladatunk, hogy mi, magunk teremtsük meg a takarmányalapot. Ez a gazdaságosabb. Nyilván azt termelünk, ami gazdaságosabb. Tavaly például a kenderünknek csak 41 százalékát vették át első osztályú minőségben, holott az előző három év átlaga 84 százalék volt. A tervet mindig az előző három év átlagára alapozzuk. így az alacsony minősítés miatt kenderbevételünk 400 000 forinttal lett kevesebb. Ezért annak a növénynek a rovására növeljük a takar- mányterületet, amelyik kevésbé jövedelmező. Az új tervezési módszer lehetővé teszi, hogy azt termeljünk, ami a népgazdaságnak is, és nekünk is célszerűbb. A TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS megjavítása mellett a szövetkezet idei állattenyésztési tervében a minőség további javítása is szerepel. Az, hogy a növendéket — de főleg az üszőket — te- nyészanyagként értékesítsék. A fentebb már elmondottak szerint elég nagyszámú jószágot értékesít a szövetkezet — és ezt mind saját nevelésből. — Régebben vásároltunk hízónak valót — főleg malacokat — mondja Báli elvtárs — de megszüntettük ezt a gyakorlatot. Részben állategészségügyi okokból, részben, így jobban ismerjük, mát lehet kihozni az állományból. Nem mindegy, mennyi takarmányt használunk fel egy kiló hús, egy liter tej előállításához. A BATASZÉKI SZÖVETKEZET eredmény« látszólag ellentmondanak a közelmúltban tett intézkedéseknek, amelyekre azért volt szükség, mert a mezőgazdaság aránylag drágán állítja elő a húst, a tejet. Viszont az általános tapasztalatok alól van kivétel is, hiszen a mezőgazdaságban is ugyanolyan szükségszerű az önköltségek csökkentése, mint az iparban. Az az üzem, vagy termelőszövetkezet, amely az átlagon aluli költséggel állítja elő termékeit, nyilván jobban gazdálkodik, jövedelmezőbben a többinél. A többinek pedig arra kell törekednie, hogy ezeket elérje. BI. Péntek — a legforgalmasabb nap Három szakkör — báb, sárközi hímző és rádióamatőr —, hat klub — gyermekklub, tizennégy évesek klubja, középiskolások klubja, ifjúsági klub, ki mit gyűjlj idub és a 'filmklub, — három tanfolyam — balett, zenei elő-* képző és német nyelvtanfolyam — működik jelenleg a decsi művelődési házban. A legforgalmasabb napok, a hétfő, kedd és a péntek. Szombatonként, meg vasárnap estéken bálokat rendeznek, meg színházi előadásra ülhetnek be a decsiek a ház előadótermébe. A tömegszervezetek, szövetkezetek gyűléseket, összejöveteleket tartanak a teremben és amikor éppen jó a televíziókészülék, a műsornapokon néző is akad szép-számmal. A hólyagocska feje rózsaszín Pénteken már délután kezdődik a jövés-menés az otthon tájékán. A bábszakkörösök ilyenkor találkoznak. Valamennyien iskolások, vezetőjük Villányi Kálmánná tanítónő. Tizenöt, húsz éve, hogy először elkezdett báboz- ni, s jelenleg is jár a Népművelési Tanácsadó továbbképzéseire. Csupa kukoricákéra volt őszszel a művelődési ház környéke is, amikor a gyerekek abból készítettek bábokat. így fejlesztik fantáziájukat, kézügyességüket. Csodálatos bábok kerülnek ki a gyerekek keze alól. Csupa általános iskolás jár ide. Két gimnazista maradt a régi garnitúrából — ők képviselik itt a felnőtteket, ők ketten a technikai feladatokat végzik el. A bábok a házukból — egy nagy szekrényből kerülnek elő. A farkas félelmesen fekete, az egérke nagyobb az igazinál, de a színe éppen olyan szürke. A ténsasszonyon bő piros, fehér pettyes ruha fodrozódik. A hólyagocska nagy fejét pedig enyhén rózsaszín anyagból varrták. Általában egyszerre két darabot tanulnak. Most a „Kacor királyit próbálják, meg a „Ijárom 1 kismalac”-ot tanulgatják. A szakkör tagjai — tizenöt, húsz gyerek — nagy-nagy lelkesedéssel (készülnek az évente 4—5 alkalommal megrendezett bábelőadás- 1 ra. A közönség — főként a vasárnap délutánonként megtartott gyermekklub tagjai — nagyon hálás. Sok-sok tapssal, boldog mosollyal fejezik ki, hogy tetszett a produkció. Eredeti sárközi munkákat készítenek Pénteken este tíz-tizenöt asz- szony gyűlik össze. Hozzák magukkal a fonalakat, a piros, meg fekete szálakat, s az anyagot. Munka közben jólesik a beszélgetés, meg szívesen veszik egymás és szakkörvezetőjük, Ko- vácsné, Kun Sára tanácsait is. Három évvel ezelőtt alakult a szakkör, akkor tanfolyam jelleggel. A helyi háziipari szövetkezetnek volt szüksége hímzőasz- szonyokra. Most már a szövetkezetben nincs hiány a régi hagyományokat folytató munkáskézben. A hímzést azonban sokan akarják megtanulni a decsiek közül. Főként a középkorosztály jár ide, de jönnek fiatalok is. Hetenként két alkalommal találkoznak. Eredeti sárközi munkáSzigetelo és | tetőfedő szakmunkásokat a Tolna me- j gyei Állami Építőipari Vál- | lalat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés: É. M. Tol- j ; na megyei Állami Építőipari 1 i Vállalat, Szekszárdi Tarcsay i_^_______________________m i kát készítenek. Egy-egy foglalkozáson népművészeti filmek vetítésére is sor kerül. Eredményeik igazán dicséretre méltók. Tavaly a kulturális szemle keretében rendeztek kiállítást kézimunkáikból. Volt köztük olyan munka is, amelyet aranyéremmel jutalmazott a zsűri. Odahallgatnak — gyerekekről van szó Pénteken, 11-én kezdődött este a művelődési ház nagytermében egy ismeretterjesztő előadássorozat. A címe: Szülőknek gyermekekről. Huszonöt-harminc hallgatóra számítottak. És jött is ennyi érdeklődő a községből. Ki ne hallgatna oda, ha a gyerekekről van szó? Az első előadást dr. Boda Jánosné gyermekorvos tartotta „Betegségek a gyermekkorban” címmel. Az előadást a hasonló cimű film levetítése követte. Péntek — az egyik legforgalmasabb nap a decsi művelődési házban. Akkor szívesebben jönnek az emberek. Nincs műsor a televízióban. A kulturális munkának sok mindenhez kell igazodnia. M. É, FIGYELEM1 Magánosok és közületok részére rövid határidőre vállalunk cserépkályha építését és átrakását S Cím: Tolna megyei Építő- j anyagipari Vállalat kerámia- ; < üzeme, Szekszárd-Csatár Te- i jj lefon; 26—64. (S0) 5 1 ------. A Hogy eszi Állami Gazdaság Diesel-javító üzemében szorgos munka folyik. Tolna, Somogy és Baranya megyéből szállítják ide a felújításra váró motorokat. Ulrich Mátyás a dinamók és indítómotorok bemérését végzi az elektromos próbapatton Schaffer Péter a nyugvó csapágyak fúrását végzi a vonalba fúró géppel. A felújított alkatrészekből lassan motor lesz. Studer Ferenc és tvurcz József az összeszerelést végzi A kész motorok a fékpadon vizsgáznak. Meksz Dezső a teljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzését végzi Foto: Bakó Jenő.
